Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

ffósz esztendő távlatában Keresők és eltartottak Ketten a Gagarínból Bíznak-e a bizalmiban? AZ 1980. ÉVI NÉPSZÁM­LÁLÁS adatait böngészve fontos,, tanulságos változá­sokat figyelhetünk meg a társadalom különböző terü­letein. Ilyen például, hogy a 70-es évtizedben a nyugdí­jasok és a gyermekgondozá­si segélyen levők (szakmai kifejezéssel: inaktív kere­sők) száma és aránya az országban jelentősen emel­kedett, míg az eltartottak száma ugyanezen időszakban csaknem 500 ezerrel csök­kent. Ugyanakkor az aktív ke­resők száma, illetve a la­kosságon belüli aránya is némileg csökkent. Ennek oka egyrészt az, hogy eb­ben az évtizedben jelentő­sebb munkaerő-tartalék már nem volt, másrészt, mert csökkent az utánpótlás a fia­talok soraiból. (A 60-as évek demográfiai hullámvölgye miatt kisebb létszámú kor­osztályok álltak munkába, és ugyanakkor a fiatalok közül többen tanulnak to­vább. amiért is kitolódik munkába állásuk időpontja.) Mindemellett növekedett az időskorúak száma, s a nyug­díjjogosultság általánossá válásával, valamint a tsz- tagok nyugdíjkorhatárá­nak fokozatos csökkentésével tovább nőtt a nyugdíjasok aránya. AZ AKTIV KERESŐK la­Francia betakarító gép A cukorrépa-termelő nagy­üzemeknek a VI. ötéves terv időszakában a terület bővítése nélkül kell több alapanyagot adniuk a fel­dolgozóiparnak; a tervezett többletet az agrotechnika ja­vításától és a jelenleg gyak­ran hiánycikknek számító gépek beszerzési lehetőségé­nek biztosításától várják. A répa termőterülete a következő években 110 ezer hektár körül alakul, ami megfelel az elmúlt évek át­lagának. Az egy hektárról nyert cukornak viszont mint­egy 500 kilogrammal kell növekednie, s így — 1985-ig — meg kell haladnia a 4350 kilogrammot. Ez úgy érhető kosságon belüli arányának további csökkenését okoz­ta a korkedvezményes nyug­díjazás kiterjesztése, é$ a rokkantsági nyugdíjasok szá­mának folyamatos emelke­dése. Míg az előbb felsorol­tak a társadalom fokozott szociális gondoskodását jel­zik, a rokkantnyugdíjasok nagy száma viszont (jelen­leg 300 ezer) arra hívja fel a figyelmet, hogy még sok tennivaló van a munkakö­rülmények javítása, az em­berhez illő munkafeltételek kialakítása, a balesetek és a munkahelyi ártalmak meg­előzése terén. A felsoroltakat figyelem­be vévé 1980 elején az or­szág lakosságának egyötöde, megközelítően 2 millió 200 ezer ember tartozott az in­aktív keresők csoportjába. Az eddig elmondottakat az alábbi táblázat szemlélteti: Az ország népességének száza­lékos megoszlása gazdasági aktivitás szerint Év; Aktív Inaktív Eltartottak keresők: 1960. 47.8 4,4 47.8 1970. 48.3 13.5 38,2 1980. 47,3 20,5 32.2 A számok azt is tükrözik, hogy a gazdasági fejlődés következtében az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent az eltartottak ' aránya, vagyis a el, ha hektáronként mintegy ,3 ezer kilogrammal emelke­dik a termésátlag. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas répatö­meget lehozhassák a földek­ről, javítani kell az üzemek gépellátását. Már az elmúlt évi betakarításnál is nehéz­ségek mutatkoztak a gépi munkáknál, elsősorban ami­att, hogy egyes — általában importból származó géptípu­sokhoz nem jutottak hozzá a termelők. Az előirányzat számol az­zal, hogy a 100—200 hektá­ron répatermelésre beren­dezkedett üzemek megrende­léseit hazai, illetve a szocia­lista importból származó gé­pekből kielégítik. Viszont keresőknek a korábbinál lé­nyegesen kevesebb személy közvetlen eltartásáról kell gondoskodniuk. Jelenleg az ország férfi- lakosságának több mint 55 százaléka aktív kereső. A munkaképes korban levő 15 —59 év közötti férfiak tel­jes foglalkoztatottsága gya­korlatilag több évtizede meg­valósult — jelenleg 87,5 szá­zalék — a hiányzó 12,5 szá­zalékot a továbbtanuló fia­talok, továbbá a rokkantsá­gi és korkedvezményes nyugdíjasok teszik ki. A FIATAL FÉRFIAKBÓL kikerülő munkaerő-után­pótlás már hosszabb ideje nem fedezi a nyugdíjazás­ból és az elhalálozásból adó­dó hiányt. Ez az oka annak, hogy bizonyos foglalkozások egyre in ább elnőiesednek. A korábbi évtizedekben a nők fokozott munkába állí­tása bizonyos ideig jelen­tős munkaerő-tartalékot nyújtott, de ma már az or­szág 15—54 év közötti nő­lakosságának csupán egyti- zede az ..eltartott”. A mun­kaképes korú nők 71 száza­léka aktív kereső, és a je­lenleg gyermekgondozási segélyen levő kismamákat is beszámítva ez a szám 80 százalék. E tények társadal­mi, gazdasági jelentősége mindenki számára nyilván­való. * (Gy. Z.) gondot okoz a 250 hektáros, vagy ennél nagyobb terüle­ten gazdálkodó üzemek gép- beszerzésének zavartalanná tétele. Sokáig hiánycikknek számított a francia import­ból származó cukorrépa­betakarító gép, ez most 30 százalékos állami támogatás mellett beszerezhető. Így fo­kozatosan lecserélhetik a ré­gebbi elhasználódott gépeket az üzemek. A cukorrépa ve­tőmagszükségletének döntő. hányadát hazai termésből fe­dezik. A fajtaválasztékot azonban bővítik; az összes szükséglet 10 százalékát im­portálják. éspedig a legkor­szerűbb fajtákból. (MTI) Változatlan területről - több cukor Munkájuk a bizalomra épül. Tisztüket a munkás­társak között kialakult te­kintélyük révén kapják. Hogy érvényt tudnak-e szerezni ennek a tekintélynek „leni és „fent”, az a hétköznapok kisebb és nagyobb összecsa­pásaiban derül ki. A jellem próbája ez, no és persze a környezeté, a munkahelyi de­mokratizmusé is. A hétköz­napokról beszélgettünk két régi bizalmival a Gagarin Hőerőműben. ★ — Én akkor kerültem a Gagarinhoz, amikor elkészült a beruházás, megkezdődött a munka — mondja Gál Tibor. — Lakatosszakmában előtte tíz évig dolgoztam a Hatvani Konzervgyárban. Itt hama­rabb juthattam lakáshoz, azért jöttem el. Két évig voltam üzemlakatos, és ami­kor megszerveződött a szál­lítási üzem karbantartó cso­portja. ide helyeztek át A munkástársaim akkor, válasz­tottak meg bizalminak. Mit csinált, vagy csinálhatott ab­ban az időben egy bizalmi? H^it, eladta a tagbélyeget. A javaslatokat, véleményeket meghallgatták, azok aztán vagy megvalósultak, vagy nem. Akkor valahogy még nem volt szokásban ilyen rendszeresen együtt dolgbzni a gazdasági vezetőkkel. — Az életrajzomhoz még annyi tartozik, hogy 1976-ban a karbantartási főosztály megalakulásakor főbizalmi­nak választottak. Hét kar­bantartó műhely 245 dolgo­zójának érdekeit képviselem, hét bizalmi irányításával.-k Hliva Mihály: — A kezdetektől dolgozom én is a Gagarinnál, a szén­téri csoport vezetőjeként, A Ság vári brigád vezetője let­tem. Munkatársaim 12 éve választottak meg bizalminak, szeretem is csinálni az ezzel járó munkát. Tudja, ehhez megfelelő alkat is kell. Ami­kor van egy megbeszélés, ró­lam mindig ezt szokták mon­dani: „Miska bácsi biztosan hozzászól!” Én fel is szóla­lok, ha csak tehetem. Mert téma azért mindig akad. — Amikor itt elkezdődött a munka, újnak számítottak a gazdasági vezetők is. Ak­kor gyakran előfordult, hogy nem nagyon törődtek az em­ber véleményével. Pedig a munkások gondjait, bajait én jobban ismerem, hiszen min­dennap együtt vagyunk, egv más mellett dolgozunk. ★ — Előfordul-e az, hogy a munkahelyi főnök nem nézi jó szemmel a bizalmi szak- szervezeti elfoglaltságát? Hi­szen azért időt vesz ez el a napi műszakokból... — Hozzám, mint főbizal­mihoz egyszer jött emiatt egy művezető: az egyik bizalmi­ra panaszkodott, hogy sokat eljárkál a munkájából — fe­leli Gál Tibor. — Az érdek- képviselet mellett a fizeté­sért is meg kell dolgozni, meg ilyesmi, szóval, éreztetni akar­ta, ki az. aki valóban paran­csol. Utánajártunk, az üzem­vezetőnél tisztáztuk a dolgot, megegyeztünk. Ha a dolgo­zók érdekében intézkedik a bizalmi, ahhoz biztosítani kell az időt. Nem is fordult elő már jó ideje ilyen panasz. — Az igazság az, hogy a közvetlen munkahelyi veze­tők is tudják, hasznukra vá­lik, ha jó az együttműködés a bizalmival — folytatja Hliva Mihály. — A mi üze­münkben gyakran adódik rendkívüli feladat. Valahol megakad a munka, mondjuk kifordul egy szállítószalag, s éppen a műszak végén. Bi­zalmihoz, brigádfezetőhöz jönnek: mennyi embert tu­dunk gyorsan összeszedni. Ez a feladat," ezt megértik az emberek is. de én például előre tudom, mikor, leinek ne szóljak ilyen üzemzavarok­nál. S azt is tudom, mikor, kire lehet számítani teljes odaadással. Ha az emberek bíznak a bizalmiban, a veze­tő meg kényszerül erre... ★ — Igaz az is, hogy a dol- gazók képviselőjének felké­szültnek kell lennie, tájéko­zottnak a méltó képviselet­hez — mondja Gál Tibor. — Mert az úgynevezett vezetői megbeszéléseken vagy buta­v Ságokat beszél, vagy eleve meg sem hallgatják. Sokan ezért is félnek a képviselet elvállalásától. Ha valakit megválasztanak, nincs egy­szerre minden ismerettel föl­vértezve: a szakszervezetnek, meg a vállalati vezetésnek is kötelessége megfelelően ki­képezni a bizalmit. Erre szol­gálnak a különböző tanfo­lyamok, Rendszeresen meg is szervezik ezeket, kötelezően továbbképzéseken vesznek részt az emberek. De emel­lett én sokkal fontosabbnak tartom, hogy a munkahely dolgaiban jártas legyen a bi­zalmi. Elértük, hogy a meg­beszéléseinken szóba kerülő témákról, a programokról előre kapunk tájékoztató anyagot, a munkatársainkkal is szót válthatunk róla. Van­nak ilyen kérdések, mint a pihenőnapok áthelyezése, át­szervezések, a túlórafelhasz­nálás tervezete, amelyek mindenkit érintenek. Ezek megvitatására jól fel kell ké­szülni, különben nem lehet méltó partner a bizalmi. — Nagy szükség van ezek­re az előzetes megbeszélé­sekre. Előfordult például, hogy a tervismertetésnél az illető brigádvezető túl feszí­tettnek találta a kiadott fel­adatot. Nem jó, nem tudjuk megcsinálni — mondta. Va­lóban nem tudják, vagy nem akarják? Ennél az esetnél a brigádvezetőnek volt igaza, és merev utasítással, fenye­getéssel semmire sem juthat­tak volna. Amikor viszont megértéssel, egymás vélemé­nyére számítva készülnek ezek a tervek, a munkások úgy is mindent elkövetnek, amit lehet. Így tudjuk szer­vezni, teljesíteni a többlet- vállalásokat is. ★ A bizalmi tisztéhez tarto­zik a vezetők munkájának minősítése. Rendszeresen el­végzik ezt különböző idősza­kokban a Gagarinnál is. Őket viszony természetesen mun. katársaik minősítik: helytáll­tak-e, megfeleltek-e a biza­lomnak. Ha „megértő” is a munkahelyi vezető, minden­ki előtt világos, a napi nyolc óra alatt nem lehet a mun­kaköri kötelesség mellett a bizalmi feladatokból mindent elvégezni. Jut azokból ké­sőbbre is. Ami az elismerést illeti": Gál Tibor háromszor volt kiváló dolgozó, Hliva , Mihály szintén. Emellett * mindketten azt tartják igen $ nagy elismerésnek, hogy rend­szeresen ott lehetnek az év végi munkásgyűléseken. Mert. az ide szóló meghívó egv- egy év kimagasló munkájá­nak jutalma is... Hekeli Sándor AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA - (3.) A fogyasztó asztala Szám szerint ugyan nem tudjuk, de a szovjet sajtó rendszeres olvasójának úgy tűnik, hogy a pártkongresz- szus előtt a mezőgazdaság kérdéseiről szóltak a legtöb ben. A mezőgazdaság fe: lesztése „benne van a leve­gőben”. Olyan kérdés ez. amely a felszólalások sze­rint megérett a megoldásra. Ej a megoldáshoz szükséges fe'té'e’ek már rendelkezésre állna;:. A szovjet mezőgazdaság fejlesztése nem egyszerű kérdés. A termelés feltételei eleve kedvezőtlenebbek, mint sok más országban. A ter­mőterület a hatalmas ország­ban viszonylag korlátozott. Az éghajlat szigorúbb, a kontinentális klíma ingado­zásai nagyok. A növények­nek sok helyütt rövid idő alatti kell beérniük. Márpe­dig a szovjet mezőgazdaság­nak az eddiginél lényegesen több terméket kell a fo­gyasztók asztalára tennie. Nemcsak az időjárás. .. Az elmúlt években gyor­san fejlődött például á me­zőgazdasági gépgyártás Megnőtt a géppark, ha még nem is mindenben felel meg a követelményeknek. Több az egy hektárra jutó műtrá­gya és növényvédő szer. A ftüepoűü buoUsag mégis úgy véli, hogy az eredmények elmaradnak a lehetőségek mögött, s ezért nem egyedül az utóbbi években különösen rossz időjárás a felelős. Az új terv a hangsúlyt az erők és az eszközök kihasz­nálására, a tartalékok fel­tárására helyezi. Tehát na­pirenden van a termelés szervezése, irányítása, ösz­tönzése. Nemrég látott nap­világot az a rendelkezés, amely átalakítja a mezőgaz­dasági tervezés eddigi rend­szerét. Növelik a mezőgaz­dasági üzemek önállóságát. Felszámolnak sok olyan ad­minisztratív rendelkezést, amely eddig útjában állott az ésszerű gazdálkodásnak. Növelik az ösztönzést, még­pedig nemcsak általában, ha­nem az adottságoknak meg­felelően. Intézkedtek a me­zőgazdasági termelési egye­sülések munkájának ösztön­zéséről, a megfelelő adottsá­gú földeken az iparszerű termelési rendszer bevezeté­séről. >'•>900S».. Egyre nagyobb szerepet játszanak a korszerű mezőgazdasági gépek A háztáji becsülete A napokban látott napvi­lágot az a párt- és kormány- határozat. amely a háztáji gazdaságok fejlesztésének ad lendületet. Külön kimondja, hogy az országban ..olyan társadalmi légkört kell te­remteni, amelyben elisme­rik, hogy a háztáji gazdaság­ban hasznos, állami fontossá­gú munkát végeznek”. A mezőgazdaság előrelépé­sét mintegy rendszerbe fog­lalja a komplex élelmiszer program. Ebben benne van hogy ki kell fejleszteni a korszerű gépeket, szállító- eszközöket. meg kell oldani a tárolás és a szállítás prob­lémáit, korszerűsítem kell az élelmiszeripart. A prog­ram egészen a fogyasztóig elvezet: biztosítani akarják, hogy az élelmiszerek megfe­lelő mennyiségben, minőség­ben. választékban álljanak a vásárlók rendelkezésére, hogy a vásárlás ne okozzon gondot. Bőséges ellátást Az élelmiszerprogram alapja a növénytermesztés és a takarmánytermesztés. Ma nem az éleimiszergabona okoz gondot, hanem a takar- mánytermesztés. Ez átszer­vezés kérdése, s ez az al'ap- ja az állattenyésztés fejlesz­tésének. az állati termékek bősége elérésének. Jelenleg ugyanis csupán a baromfi­termelés fejlődik a tervnek megfelelően. A hús- és tej­termelés valamivel elmarad a tervek mögött. A mezőgazdaság fejleszté­sének programja azonban természetesen túlmegy a szo­rosan vett gabona- és hús­programon, a takarmányter­mesztés bővítésén. A fő cél — s erről a pártkongresszu­son nyilván szó esik majd —, hogy a fogyasztók aszta­lára az eddiginél bővebben kerüljön minden szükséges élelmiszer és az ipar is kel­lő mennyiségben kapja nreg a mezőgazdaságtól az alap­anyagokat. A terv ehhez ad­ja meg a teendők sorrendjét. Kiss Csaba (Következik: 4. A népjólét útja) Nagyobb terméshozam, jobb minőség Folisol­család A Budapesti Vegyiművek Folisol néven ,uj permettrá- gyacsaládot bocsát a mező- gazdaság rendelkezésére az idei évben. A többféle ter­mékre — búzára, kukoricá­ra, cukorrépára, őszibarack­ra és szőlőre — kidolgozott új szer az adott növénv szükségletének megfelelő arányban tartalmazza a nél­külözhetetlen elemeket . és tápanyagokat. ^Ugyancsak a Folisol-családba tartoznak a réz, a vas, a mangán, a magnézium és a cink hiá­nyából adódó betegségeket megelőző permettrágyák, Az utóbbiak — kiegészítő levéltrágyaként — ott alkal­mazhatók, ahol hiányoznak a talajból ezek a mikroele­mek. Az elmúlt évben lezárult kísérletek azt mutatták, hogy a Folisol-készítményekkel kezelt kultúrák öt-tizenöt százalékkal magasabb ter­mést adtak, emellett javult a termékek minősége, emel­kedett a szőlő és cukorrépa cukorfoka. Előnye még az úi műtrágyának, hogy álta­lában egyenletesebb termés­hozamot biztosít. 1981. február IS., csütörtök f \ \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents