Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, LurLSULJUtK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 32. szám ARA: 1.40 FORINT 1981. február 7., szombat ! ♦ i « * Akadékos­kodók? H allgatom a számo­kat es. elgondolko­dom: sok ez, vagy kevés? Balesetek, fegyelmik, le­tiltó határozatok számai sorakoznak a szakszerve­zetek munkavédelmi te­vékenységéinek jellemzé­sére. Egy év alatt tizen­háromezer forint pénzbír­ságot, száztizenhat fegyel­mit „osztottak ki” me­gyénkben a munkavédel­mi őrök és a munkavé­delmi felügyelők fellépé­se nyomán; és 164 (!) eset. ben kellett gépeket, be­rendezéseket leállítani ha­tározataik következmé­nyeként. Mindez soknak tűnik; első hallásra legalábbis túlzott az arány. Hiszen számszerűsíteni azt a ter­meléskiesést. amely a gép- leállítások következtében értékektől fosztott meg ' bennünket: nehéz. Főként azért, mert azok a szá­mok. hogy egymillió, két­millió . — nem sokat mon­danak. a hétköznapi em­ber nehezen gondolkodik ekkora összegekben. Ha — a jó közgazdasági zsargon szerint — „reáliákban” gondolkodik, ez már egy átalakított szükségóvo­daként. egy zsúfoltságot csökkentő autóbusz képé­ben, esetleg egy járdáé­ban .valamely falusi utca oldalán —. így jelenik meg lelki szemei előtt. És biz­tos. hogy így már akadé­koskodásnak tartja a szak- szervezet ilyenfajta érdek- vedelmd tevékenységét, i Mert mindannyiunkat foszt ] meg ezektől az értékek- i tői a sza zhat va n négy, üze- ] mel telest leállító határo- i zat. Akadékoskodás? Foly­tassuk a számok citálá- sát! Csak Heves miegyé­ben 25-ről 18-ra csokiként a halálos balesetek szá­ma egy év alatt. A mun­kavédelmi felügyelők szi­gorúbb fellépésének kö­vetkezményeként — is. Mert nyilvánvaló, hogy ebben azért a gazdasági vezetők átformálódó szem­lélete is részesült némileg. Nemcsak oly módon, hogy a gazdasági vezetők már eleve meg sem kockáztat­ják azokat az utasításokat, amelyeket a munkavéde­lem joggal „kontrázhat” meg. Inkább azért, mert az évek, évtiz.edek során — harmincéves e szak- szervezeti tevékenység! — valóban vérükké vált az alapelv: első az egész­séges, a munkaképes em­ber! És ezt figyelembe vé­ve már kevésnek számít a bevezetőben említett három szám. Mert így már a száznál több fe­gyelmi, a másfél száz le­tiltó határozat azt sugallja: még ma sem kevés „z olyan munkahely, ahol nem a gazdasági vezetők fontolják meg igazán ala­posan. mi is a fontosabb érdek ? Mert ha ezt alaposan gondolnák át, akkor a még mindig sok, 18 ha­lálos üzemi1 baleset, és a munkában megrokkan­tak újrafoglalkoztatásá­nak gondja is latba esne az érdekek mérlegelésé­nél. És az érdékekből ak­kor előtűnne az igazi, a — létérdek. Rőfiitti Imre TAGGYŰLÉSEK - VITA A KONGRESSZUSI LEVÉLRŐL Készülődés a KISZ X. kongresszusára Szerte az országban több mint 870 ezer ifjúkommu­nista látott hozzá az ifjú­sági szövetség legmagasabb fórumának, a KISZ közelgő X. kongresszusának tartal­mas előkészítéséhez. A má­jusban összeülő kongresz- szus előkészületeiről Nyitrai István, a KISZ KB titkára tájékoztatta az MTI mun­katársát. A mozgalmi munka ter­mészetes ritmusát követve január közepén megkezdőd­tek a dolgozó fiatalok alap­szervezeti taggyűlései. Feb­ruár közepétől „csatlakoz­nak” a középiskolások, a főiskolások és az egyetemis­ták, s március 15-ig összesen több mint 30 000 alapszervezeti közösség, ezen belül is min­den egyes KISZ-tag sze­mélyre szólóan ad számol arról, hogyan állt helyt a munkában, a tanulásban, a közösségi életben. Újjáválasztják a vezetősé­geket, megtervezik az idei közösségi feladatokat, kül­dötteket választanak a fei- sőbbszintű tanácskozá­sokra és érdemi, alkotó esz­mecserét folytatnak a KISZ KB kongresszusi le­veléről. Már most bizonyosak le- - hetünk abban, hogy a KISZ különböző szintű szerveze­teinek tavaszi tanácskozás­sorozatát a fiatalok vala­mennyi rétegének, a fel­nőtt társadalomnak élénk fi­gyelme kíséri majd. A KISZ KB kongresszusi levele nem más, mint alkotó gondolko­dásra, véleménynyilvání­tásra ösztönző vitairat. Ezúttal szándékosan nem irányelveket, illetve a kong­resszus majdani dokumen­tumtervezetét terjesztet­tük a tagság elé: az eddig megtartott alapszervezeti taggyűléseken kialakult fe­lelősségteljes, mélyreható párbeszédek máris igazolták várakozásunkat. A mozgal­mi munkáról, pezsgő, érde­mi, országos véleménycse­re kezdődött el. A mostani viták résztvevői például máris egyértelműen letették voksukat amellett, hogy mozgalmi ^eszközökkel is se­gíteni kell a napjainkban nélkülözhetetlen munka­erő-átcsoportosítást, a vele járó szakmai továbbképzést, átképzést, ezzel- együtt az ifjúság alkotó képességének kibontakoztatását. — A kongresszusi levél, amely nyilvánosságot, de­mokratikus fórumot teremt a mozgalmi munka legfon­tosabb kérdéseinek megvi­tatásához, s tapasztalatokat, véleményeket „gyűjt” a kongresszus mondanivaló­jához — nem csupán a KISZ-ta- gokhoz szól. A társadalom fő kérdéséről, a fiatalok helyzetéről. életkörülmé­nyeiről, az előttünk álló leg­fontosabb feladatokról or­szágos párbeszédre szeret­nénk ösztönözni a KISZ-en kívüli fiatalokat is. Nemrég Borsodban örömmel láttuk, hogy a megyei KlSZ-bizott- ság úgynevezett rétegtalál­kozót szervezett a helyi pe­dagógusfiatalok, ifjúkoron'. • nisták és KISZ-en kívü­liek együttes részvéte­lével. Szinte véget érni nem akaró párbeszéd kerekedett a kongresszusi vitairat alap­ján az értelmiségi fiatalok, valamint a mezőgazdasága bán tevékenykedő ifjú bor­sodiak miskolci összejövete­lein is. — A taggyűléseken meg­választott küldötteket, tar-1 solvukban a közösség véle­ményével, javaslataival március 15—április 5. között munkahelyi, tanintézeti és községi küldöttgyűléseken vitatják meg a KlSZ-bizott- ság beszámolóit az előző küldöttgyűlés óta végzett munkájáról. „Magasabb” szinten folytatódik a kong­resszusi levél fölötti vita. s e küldöttgyűlések feladata lesz az április 19-ig zajló városi, járási, fővárosi ke­rületi és ilyen jogú küldött- gyűlésekre a fiatalok képvi­selőinek megválasztása. Az előkészületek negyedik lép­csője április 19—május 3-a között, a meg3'ei és a megyei jogú küldöttgyűlések megtar­tása lesz. Az ifjúság képvi­selői e fórumokon már a kongresszusi levél vitájá­nak tapasztalatait összege­zik. rangsorolják a javasla­tok. észrevételek sokaságát. A megyei, illetve a buda­pesti küldöttgyűléseken, ki­vételesen az ezernél na­gyobb taglétszámú KISZ- szer vezetek küldöttgyűlé­sein választják meg az ifjú­sági szövetség legmagasabb fórumának mintegy 900 küldöttét. — mondotta be­fejezésül Nyitrai István. Losonczi Pál és Lázár György fogadta liter Türkment Pénteken az Országház­ban Lázár György, a M nisztertanács elnöke sziyér lyes légkörű , találkozón fo­gadta liter 'Türkment, a Tö­rök Köztársaság külügymi­niszterét. aki kollégaiának. Púja Frigyesnek a meghívá­sára hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarorszá­gon. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a Parlamentben szívélyes lég­körű találkozón tógád ta a a török diplomácia vezető­jét. A palamenti találkozókon részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter. liter Türkmen • látogatást tett a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban, ahol Veres Péterrel, a tárca vezetőjévé- a magyar—török kereskedel­mi kapcsolatok és a gazda­sági együttműködés fejlesz­tésének kérdéseit tekintették át. liter Türkmen ezután vá­rosnézésen vett részt. MNB-tájékozlató a hitelpolitikáról és a devizagazdálkodásról A gazdaságirányítás és a vállalati gazdálkodás na­gyobb hatékonysága nyomán az elmúlt évben kedve­zőbbé vált a népgazdaság egyensúlyi helyzete — mon­dotta pénteki sajtótájékozta­tóján Tímár Mátyás,1 a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke. Nem rubelelszámolású kül­kereskedelmünk lényegében egyensúlyba került, tarto­zásaink némileg csökkentek. Ehhez az is hozzájárult, hogy rubelviszonylatú kül­kereskedelmünkben — a cserearányromlásból eredő veszteségeink egy részére — a Szovjetuniótól transzferá­bilis rubelben úgynevezett konszolidációs hitelt vehet­tünk igénybe. Az export-árualapokat bő­vítő hitelkonstrukció kereté­ben az V. ötéves terv fo­lyamán az eredetileg ter­vezett 4ö milliárd forinttal szemben 54 milliárd forintot bocsátottak a vállalatok rendelkezésére, s ezt az ösz- szeget saját erőből és más hitel-, illetve támogatási for­rásokból kiegészítve körül­belül 95 milliárd forint ér­tékű beruházást valósítanak meg. 1980. végéig e beruhá­zásoknak körülbelül kéthar­mada fejeződött be és a fo­lyamatban levők készültségi foka is 85 százalékosra te­hető. Ezek a kapacitások 1980-ban 65 milliárd forint értékű termelést biztosítot­tak, amelynek 60 százaléka közvetlenül nem rubelvi­szonylatú kivitelünket, 10 százaléka a tőkés import helyettesítését szolgálta. To­vábbra is meátüionbozte­tett szerepük lesz az ilyen hiteleknek. Mind az exportfejlesztő rö­vid, mind az ágazati hitelek­nek fokozottan kell szolgálniuk a gyorsan megtérülő, jöve­delmező, kisebb befektetést igénylő beruházásokat. Ked­vezményes hitellel támogat­ják az energiahordozók fel­használásában elérhető meg­takarítást, valamint a hul­ladékok és másodlagos nyers­anyagok felhasználását. Minél nagyobb a tervezett fejlesztés . jövedelmezősége, annál kisebb saját erőfor­rást követelnek meg a vál­lalatoktól. Változást jelent az is, hogy kedvezményes kamat csak a vállalt felté­telek teljesítése esetén illeti meg a hitelt igénybe vevő vállalatot, illetve szövetke­zetei. Leállt a bánya; TeBí A Gimesi László vezetésével működő Március 15. komplex szerelőbrigád tagjainak a műszaki feltételek biztosítása ét feladatuk. Az új év első napján leáll­tak a gépek, a szállítószala­gok a Kavicsbánya Vállalat hatvani üzemében, ahol csaknem 8 millió forintos költséggel kezdetét vette a téli nagyjavítás. A karban­tartásokat a csalóka időjá­rás gyakran akadályozza a munkában, ennek ellenére tartják az ütemet, hogy a február végi üzemkezdésre minden rendben legyen. Nagy feladat vár az üzemre: 330 ezer köbméter különböző mi­nőségű osztályozott szemszer­kezetű kavicsot kell termelni.’ Megfelel a munkavédelmi előírásoknak? Roliács Gyula szc-j relo az E 302-es kotró merítőkanalát ellenőrzi. A szalagrendszer majd 2500 méteres szakaszát ‘éljesen fcN újítják. Móra László, Csákányosi László, Deák János a szaJ lagpálya görgőcseréjén munkálkodik. (Fotó: Szabó SándorJ Magynr—csehszlovák árucsere Magyarország és Cseh­szlovákia idei árucsere-for­galmi és fizetési jegyző­könyvét pénteken Prágá­ban aláírták a két ország külkereskedelmi miniszter­helyettesei, Vas János, iÍJ let ve Premysl Strougal. A jegyzőkönyv erre rul évre csaknem 1.1 milliárd rubelben szabja meg a kefrj oldalú arucseneerkéfeet

Next

/
Thumbnails
Contents