Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
Képűnkön: afrikai műtárgyak gyűjteménye (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Műkincsek védelmében Mivel írtunk? Tollak, ceruzák a gyári Az ENSZ kulturális, nevelésügyi és tudományos szervezete, az UNESCO riadót fújt: harcot kell indítani az afrikai népek kulturális örökségének a fosztogatása ellen, s általában is véget kell vetni a nemzetek kulturális értékeivel való üzérkedésnek. Sajnos, a műkincseknek kialakult egy illegális világpiaca: gazdag gyűjtők mesés összegeket fizetnek egy-egy ritkaságért, még akkor is, ha a műkincs esetleg lopott. Nemrégiben állapította meg a múzeumok nemzetközi tanácsa, hogy az afrikai műtárgyak értéke ugrásszerűen emelkedik. Nehezíti a műkincsek védelmét, hogy az afrikai országok határai általában ellenőrizhetetlenek. Mivel az egykori gyarmatosítók önkényesen húzták meg a határvonalakat, a mesterséges határ mindkét oldalán ugyanaz a törzs él. A tet- tenért csempész mindig azzal védekezhet, hogy a darab nem a határ túlsó oldaláról származik. Ilyen körülmények között törvényeket tucatszámra hozhatnak, de a határok ellenőrizhetetlensége miatt ezek nem vezetnek eredményre. Célravezetőbb lehet a műkereskedelem ellenőrzése; de talán legsokatígérőbb: az afrikai tömegek felvilágosítása művészeti és kulturális kincseik értékéről. Az európai és amerikai államok közötti forgalomra az UNESCO egy 1970-es í konvencióját kell alkalmazni. Ez a nemzetközi megállapodás előírta, hogy a jelentős kulturális értéket képviselő műtárgyak számára „útlevelet”, kell kiállítani. Ezeknek az okmányoknak a segítségével könnyen megállapítható, hogy vajon törvényesen hagyta-e el egy műtárgy azt az országot, ahol készítették. Eddig 43 ország csatlakozott a konvencióhoz, csak az a baj, hogy éppen a legtöbb műtárgyat importáló tőkés országok nem ismerték el magukra nézve kötelezőnek az előírásokat. AZ EMBER ŐSIDŐK ŐTA ISMERI az elképzeléseit kifejező jeleket, amelyeket először egyszerű faágacskákkal, majd csiszolt kődarabokkal jelzett. így alakultak ki a fogalmak megjelölését szolgáló jelek, melyek rendszere az évezredek során a mai írássá fejlődött. A kőlapokba vésett jelek: közlemények, rendeletek voltak. Később a kőlapokat felváltotta a papirusz, amelyet a Nílus-deltában az egyiptomiak i. e. 3000 évvel papirusznövényből készítettek: egyenletesen feldarabolták, enyvvel préselték össze a papír ősét. A jeleket keményebb papiruszágacskából készített ecsettel írták fel ró. A papiruszt Ázsia népei is átvették, de Görögországba csak i. e. 000 körül jutott el, Rómába pedig további 300 év múlva. Addig itt viasszal bevont fatáblákra csontból, fából, vasból, elefántcsontból vagy aranyból készített hegyes rudacskákkal írták fel a jeleket. A papiruszra viszont nádból faragott, hegyes íróeszközzel írtak úgy. hogy előbb gumival kevert koromba mártották (ez indította el a későbbi tinta használatát!!. A pergamen, melyet a kisázsiai Perga- monban kezdtek i. e. 200 évvel készíteni, Rómában is rövidesen tért hódított, majd az i. sz. első századában elterjedt a lúdtoll. Ez nemcsak lúd tollából készült, hanem felhasználták a hattyú, sas, holló stb. tollát is. Jellemző a konzervativizmusra, hogy pl. a roueni székesegyház papjai még a XVIII. század végén is viasszal bevont fatáblára stylussal, a rómaiak írásvesszőjével írtak! MÉG A FÉMTOLL FELTALÁLÁSA után is sok író használta a lúdtollat, melyet megszokott (ma is divatos az íróasztalon elhelyezett lúdtoll, mint dísztárgy). Az írásra használt acéltoll feltalálását, melyet tolltartóba fogtak be, J. Alexander birminghami (angol) polgárnak tulajdonítják, mások viszont egy másik angolnak, aki a múlt század első évtizedében készítette volna el. Újabb adatok megcáfolják ezt. Voltaire pl. (1694—1778) levelében arról panaszkodott egyik barátjának, hogy már nagyon megunta a lúdtollat, és megkérte, hogy küldjön neki néhány arany- tollat! Ez pedig azt jelenti, hogy ebben az időben mór nemcsak ismerték a tollat, hanem rendszeresen használhatták is. Egy francia újság 1772-ben azt írta, hogy az angol acéltollak igen jók, hegyük — más toliakkal ellentétben -+- nem törik le . .. Bion matematikus viszont már 1725-ben lerajzolta az örök töltőtollat, mely — szerinte — a többiekhez (!) hasonlítva, igen sokáig használható. Ez azt jelentené, hogy az acéltoll előtt vagy azzal egyidőben már ismerték a töltőtollat is — ha nem is mai formájában és minös’-gében. További adatok a töltőtoll felfedezésére, illetve gyakorlati használatára: 1783-ban a német Nicolai könyvkereskedő már „úti” töltőtollat árusított, tehát olyat, mely jól használható az utazás, a helyváltoztatás kellemetlenségei között is. A híres Krünitz-féle Enciklopaedia is megemlíti, hogy 1791-ben már ismert volt a töltőtoll. Feljegyezték, hogy Párizsban 1815-ben Julien Leroy órás árusította a töltőtollakat. Az acél- és aranytoll története párhuzamosan fut az említett töltőtolléval. 1780- ban Birminghamben Priestley kémikusról jegyezték fel, hogy készített acéltollat. 1800-ban Hammer órás öreg órarugókból csinált acéltollat. 1805-ben Kasselben ugyancsak órarugókból készített Breitkamp ezüst- és acéltollakat... Angliában megtaláltak egy szabadalmi iratot, mely szerint 1808. március 14-én az acéltoll feltalálásának dicsősége B. Denkin-t illeti meg. 1828-ban készült, először gépen acéltoll J. Gillet birminghami műhelyében, és ezzel vált tulajdonképpen az acéltoll világcikké. AZ ACÉLTOLL ÉS A TÖLTŐTOLL nagyrészt kikerült a használatból. Helyüket a minőségi próbán (MTI fotó — KS) különböző, luxuski vitelű nyomóceruzák. különleges íróeszközök foglalják el (több színű nyomóceruzák, különleges töltőtollak stb.). Mégis egyes munkaterületeken ma is szükség van speciális toliakra (redisz, feliratokhoz. tömbíráshoz, reklámanyagok készítéséhez, mérnöki munkához ‘ stb ). A ceruza, melyet szintén az elévült írószerek közé sorolnak, még ma is nélkülözhetetlen sok területen: mint pl. rajznál, díszítésnél stb. A korai középkorban, sőt már az ókorban is pergamenlapok vonalazására kerek ólomlapocskákat használtak, majd Angliában felfedezték. hogy a grafitrudak- kal jól lehet rajzolni. Később mozgatható fa- vagy fémhüvelybe szorították a grafitot és így írtak vele. Az első ceruzagyár 1865-ben kezdte meg a tömeges gyártást az angliai Borowdalli bányában. A XIX. században újabb grafitbányákat tártak fel Ceylonban és Szibériában, de a kereslet nagyobb volt, mint a kínálat, és így a grafit bizony elég drága volt. Ekkor jött divatba az agyaggal kevert grafit, mely egyúttal lehetővé tette a ceruzák keménységének szabályozósát is. A MODERN CERUZA Con. té párizsi mechanikus nevéhez fűződik. Vele egyidőben a bécsi Hardtmuth kiváló minőségű és többféle ke- ménységi fokú ceruzát kezdett gyártani. A Hardt- muth-gyár ma is tartja világhírét — bár a többi patinás ceruzagyárral együtt inkább speciális nyomós- ironokat készít. Rudnay János Játékóllatpark Remek szórakozás hasznos játék A gyerekek örömére házi-, illetve vadállaté, élethű figuráinak gyártását kezdi meg a Május 1. Mű- anyagipari Szövetkezet. A régóta hiánycikknek számító játékóllatpark a gyerekek számára remek szórakozást nyújt, s emellett hasznos játék is. Kiváló szemléltetőeszköz az állatvilág megismertetésére. A 32 féle figurát szobrászművész tervezte. Az úgynevezett mesterdarabok Kéziszerszámok, üvegáruk, különböző zárak, lakatok és még vagy 200 féle aprócikk korszerű, példaként szolgáló csomagolásban látható hétfőtől egy héten át Budapesten a Ferunion Műszaki Külkereskedelmi Vállalat Mérleg utcai székházában. Ezeket az árucikkeket exportálja a vállalat. Annak "■ '"kében, hogy az ipar sza 'k előtt is bebizonyiusdk: a csomagolás korszerűsége nagymértékben befolyásolja az értékesítési lehetőségeket és az exportárakat, bemutatják néhány vállalát újszerű csomagolási Ptolrlrmit amelynek során mór elkészültek, a háziállat- figurák próbagyártása még ebben a negyedévben befejeződik, és hamarosan követik őket a vadállatok is. A kereskedelem az első félévre 20 000 garnitúrát rendelt, de a Május 1. Szövetkezet felkészült a további igények kielégítésére is, sőt kiegészítő elemeket is tervezett, amelyekből ólat, kerítést készíthetnek az ügyes kezű gyerekek. (MTI) magyar gépeket és hazai alapanyagot használnak fel. A kiállításra meghívták a Ferunion valamennyi ipari partnerét, valamint a belkereskedelmi és más értékesítő vállalatok képviselőit. A kiállítástól azt vár ják a szakemberek, hogy az iparvállalatok a jövőben nagyobb gondot fordítanak majd a csomagolás korszerűsítésére, hiszen nem egv példa mutatja, hogy sok esetben a Ferunion által exportált Cikkeket a vevő átcsomagolva dobja a piacra, s, a külső megjelenési forma az árban is tükröződik. ÍMTÜ Jósvai Kázmér idöelemző és statisztikus nagyjából úgy nézett ki. mint egy citromba oltott keserűmandula. Enyhén sárgás arcán keserv ráncok komorlottak, szeme révedezön meredt a semmibe, keze remegett a belső izgalomtól, de még a cipője is elárvultságról árulkodott. Az egész ember olyan benyomást keltett. mint a francia hajóhad Nelson ad. mirális döntő csapása után. — Mi bajod? — kérdezte könnyedén munkatársa két harapás szendvics között. — Tessék? — zökkent ki révületéből Jósvai. — Azt kérdem, mi bajod? — Ja. értem. Kinek mi baja? — Hát neked? — Jósvai keserűen legyintett. — Ne is kérdezd, öregem! Mellőznék. — Téged? Na ne mondd! — De igen, öregem, saj. nos ez a helyzet. A bolgár üdülésre is azt a bamba Kovácsot küldték el. Én még hoppon maradtam. Pedig én még. öregem, a Balatonnál se voltam, nemhogy a bolgár tengerparton. — Na és benne voltál a kalapban? — Milyen kalapban? — Hát úgy értem, te is az esélyesek között voltál? — A frászt. Dehogy voltam. — Na, de akkor miért mondod, hogy hoppon maradtál? — Hát éppen ez az. Engem pajtás, még a listára se vesznek fel. Hol van itt a demokrácia? Az egyik gürizik, mint a bolond. a másik nem csinál semmit, mégis ő kerül fel a listára. — A. eltúlzod az egészet. — Méghogy én? Hát akkor azt mondd meg. öregem, miért nem én kaptam meg a Kiváló Vagyonőr jelvényt? — Te? Ne hülyéskedj már!? Hát hol vagy te vagyonőr? — Sehol. De ez még nem jelenti azt. hogy ne kapjam meg a kitüntetést. Egyébként is. még innen vagyok a nyugdíjkorhatáron, lehetek méa én is nyugodtan vagyonőr. Nem hallottál még oluanról. hogy valakinek előlegezik a bizalmat. — Dehogynem. — Na hát akkor azt mondd meg, hogy miért pont nekem nem előlegezik? Azért, apafej, mert mellőznek. Világos? —; He viccelj móri — Én meg a vicc. Makó meg Jeruzsálem. Csak nézz rám, most iS remeg a kezem. — Na jó, hát akkor ne idegeskedj! — Hát hogy a jófenébe ne idegeskednék. Értsd már meg. hogy mellőznek. Engem, aki éjt nappallá téve dolgozik, aki hajnalban jön, este távozik. És még abba a nyomorult elnökségbe se tudtak beválasztani. — Melyikbe? — Melyikbe, melyikbe ... Hát a horgászegyesület elnökségébe. — De öregem, hisz te sose horgásztál! — Naná. majd hülye vagyok napokon át a vízbe lógatni azt a francos madzagot. mikor annyi dolgom van. hogy még aludni sincs időm. — De hát akkor miért választottak volna be az elnökségbe? — Miért, miért? — te is csak ezt tudod állandóan kérdezni. Hát nem veszed észre, hogy mindez azért van. mert mellőznek? — De hát két nappal ezelőtt kaptál éppen fizetés- emelést. Jósvai legyintett egyet és nagyot sóhajtott: — Hát éppen ez az ... — Micsoda? — Ez volt a trükk, barátom. Csak azért adták, hogy ne vegyem észre, hogy mennyire mellőznek. És e*. még a mellőzésnél is jobban fáj nekem. Kaposi Levont« Korszerűbb csomagolás - jobban értékesíthető áru MAI-műsorok: RADIO Kossuth rádió 8.27 Ketyeg-e még a „Biológiai pokolgép”? 8.57 Nóták. 9.44 Névcsúfoló ábécé. 10.05 MR 10—14. 10.35 Szimfonikus zene. 11.41 Az élet komédiásai (Jókai Mór regénye). 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. A sóhajok hídja. 14.11 Verbunkosok, katonadalok. 14,40 Élő világirodalom. 15.10 Liszt: A bölcsőtől a sírig. 15.28 Nyitnikék. 16.05 „Megindul a föld. .16.45 Paga- nini-caprice-ok Schumann feldolgozásában. 17.07 Különös álmok. 17.32 Gasu- aldo-madrigálok. 17.45 A Szabó csa'lád. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operák. 19.33 A könnyező világ. 20.03 Népdalest. 20.50 Tudomány és gyakorlat. 21.2Ó Magyar előadóművészek. 21.49 Késő este... 22.15 Sporthírek. 22.20 Óceánok,, hajók, matrózok. 22.30 A Hannoveri Rádió zenekarának hangversenye. Petőfi rádió 8.33 Társalgó. 10.33 Zenedélelőtt. 12.25 Gyermekek könyvespolca. 12.33 Melódiakoktél. 13.28 Bogár István: A halászról meg a kis halról. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Nóták. 19.20 Környezetünk tudománya. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.01 Klasszikus operettrészletek. 22.00 Zeneközeiben a hallgató. Miskolc 17.00 Hirek. Időjárás. 17.05 Zenedoboz. Zenés kívánságműsor. Szerkesztő: Za- kar János és Regős Zsolt. 17.45 Egészségünk védelmében. A vitaminhiányról. Dr. Pénzes Géza előadása — Sport. — 18.00, Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. TEJ 8.00 Tévétorna. 8,05 Iskó- latévé. 10.55 Óvodások filmműsora. 14.00 Iskolatévé. 16.00 Mindenki iskolája. 17.20 A néma dosz- szié (Magyar film). 18.45 Kertünk — udvarunk. Riportfilm. 19.15 Tévétorna. 19.20 Esti mese. A hóember kalapja. (NDK-bábfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Játék három pére- ben. 20.05 A nukleáris forradalom (Francia filmsorozat). A békés felhasználás útjai. 2045 A rajzfilmek kedvelőinek. 1, Balthazár professzor (Megfeneklett kalózok). 2. N. N. (Jugoszláv rajzfilmek). 21.00 Stúdió ’81. A Televízió kulturális hetilapja. 22.00 Fischer Annié zongorázik. Beethoven: Eszdúr zongoraverseny. 22.40 Tv-hiradó 3. 2. Műsor 20.01 Hi-fi-est. Sajátos farsangi találkozóra pillanthatunk be ezen az estén. A Színház és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói vendégül látnak néhány színészt, rendezőt és operatőrt azok közül, akik mintegy tíz éve kapták meg diplomájukat. Jlémtöe, 1981. február 10., kedd