Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

V«LAG. PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ß/ppuistm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 36. szám ÁRA: 1.4(1 FORINT 1381, február 12., csütörtök Elismerés az V. ötéves terv túlteljesítéséért Agyunk: j Nagyobb feladatokra készül Heves a könyvtár i megye élelmiszer-gazdasága A könyvtár ügye még J a kulturális ágaza­ton belül is hátrányos hely­zetbe került! Ami nem egy- j szerű dolog, mert ott ke­mény verseny folyik ám a különböző területek kö­zött, a „leghátrányosabb” szomorú címéért. ■*& könyvtár — s ezt a legmagasabb fórumokon is elismerik már — ebben a versenyben megelőzte a többieket. A bizonyítékok felsoro­lását elkezdhetjük a. könyv­tárépületekkel, s legelőbb talán a Nemzeti Könyvtár sanyarú állapotával, a Szé­chenyi Könyvtár jelenlegi helyzetével... No de ne részletezzük! Bízzunk ben­ne, hogy a két évtizede tar­tó várbeli építkezés — amint ígérik — két év múlva befejeződik. Folytathatjuk a könyv­tárügy hátrányának bizo­nyítását a megyei könyv­tárak helyzetével, hiszen egy kezünkön megszámol- \ hatjuk, hány megyében van megfelelő épület, He­ves megyében sincs. Pedig nélküle nincs az az Olvasó népért mozgalom, amely valóban olvasóvá tudja ten­ni a népet.. Ámde bízva bízzunk! A közeljövőben talán megépül a szegedi, a békéscsabai, s ha pénz lesz, akkor a kecskeméti, a sal­gótarjáni, a székesfehérvá­ri. Bővül a veszprémi, a pécsi, a kaposvári. Befeje­zés előtt áll a tatabányai, és egyszer majd sor kerül az egrire is. Folytathatnánk a bajok sorát a városi, a községi, a falusi könyvtárakkal, de minek? A megfelelő könyv­tári rendszer alapja, hogy a nagykönyvtárak alkalma­sak legyenek a feladata­ikra. Ez persze nem, azt jelenti, hogy a kínzó könyv­tárhiányok gondját, példá­ul a lakótelepeken, a nagy­könyvtárak fejlesztésére hivatkozva a jövő süllyesz­tőjébe dobjuk. A baljós tünetek számát szaporítja az is, hogy a könyvtárak növekedése mi­att egyre kevesebb kötetet lehet megvásárolni egy adott költségvetésből. Az árak rendezése a kulturá­lis élet színpadán is tör­vényszerű folyamat. De ez nem érintheti a könyvtárak állománygyarapítását. Már csak azért sem, mert a drá­guló könyvek közül az ál­lampolgárok is kevesebbet vesznek. S amit nem vesz­nek meg, azt a könyvtár­ban keresik meg. S ha hi­ába, akkor nem csupán egy állampolgár lesz tudatla­nabb, vagy egy élménnyel szegényebb, hanem ama bi­zonyos emberi tényező'or­szágos értéke is csökken. Hosszan sorolhatnánk l még a' gondokat., teímivaló- j kát. anjelyek a könyvtár- j ügy hátrányát jeleznék. És megmutatnák, hogy kultu­rális idegrendszerünk eme homloklebenye sürgős gyógykezelésre szorul. Tervegyeztető tárgyalás és aktívaülés Egerben (N. G.) Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára: — Élelmiszer-gazda­ságunk a hagyományok és lehetőségek jó kihasználásá­val képes a nagyobb felada­tok megoldására. Az élelmiszer-termelés VI. ötéves tervi, valamint idei feladatait egyeztették szer­dán délelőtt Egerben, a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és Heves megye vezetői. A tárgyalást a MÉM névében dr. Vendégh Ferenc miniszterhelyettes, Heves megye párt- és állami vezetése nevében pedig dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese ve­zette. Ott volt Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára, dr. Je. nes Pál, az SZMT, és Sram. kó László, a Heves megyei TESZÖV titkára is. Koós Viktor, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály vezetője áttekintést adott Heves megye élelmiszer- gazdaságának V. ötéves tervi eredményeiről, és _ a múlt évi gazdálkodás tapasztala­tairól. Kifejtette, hogy a mindvégig kedvezőtlen idő­járási viszonyok közepette és szigorúbb közgazdasági környezetben az elmúlt öt esztendő alatt mezőgazdasá­gunk a tervezett 16—18 szá­zalék helyett túlteljesítette termelését. Ebben különö­sen a termelőszövetkezetek jártak élen, melyek 1975-höz képest 22 százalékkal növel­ték eredményeiket. Rámuta­tott, hogy az V. ötéves terv­ben jelentős termékszerke­zet-váltásra nem került sor, a nagyüzemek többsége vi­szont még inkább a táj és a helyi adottságokhoz, vala­mint a nehezebb közgazda- sági feltételekhez igazította tevékenységét. A gazdaságok jelentős sikereket értek el a gabona-, a szőlő— a napra­forgó- és a paradicsomter­melésben. Az ál lattenyésztés­ben dinamikusan fejlődött a juhászat, a sertéstenyésztés, valamint a tejtermelés. A tervezett szarvasmarhalét­számot viszont nem sikerült teljesíteniük az üzemeknek. A gazdaságok kétmilliárd 932 millió forintot fordítot­tak beruházásokra, melyek zömét a gépnark korszerűsí­tésére és ültetvénvteléoiíé- sekre költötték. A Heves megyei nagyüzemek termete­se 1980 végére meghaladta az ötmilliárd forintot, a nye­reségük pedig 472 millió volt. A termelőszövetkezetek 85 százaléka tehát jól alkal­mazkodott a nehezebb felté­telekhez, la szaJfeiékuk azon­ban még mindig - pénzügyi nehézségekkel küzd. Heves megye élelmiszer- ipari vállalatai az V. ötéves tervidőszakban évente 5,1 százalékkal növelték termelé­süket. Így 1975-höz képest több mint 60 százalékkal na­gyobb termelést valósítottak meg 1980 végére. Különösen sikeres öt évet zártak a Mátravidéki Cukorgyárak, a Hatvani Konzervgyár, az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dásági Kombinát, az Egri Dohánygyár, valamint a He­ves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Az állami gazdaságok közül a gyöngyös—domoszlói szőlő- termelésével, a füzesabonyi vetőmagtermelésével és a hevesi pedig szarvasmarha­tenyésztésével ért el jelentős eredményeket. Annak ellenére, hogy az V. ötéves terv második fe­lében lényegesen csökkentek az állami támogatások, nö­vekedtek az elvonások és emelkedtek a költségei., mégis jelentősen javult a termelékenység' Hevés me­gye élelmiszer-gazdaságában. Jobban kihasználták a gé­peket, a berendezéseket, ész­szerűbb anyag- és energiata­karékosságot valósítottak meg. Az előterjesztés után dr. Vendégh Ferenc mi­niszterhelyettes elismerését és köszönetét fejezte ki az elért eredményekért. Egy­ben felhívta a figyelmet ar­ra, hogy Heves megye élel­miszer- és fagazdaságának a VI. ötéves tervben még na­gyobb szerepet kell vállal­nia a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásban. A tervegyeztető tárgyalás után a kora délutáni órák­ban a megyei tanács nagy­termében élelmiszer-gazdasá­gi aktívaértekezletet rendez­tek. Ezen részt vettek He­ves megye állami gazdasá­gainak, termelőszövetkezetei­nek és élelmiszeripari vál­lalatainak vezetői, valamint a pártalapszervezetek titká­rai is. Koós Viktor tartott előadást a VI. ötéves tervi és az idei feladatokról. El­mondta, hogy a1 népgazda­sági tervvel összhangban a következő öt esztendőben ’ gazdaságos hozamnövelésre a kiegyensúlyozott élelmi­szer-ellátásra \ és az export fokozására kell Heves me­gye élelmiszer-gazdaságának is törekednie. Az üzemek 1985-ig 15—17 százalékkal növelik termelé­süket. A fő cél a gabona- és húsprogram eredményes megvalósítása. Ezt viszont csak a hozamok emelésével, a termelékenység növelésé­vel érhetik el. Különösen fontos, hogy a cukor világ­piaci árának növekedése miatt a közös gazdaságok nagyobb területen vessenek répát. Az állattenyésztésben a. húsmarha, valamint a juhtenyésztés kerül előtérbe ‘és megfelelő takarmányozás­sal növelhetik a tejterme­lést is. A háztáji továbbra is nagy szerepet kap az élelmiszer-termelésben. A be­ruházások közül az olcsó épületfelújítások, valamint a géppark tökéletesítése a leg­fontosabb. A Tisza térségé­ben tovább folytatják a komplex meliorációt, töre­kednek a bikavérprogram, valamint az állat forgalmi­éi húsipari vállalat rekonst­rukciójának megvalósítására. Az előadás után vitára került sor. Felszólalt Barta Dr. Vendégh Ferenc minisz­terhelyettes: — A VI. ötéves terv feladatait nehezebb vi­lággazdasági helyzetbéh kell megvalósítani. Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titká­ra, aki arról szólt, hogy a megye élelmiszer-gazdasága a hagyományok és a lehe­tőségek jó kihasználásával képes a nagyobb feladatok megoldására. Dr. Vendégh Ferenc, miniszterhelyettes kifejtette, hogy a magyar élelmiszer-termelés megfele­lő politikai és társadalmi megbecsülést szerzett az el­múlt időszakban. A VI. öt­éves terv feladatait nehe­zebb világgazdasági helyzet­ben kell megvalósítani, de ehhez is meg vannak a le­hetőségek a vállalati önál­lóság és a kezdeményezések fokozásával. Mentusz Károly Lázár György Bulgáriába utazott Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke — küldött­ség élén — szerda este Bu­dapestről Szófiába utazott. Sztanko Todorovnak, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására hivatalos, baráti lá­togatást tesz Bulgáriában. A küldöttség tagjai: Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter. Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár. Hor­váth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Gábor András ipari minisz­terhelyettes, és Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztár­saság szófiai nagykövete, aki a bolgár fővárosban csatla­kozik a delegáeióhóz. A küldöttség búcsúztatá­sára, a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, továbbá álla­mi életünk több más veze­tő személyisége. Ott volt Vaszil Baev, a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes szó­vivője. (MTÚ Magyar—román pártközi tárgyalások Az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában szerdán délelőtt megkezdőd­tek a tárgyalások a Román •Kommunista Párt küldött­sége és a Magyar Szocialista Munkáspárt tárgyaló cso­portja között. A magyar tár­gyaló csoport vezetője Óvári Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, tagjai Berecz János, a KB tagja, a KB külügyi osztá­lyának vezetője, Varga Ist­ván, a KB osztályvezető­helyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Kovács Gyula, a Tervhiva­tal elnökhelyettese és Tóth Dezső művelődési miniszter» helyettes. A Román Kommunista Párt küldöttségét a tárgya­lásokon losif Banc, a Poli­tikai Végrehajtó Bizottság tagja, a KB titkára vezeti. A román küldöttség tagjai: Emília Sonea, a KB póttagja és Dumitru Turcus, a KB osztályvezető-helyettesei, Constantin Oancea külügy­miniszter-helyettes és Ion Tulpan,. a Tervhivatal elnök- helyettese, Dionisie Csíki, a KB munkatársa. A megbeszélésen részt vesz Rajnai Sándor, hazánk bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztér- társaság budapesti nagykö­vete. (MTI) Országos igazságügyi vezetői értekezlet A fejlett szocialista társa­dalom építésének jelenlegi szakaszában tovább nő a szocialista állam és a jog szerepe. A korszerű, egységes, köz­érthető és könnyen áttekint­hető jogrendszerrel össz­hangban alapvető követel­mény a gyors, törvényes és jogpolitikailag is helyes irá­nyú jogalkalmazás — hangoz­tatták azon a kétnapos orszá­gos igazságügyi vezetői érte­kezleten, amely szerdán kez­dődött a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az értekezleten, amelyen részt vett Borbánéi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese s ott voltak a megyei és a járásbíróságok elnökei, va­lamint más igazságügyi ve­zetők, megtárgyalták az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozataiból az igaz­ságügyi szervekre háruló feladatokat. Emlékezés Komját Aladárra fíomját Aladár. a ma­gyar szocialista líra első nagy képviselője, a nemzet­közi kommunista munkás- mozgalom kiemelkedő har­cosa születésének 90. évfordulója alkalmából szer­dán szülőhelyén — a kas­sai Harang utca 15. szám alatt — felavatták a Bar- tusz György szobrászművész alkotta emléktáblát. Az ünnepségen L adislav Benő, a csehszlovák írószö­vetség titkára emlékezett meg Komját Aladár mun­kásságáról, életművéről, majd Jozef Mravik, a Szlo­vák Szocialista Köztársaság kulturális miniszterhelyet­tese leplezte le az emlék­táblát. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes — a Komját Aladár-megem- lékezéssorozat alkalmából Kassára utazott magyar kulturális delegáció vezetője — mondott ünnepi beszé­A tamteefeaxai rtutewiiiel ecr cmmc&Ss det. amelyben egyebek kö-’ zott hangsúlyozta: Fölemelő erejű példa az ő forradalmi, művészi élet­pályája. Mindenekelőtt a fiatalon vállalt eszmények­hez való hűség okán. Kom­ját Aladár mindvégig azok között a forradalmár értel­miségiek között maradt, akik a nehéz esztendőkben is őrizték és sugározták a szo­cialista forradalom eszméit? Kommunista eszmeiségű köl­tészete, mozgósító agitatív erejű lírája a szocialista utókor értéktudatában is méltán megbecsült helyre került — mondotta, majd rámutatott: nekünk, több nemzethez tartozó utódainak, magyaroknak és szlovákok­nak elsődleges feladatunk nemcsak a költőt értékelni benne. hanem értelmezni változatlanul érvényes esz­mei hagyatékát, mához szó­ló üzenetét is: népeink fel- emelkedésének ügyét együtt kell szolgálnunk az ettől el­választhatatlan proletárin-j ternacionalizmus barátsá-J gának ügyével. Az emléktábla alá elhoz­ták a megemlékezés virágait a kassai városi pártbizottJ ság és tanácsi szervezet kép-« viselői, a Művelődési Mi­nisztérium nevében Rátkai Ferenc, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi BiJ zottsága nevében Fodor László, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese ko­szorúzott. Koszorút hozott az emléktábla alá, Komját Irén, Komját Aladár harcostársa, özvegye, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének alelnöke. és megkoszorúzták az emléktáblát az újságíró.: szövetség képviseletében 1 Pálfy József, a MUOS3 elnöke és Benkő Karoly, A, 1&0OSS5 titkaia I« ..

Next

/
Thumbnails
Contents