Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
Korabeli karikatúra a fővárosi „Bonbonniere” társulatáról Á pesti kabaré A századelő Európájában, a naturalizmus ellenáram- lataként létrejött szecesszió új színpadi műfajt hívott életre, a kabarét. Párizsban a cafe concer- tekben. a zenés kávéházakban előadott sanzonokból; Németországban — a ..Schall und Rauch”, a „Zaj és Füst” nevű — fiatal írók és színészek baráti körének szatirikus.- prózai előadásaiból nőtt ki a jellegzetesen polgári kabaré. A hazai kabaré a francia és német indítás ellenére sajátosan magyar arculatú és nem sokkal a nagy elődök után álaikűlt ki. Egy évvel a párizsi Chat Npir és a német Berliner Künstlerhaus első humoros estjei után, Zoltán Jenő újságíró megalapította a magyar kabarét. A Fővárosi Orfeum műsorában másfél órás betétet iktatott. a Tarka Színpadot. Egyfel vonatosokat, tréfákat, bohózatokat adtak elő, és csúfosan meg is buktak a premierein, Amikor az Orfeumban váratlanul bejelentették -őket, a törzsközönség felállt és elvonult vacsorázni. Ezután sorra születtek a tiszavirág életű vállalkozások Pozsonyban, Debrecenben, Nagyváradon. Változást csak az 1907-es esztendő hozott. Ekkor bérelte ki a Teréz körúti, folyosó formájú borozót, a fiatal vidéki színész, Kondor Ernő. A Bonbonniere-ben a finom falatok, jó borok mellé szórakoztató vidám műsort adtak. A franciásan frivol sanzonok, az eredeti magyar kupiék és a jó konyha rövid idő alatt meghozta a sikert. A színész-vállalkozó ezután merész lépésre szánta el magát, becsempészte műsorába a magyar irodalmat. „Minden este felléptetett egy magyar írót, eredeti novellával, minden este mást, húsz koronáért. ..” Az ötlet meghatározta a magyar kabaré további sorsát, mert csak így vehette fel a pesti kabaré azt a sajátos stílust, amely megkülönböztette minden más — — kabarétól. Mert Pesten a legjobb írók. művészek dolgoztak együtt. S ebben nagy szerepe volt Nagy Endrének, aki a Teréz körúti borozóban elsőnek lépett a függöny elé. S később ő nyerte meg sorra az irodalmi élet hírességeit a magyar kabarénak. Ott találjuk a népes szerzőgárdában például Karinthy Frigyest, aki megrendelésre írta néhány óra alatt a jeleneteket... Molnár Ferenc akkor kezdett kabarétréfákat írni, amikor a Pál utcai fiúkkal és a vigjátékai- val már világhírű volt. Hel- tai Jenő sorra irta dalait Nagy Endre saját kabaréjának, a Budapesti Cabaret- nak. Első kupléja, amit az utolérhetetlen „dilettáns” László Rózsi adott elő, a Berta a moziban, örök mintája lett a kabarédaloknak. Népszerű divat volt Pesten a kabaré. Ekkoriban már felvette magyar maszkját, hogy onnan öltögesse nyelvét politikai, társadalmi eseményekre. Kormány- intézkedéseket gúnyolt, neves politikusok bujkáltak a pestiek nevetése elől. • 1908 és 1913 között, amikor Nagy Endre a leglelkesebben dolgozott a Modem Színpadon, végérvényesen kialakult a korszak kabaréstílusa. Tökéletes színészi munka, könnyedség, konvekcióktól mentes előadásmód. S ott volt a példakép, a magyar sanzonművészet csillaga, Medgyasszai Vilma, aki Gábor—Szirmai bölcsődalával mutatkozott be. és estéről estére fergeteges sikerrel adta elő. Vidor Ferike cselédlányokról énekelte bájosan, szomorúan és mulatságosan Gábor Andor balladáit. Nagy . Endre, a közönség minden mozdulatára élénken, pillanatnyi pontossággal reagáló kömferanszot honosította meg. Esténként, az utolsó szómként bejelentett, ..felelősségvállalás nélkül” előadott jelenet, ahol a szerepeket csak körvonalazták, együtt játszott a közönséggel. Ez volt az est legtöbb szenzációt ígérő pontja, mert a színészek egész nap készültek az esti „jó bemondásokra”. a szerepükre, hogy egymást és a közönséget is meglepjék. A kabaréban ekkoriban honosodott meg a közéletet kritizáló kupiék. jelenetek. S az első világháború előtti időszakban. amikor a rettegést szórakozással próbálták legyűrni az emberek, a kabaré a közönség legkedveltebb sizórakozásává vált. Soós Éva Major Henrik rajza Róxeahefvi Kálmán a „Modern Színpad” három tagjáról Kőkény Hona Humor* szolgálat Vevő: — Kérek egy üveg vodkát! Eladó: — Bocsásson meg, uram, de nem olvasta, a cégtáblánkat: „Mindent a barkácsolóknak"? Vevő: — No és? Azt gondolja talán, hogy a barkácsolók nem isznak vodkát? ★ A hangversenyen az egyik vendég odaszól a szomszédjához: — Nem hagyná abba a horkolást? Különben sehogy sem tudok elaludni. ★ A ház asszonya így szól az utoljára érkező vendéghez: — Remélem, nem zavarja, hogy ön lesz a tizenharmadik az asztalnál. — Egyáltalán nem, nagyságos asszonyom — válaszol a vendég. — Kivéve, ha az étel csak 12 embernek elegendő! Farkas András: Mennyi a tiszta haszon? Senklse tudja, hová menekülnek a féktelen órák, semmise súgja helyűk, éhiek-e hontalanul. Hány üres óra bevallja, hogy ő keres, 6 kutat engem, S csak küszöbömre szunyái, mint aki lopni akar. Szólok is olykor: A Lét, es a földi, mihaszna szamárság Nyugtalanítja szívem, nyűgbe szorítja eszem, Nem tudom és nem is ismerem emberi módozatát sem, Foghatom én az időt lelki igába, hogyan? Mit tehetek vele, érte, miatta a testi erővel, És ha szökik, ki segít néki, hová vezeti? Asszony! arcon, a gyermeki szem nevető tükörében Látom a lenge nyomát, mégse hiszem, hogy az ő, Mert nem a Lét, a világ, ez a testi, de tarka valóság Fontos, az életemet méri a félszeg idő, És ha a hit nyoszolyája a pont, hol a féktelen órák Elszaporodnak, az ok ott se mutatja magát, Mert csak elébcm erednek, az arcukon azt mutogatják, Hogy nekem ők ez a sors, máris inainak odább, Mit tehetek, mit akarjak, az ész hova futhat, utánuk? Mennyi a tiszta haszon, hogyha tudom, ki vagyok? Rózsa Endre: Ha ki valakit megszeret Ha végei ér a szerelem, az élet múlik el — gondoltam zöldfülűn. Te nem? Nos: holtig, élni kell! Ha elmúlik az életem, hány szerelmem halott! Lényegük: enyém. S a tetem — övék... Már így vagyok! Játszani jő. Körhinta száll: népes egyedüllét. Forgása, ha el is kaszál — ilyen hintára ülnék. Ha ki valakit megszeret; olyan régtől szerette, nincs módja, ha már így szeret, hogy többé ne szeresse! í A maják csatornái A féltékeny feleseg egyáltalán nem bízik a férjben. Valahányszor egy apró hajszálat fedez fel a kabátján, szörnyű jelenetet csap. Egy este aztán, amikor férje öltönyén az égvilágon semmit sem talál, zokogásban tör ki: — És újabban még kopasz nőkkel is összeállsz! ár A filmcsillag felsóhajt: — Torkig vagyok a házassággal. — Hát akkor válj el — tanácsolja a barátnője. — A válással is torkig vagyok — hangzik a válasz. ár A válóperes ügyvéd megkérdezi az asszonytól: — No és egyáltalán nem volt semmi, amiben ön a házasság alatt egyetértett a férjével? A feleség zokogva mondja: — Dehogynem, abban, hogy a televízió műsora pocsék! ár A kozmetikussebész így szól pácienséhez: — Kedves asszonyom, ha itt egy kicsit felvarrjuk, akkor olyan szép lesz, hogy senki sem ismer rá az utcán. — Az isten szerelmére doktor úr, csgk ezt ne — tiltakozik a hölgy —, hiszen az embereknek mégis tudniuk kellene, ki az, aki ilyen szép! A maja városokat és templomokat felfedező régészek számos bizonyítékot találtak e nép magas fokú civilizáltságéra. , E fejlett kultúra mai kutatói előtt azonban nem volt világos, hogy az ország lakói hol találtak megfelelő helyet a földművelésre. A mai Guatemala, amely az egykori állam helyén terül el, két, földművelésre alkalmatlan részből áll: az egyik hegyes és száraz, a másik pedig mocsaras dzsungel. Pedig annak idején ez a föld 2—3 millió embert táplált. R. Adams angol régésznek egy repülőgépes rádió- lokátor segítségével sikerült Mikor jelent meg a homo sapiens, amelyhez mi is tartozunk? A becslések több mint 1 millió és 50 ezer év között ingadoznak. Annak a koponyának az analízise, amelyet egy angol kutatónő négy évvel ezelőtt Tanzániában talált, e korszak határát ISO—900 000 évre szűkíti. A koponya, amely az évezredek során 22 darabra esett szét, egyébként jó állapotban maradt meg. A geológusok viszonylag pontosan meg tudták határozni annak a rétegnek a korát, amelyből a lelet előkerült. A biológusok pedig arra a következtetésre jutót-' tak, hogy a koponya felépítésében keverednek a primiaz ősi öntözőrendszer nyomaira bukkannia. Minden valószínűség szerint a maják 1. e. 300-ban kezdték építeni a rendszert, s mintegy 1200 éven át fejlesztették. Az öntözőrendszer 80 000 négyzetkilométer terület öntözését látta el. A radar képernyőjéről lefényképezett kép alapján a régész a helyszínen kezdte tanulmányozni a rendszert. Meghatározta, hogy a csatornák fél méter mélyek és egy-két méter szélesek voltak, az árkokat egyszerűen kapával ásták ki. A trópusi erdőkből elvezették a vizet, kiszárították őket, s ezzel a vízzel öntözték a kiszárított területeket. \ tív és a mai vonások, s egészében véve közelebb van a homo sapinshez, mint őséhez. A tanzániai lelet nagysága 1200 köbcentiméter. A felegyenesedett ember koponyájának átlagos űrtartalma nem egészen 1000 köbcentiméter, a homo sapiensé pedig 1350. A nyak- szirtcsont formája szintén a mai emberéhez hasonlatos. De vannak archaikus vonásai is: a szemöldökívek, a csapott homlok, a csontok fokozott vastagsága. Az elemzés eredményei az alábbiakban foglalhatók ösz- sze: a naplókban 18-as számú emberként nyilvántartott koponya a mai ember koponyájának korai példánya. /fyi Vedel A címbeli szóval kapcsolatban két levelet ia kaptam. Mindkét levél írója arra kíváncsi, nagyon bántó-e, ha valakiről azt állítják, hogy „gyakran ve-; dél”, „nem is issza a a tör ményt, hanem vedeli’’. Válaszul szánom az igealalí életútjának alábbi rajzát. A bizonytalan eredetű vedel szóalak, mint tájnyelvf megnevezés elsősorban a Dunántúl, főleg Somogyj Tolna, és Vas megyékben élt a nép nyelvhasználatában. Azt az embert minősítették vele, aki sokat éa mohón iszik. Sokáig csak nyelvjárási szinten, kis területen élt, s durva stílus-» értékű szóként vállalta nyelvi szerepét. Később íróink is rátaláltak, s ugyancsak rosszalló használati értékben azokról a szereplőikről állították, hogy vedelnek, akik otromba mohósággal nem isszák a bort, hanem valósággal vedelik. Jókai Mór is gyakran felhasználja e szót szöcsaládjával együtt: vedéi, vedelő, vedelés, vedelt . Ezek a szavak azokat az embereket minősítették íróinknál, akik mint a gödények, gyorsan, habzsolva és mohón fogyasztották az italt. . A vedel ige jelentéstartalmát és használati értékét szólásszerűen ezek a nyelvi formák is kifejezik: Annyit iszik, mint a tehén,'., derűre-borúra iszik, iszik,1 mint a csap, nyakló nélkül iszik, benyakal, nagy iható,' nagyokat iszik stb. Az elítélés szándékával használták fel ezeket a szólásokat nagyapáink és apáink is. Nem véletlen, hogy egy bírósági tárgyaláson hangzott el ez a mondat: „Ez többet vedelt, mint amennyit egy Mercedes fogyaszt” (Szabad Föld, 1981. jan. 11.). Mai költőink verseiben is kulcsszerepet vállal szavaink, ismét csak elítélő, gunyoros szándékkal: „Amíg vadul vedel minden kortársam: / kitaszítva tén- fergek az országban” (Soós Zoltán: Absztinencia). Jellemző közlő, kifejező szerepet tölt be a vedel és származéka ezekben a versmondatokban: „Nem zug- vedelést takar-é ez a póz?" (Soós Zoltán: Látogatók). — „Pálinkát vedelne^ ... (Ora- vecz Imre: Szajla a középkorban). A vedel szó életútja meggyőzhette levélírónkat arról,' hogy nem éppen épületes minősítést kap az, akiről azt j állítják, hogy ..egész nap í vedel”. De az is igaz, hogy J újabban tréfás színezettel,' j s humorral telített haszná- l lati értékben is élnek ezzel az igealakkal. Dr. Bakos József Különleges ésszel rendelkezett. Nem ismert semmi akadályt, semmi korlátozást. Milliókért ésszerűsített. Már az is érdekes volt, ahogyan csinálta. Egyszerűen fölemelt egy darab vasat, és kijelentette: — Ebből a vasból egy olyan szerkezetet lehet konstruálni, amelyet idáig külföldről hoztunk be. És a népgazdaság számára megtakarítunk kétszáznegyven. ötezer-háromszáztizenhét levát és tizennégy sztotinkát. Azon nyomban sű- rögni-forogni kezd-' tek a szakértők, akik fáradságos munkával meg állapit ott ák, hogy a gép a népgazdaság számára pontosan kétszáznegyvenötezer- háromszáztizenhét le- va és tizennégy szto tinka megtakarítási eredményez. A gondolkodás folyamata volt rejtély. Néhány tudományos intézmény pszicho- anatómiai-szociológiai vizsgálatnak vetette alá. Megállapították. Az évszázad csodája hogy az állandó, megfeszített gondolkodás eredményeképpen ennek a különleges észnek nem működik egyszerre az összes centruma. Volt. amelyik pihent, ■ és volt, amelyik csak az ésszerűsítés bejelen, tése után kapcsolódott be. Ez a különleges ész az igazgatónál tett látogatásakor nyilvánult meg igazán, aholis megközelítőleg a következő párbeszéd zajlott le: — Az ésszerűsítéshez epy újabb készüléket kell alkotnunk, igazgató elvtárs. Különben a szerkezei nem fog működni. — Csak most jut az eszébe? És mibe kerül? — Alig háromszáz- ezer levába. — Háromszázezer Honnan vegyem ezt u pénzt? — Az már az ön dolga. Az én dolgom, hogy a technikai fejlődést előbbrevigyem. Az igazgató legszívesebben kihajította volna, de nem szólt semmit, mégpedig azért, hogy a pert megelőzze. A becses szerkezetre az üzemi fürdő rekonstrukciójára hivatkozva szerzett pénzt. De mint hogy ez az ész folytonosan újabb gondolati termékekkel és pótlólagos szerkezetekkel állt elő, az igazgató a két új műhely építésére átvett pénzt is fölhasználta. így most csak a fejéhez kapott. Ebben az állapotban talált rá az a bizottság, amely a műhelyek átvételére érkezett, De miután semmiféle átvételről nem volt szó. a bizottság megelégedett azzal, hogy átvette az igazgató lemondását. Az új igazgató az eddigi helyettes lett. Már a második nap kitüntették, miután a vezetése alatt álló vállalat országosan első lett az ésszerűsítés területén. Megdicsérték azért, hogy támogatott egy ilyen különleges észt, és ő boldogan tért haza, vidáman fütyörészett, annak az embernek a vidám, füttyével, aki nem tudja, hogy mi vár reá. Szvetozár Karadzsov (Fordította: Migray Ernőd) A tizennyolcas számú ember Ezen nevettünk
