Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
) vV\^::s:/í 1 Veszedelmes népbetegséggé vált a szívinfarktus hazánkban: minden tizedik halálesetnek ez az oka. Természetesen nem e betegségtől való rettegés, hanem a megelőzés a fontos az egészséges életmód kialakításával. A következő | napokban filmsorozat indul az infarktusról a televízióban, 1 s ezt választottuk mai összeállításunk témájaként is. A technika történetéből Bálnaágyú — Portlandcement — Az első magyar akkumuiátorkutatók Foyn tengerész bálnaágyúja — 120 évvel ezelőtt, 1860- ban, Svend Foyn norvég tengerész bálnaágyút szerkesztett. Ennek lényege az volt, hogy az állatot kis gőzhajón megközelítették és robbanótöltettel ellátott szi. gonyt lőttek bele, amely a becsapódás után felrobbant. Ezután a szigonyhoz csatlakozó kötéllel kivontatták a mély vizekből az állat hulláját, majd gumicsöven keresztül levegőt pl: áltak belé, s a kikötőbe bevontatták. Előbb csak az értékes bálnaolajat vonták ki belőle, később azonban — fő- í leg a norvégok — húsfeldol- • gozó kikötőket is létesítettek. Így kezdődött meg a már kihalófélben levő állatok tömeges irtása. — A múlt század végén új építőanyagot fedeztek fel, a, cementet. 1865-ben például már Skóciában utat építettek betonból, az USA- ban Coplay-ben 110 éve, 1870-ben David Smeaton alapította meg az első port- landcementgyárat, Németország első betonútját Breslauban (a mai Vroclav) 1888-ban. Bécsét 1898-ban. Franciaországét pedig 1892- ben építették. 4r — Az első, gyakorlatilag használható ólomakkumulátort Schenek István (1830— 1909) és Farbaky István (1837—1928), a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskola tanárai 95 évvel ezelőtt, 1885-ben a bécsi operaház megvilágítására kiírt pályázatra készítették el. E nemzetközi pályázaton a többi, külföldi akkumulátort nem is vették figyelembe. A két tudós tanár nem adta el a találmányát, maguk gyártották az akkumulátoraikat, amelyeket később annyira tökéletesítettek, hogy az Akadémia világítását ellátó akkumulátorok tíz évig egyfolytában kifogástalanul működtek. Az elektromos akkumulátorok című munkájuk világszerte ismertté vált. ★ — Az elektrotechnika fejlődésére vonatkozóan jelentős felfedezést tett 115 évvel ezelőtt, 1865-ben James Clark Maxwell (1831—1879) angol fizikus. Megállapította, hogy az elektromos térnek időben történő változása mágneses teret hoz létre, ugyanúgy, mint az áram. Ezzel alapozta meg az ele’^romágneses fényelmé- letet. Kováts Andor első eerUamlcementgyara az amerikai Cotilay-bea A szívinfarktus megelőzése Az elmúlt két évtized megbetegedési és halálo-- zási statisztikái azt mutatják, hogy a koszorúér betegségeinek száma rohamosan növekszik. Régen elsősorban férfiaikat és idősebb korosztályúakat érintett. Újabban egyre gyakoribb a fiatalok és a nők aránya! Kiugró emelkedés észlelhető férfiakon 40 év és nőkön 55 év felett. A betegség oika a koszorúér szűkülete, amely döntő többségében érelmeszesedés következtében jön létre. Eleinte tünetmentes lehet, majd hosszabb-rövidebb idő után hirtelen elzáródáshoz vezet. Következménye a szív- infarktus. A betegség tünetei a hirtelen fellépő szorító nagy mellkasi fájdalom, mely leizzadással, sápadtsággal és nagyfokú gyengeséggel jár. Tekintette] arra, hogy a folyamat lassan alakul ki, a legfontosabb ismerni azokat az okokat, amelyek a létrejöttét elősegítik, mert csak ennek ismeretében lehetséges hatékony ás eredményes megelőzés. Ma már jől ismert, hogy a koszorúér etmeszesedésé- ben több veszélyeztető tényező (rizikó faktor) játszik szerepet. Ezek halmozódása. a betegség gyakoribb előfordulásához vezet. A ma ismert leggyakoribb rizikó faktorok a következők: 1. Bőséges táplálkozás, zsíros ételek fogyasztása és elhízás. Zsírok etetésével már régem bizonyítani lehetett kísérleti állatokon az érelmeszesedés fellépését. Főleg a cholesterínben gazdag táplálék ártalmas (zsír, vaj, tojássárgája stb.). Kevés zsír, valamint telítetlen Koffein A lázas beteg által elfogyasztott forró tea vagy kávé fokozza a lázat, s ez minden bizonnyal koffeintartalmukkal magyarázható. Ennek igazolására különböző vegyi anyagokkal lázat idéztek elő kísérleti állatokban. A vizsgált állatok fele ezenkívül koffeint is kapott. Az utóbbiak láza jóval magasabbra emelkedett, mint az ellenőrző csoportbelieké. Hasonló jelenségeket észleltek 35 tífusz elleni védőoltásban részesített diák esetében is. zsírsavat tartalmazó olaj fogyasztása kívánatos. Az elhízást kerülni kell. Kevés édesség, cukor, csokoládé és kenyér fogyasztása tanácsos. A nevelésnek döntő szerepe van, amit már gyermekkorban kell elkezdeni. A helye* étkezési szokásokat hátai korban lehet csak kialakítani. Olyan országban miint például Finnország, ahol az infarktus nagyon gyakori, a gyermekeket már iskolás korban nevelik és tanítják a helyes táplálkozásra. Hatása a megbetegedések számának Csökkenésével mérhető. 2. Magas vérnyomás. A tartósam magas vérnyomás az életkortól függetlenül is szí vi zom - meg bet eged ésre hajlamosít. Ezért szükséges a betegség idejében való felismerése és folyamatos kezelése. 3. Dohányzás. Tömegvizsgálatok bizonyították, hogy erős dohányosok között (napi 20 cigaretta felett) háromszor gyakoribb az infarktus előfordulása. Napi 1—10 cigaretta is jelentősen növeli a veszélyt, dé napi 40 cigaretta elszívása szinte biztos infarktuskockázatot jelent. Különösen a fiatal szervezetre káros a dohányzás. A passzív dohányzás csaknem olyan veszélyeztető tényezőnek tekinthető, mint az aktív. Ebben bizonyára pszichés ártalom is szerepet játszik, ingerlő hatása miatt. 4. Mozgásszegény életmód. Motorizált világunkban egyre kevesebbet mozgunk, sportolunk, kirándulunk. A nevelésnek, oktatásnak nagyon fontos szerepe van. amit nem lehet elég korán elkezdeni. Azökbam az országokban, ahol erre hangés a iáz Az ónként jelentkező diákok a vakcinán kívül koffeint is kaptak, s ennék eredményéként lázuk a többiekéhez viszonyítva jóval magasabbra szökött. A láz a szervezet egyik reakciója a betegség ellen, tehát annak leküzdéséhez — bizonyos határokon belül — szükség van rá. Az influenza elleni szerek például ezért tartalmaznak koffeint is. A koffein élénkítő és vérkeringést serkentő hatása ebben az esetben is csak másodlagos. súlyt helyeznek, az infarktusok száma rohamosan csokikén. 5. Személyiségtípus, stresszhatások. Megfigyelés szerint az agresszív, becsvágyó, türelmetlen, önmagát hajszoló típusú em- berek kockázata hasonló a magas vérzsír, vagy napi 20 cigarettát elszívók veszélyeztetettségéhez. A szorongó, belső feszültségben élő ember kockázata szintén igen nagy. Ezen segíteni megfelelő életmód, helyes pályaválasztás, a körülmények alakításával és önnevelésével lehet. 6. Cukorbetegség. Hajlamosít k os/oiúér-el meszese- (lésre. Jó és idejében való diétás és gyógyszeres beállításokkal sokat segíthetünk. Amennyiben a megelőzés ellenére is fellép az infarktus. ma már nagyon sok lehetőséggel rendelkezünk, hogy a beteget megmentsük és munkaképessé tegyük. Megyénkben Egerben és Hatvanban országosan is elismerten igen jól felszerelt inten zívosztály ok állnak a betegek rendelkezésére. Szervezett kardiológiai városi szakrendelés van Egerben és Hatvanban. Gyöngyösön tervezés alatt áll az önálló kardiológiai szakrendelés beindítása. Évek óta megyei kardiológus főorvos gondoskodik arról, hogy a megyében egységes elvek szerint történjék a beteg kezelése. ellátása. Kapcsolatunk a budapesti kardiológiai és orvostovábbképző Intézetekkel kifogástalan. Mód van ritmusszabályozó készülékek végleges beültetésére és szívműtétek végzésére. Ma már lehetőség van a koszorúér műtéti pótlására is. A megyében a rehabilitációs ellátás is fejlődik. A korai ambuláns rehabilitációt Egerben a városi kardiológiai szakrendelés végzi pszichológus bevonásával A késői rehabilitáció Bala- tonfüreden történik. (összegezve megáll lapátba- tó, hogy a magyar orvostudomány rendelkezik azokkal a lehetősé|!ekkel. amelyék az infarktusos betegek legkorszerűbb ellátását és rehabilitációját biztosítja. A cél azonban a megbetegedések számának csökkentése. Ez a felvilágosítás ki- terjesztése mellett elsősorban egyéni és társadalmi feladat. Kedvező eredményhez csak ez vezethet. Dr. Czirner József Fürdőkúra és torna Hosszú időn át az volt az elmélet és a gyakorlat, hogy a szívbetegek gyógyulásához teljes nyugalomra és pihenésre volt szükség. Újabban azonban egyre általánosabb az a vélemény, hogy a gyógyszeres kezelésen kívül éppen a mozgás az egyik legfontosabb gyógyító tényező. A szívbetegek hosszas fektetését a korai felkelés, a torna, a fürdő, a masszázs és az úszás váltja fel. A tapasztalatok szerint mindez nemcsak azért jó a betegeknek, mert így hamarabb elérik teljesítőképességük maximumát, hanem azért is, mert ezáltal nem a betegségük, hanem a teljesítményük köti le a figyelmüket. A fürdőkúra előnye abban mutatkozik meg. hogy a vízben levő oldott és szabad széndioxid a börön át bejut a szervezetbe, és ott a szívműködést és a keringést kedvezően befolyásolja. Hatására a szervezetben különféle aktív anyagok szabadulnak fel. amelyek az artériák tágításával növelik a rajtuk átáramló, oxigénben gazdag vér mennyiségét. Természetesen a kedvező hatások ellenére a fürdő fatrhglé* a Máéiaeíggefe Szamára, azért csak az orvos által előírt módon vehető igénybe. A fürdőkúrát gyógytorna és úszás egészíti ki. Ezek az izmok mozgatása révén javítják a légzést és a keringést, s fokozzák a szívizom munkaképességét. A mozgásterápia azonban nagy körültekintést igényel: csak az egyéni elbírálás és a fokozatosság elvének megtartásával alkalmazható. A betegek teljesítőképességét terheléses vizsgálatokkal határozzák meg. Ilyenkor a beteget különféle nagyságú és különböző ideig tartó megterhelésnek teszik ki, és közben figyelemmel kísérik az érverés, a vérnyomás, a légzés és az EEG változását. MAI műsorok: IÍDI0 Kossuth rádió 8.27 Nóták. 8.42 Petrovics Emil: , C’est la guerre. Egyielvonásos opera. 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. Csajkovszkij: Hat darab 10.05 Diákfélóra. 10.35 zongorára. 11.00 Dzsesszfelvételek. 11.24 Tudomány és bűnüldözés. 11.39 Az élet komédiásai (Jókai Mór regénye). 12.35 Karinthy Ferenc: Mi van a Dunában? 12.45 Zenemúzeum. 14.27 Mindenki könyvtára. 15.10 Daljátékokból. 15.28 Csiribiri. 16.05 Cigánydalok. 16.34 Délutáni rádió- színház. A hasonmás (hangjáték). 17.07 Közéleti közelkép. 17,32 Kamarazene. 17.55 Külföldről érkezett... 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operaáriák. 19.40 Szifónikus zene. 21.20 Nóták. 21.40 Adottságok, lehetőségek. 22.15 Sporthírek. 22.30 Misszionáriusok, admirálisok professzorok. 22.30 Angol madrigálok. 22.50 Metronóm. 23.10 Kamara muzsika. Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 13.25 Látószög. 13.30 Kutya-tár. 14.00 Válogatott perceink. 10.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 67 jelenti. 21.05 Visszate- kercselés. 22.15 Kálmán Imre operettjeiből. 23.15 Verbunkosok, nóták. MMmIc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondók. Asszonyok teljesítménybérben. Szerkesztő: Jakab Mária. Rhoda Scott orgonái — 18.00 Észak-magyar- országi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes.., TQ 8.05 Iskolatévé. 13.55 Iskolatévé. 16.00 A látás hatalma. 16.25 „Életet az éveknek”. 16.55 A nyelv világa. 17.50 Tízen Túliak Társasága. 18.30 Horizontmagazin. 19.10 Tévétorna, 19.15 Esti mese. A parittya és a sárkány. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Családi kör. 20.50 Jack Parnell és zenekara. 21.15 Műkorcsolya Európa-bajnokság. Férfi szabadon választott gyakorlatok. Kb. 23.00 Tv- hrradó 3. 23.10 Tr-tükör. 2. Műsor 18.50 Pedagógusok fóruma. Gyerekek vagyunk... 19.30 Tv-híradó. 20.00 Századunk. (dók. filmsorozat). 21.10 Tv-híradó 2. 21.30 Tudósklub ’81. A szociálpolitika mai kérdései. äMkMQ MSI. fiebniM &, ceátóHsfe Kezdődik a tornagyakorlal egy wiégondozoban (MTI Katíótós Képszolgálat — &S)
