Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
AZ OTP A LAKOSSÁGÉRT Előnyben a fiatalok és a nagycsaládosok. Megváltoztak a hitelezés „játékszabályai” Van, aki ezért jön hoznánk. mert pénzé van... Van, aki azért mert nincs pénze... Van. aki azért, mert ért a pénzhez... Van, aki azért, mert nem ért a pénzhez... Hát szó, ami szó: a televízióból jól ismert és ez alkalommal szabadon idézett OTP-reklámszöveg alighanem telitalálat. Mert tetszik, nem tetszik: az OTP-be valóban mennünk kell. Egyre többünknek, és egyre gyakrabban. 1 A szerencsésebbek viszik, a „szerencsések” (?!) kérik a pénzt. Ügyfelekből nincs tehát hiány a nevezett pénzintézetben, és az esetek döntő többségében pénzből sem. Korántsem mindegy azonban, hogy mire, mikor és hogyan kérjük a „manit”. A „játékszabályok” ez év január 1-ével különösen sok tekintetben változtak meg. Vajön mi okból, mi célból? A kérdésre dr. Balogh Zoltántól, az OTP Heves megyei Igazgatóságának igazgatójától kértünk választ. — A már bevezetett, illetve az ezután bevezetésre kerülő változásoknak — mondotta az igazgató —, két fő oka van. Az egyik: az Országos Takarékpénztár az eddiginél is jobban kívánja segíteni a fiatalokat és a nagycsaládosokat. Másik: a betét- és a hitelforgalmat úgy kívánjuk korszerűsíteni, hogy az egyrészt közelebb kerüljön a népgazdaság feladataihoz, lehetőségeihez, másrészt pedig a lakosság változó életkörülményeihez.-— Az önök szakmájában gyakran elhangzik: a betét- és a hitelállomány alakulása társadalmunk egyfajta tükre is. Nos, mielőtt a konkrét változásokról szólna, előbb arra lennénk kíváncsiak, hogy mit is mutat az a bizonyos tükör az elmúlt év tapasztalatai alapján? — Heves megye sem kivétel, vagyis 1980-ban életszínvonalunk valóban csak mérsékelten emelkedett, ennek ellenére a lakosság betétállománya nálunk is nőtt és ma már megközelíti az öt- milliárd forintot, örvendetes, hogy emelkedett az ifjúsági takarékbetétek száma, és megyénkben is egyre többen vették igénybe a három esztendeje bevezetett takarékleveles betéti formát. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor az is, hogy a tavalyi árváltozások miatt egy időre megtorpant a betétek száma és összege megyénkben is. — Akkor a változásokról! Kezdjük előbb a betétforgalom újdonságaival. — Az ifjúsági takarékbetéteknél megszűnt az alsó korhatár, a felső pedig 35 évre emelkedett, és nincs szabályozva a betét minimuma és maximuma sem. Bizonyára sokan örülnek annak is. hogy az átutalási betétszámlák eddigi 3 százalékos kamata 4 százalékra emelkedik. Új szolgáltatási formának .is tekinthetjük, hogy 1981. január 1-vel a betétszámla tulajdonosa megbízhatja a vállalatát, hogy a havonta esedékes összeget utalja át az OTP-nek. — Igen sokan fordulunk személyi hitelért az OTP-hez. Ezzel kapcsolatosan jó vagy rossz hírei vannak számunkra? — Is-is. Ha a hitel visszafizetésének ideje meghaladja a 12 hónapot, akkor az eddigi 8 százalékos kamat 10 százalékra emelkedik. A fiatal házasok viszont újabb segítséget kapnak például lakásuk bebútorozásához. Az ilyen célokra adható hiteleket eddig csak 30 éves korig lehetett igénybe venni, most 35 évre emelkedett a korhatár. Az ifjúsági takarékbetétek megállapodásaiban vállalt feltételek teljesítése esetén ügyfeleink a betét felvételétől számított 3 éven belül meghatározott célokra külön kölcsönt is igényelhet. Például az új- lakás építéséhez, vagy állami szervtől — tanács, ŐTP, stb. — történő Murvás áriádhoz adható külön kölcsön felső határa hetvenezer forint lett. A személyi tulajdonban levő üresen álló családi házak megvételéhez a korábbi ötvenezer forint helyett százezer forint hitel adható. — Mire számíthatnak azok. akik az OTP anyagi segítségével próbálnak új lakást építeni vagy vásárolni? — Ezekkel kapcsolatosan is több módosítás történt, — vette át a szót Mészáros Gábor igazgatóhelyettes. — A hitel felső határa nem változott, vagyis maradt a 320 ezer forint. A településpolitika célkitűzései alapján viszont ezután elsősorban azok az építtetők, vagy lakásvásárlók számíthatnak jelentős támogatásra, akik a megye úgynevezett kiemelt településein kívánnak új otthonhoz jutni. — Melyek ezek a települések? — Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Bélapátfalva, Füzesabony, Kál, Pétervására, Recsk, Andornaktálya, Eger- szalók, Felsőtárkány, Gyön- gyössolymos, Lőrinci, Nosz- vaj, Apc, Kisköre és Poroszló. Az ezeken a településeken épülő családi házak építéséhez adható kölcsön felső határa 200 ezer forint, a nem kiemelt területeken pedig 160 ezer. Itt szeretném elmondani, hogy amennyiben az építtetők típus-, vagy ajánlott tervek alapján kívánnak építkezni, akkor a kölcsön tíz százalékkal emelkedik. Ezek a tervek egyébként az OTP megyei igazgatóságán megtekinthetők. Nagy előnyük ezeknek a terveknek, hogy rendkívüli módon meggyorsítják a különböző engedélyezési eljárásokat. Szintén új dolognak számít, hogy 1981. január 1-vel a csoportos családi házak építése esetében az eltartottakat is megilleti a 20 ezer forintos szociálpolitikái kedvezmény. A fiatal házaspárok és a három, vagy ennél több gyermeket eltartók a tanácsi ér- tékesítésű lakásoknál, továbbá a munkások állami támogatásos építkezéseinél és a lakásvásárlásnál az első öt évben indokolt kérelem alapján a törlesztőrészlet harminc, a többszintes és a csoportos családi házaknál negyven, a hagyományos családi házaknál pedig harminc százalékkal mérsékelhető. Mód nyílik arra is. hogy az előtörlesztés részbeni fedezetére külön hitelt nyújthat az OTP. — Közismert, hogy az OTP nemcsak személyi hitelt ad, nemcsak lakást épít, nemcsak a lakásépítést támogatja, hanem a mezőgazdaság termelését is. Ilyen célokra jut-e elegendő pénz az elkövetkezendő években? — Jut. Csak példaként említem, hogy a közelmúltban állapodtunk meg a Füzesabonyi Állami Gazdasággal. Ennek értelmében az állami gazdaság sertést és szarvas- marhát kölcsönöz azoknak, akik állattartással kívánnak foglalkozni, pénzintézetünk pedig hitellel támogatja a vállalkozó szelleműeket a tehén-, vagy a sertéstartás technikai feltételeinek előteremtésében, és a szükséges gépek megvásárlásában. Hasonló jó ötletek elől ezután sem zárkózunk el. Csak tájékoztatásul mondom el, hogy mezőgazdasági termelési kölcsön nyújtható például prémes állatok — nutria, nerc stb. — tenyésztésére, valamint az ipari nyersanyagok — d' iiány, szójabab stb. — termelésére. — Az elkövetkezendő öt év alatt hány új lakást tervez a tanácsokkal közösen építeni az OTP megyei igazgatósága? — Kettőezeröt—kettőezer. hatszázat. Egyébként már megkezdődtek azok a megbeszélések, amelyek keretében sorra járjuk a kiemelt településeket és egyeztetjük az igényeket, valamint a lehetőségeket. — Végezetül még egy kérdés: régóta beszédtéma hazánkban a vásárlási csekk bevezetése. Megyénkben vajon mikorra : várható? — Először Budapesten kerül kipróbálásra ez év júliusától. Valószínű, hogy a tapasztalatok alapján döntenek majd az illetékesek abban, hogy milyen méretekben terjesszék ki az országban. — Köszönjük a minden bizonnyal közérdeklődésre szá- mottartó információkat. Koós József A Szolnoki Mezőgép Törökszentmiklósi Gyárában a Claas-cég számára gyártanak rotációs fűkaszákat. A kooperációs szerződés keretében ebben az évben kétezer-egyszázat szállítanak az NSZK-ba. (MTI fotó — Cser István íelv. — KS) BUDAPEST ÉS BALATON ELLÁTÁSÁT IS SEGÍTIK Nyolc új termék sikere am egri borkombinátnál Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági > Kombinát 1980-ban termelési, értékesítési és gazdálkodási feladatait eredményesen teljesítette. Biztosították a belkereskedelem ellátását és egyidejűleg eleget tettek exportkötelezettségeiknek is. Csaknem 45 ezer hektó hordós és 243 ezer hektó palackos bort adtak el, exportra pedig több mint 136 ezer hektó kiváló minőségű bor került. Az elmúlt év január 1- től létrejött az Egri Szőlő- és Borgazdasági Rendszer, amelynek irányítója a kombinát lett. Ez is elősegítette, hogy az ötödik Ötéves terv végére sikeresen megvalósult a bikavérprogram keretéhen tervezett szőlőtelepítés. Tovább erősödött a vállalat és a termelő gazdaságok közötti együttműködés. Amint Visontay Józsefné kereskedelmi igazgatótól megtudtuk, jelenleg az új borokat érlelik és az ezekhez szükséges pinceműveleteket végzik. így 1981-ben is biztosítják a belkereskedelem ellátását, valamint az exportigényeket is. Az első borexportszállítmány egyébként a napokban indult útnak a Német Szövetségi Köztársaságba. A vállalat életében jelentős állomásnak számít a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Mályiban a múlt év őszén átadott üdítőital-üzem. Ezzel az esztendő utolsó három hónapjában tovább növelték ' a kombináthoz tartozó öt megye: Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, Nógrád. Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar Márka-üdítőkkel való ellátását. Ebben az évben további negyven százalékkal több üdítő értékesítését tervezik. Ehhez jó lehetőséget kínál, hogy január 1-től a volt Nógrád megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat üzemeit a borkombinát vette át. A minőségi borok iránti igény az elmúlt évben is fokozódott, ezért a termékszerkezet korszerűsítésével az egri és. a mátraalji borvidék jellegéhez igazodva nyolc új borfajta termelését és forgalmazását kezdték meg. Kiemelkedő sikert értek el az úgynevezett különleges minőségű egri bikavérrel, amely az őszi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon aranyér^ met nyert. Az év végi ünnepekre a pezsgőfogyasztás jelentősen nőtt és a korábbi évek mennyiségét meghaladta. A kombinát üzemei csaknem 800 ezer palack pezsgőt értékesítettek, ami 200 ezerrel több volt az előző évinél. A borkombinát az említett öt megye mellett Budapest rendszeres ellátásába is besegít. A közértek, valamint a vendéglátóipari vállalatok ugyanis egyre több egri és mátraalji tájjellegű bort rendelnek. Jelentős szerepet tölt be a vállalat a Balaton ellátásába is. Nyáron a Badacsony vidéki Pincegazdasággal együttműködve az üdítő italokon 'kívül ötezér hektó minőségi bort is biztosítanak a vendéglátáshoz. A vevőpartnerekkel való együttműködést a hatodik ötéves tervben új megállapodásokkal bővítik, ami kiterjed a termékek értékesítésére, illetve a rendszeres áruellátásra. A kombinát termelést és értékesítést végző üzemei tehát felkészültek arra, hogy szervezettebb munkával még eredményesebben teljesíthessék -a. nagyobb feladatokat. 1896—1981. A kongresszusok mérföldkövei 3. A MUNKÁSOSZTÁLY forradalmi pártjától, az , élcsapat célkitűzéseitől független, vagy azzal ellentétes törekvésű szakszervezet tehát már a szocializmus kezdeti lépéseinél nem volt elképzelhető. Az OK(b)P X. kongresz- szusa, amelyet 1921. március 8-a és 16-a között tartották, amely úgy került be a történelembe. mint fordulópont a párt politikájában a „hadi- kommunizmusból” az új gazdasági politikára (orosz kezdőbetűi után NÉP). Az 1918-ban bevezetett „hadikommunizmus” (az egész terményfölösleg kisajátítása a parasztoktól a kötelező beszolgáltatás alapján, a szabad kereskedelem betiltása, általános munkakötelezettség bevezetése) kényszerű intézkedés volt, amelyet a polgárháború és az intervenció rendkívüli viszonyai kényszerítettek a munkásállamra. De ez a politika nem felelhetett meg a proletariátus gazdasági feladatainak a normális, békés viszonyok között. Az új gazdasági politika arra irányult, hogy biztosítsa a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségét abból a célból, hogy a kis- árutermelésk átalakítsa nagyüzemi szocialista termeléssé. A beszolgáltatást eltörölték, bevezették a terményadót, engedélyezték a kisáruterme- lést és a magánkereskedelmet. < Lenin rámutatott: „A proletárdiktatúra azt jelenti, hogy a politikai vezetés a proletariátus kezében van. A proletariátusnak, mint uralkodó osztálynak értenie kell ahhoz, hogy a politikát úgy irányítsa, hogy elsősorban a leghalaszthatatlanabb, a legfájóbb kérdést oldja meg.” A legfájóbb kérdés akkor a parasztkérdés volt. A munkás- osztálynak elsőrendű politikai érdeke fűződött ahhoz, hogy a parasztság helyzete javuljon, nőjön termelőkedve. A NÉP a hadikommunizmushoz képest visszavonulás, de nemcsak feltétlen szükséges. hanem feltétlen hasznos is volt, mert korrigálta azt a bizonyos előrehaladást, amit a hadikommunizmus jelentett. A NÉP nem a szocializmus építésének politikája, hanem a nemzetgazdaság helyreállításának politikája. Ä KONGRESSZUS határozatai arra is rámutattak, hogy a pártban megengedhetetlen a frakciózás. az egy- ségbontó tevékenység, és hangsúlyozták, hogy a párt sorainak egysége a proletár- diktatúra erejének és legyőzhetetlenségének egyik döntő feltétele. Az OK(b)P XI. kongresz- szusa — 1922. március 27.— április 2. — volt az utolsó, amelyen részt vett és felszólalt Lenin. összefoglalták, hogy milyen eredményeket értek el a népgazdaság helyreállításának első évében az új gazdaságpolitika alapján. A Központi Bizottság politikai beszámolójában Lenin kijelentette, hogy a visszavonulás befejeződött, a célt sikerült elérni, a paraszti gazdasággal való összefogás létrejött, a proletariátus és a parasztság megerősödött, nyilvánvaló gazdasági eredmények vannak. A pártra új feladat hárult: az erők átcsoportosítása, a tőkés elemek elleni támadás céljából. A párt feladatainak sorában a döntő láncszem ebben az időben a kereskedelem volt. Lenin egyenesen vetette fel a kérdést: tanuljunk meg kereskedni, a kommunistáknak érteniük kell a kereskedelemhez. Csakis kulturált és hatékony állami kereskedelem 'segítségével lehetett szövetkezni a széles paraszttömegekkel, fokozatosan kiszorítva az ország gazdasági életéből a kapitalista elemeket. Fontos téma volt a káderek kiválogatása és elhelyezése, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése is. A megválasztott új Központi Bizottság bevezette a főtitkári tisztséget. Erre a posztra J. V. Sztálint választották meg. AZ OK(B)P XII. kongresz- szusát 1923. április 17-e és 25-e között tartották, amely időszerű gazdaságpolitikai témákkal foglalkozott. A napirenden szereplő fő kérdések a következők voltak: az ipar mielőbbi helyreállítása és fejlesztése mint az egész népgazdaság fellendítésének alapja, az ország villamosítása, az ipari cikkek árában mutatkozó aránytalanságok kiküszöbölése, valamint a Szovjetunió területén élő nemzetek és népcsoportok a kizsákmányoló rendszertől örökölt gazdasági és kulturális egyenlőtlenségének megszüntetése. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása a szocializmus szovjetunióbeli felépítésének lenini tervéből fakadt E terv eszméit Lenin fogalmazta meg, többek között utolsó cikkeiben és leveleiben, amelyek politikai végrendeletét alkották. Lenin halála után négy hónappal 1924. május 23-a és 31-e között ülésezett az QK(b)P XIII. koűgreüszuöa. A kongresszuson külön-kü- lön minden egyes küldöttségben megvitatták azokat a gondolatokat és kívánságokat, amelyeket Lenin fejtett ki a gazdasági építés kérdéseiről,, valamint a kollektív vezetés, megszilárdításáról és egy olyan szilárd. Központi Bizottság létrehozásáról, amely elejét tudja venni a pártszakadásnak. Lenin „Lévél a kongr.esz- szushoz” című írását áthatja a párt és a Központi Bizottság tekintélyével való törődés is. Levelében Lenin jellemezte a Központi Bizottság vezető tagjait — köztük Sztálint is —, rámutatott hibáikra, azzal a szándékkal, hogy ezek az emberek le- küzdhessék fogyatékosságaikat, hogy megszabaduljanak negatív tulajdonságaiktól. SZTÁLIN ÍGÉRETET tett arra, hogy a Lenin levelében említett hibáit kijavítja, így a küldöttségek amellett foglaltak állást, hogy meghagyják főtitkári tisztségében. A kongresszus összefoglalta annak a vitának az eredményeit, amelyet a Központi Bizottság és a pártapparátus szervezettségének aláásására törekvő Trockij és hívei kényszerítettek rá a pártra. A trockisták fellépését a párt úgy minősítette, mint reformista elhajlást az OK(b)P-ben. (Folytatjuk) Vasas Joachim ,HüwisniiG% 1981, lebruar 5., csütörtök
