Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-07 / 32. szám
A FARÁDI ÜVEGGYÁR IS * Nemcsak a cégtábla új AZ ELMÜLT HETEKBEN vadonatúj cégtáblát erősítettek több tucat iparvállalat kapujára. Nem egyszerűen a régi névtáblákat cserélték ki díszesebbre, de a vállalat neve is megváltozott. A VBKM Akkumulátorgyár cégjelzéséről például törölték a négy nagybetűt. Hasonlóképpen: a Salgótarjáni Tűzhelygyár, a Kecskeméti Fürdőkádgyár, vagy a Bonyhádi Zománcárugyár új névtábláiról lemaradt az eddig márkát és minőséget jelentő, s a világ vagy hatvan országában jegyzet LAMPART felirat. Mi is történt valójában? A válasz egyszerű: e trösztök, nagyvállalatok gyárai önállóak lettek. Minden előzetes hírverés nélkül — sokszor még az érintett üzemek dolgozói sem tudták előre, legfeljebb sejtették a tervezett szervezeti változásokat. Mert ténylegesen, főTelepülésfejlesztés Kaiban (Tudósítónktól) A Tárná mentén fekvő községek dinamikusan fejlődő központi települése Kál, a hozzá tartozó Kompolttal együtt. A két község közös tanácsa elkészitette településük költségvetésének és fejlesztésének idei tervét. A tervezet a VI. ötéves terv első évében is gondoskodik a lakossági ellátás fejlesztéséről, a meglevő intézményhálózat bővítéséről, s a kiemelt alsófokú központ további építéséről. Másfél millió forinttal növekedett az idei költségvetés összege, ugyanakkor a helyi lehetőségek, a be .5 tartalékok feltárása és a takarékosság •szempontjai is mész. szemenően érvényesülnek e tervekben. A majd 13 millió forintos költségvetéshez a felsőbb tanácsi szervek 9 millió 300 ezer forintos támogatással járulnak hozzá. A gazdasági ágazat bevételei és kiadásai megközelítik a 300 ezer forintot. A szociális és leg szervezett intézkedésről van szó, s nem a vállalat megszokott életének, munkájának megbolygatásáról. Az önállósult vállalatok között akad olyan is, például a Csepel Művektől levált Híradástechnikai Gépgyár, vagy az Egyesült Izzóból kivált Gábor Áron Öntöde, amely — jó néhány évtizeddel ezelőtt — már volt önálló vállalat. Olyan üzem is van köztük, például az Ajkai és a Parádi Üveggyár, amely a budapesti központ vidéki ipartelepítési törekvéseinek eredményeként nőtte ki magát korszerű nagyüzemmé. Miért kell most a trösztöket, nagyvállalatokat szétdarabolni, amikor nem is olyan régen a hazai gazdaságirányítás ennek éppen az 'ellenkezőjét, a vállalatok összevonását, egybeolvasztását szorgalmazta? Mert azóta egy és más megváltozott. Elsősorban a külpiac kényszerítő hatására már a vállalatok vezetői is belátják: a jövedelmezőbb termelésnek kizárólag a piaci lehetőségeket felismerő és azt ki is használó, szervezettebb munka a biztosítéka. Ennek érdekében a népgazdaság irányítási és szabályozási rendszerét sok tekintetben megváltoztatták az v utóbbi években, de az iparvállalatok szervezeti formája és ennek megfelelően érdekeltségi rendszere nem igazodott ehhez a folyamathoz. TAPASZTALATOK BIZONYÍTJÁK : nem minden tröszti, nagyvállalati szervezet ösztönzött a termelékenyebb, minőségi munkára. Hiszen ha egy-egy üzem rosszul dolgozott, netán ráfizetéses volt, kisegítette a központ valamelyik jól menő egysége. Ugyanez volt a helyzet a pénzügyi alapok elosztásával és a fejlesztésekkel is: előfordult, hogy a fejlesztési keretből éppen az a gyár kapott aránytalaViul keveset, amelyik más üzemeket is „eltartott”. Gazdaságpolitikánk mostani és jövőbeni feladatai indokolttá tették a nagyvállalati formák fokozatos leépítését. Ez a munka már tavaly megkezdődött a bor-, a dohány- és a cukoripari üzemek önállósításával, s az idén folytatódik. Az év elejétől önálló vállalatként dolgoznak az édesipari üzemek. neves porcelángyárak, néhány útépítő- és könnyűipari üzem, valamint a szénbányák. Az önállóság nagyobb felelősséggel jár. Különösen most. amikor nemcsak éves munkaprogramot, hanem ötéves tervet is kell készíteniük a vállalatoknak, ezúttal teljesen önállóan. Az exportlehetőségeket. újból felmérik, esetenként új külkereskedelmi partnert keresnek. Sokuknak a tervezésnél figyelembe kell venniük: termékeik eddig világszerte elismert márkajelzéssel — például Tungsram, Lampart — futottak, ezentúl azonban erre nincs lehetőség, hiszen több önálló vállálat egyidejűleg nem használhatja ugyanazt a védjegyet. Eközben jó néhány házon belüli gondot is meg kell ijldaniuk. A szervezeti változással együtt csökkentik a korábban felduzzasztott nagyvállalati alkalmazotti létszámot. Cseppet sem irigylésre méltó feladat több száz embernek, köztük sok kiváló szakembernek felmondani, új állást keresni, s találni. Néhány vállalatnak gondot jelenthet a korábban felvett exporfejlesztési hitelek törlesztése. A Kecskeméti Kádgyár például csaknem félmilliárdot kapott rekonstrukciós beruházásra az egykori Lampart-köz- ponttól. Most. hogy önállósultak, kétségesnek Ítélik a jövőre esedékes törlesztést, szerintük ugyanis ma még ráfizetnek a fürdőkádra. A kiutat gyorsabb gyártmányfejlesztéssel, termékeik formatervezésével, divatosabb színezéssel és körültekintő piackutatással kívánják megtalálni. A MOST ÖNÁLLÓVÁ VÁLT iparvállalatok többségének tehát jó néhány, jogi és szervezeti nehézséget kell áthidalniuk. Az üzemekben, a műhelyekben, a munka- padoknál azonban a megszokott ütemben dolgoznak; mondhatnánk úgy is. minden a régi. Vagy mégsem? Szőke László Kovács Petemé részlegvezető a francia exportra készülő munkavédelmi kesztyűket ellenőrzi. Nagyliigedről külföldre Az újpesti Tímáripari Szövetkezet nagyfügedi részlegében évek óta készítenek munkavédelmi kesztyűket az ózdi kohászok részére. Az elmúlt évben korszerűsített üzem ma már exportra is gyárt ebből a termékből. Francia megrendelésre ötezer pár hegesztőkesztyűt gyártanak,- Időközben rbpyjtettpk. termékeik skáláját is, az Alföldi Cipőgyár részére 38 ezer pór gyermekcipő-felsőrészt készítenek. A nagyfügediek új terméke, a gyermekcipő-felsőrész. Képünkön: Juhász Alajosné. (Fotó: Perl Mái ion) 1898-1981 A kongresszusok mérföldkövei egészségügyi ágazaton belül fő cél az alapvető ellátás javítása. Két és fél milliót fordítanak erre a célra az idén, mivel 30-cal nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, és Kompolton egy csoporttal, azaz 25 férőhellyel növekedett az öregek napközi otthona. A kulturális ágazat kiadásai meghaladják a hétmillió forintot. Itt egy új óvodai és egy általános iskolai csoport bővítésére kerül sor. If- iúságpolitikai célokra 20 ezer forintot terveztek a költségvetésben. Az idei községfejlesztési alap 3 millió forintjából a lakosság pénzbeli hozzájárulása félmillió forint. Százezer forinttal növekedett a társadalmi munka értéke, amely így a helyi építőanyagokkal együtt 1 millió 700 ezer forint. Mi épül, mi létesül mindezekből? Utak felújítására 480 ezer forintot és jelentős társadalmi munkát fordítanak. A járdaépítések tervezett költsége 300 ezer forint. Ugyanennyit költenek a villanyhálózat bővítésére 400 méteres szakaszon. Az idei községfej lesztés- böl a VI. ötéves terv több jelentős beruházását is előkészítik. A tervidőszakban négy tanteremmel bővül a kompolti Általános Iskola, melynek tervezésére 200 ezer forintot fordítanak. Az új községközpontban létesítendő tűzoltószertár építésének előkészületeire 100 ezer forintot költenek, A két település fejlesztésének ez évi terveit a nagyközségi közös tanács ülése egyhangúlag elfogadta. és támogatását adja e szép tervek megvalósításához. Császár István 5. A KONGRESSZUS altalános politikai és párton belüli kérdésekkel is foglalkozott. Jóváhagyta az SZK(b)P szervezeti szabályzatának újrafogalmazását, amely figyelembe vette a szovjet társadalom osztályszerkezetében végbement gyökeres változásokat és tükrözte a párton belüli demokrácia továbbfejlesztésének szükségességét. A nemzetközi helyzet a végletekig kiéleződött, s a második világháború a küszöbön állt. E viszonyok között a kongresszus á következő feladatokat tűzte ki: aktívan kell harcolni a béke megőrzéséért és a fasiszta agresszió meghiúsításáért, továbbra is résen kell lenni és nem szabad megengedni, hogy a Szovjetuniót konfliktusokba sodorják a háborús provokátorok, minden eszközzel fokozni kell a Szovjetunió fegyveres erőinek harcképességét, erősíteni kell a nemzetközi kapcsolatokat más országok dolgozóival. Az SZK(b)P XIX. kongresszusa — 1952. október — akkor gj'űlt össze, amikor a Szovjetunió győzedelmesen befejezve a német fasizmus ellen vívott páratlanul súlyos háborút és lényegében helyreállította népgazdaságát, s fejlődésnek újabb mérföldkövei felé haladt. Elemezték a világszintére« a második világháború után végbement gyökeres változásokat. Tovább folytatódott a kapitalista társadalmi rendszer lebontásának folyamata, amely a NOSZF győzelmével kezdődött. Létrejött a szocialista világrendszer, kialakult a két tábor, az agresszív, antidemokratikus és a békeszerető, demokratikus tábor. A XIX. kongresszus jóváhagyta az 1951—1955. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveit. Az új ötéves terv előirányozta a szocialista gazdaság további fel- lenditését-a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján. Határozatot hoztak a párt nevének megváltoztatásáról, amelynek értelmében a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának — az SZK(b)P-nek új neve a Szovjetunió Kommunista Pártja '(SZKP) lett. KIEMELKEDŐ jelentőségű szerepet játszott a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történetében az SZKP XX. kongresszusa, amely 1956 februárjában ülésezett. A kongresszus a világ legújabb társadalmi jelenségeinek mélyreható elemzésére és t"- dományos általánosítására támaszkodva sok új tételt állított fel a nemzetközi fejlődés alapvető problémáira vonatkozólag. s ezzel gazdagította a marxizmus—lenini». mus elméletét. Ezek a következők : különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kérdése, az újabb világháború elhárításának lehetősége és a különböző országok szocializmusba való átmenetének formái. A kongresszus összefoglalta az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeit és jóváhagyta a VI. ötéves terv irányelveit. A kongresszus munkájában fontos helyet foglaltak el a szovjet társadalmi és államrend további szilárdításának, a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdései. FONTOS HELYET kapott a kongresszus munkájában a marxi zmus—lenini zmus tói idegen személyi kultusznak és következményeinek leküzdése. A kongresszus felszólította a pártot, hogy következetesen hajtsa végre azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítani hivatottak a személyi kultusz teljes leküzdését és következményeinek felszámolását, a oárt, az állami és az ideológiai munka valamennyi területén. 'Szigorúan felhívta a figyelmet a pártélet Lenin által ledolgozott normáinak és a kollektív vezetés elveinek a betartására. 1959. január 27. 5: február 5-e között üléseseit az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusa, amelyet a Szovjetunió hétéves 1959— 1965, népgazdaság-fejlesztési tervének megvitatására és jóváhagyására hívtak össze. összegezték a pártnak és a szovjet népnek az Október- Szocialista Forradalom győzelme óta elért kiemelkedő eredményeit, s . a következő fontos megállapítást tette: a szocializmus a Szovjetunióban teljes és végleges győzelmet aratott. A Szovjetunió a nép alkotó munkája és a társadalmi élet minden területén bekövetkezett igen mélyreható átalakulások eredményeként belépett a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába. ENNEK AZ IDŐSZAKNAK a legfontosabb feladatai: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése. a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése és tökéletesítése. a szovjet embereknek a kommunizmus szellemében való nevelése. Bizottságot hoztak létre az SZKP új programja tervezetének előkészítésére. Az SZKP XXII. kongresz- szusa — 1961. október 17-e és 31-e között ülésezett — figyelmének középpontjában az SZKP új. harmadik programja, a kommunista társadalom építésének programja állt. Az ú.i program összegezte az 1919. évi VIII. párt- kongresszuson elfogadott lenini program végrehajtásának eredményeit, annak a hatalmas építőmunkának a tényeit, amelyet a szovjet nép a kommunista párt vej zetésével végzett. Űj feladatokat tűztek a párt elé, a kommunizmus felépítését; amely — szögezi le a program — három egymással; szorosan összetartozó történelmi feladat megoldásával függ össze; a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésével-, a kommunista társadalmi viszonyok fejlesztésével és az új .ember, a kommunista öntudattal rendelkező ember nevelésével. A kongresszuson módosították a szervezeti szabályzatot, amely előirányozza a szovjet kommunisták szerepének és felelősségének további fokozását, a párton belüli demokrácia, a pártszervezetek kezdeményezésének és öntevékenységének fejlesztését, 1966. MÁRCIUS 29-E és április 8-a között ülésezett az SZKP XXIII. kongresz- szusa. amely különösen nagy figyelmet fordított a szocialista világrendszer — korunk legfőbb forradalmi ereje — megszilárdításának kérdésére. Megvitatta az ázsiai és afrikai népek nemzeti felszabadító mozgalmának sikereivel, az imperializmus ellen, a béke. a demokrácia és a szocializmus védelmében folyó harccal kapcsola- ' tos problémákat, (Folytatjuk) Vasas Joachim ,Nwüssm& 1981. február 7., szombat
