Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

Dolgozzunk értük, velük! VISSZHANG T** ■■ I f r _■■ ■■ | | r Torok banya, torok ház, elhanyagolt műemlékek A Magyar Rehabilitáci. ős Társaság V. kongresszu­sát, amelyet nemrégen tar­tottak Budapesten, dr. Trethon Ferenc nyitotta meg, aki egyben az 1981-es évnek, a rokkant szemé­lyek nemzetközi éve nem­zeti szervező bizottságának elnöke is. Röviden megfo­galmazta ennek a kongresz- szusnak a célját: legyen ez a problémák feltárása, hogy azt minél szélesebb körben megismerjék, és ezáltal a megváltozott munkaképes­ségűek a kellő rehabilitá­ció segítségével bele tud­janak illeszkedni a társa­dalomba. Vagyis: ne úgy értelmezzük a rehabilitációt, hogy a rokkantakon segíteni kell, hanem értük kell dol­gozni, és ehhez a legjárha­tóbb út, ha velük dolgo­zunk. Közös társadalmi cél, hogy a rokkantak is emberhez méltó, céltudatosan tevé­keny életet élhessenek. Amíg azonban a legopti­málisabb feltételek létre­jöhetnek, addig a korábbi eszközök hatékonyabb koor­dinálása is megoldást je­lentene. Mert a jelenlegi társadalombiztosítási rend­szer csak olyan anyagi biztonságot tud nyújtani, ami a későbbi munkavég­zésre senkit nem ösztönöz. Pedig minden emberben rejlik tehetség, amit egyé­nenként ki lehetne használni. Jogszabállyal kellene meg­Az elmúlt télen és ősszel sokat fáztunk, amit kétszer is megemlítettem. Illetéke­sek akkor megígérték, hogy idén nem- lesz baj a fűtéssel. Remélem nemcsak én ta­pasztalom és élvezem a kel­lemes, fűtött lakást. Az idei télben nem fázunk, jó a fű­tés, és ahol nem, ott tény­leg a szigeteletlen ablakok okozhatnak panaszt, amit meg lehet szüntetni. Kis hibák nagy helyeken... 150 000 példányban jelent meg a HVNGAR HOTELS kiadványa. Nem kisebb he­lyeket ajánl, — a külföldi­eknek, angol nyelven, — mint a Duna Inter-Conti- nental, a Gellert, a Royal, az Astoria szállókat, vagy a Hungária, a Kárpáttá stb. éttermeket. A finom pa­píron finoman nyomott Bu- dapest-térkép (a Cartogra- phia nyomta!). Szívesen lát­juk és várjuk önt szállo­dáinkban és éttermeinkben Budapesten. .. Ez a térkép segíteni akarja önt buda­pesti tartózkodása alatt — mondja az angol szöveg... Aztán ha pl. a vendég tisz­telegni akar a Clark Adum téren a hídépítő emlékének (A. Clark angol mérnök volt), akkor útja a térkép szer-in' ..Széchenyi anc- |M<Jvn — így: ANCHlD —ve­erősíteni azt, hogy a rok­kant embernél a munkaké­pesség nem csökken, hanem csak megváltozik. Szük­séges, hogy az egészségesek megváltoztassák magatar­tásukat a fogyatékosokkal szemben. Az egészséges em­berek általában nem is rosszindulatúak, hanem a viselkedésükben sokszor fe­lelőtlenek, és ez sajnos bán­tó. Köztudott, hogy a rok­kant embereknek töretlen az életkedvük, az alkotni akarásuk. A további fejlődés érde­kében tehát elkerülhetet­len a rokkantak társadalmi egyenlősége. A rokkantak munkába állításához elsőd­legesen az akadályok feltá­rására van szükség, ame­lyek életüket nap mint nap nehezítik. Az 1981-es évvel elkez­dődött valami a rokkantak érdekében. Remélhetőleg ez nem kampányszerű meg­mozdulás lesz, hanem azt, amit ebben az évben el­kezdtünk, az év befejezése után is folytatni fogjuk. Te­hát ez az év ne csak a „szép szavak” esztendeje legyen, hanem egy tudato­san előkészített lépcső, amin az egészségesek és a rok­kantak minél jobban köze­ledjenek egymáshoz. Ha így lesz, akkor az év végén senkiben sem marad kelle­metlen érzés. Dobrovits Mária Eger Nagyon kellemes a meleg szobában tenni-venni, ücsö­rögni, nem beszélve a pici babák fürdetéséről. Azt hiszem nemcsak a hi­bát kell észrevennünk, ha­nem azt is, ha panaszunkat orvosolják. A nyugdíjasház nevében köszönet érte. Beke Jánosné Eger zet Pestről Budára. .. A vendég nem csodálkozik az ánchídon, legfeljebb meg­csodálja a Lánchidat. De mi, magyarok nem tudjuk, hogy az ánchíd angol, vagy magyar szó? Hogyan is volt az valamikor? Anc, ánc, cszteránc, eszteránci cér­na. ..? De mégsem. Az is lánc nőit és cérna. De eh­hez már nincs cérnám... Szívesen néztük a TA­LÁLKOZÁSOK A SZÁMÍ­TÁSTECHNIKÁVAL mű­sorsorozatot a tévében. Ö milyen változások várhatók a közeljövőben? A techni­kában!. .. Félek, hogy nem sok. Evek óta figyelem, hogy a Fővárosi Építőipa­ri Üzemgazdasági és ÜGY- VITELTECHN1KAI IRO­DA hogyan címezi meg az AKADÉMIAI KIADÓ kiad­ványait és küldi széjjel szé­les e hazába, és még min­dig nem tudja az ügyvitel- technikájával az Egészség­ház utca nevét (szerintük: EGESZSEGHAZ U) elvá­lasztani a sor végén... Így került már vagy ötvenszer az EGESZSEGHA után a Z a kővetkező sorba . . Vajon melyiknek tetszik így a ma­gyar nyelv? A KIADÓ­NAK. vagy az IRODÁNAK? És kinek nincs E betűje? Magyarországon. A techni­ka. korszakában... (Dr. Szemes-Varga Béla) Őszinte érdeklődéssel ol­vastam a Népújság 1981. február 1-i számában „A hajdanvolt Eger” című cik­ket, s néhány mondata ar­ra indít, hogy megjegyzést fűzzek hozzájuk, örömmel kell fogadnunk a helytörté­neti érdeklődés egy-egy újabb megnyilvánulását, mert a város népessége nagy tömegű új lakossággal töltődik fel, és közülük bi­zonyára sokan akadnak olyanok, akiket érdekel, milyen történelmi földbe bocsátják a maguk és csa­ládjuk életének gyökereit. A hóstya elnevezés való­ban a német Hochstadtból magyarosodott ide a török idők elmúltával idetelepült német lakosság szójáról. Hi­vatalos nevük „negyed” volt, mégis a hóstya lett népszerű, mégpedig rendha­gyó módon. így a felnémeti negyedet eszméletem óta Ráchóstyának hívták, a szent Miklós kaput, ahol Telekesy püspök Rákóczit fogadta, Ráckapunak, a Porta Germanicót (német kapu, felnémeti kapu) Cif­rakapunak. Meglepő az áz állítás, hogy a Cifrapart egymás fölött húzódó utcái, így a Bárány utca fölött a Bérc utca, a Pázsit fölött a Dar­vas utca a törökök által megnyitott bánya szintjeire települtek. Tetszetős felté­telezés, amit valószínűleg a sok „darázskőből” készült török síremlék sugallt az in­Egy szóval sem tagadom, hogy bármiféle munkához — ha azt rendesen akarják el­végezni — megfelelő figye­lemre van szükség. Most azonban határozottan ki kell emelni, hogy a kereskede­lemben dolgozó embereknek, az eddigieknél is fokozot­tabb figyelmet kell fordí­taniuk munkájuk minél jobb elvégzésére. Ügy gon­dolom, hogy ennek bizonyí­tására nem szükséges bő­vebb magyarázattal szolgál­nom. Hogyan is írja a Népúj­ság 1981. február 1-i szá­mának „Árváltozások után az üzletekben” című cikké­ben? ....... a közvéleményt m indenesetre meglehetősen élénken foglalkoztatja mind­máig, hogy mi mennyibe kerül, mire futja a pénz­tárcából. S érdeklődéssel fi­A Mátra Szálló igazgatója. Keresztes György levelet küldött szerkesztőségünk­nek, amelyben a Hol vannak a vendégek? című írásunk­kal kapcsolatban tesz meg­jegyzéseket. A „hiteles tá­jékoztatás etikai probléma­köre” a hivatkozási alapja. — A cikk általam kifo­gásolt részében ön arról tájékoztatja az olvasóit, hogy... „a konkurrencia egyik vezető beosztású dolgozója elhatározta, hogy az érett­ségi találkozójukat nem a szálló éttermében, hanem a gyöngyössolymosi kisven­déglőben rendezik meg. Ö már csak igazán tudja, mi­ért?” Majd azt írja a levél­ben, hogy a szálló éttermé­nek üzletvezetője, Tóth Ig­nác végül is nem tudta a találkozót í. gyöngvössoly- mosi bisztróban m.egszer­/ formátornak. Ezt a törede­ző, csak csiszolással meg­munkálható anyagot a tö­rökök építkezésre aligha bányászták. A Bárány utca névadója nem felfedezetlen. Tudjuk, melyik épületben volt, igaz, nincs rajta em­léktábla, ismerjük kapcsola­tát Rontó Pállal is. Persze, ez a ház nem műemlék, mindössze helytörténeti- irodalmi érdekesség. Király bácsi háza aligha lehetett dézsmaház. A dézsmaház he­lyén ma ABC-bolt van, en­nek ormozatos falán két ab­lak nézett az Eged felől ér­kező kocsikra, s el lehetett kapni a termést hozókat a dézsma okából. A mellette húzódó utcát ezért nevezték el Dézsmaház utcának. Még meglepőbb, sőt a kutatókat, s az egész híres egri műemlékvédelmet bán­tó mondat: Elhanyagoltak itt a műemlékek. Tisztelet­tel kérünk legalább egyet megnevezni mutatóba ezen a hóstyán. Hiszen a Jani­csár utcában (volt (Szőllő ut­ca) egy parasztházat is nyil­vántart a műemlékvédelem népi építészeti értékei miatt és állandóan gondoskodik róla. 1958-ban Eger város műemléki bizottsága gondo­san felmérte és táblával je­lölte nemcsak a műemléke­ket, hanem a műemlék- jellegű házakat is. A Május 1. utcában egy ilyen épü­letet, a régi Mártonffy-házat, tulajdonosa, idős Leopold bácsi mintaszerű gondoság­gyelik a boltokat...” Vagy­is: ha valamikor, úgy most „dupla szemüveggel" figye­li mindenki a kereskedelem munkáját. Természetesen helyes is ez így. Az ilyen „árren­getegben” valóban nem könnyű eligazodni a keres­kedőknek sem hát még a vevőnek. El kell ismerni: nincs könnyű dolga egyik félnek sem. „A kereskedők becsüle­tére válik már az is, hogy ... mindenütt munka után, illetve a munkaszüneti na­pon, tehát a vásárlás leg­kisebb korlátozása nélkül végezték el a felkészülést az árváltozásokra. Gondos­kodtak a zavartalan ellátás­ról, ... A különféle cikkek többnyire helyes árakon ke­rültek forgalomba, a vevők szándékos megkárosítását nem vették észre.” vezni, mert annak vezető­je lemondta a rendezvényt. A találkozóra ezért a Mát­ra Szálló sörözőjében ke­rült sor. Mivel sértette meg a cikk írója a „hiteles tájékozta­tás etikai problémakörét" ? A válaszlevél maga a bizo­nyíték: pontos névvel és beosztással. Hogy a Mátra Szálló sö­rözője adott helyet végül is az' összejövetelnek...? Te­hát nem az étterem, ami­nek a vezetője Tóth Ignác? Hogy: „Ö már csak igazán tudja, miért” — !? A szálló igazgatójának level.e foglalkozik még egy másik, még korábbi cikkel. A Közbiztonság pettyek­kel című cikkben arról van szó többek között, hogy Gyöngyösön, más vendég­látó helyek mellett S1* Mát­gal tart fenn. A Május 1. utca 64. sz. ház a XVIII. században az éjjeliőrök szál­lása volt. Amikor az épüle­tet korszerűsítették, a tu­lajdonos, Bőgős Imre mester­szabó készséggel egyezett h de, hogy a régi alacsony házikó még látható nyuga­ti ablakkereteit épségben hagyják, pedig nem válnak a ház díszére. És hol van a Május 1. utcában török ko­ri ház? Azt hiszem, min­denki örülne, ha ezt sike­rülne bizonyítani vagy való­színűsíteni. Egy mondat a cikk utol­só részéből: Részben szeren­cse, hogy ez a városrész fölfedezetlen, mert legalább érintetlenek maradtak a há­zak, csak az értékes pincék tünedeztek el, mert betöm­ték őket betonnal. Hát nem láthatók a Pázsit utca be­omlott házai, amelyeket a Csebokszári-lakótelep épí­tése miatt a közelben ha­ladó súlyos teherautó-for­galom továbbadott földrez­gései tettek tönkre? Isme­retlenek a város pinceprob­lémái, éppúgy, mint Pécsett? Az utolsó mondat: Még egy nevezetesség volt itt, az utca végén, az egyik kút, az úgynevezett Csurgó. Hí- re-hamva sincs. Hát híre van, mert éppen a róla el­nevezett Csurgó utca • déli falán van befalazva. És nem kút volt, hanem ter­mészetes fonás. Dr. Kapor Elemér Eger Igen megnyugtató érzés ezt hallani. Mert azért valljuk be őszintén: az utóbbi időben a kereskedők bizony nin­csenek valami rózsás hely­zetben. Akárhogy vesszük is a dolgot, az utóbbi időkben történt árváltozások kívá­natossá tennék, hogy mi, vevők — hisz végered­ményben még az eladó is vevő egy másik üzletben — és az elárusítók, kölcsönö­sen megértenék, s tisztel­nék egymást. A pult belső és külső oldalán egyaránt. Ha így lesz, egészen bizo­nyos, hogy sohasem — de legalábbis sokkal ritkáb­ban — lesz nézeteltérés vá­sárló és elárusító között. Dávid József Gyöngyös ra Szálló bárja érintett a legtöbbször a cselekmények kapcsán”. Idézet a levélből: —- Sajnos ön nem győző­dött meg személyesen ar­ról, hogy a gondot okozó személyek nem bárunkban „töltődnek fel szesszel”. Ez igaz. Ahogy az is igaz, hogy a város illetékes szervei is foglalkoztak a témával és az eléjük tárt jelentés vonatkozó megál­lapításait senki sem vonta kétségbe és senkii nem cá­folta Még a szálló igazga­tója sem. Pedig ő ds tanács­tag. — A... vonatkozó jelzők... sértik szállodánk üzleti ér­dekeit. ■i-állffi Nem sérteni, segíteni volt szándékunk azokat a bizo­nyos üzleti érdekeket. G. Molnár Ferenc Nemcsak ígértek... VÁLASZOL AZ ILLETÉKES ]elentkezett a „konkurrencia" Nincs könnyű dolguk... Műsorok Kossuth rádió 8.30 Lányok, asszonyok, j 8.56 Romantikus kórus­művek. 9.20 Népdalok. 10.05 Epizódok a magyar- országi operajátszás törté­netéből. 1.06 Rádiószín- ház. Ha hinni tudnál. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Közvetítés az „Eu­rópa 12” asztalitenisz-rang­listaversenyről. 12.45 Ma­gyarán szólva... 13.00 Hú­szas stúdió. 14.00 Két ott­hon között. 14.10 Alfred Cortot zongorázik. 14.30 Szerkesztőségi beszélge­tés a Falurádióban. 15.05 Oj zenei újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Sporthírek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Sporthírek. 18.45 Rádiószínház. Zsuzsi nélkül (dók. játék). 19.32 Wagner: A nürnbergi mes­terdalnokok. 19.43 Töltsön egy órát, kedvenceivel! 20.43 Operettdalok. 21.00 Blaise Cendrars. 22.15 Ba­rokk szerzők műveiből. 23.11 Kamarazene. Petőfi rádió 8.33 A nemzetközi mun­kásmozgalom dalaiból. . 8.47 örökzöld dallamok. 9.42 Válaszolunk hallgató­inknak. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Magyar fú­vószene. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Ritmus. 14.35 Születésnapi beszélgetés. 14.40 Sanzonestek a Ma­gyar Rádióban. 15.15 Ma­gyar művészek operett­felvételeiből. 15.42 Száz­szorszép színház. Vük. 16.33 Pophullám. 17.19 Az ikervári kastélyból a csá­szár fogdájáig. 18.00 Szi­várvány. 20.00 Közvetítés az „Európa 12” asztalite­nisz-ranglistaversenyről. 21.00 Cigánydalok, csár­dások. 21.30 Gramofonal­bum. 22.00 Szombat esti diszkó. 23.10 Slágermúze­um. Miskolc * 8.30 Hírek. Időjárás. Lap­szemle. 8.40 Visszapillan­tó. 9.00 Észak-magyaror­szági krónika — Napjaink , kérdései. 9.30 Mikrofon­lánc. 9.45 Zenés prog­ramajánlat. — Sport — 9.52 Műsorelőzetes.,. Televízió 8.10 Tévé torna. 8.15 Isko­latévé. Világnézet. 8.50 Óvodások filmműsora. 9.15 Tízen Túliak Társasá­ga. 9.55 „Életet az évek­nek”. Nyugdíjasok műso­ra. 10.25 A nagy hadgya­korlat (francia film). 12.05 Keresztkérdés. Fejtöröjá. tik. 14.25 Hangoskodó. Daloló hegyek. 14.55 „Eu­rópa 12”. Nemzetközi asz­talitenisz-verseny. 16.05 Üt, vagy vasút? Dók. film. 17.00 „Európa 12”. Nem­zetközi asztalitenisz-ver­seny. 18.30 Röpülj Páva. Népdalverseny. 19.10 Tévé­torna. 19.15 Esti mese. A festéktüsszentő Hapci Be­nő. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. Ba­bits Mihály: Balázsolás. 20.05 Játszdd újra, Sam! (Amerikai film). Allan nem vonzó férfiszépseg, s hozzá még ügyetlen, cset- lő-botló alak. Csak a ba­rátja felesége érti meg. ie nem maradhatnak együtt... 21.30 Telesport. „Európa 12”. Nemzetközi asztalite­nisz-verseny. Kb. 23.30 Tv-híradó 3. 2. Műsor 15.25 Kérem a következőt (magyar rajzfilmsorozat). Minden jó. ha rossz a vé­ge. 15.35 Csempészek (ma­gyar film). 16.55 A repü­lés története (francia filmsorozat). 17.45 Gólya­vár! esték. 18.25 Kék fény. Riportműsor. 19.30 Tv. híradó. 20.00 Vers — min­denkinek. 20.05 Nicolai: A windsori víg nők (vig- opera). NwmaBGí 1981. február 7., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents