Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Msgyénk képzőművészete A közönség, , a kritikus sürget Kishonlhy Jenő freskója Egerben Elhangzott már az a vélemény és nem is egyszer, hogy igazán jelentős képzőművészeti esemény csak akkor történik Egerben, és a megyében, ha országos a kiállítás. amit itt rendeznek. Egerben például akvarell- biennálékat! Vagy felavatnak egy-egy alkotást, mint Makrisz Agamemnon Lenin- szobrát Egerben. Vagy a Hatvani Galéria fogadja a portré- és tájképfestők seregszemléjét. (A Hatvani Galéria egyébként a hazai képzőművészet jeleseit rendszeresen egyénj tárlatokon mutatja be.) Ezt a vélekedést persze nem lehet sem mérceként elfogadni, de summásan elvetni sem. Az igazság magva azonban feltétlenül megtalálható benne. Ha nem is azzal a felhanggal, ahogyan ezt a vélekedők kimondják. Ha a közönség oldaláról tekintem Eger és a megye képzőművészeti életét — és ezt az életet a tárlatok tükrözik —, akkor valóban a látvány, a tárlatokon, a köztereken felismerhető újdonság. az új stílus, az új gondolat az, amit fel kell jegyeznünk, Ha van. Ha mutatja ilyen magát. Ha olyan elevenséggel' keresi a közönséget. hogy az kénytelen észrevenni azt. aki miatta, érte fáradozik. Hamarjában azonban nem mondhatunk mást, mint le kell szögeznünk azt a száraz és egyáltalán nem vigasztaló tényt, hogy a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában, a városi tanács előcsarnokában, a Megyei Művelődési Köepont Kisga- lériá.iában a helyi művészek igen ritkán láthatók mostanában. Szépszerével magunk sem tudjuk megmondani, mikor is volt olyan, értékeket felmutató tárlat, amely akár kollektive, akár egyéni kiállítás formájában jelezte volna, hogy Egerben és a megyében egy önálló művész- «’csoport él és reprezentálja az országrészt. Azt az atmoszférát adja. amely kétségtelenül létezik, főként ebben a patinás és nagy múltú bükkalji városban. Hallom azonban az ellenvetést! Az ősszel a képzőművészeti világhét alkalmából láthattuk a Vármúzeumban Balogh László kinetikai kiállítását!? Ez igaz, de azt már kérdezni is merészség, hogy vajon ez skarta-e reprezentálni mindazt a sokágú művészi törekvést. amely itt mégiscsak feltételezhető. Megközelíthetjük a kérdést szervezeti oldaláról is. A Heves megyei képzőművészek, festők, grafikusok, szobrászok, kinetikusok, a textíliák művészei egy nagyobb tájegység, a Képzőművészeti Szövetség észak-magyarországi szervezetében is jelen vannak. Borsod és Nógrád mellett és velük együtt kapcsolódnak szervesen és szervezetten az ország képzőművészeti életébe. Hatások és kölcsönhatások érik ezt a folyton változó megyei együttest, amely létszámában is most van erősödőben. Igaz, a statisztikai megközelítések itt nem sokat érnek. Ha csak a létszámgyarapodást tekintenénk, akár arról is írhatnánk. hogy az állam; meeé- natúra jelesen megtette a magáét. A Dohnál-, Pusztai-, Sarkadi-házaspér egri letelepedése folyamatot indítottéi, amely egy egri művésztelep körvonalait vetíti élénk. A tanárképző főiskola művésztanárai. illetve az a tény, hogy itt művésztanárok oktatnak, ugyancsak a közösségi. az eredményes munka irányába hatnak. A három művészházaspár és a főiskolán oktató művész- együttes két lehetséges fókusz. Ha kölcsönhatásban vannak, ha egymás/ hatását felerősítik, akkor a jelenleg is tartó átmeneti korszak — a stagnálás, a parányi lét és e virágzó alkotó munka kö- *j(t — lerövidülhet. Es felnőhet — legalább addig — m a Heves megyei gárda. %ogy a Salgótarjánban és Miskolcon megrendezett tavaszi-őszi tárlatokon nemcsak mutatóban látnánk tőlük egy-két alkotást. 2 Mindehhez azonban az kell. hogy az Egerben, s a megyében élő és munkálkodó képzőművészek a mainál jóval nagyobb igénnyel lépjenek fel önmagukkal szemben. Az egymásra gyakorolt hatás-kölcsönhatás eredményeképpen jöjjön létre egy közösséget összeforrasztó alkotói szellem, a megmutatásnak az a nemes igénye, hogy a művészben megfészkelő új érzés, új gondolat a nyilvánosságot keresse, mert az alkotás a holnap érzéseit és gondolatait ígéri a közönségnek. Ma sem elegendő, mint ahogyan sosem is volt elegendő régi stílusok, régi gondolatok, régi hangulatok ismétlése! De a technikai játékok. az itt-ott bravúr- trükköket mutató megoldások sem helyettesíthetik az új szellemiséget, azt az újat. akarást, amely az egyetlen ideálja lehet, minden alkotói egyéniségnek. És itt jutunk el az egyéniség. az önálló szemléletet felmutató, a mának a holnapot üzenő művész karakterjegyeihez! 3 Ennek a témának a megközelítéséhez nem nagy önbizalommal fogok hozzá. Ismerem az érzékenységet, azt a bizonyos harckészültséget, amely ilyenkor keletkezik a védekezés okából. Mert támadásnak vélnek néha olyan véleményt is, amely azért íródik le, hogy a közös ügy, a közös szándék mihamarabb nyilvánvaló legyen. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az elmúlt ősszel értekezletet hívlak össze, azzal a határozott szándékkal, hogy a megye képzőművészei, zenészei, jobban számba vett kultúrmunkásai között valami közösségféle alakulna ki. A szándék maradt. A meghívottak jelentős része személyes sérelmeket, anyagi siralmakat terjesztett elő, sőt olyan kívánságokat, hogy a rendelkezésre álló és művészetre fordítandó kereteket ki kell „porciózni” és akkor minden megy magától, megszűnik a művészek létbizonytalansága stb. Néhányan, a nem alkotók közül ismerjük a képzőművészek egri és Heves megyebéli állapotát.. Ügy találtuk akkor, hogy ezek a követelések vagy nem úgy alaposak, ahogyan előadták, vagy a tényleges értékrendet illetően a felszólalók csak szub- jektíve tájékozottak. Egy bizonyos: a harsogó igények nem álltak semmiképpen aránkban azzal, amit a közösség a mai helyi képzőművészektől kap. És ez itt a lényeg! Értem, tudom, alkotói válságok, stílusváltások, formaváltások vannak. Nem gép az ember, hanem a sorsát így-úgy megvalósító test és lélek. Tudom, Kishonthy Jenő a nyáron egy kis. méretű freskót fejezett be, hogy nemsokára egy nagyobbhoz fogjon hozzá. Blaskó János és Nagy Ernő keltőslogat, ők mindenütt jélen voltak és vannak azokon a kiállításokon, ahová meghívják őket. Kastaly István a majdnem kilencven évével töretlen lelkesedésével festi a szűkebb pátria általa lírává oldott tájait. Pusztai Ágoston Pesten állított ki, a szobrászok kútjai-alkotásai Eger belső teteit ruházzák fel hangulattal. A fiatalok is látszani akarnak. De mindez. amit ma Egerben, a megyében lehetőségként tartunk nyilván, nincs arányban azzal, ami történik. Kell, hogy a művésznek legyen kifelé is, a társadalommal szemben is igénye. És legalább ugyanilyen, ha még ; nem nagyobb mértékben és minőségben legyen igénye önmagával szemben is, hogy az alkotások, az anyagba zárt új gondolatok létrejöhessenek. És akkor olyan kiállítások is lesznek, amelyek nyomán megtanulják az egyes egri, vagy Heves megyei alkotók nevét. És. amikor egy újabb kiállításra hívják a látogatókat, azok még emlékeznek arra. amit egy fél évvel, vagy akár két évvel korábban is láthattak. Vagy Hatvanban, vagy a Gárdonyi Géza Színházban, vagy a Megyei Művelődési Központban, vagy akár a Volán klubtermében is. Én még emlékszem arra, hogy olt. a Volán klubtermében az. idős Kátái Mihály grafikáit mértékadóan dicsérték. Mindezt, amit most leírtam. baráti beszélgetésben vitatgattuk már. Most is azért ismétlem, mert a többet és a jobbat sürgetném, ott, ahol ezt sürgetni talán fölösleges. De kit nem sürget az idő? Farkas András Mitől népszerű? 13. Égy férfi, akit Marlene már Hollywoodban ismert, egészen a harmincas évek elején, és aki Párizsban ki- és bejárt nála — mint az „intimusa”, Max Colpet — megpróbálja elmagyarázni, miért így történtek vele a dolgok, ahogyan történtek. „Marlene soha nem volt „a legnagyobb”, mint Greta Garbo, amikor még Hollywoodban dolgozott ... A filmjei közül sok. melyeket ma megcsodálunk a televízióban, akkoriban egyáltalán nem volt közönségsiker... A legtöbb hollywoodi producer nem tudott mit kezdeni excentrikus modorával. és amikor szerződésre került volna sor, hátat fordítottak neki ...” Nagy, a szónak annak az értelmében, mint világszerte ismert és népszerű nem a nagyon is különböző minőségű filmjei által lett Marlene Dietrich, hanem író barátai által, mint Erich Maria Remarque, Noel Coward, Ernest Hemingway — és néhány , ilyen híres emberrel folytatott ügy által. „Igazán nagy csak a Hitlerrel szembeni ellenségeskedése által lett, mely őt — a nem zsidót — Amerikában a főként zsidó emigránsok között a „másik Németország” és az ellenállás szimbólumává tette. . . Amikor határozottan felvette az egyenruhát, és mint égy katona vonult Európa csatatereire, csak akkor lett ,.a Dietrich, a mítosz, a legenda . . Mentorával, Josef von Sternberggel három sikeres filmet forgatott a Para- mountnál, — és végül „elvetették”. pontosan két évvel Hollywoodba érkezése után, mert nem akart más rendezővel játszani. Következő közös filmjük, a „Szőke Vénusz” figyelemreméltó bukás volt. És mikor végre Sternberg nélkül forgatott, még nagyobb fiaskót élt át („Song oi Songs. 19,33). Marlene az utolsó pillanatig vonakodott attól, hogy .megcsinálja ez! a filmet, (le végül a produkció1. egy ,1115 000 dolláros . keresettel kényszeritétte erre; 'így bánnak el a sztárokkal. Josef 'Von Sternberg 1933 tavaszán. Hitler ¥1,lenére ■-r bár’ zsidó ..származású volt •—,. még egyszer . Berlinbe ment, és fáradhatatlanul tárgyalt az Ulávál. Szemmel láthatólag Marlenével ígért filmet a németeknek, — Ö maga Párizsban ült, látta az első berlini zsidó emigránsokat, de feltűnően óvaKülterület? Nincs szakképzett test- nevelőtanár négy járásunk iskoláinak több rhint felében! Nem lenne foganatja megyénkben a különféle országos fórumokon hozott határozatoknak. hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ifjúság, különösen a tanulóifjúság testnevelésére? Nem erről ran szó. Az elmúlt öt év alatt megyénkben ötven testnevelő kinevezésére került sor. A városokban lényegében nincs már testnevelő miány. Ehhez hasonló eredmény elérése a feladat a következő tervidőszakban a községi iskolákba n is. Az igényt határozatban fogalmazta meg a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A beszámoló az ifjúság testnevelésének és tömegsportjának eredményeiről. jelenlegi körülményeiről szólt. Ezek szerint a gyöngyösi járásban a testnevelés szakos ellátottság még a negyven százalékot sem éri el. a 26 iskola és három tagiskola közül mindössze tizenegyben tanít testnevelő. de Domoszlón. valamint Horton két-két szakos nevelő van a testületben. A városok vonzereje kétségkívül nagyobb. Az elmúlt évtizedben a járás iskoláiból IX testnevelő távozott. Szerepe volt ebben az oktatási feltételeknek: kevés a tornaterem. s annak is. hogy a oályakezdn- ket keres községbe csábítják ideális körülmények. Tavaly öt pályázatot hirdettek meg. de mindössze két állást sikerült betölteni. Azt gondolhatnánk, hogy £ idén elárasztják a pályázatokkal ebből a járásból a most végző főiskolásokat. Ezzel szemben csak három, testnevelői állást kínálnak. Az oktatók létszáma a. tanulócsoportok számától, a kötelező óraszámtól függ. Vannak már kialakult, állandósult összetételű tantestületek, melyeknél előfordul. hogy némelyik tárgy oktatását képesítés nélküli nevelő végzi mindaddig, amíg nincs üresedés. Többnyire a kisebb falusi iskolákra jelemző ilyen szükségmegoldások alkalmazása. S azon is múlhat a pályázat meghirdetésének eredménye, hogy a végzők szakpárosítása megfelel-e az igényeknek. összetettebb. bonyolultabb a határozatok megvalósítása. mint amilyennek első pillantásra tűnik. Többek között még nagyobb figyelmet kell szentelni a főiskolai képzés és a mutatkozó szükségletek közelítésére. Szorgalmazni és támogatni kell szűkösebb gazdasági körülményeink között is a községi kezdeményezéseket a feltételek javítására. Ez utóbbira egyébként az említett járásból is hozhatunk példát, mert bár új beruházásban a következő öt év alatt nem épül tornaterem, évenként újabb művelődésiházak nagytermeit alakítják át az iskolai testnevelés céljaira. Virágh Tibor Vetélkedősorozat a magyar filmművészetről A (film) kocka el van vetve címmel filmtörténeti vetélkedősorozatot rendez a televízió. A műveltségi versenyen — a melyet öt adásban követhetnek nyomon a nézők — az 1945 után forgatott magyar filmekről szerzett ismereteikről adnak számot a 'résztvevők a (v nyilvánossága elölt. A műsorokban háromfős csapatok vetélkednek egymással, első alkalommal március 4-én. A játékvezető Egri János lesz. A vetélkedőt házi vetítés előzi meg. Itt olyan, egykor nagysikerű alkotásokat mutatnak be. mint a Simon Menyhért születése, a Bakaruhában, a Feldobott, kő. a Ház a sziklák alatt, az Igv jöttem, a Próféta voltál szívem és a Fotográfia címűeket. Ezekhez kapcsolódóan levetítik az Emberek a havason című alkotást, amely ugyan 1942-ben készült, filmtörténeti jelentősége miatt azonban beleillik a sorozatba. Az adásokban további magyar alkotásokat is felvillantanak a képernyőn. így, a Gázolás, a 9-es kórterem, a Külvárosi legenda, a Megszállottak. a Megöllek egy lányt, a Nyár a hegyen, az Oldás és kötés, az Üj Gilgames. az Ünnepnapok és a Nincs idő című film egy-egy részletét. kodott attól, hogy rosszaié kommentárt adjon a francia újságíróknak Hitlerről. „Az az elképzelés, hogy kész. volt arra. hogy még egyszer filmet forgasson Sternberggel Berlinben, mint a „Kék angyal”, ma valami abszurd dolognak tűnik” — mondja régi barátja. „De Hollywoodban mindkettőjüknek nehézségeik voltak, és Berlinben 1933 tavaszán még úgy tűnt, hogy Hitler birodalmi kancellár éppoly gyorsan eltűnhet, mint elődjei .. Bár az Ufa főnöke, Eric Prímmel már emigrált, de az általános zsidóüldözés csuk öl évvel később kezdődött. az 1938. novemberi kristály éjszaka után. Memoárjában, a „Vegyétek az életemet..ír Marlene Dietrich a párizsi német követségen tett látogatásáról, ahol a német útlevelét kellett meghosszabbítania : ....... szó szerint ezt ígérték nekem: „dicsőséges bevonulás Berlinbe a Brandenburgi kapun keresztül...” /Udvarias voltam, rámutattam a vön Sternberg úrral kötött szerződésemre, és kijelentettem: ha felkérnék ő t. hogy Németországban forgasson egv filmet, biztosan kész lennék arra, hogy Németországban dolgozzam.” (Folytatjuk) Fotópályázat Pécsett az idén is megrendezik a diákfotósok hagyományos seregszemléjét, amely részét képezi az 1981. évi diáknapok programjának is. A rendező Nagy Lajos Gimnázium most hirdette meg a XVI. országos középiskolai fotópályázatot a KISZ Központi Bizottsága-és Baranya megyei Bizottsága, valamint a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet védnökségével. A pályázaton a középfokú oktatási intézmények valamennyi tanulója reszt vehet, mégpedig személyenként négy 18x24 centiméteres fekete-fehér képpel. Ezek egyike — kötelezően — ifjúságunk mai életét ábrázolja, illetve az időskorú emberekkel vagy a környezetvédelemmel foglalkozzék, a többiek témája szabadon választható. A fotókat március 1-ig kell eljuttatni a Nagy Lajos Gimnázium címére: Pécs. Széchenyi tér 11. 7021. A nyilvános képbírálatot március 8-án tartják, a zsűri a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból áll. A legszebb képekből felszabadulásunk 36. évfordulója tiszteletére kiállítás nyílik április 4-én. és ez alkalommal adják át a pályadíjakat a legsikeresebb képek szerzőjének. A kiállításhoz kapcsolódóan megszervezik a diákfotósok szakmai tanács* kozasát is Pécsett.
