Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

i Mai összeállításunk témája az időjárás, illetve azoknak \ jelenségeknek a kutatása, amelyek az időjárás hatására alakulnak ki a növényekben, állatoknál. Szólunk a téli hideghez való alkalmazkodásról — reméljük, hamarosan már nem lesz időszerű ez a téma... Az első töltőtoll — Gravitáció — Planetárium — Optikai távíró Az első töltőtoll rajza 345 évvel ezelőttről, 1636- ból származik, de az első szabadalmi bejelentést er­ről csak 1809-ben tették meg Angliában. Az erre a célra alkalmas iridium toll­hegyet 1841 óta gyártják. ★ 315 évvel ezelőtt, 1666-ban fogalmazta meg először Isaac Newton (1643—1727) angol matematikus a gravi­táció törvényét, de csak húsz év múlva sikerült azt ki­munkálnia és 1686. április 28-án a londoni Királyi Társaság ülésén ismertetnie. Feltehetően igaz, hogy erre a jelenségre figyelmét a fáról lehulló alma irányí­totta, ami a nehézkedés, a Föld vonzóerejének létezé­sét bizonyította be Newton előtt. Az általános tömeg­vonzásról, a gravitációról alkotott törvénye a klasz- szikus elméleti fizika leg­fontosabb alaptétele lett. Elméletét kiterjesztette a világmindenségre és úgy vé­lekedett, hogy például a Holdat a Föld körii a boly­gókat a Nap körül megtartó erő a kölcsönös gravitáció, amely a távolsággal négy­zetes arányban csökken. Idézzük híres képletét: m( m2 Pf--------­r­Ahol a P: gravitációs erő, az m: két tömegpont, az r: ezek egymástól való távol­sága, az f: gravitációs ál­landó, olyan arányossági té­nyező, amelynek értéke füg­getlen a testek anyagi minő­ségétől és amit Newton pon­tosan kiszámított. Ezt az összefüggést valamennyi anyagi részecskére, tehát a mikrovilágra is általáno­sította. Newton elméletét később kísérletek hosszú so­ra fényesen igazolta. ★ 200 évvel ezelőtt, 1681- ben készítette el Johannes van Ceulen az első plane­táriumot (a bolygórendsze­rünk felépítését, szerkeze­tét és a Nap körül való mozgását szemléltető készü­lék) HUYGENS számításai alapján. A szerkezetet Huy- gens 1675-ben feltalált óra­művé mozgatta. ★ Az alábbi találmány ér­dekes példája annak, hogy a technika fejlődése a tár­sadalom fejlődésével, átala­kulásával függ össze. A hű­béri rend világának pél­dául nem volt szüksége a híradás új eszközeire, mert az emberek életét évszáza­dos hagyományok irányí­tották és ezen változtatást e rend őrei nem is kíván­tak. Amikor azonban Fran­ciaországban a nép felkelt és elkergette régi urait, a reakciós Európa összes ál­lama rátámadt a fiatal köz­társaságra: fontossá vált, hogy a főváros mindent azonnal megtudjon, ami a frontokon és a vidéken tör­tént. Ezért születhetett meg 190 évvel ezelőtt, 1791-ben Claudie Chappe (1763—1805) francia fizikus optikai táv­író találmánya. Ennek min­den állomásán három moz­gatható kart helyeztek el árbocra. A karokat a ház­ból különböző helyzetbe le­hetett beállítani, mégpedig a középső kart 4, az oldal­só karokat pedig 7—7 hely­zetbe és úgy összesen 196 jelet lehetett vele továbbí­tani: a betűkön kívül gyak­ran előforduló szavakat is jelöltek vele. Ezer kilométe­res távolságot 1 óra alatt lehetett áthidalni. Az első Chappe-vonalat 1793. ápri­lis 11-én nyitották meg és a francia forradalom alatt, 1794-ben ezen jelentették Lille-ből Párizsba Condé város bevételét. C&anpe :>7 óralap beosztásának megfelelően módosította az optikai távíró adókészülékét Hétköznapi életünkben annyi gondot okoz a meleg fejlesztése, hogy meglepőnek tetszhet: sokkal bonyolul­tabb feladat lehűteni egy testet, azaz hőenergiát von­ni el tőle, mint felhevíteni. A háziasszony a tűzhelyen hamar felforralhatja a jeges vizet, de aligha tudna egy nulla Celsius-fokú jégdara­bot mínusz Í00 fokra lehű- eni. A testek lehűtésének leg- 'gyszerűbb módja az, ha a meleg testet egy hidegebbel íozzuk érintkezésbe, hogy annak átadhassa hőenergiája ?gy részét, például egy me- eg vasdarabot hideg vízbe őszünk. így azonban nem jutunk túlságosan messzire; honnan vegyünk eléggé hi­deg anyagokat, ha a környe­zetnél alacsonyabb hőmér­sékletre van szükség? Csak egyetlen lehetőségünk ma­radt, és voltaképpen minden hűtési eljárásnak ez az alap­ja: a lehűtendő test hőener­giájának egy részét valami­lyen más energiafajtává kell átalakítani, például mecha­nikai munkát kell végeztet­ni vele külső erők ellen (ato­mok vonzásának legyőzése­kor), vagy mindkettő ellen. A hűtéshez a hő elvezeté­sének egyik leghatékonyabb módja áz, hogy összenyomott gázt kiterjesztünk. Ha ke­rékpárgumit pumpálunk, a Képünkön: sok országba exportálják az NDK-beli Halle gépgyárának a hűtőgépeit A gépeket a hűtőiparban, raktá­rakban a légkondicionáló berendezések üzemeltetésére hasz­nálják. (MTI Külföldi Képszolgálat) pumpában összenyomott le­vegő felmelegszik. Ugyanen­nek az ellenkezője is vég­bemegy; ha az összenyomott gáz kiterjed. — miközben elnyom egy' dugattyút, tehát munkát végez — lehűl. Az összenyomott gáz a gyakorlatban az előhűtöböl csővezetéken, hőcserélőn át áramlik, és ott tovább hűl. A hőcserélőben egyébként ép­pen ez az erősen lehűlt gáz hűti le az előhűtőből belépő friss gázt. E folyamatot egy­más után többször alkalmaz­zák, és így elérik akár a gáz cseppfolyósításához szüksé­ges alacsony hőmérsékletet is. A nyomásra szolgáló kompresszor és az .expen- ziós gép rendszerint dugaty- tyús készülék, bár az utób­bi esetben újabban turbinát is alkalmaznak. Hogyan készül a hideg? Biológiai hőmérő Oj-zélandi kutatók megál­lapították, hogy a fák év­gyűrűiből élőhelyük hőmér­séklete is kiolvasható visz- szamenőleg: a cellulózukba évről évre beépített hidro­gén és deutérium aránya ugyanis a környezet hőmér­sékletétől függ. A kutatók vizsgálataikat az Üj-Zéland- ban növő Monterey-fenyő (Pinus radiata) fáján végez­ték, és azt találták, hogy a fa nyáron kevesebb deuté­riumot épít be cellulózába, mint hidroöént; télen fordí­tott a helyzet. E jelenség kémiai lefolyását még nem sikerült felderíteni. Annyit azonban már megállapítot­tak, hogy ha a hőmérséklet egy fokkal emelkedik, akkor a hidrogénhez viszonyított 0,005-del kevesebb deutériu­mot épít be a növény a cel­lulózába. E pontos biológiai „hőmérő” segítségével a fa életének minden egyes évé­ben megállapítható a köze­pes hőmérséklet, mégpedig 0,1 C-foknyi pontossággal. A hidrogén és a deutérium aránya fosszilis növényi ma­radványokban is meghatá­rozható, ezért ha ezek a megállapítások igazolódnák, akkor ki lehet majd számí­tani — megbízható pontos­sággal — azokat a hőmér­séklet-értékeket is, amelyek az elmúlt földtörténeti ko­rokban uralkodtak. A fák az időjárásról mesélnek... Ahhoz, hogy az Időjárás változásait előre jelezhessük, ismernünk kell, hogy a múlt­ban milyen éghajlati válto­zások mentek végbe. Rend­szeres meteorológiai megfi­gyeléseket csak a XIX. szá­zad második felében kezd­tek el végezni. Az elmúlt idők történészeinek, csillagá­szainak, természetkutatóinak és a tengeri hajósoknak köz­lései a különböző aszályos vagy esős évekről, a havas vagy hómentes telekről — hiányosak és rendszertele­nek voltak. Kiderült, hogy az elmúlt idők éghajlati változásairól a fák mesélni tudnának: a fa növekedésének mértéke (év­gyűrűinek a szélessége) ösz- szefügg a természeti viszo­nyokkal és természetesen — az időjárással. A kutatók a Szovjetunió különböző vidé­keiről több száz fatörzsmet- szetet gyűjtöttek össze. Az összegyűjtött metszetek alap­ján az évgyűrűk növekedésé­ről grafikonokat készítettek. A metszetek segítségével si­került az évgyűrűk változá­sait egészen a VII. századtól' kezdve, több mint ezer éven át nyomon követni, és gra­fikonon, görbéken ábrázolni. Századunk elején Arthur Douglas amerikai tudós meg­állapította, hogy a Nap tevé­kenysége az az alapvető té­nyező, amely a fák növeke­dését befolyásolja. A mai adatok megcáfolták Douglas feltételezését: az elmúlt ezer évet vizsgálva, a naptevé­kenység változásairól készí­tett grafikus görbék nem es­tek egybe a szovjet tudós dendrokronológiai grafikon­jával. Nyeszterov professzor és tanítványai olyan új tör­vényszerűségeket kezdtek keresni, amelyek alapján az évgyűrűk évenkénti növeke­désének változását a külső környezeti folyamatokkal le­het összefüggésbe hozni. Nyeszterov professzor fel- tételezései alapján a nagy szárazságot és a túlzott csa­padékot nemcsak a légkör­ben, de a légkörön kívül le­játszódó folyamatok okozzák. A szovjet tudós az évgyű­rűk növekedési változásait a kozmikus jelenségekkel ma­gyarázza. A csillagászat, a kozmográfia (űrtudomány), a dendrokronológia és a me­teorológia eredményeit elekt­ronikus számítógépeken dol­gozták fel. Váratlanul egy meglepő statisztikai törvény- szerűségre bukkantak. Kiderült, hogy az évgyűrűk szélességének milyensége a Hold, a Nap, a Föld és más égitestek egymáshoz viszo­nyított, periodikusan változó helyzetéről készített grafi­konnal teljesen egybeesik. A feltárt törvényszerűsé­gek alapján lehetőség nyílik arra, hogy az aszályokat vagy a túl csapadékos időjárást ne csak magyarázzuk, hanem előre meg is jósoljuk. A tu­dósok megállapították azt is, hogy a Szovjetunió területén az aszályzóna Földünk szé­lességi fokainak irányában mozog annak a törvénysze­rűségnek az alapján, amely a Nap körüli térségben a gra­vitációs erő paramétereivel függ össze. Nyeszterov pro­fesszor csoportja hat évvel ezelőtt már az új módszer alapján készítette el az első hosszú távú időjárási előre­jelzést egészen 2000-ig, a Szovjetunió Volga menti te­rületeire. Az elmúlt hat év alatt az előrejelzés teljesen igaznak bizonyult. Hőemelkedés—növényeknél Sok emberi betegség egyik korai tünetjelensége az egészséges szervezetre jel­lemző állandó testhőmérsék­let szokatlan emelkedése, a láz. Ugyanez háziállataink­nál, sőt a vadon élő emlő­söknél. madaraknál is jól is­mert kórtünet. Annál külö­nösebb az a legújabb megál­lapítás. hogy a növények is lázasak lehetnek. Amerikai kutatók cukor répánál és gyapotnál észlel­ték, ha a növény gyökerei megbetegednek és emiatt a gyökéren át történő vízfel- vftel korlátozottá válik, ak­kor növeléseik a levelek hő-. mérséklete. A délben mért hőmérséklet 3—4 fokkal ha­ladja meg az egészséges nö­vényre jellemző értéket. Az akut vízhiányban szenvedő növényeknél már korábban is mértek hőemelkedést, ed­dig azonban nem tudtuk, hogy a gyökerek egy részé­nek megbetegedése is hason­ló következményekkel jár. Ez a felismerés újabb esz­köz a növényvédő szakember kezében a növényi betegsé­gek (különösen a kezdetben lappangva jelentkező gyökér­betegségek) korai felismeré­séhez. A levelek hőmérsékle­tének mérése azonban na­gyon munkaigényes eljárás, ami termesztett növényeink­nél nagyüzemi méretekben aligha lenne alkalmazható. Megszületett azonban a kor­szerű megoldás is: infravö­rös légi felvételek segítségé­vel jól megállapítható, ho^y a nagyüzemi tábla mely ré­szén, milyen mértékben szen­ved a növény gyökérbeteg­ség miatt vízhiányban (azaz hol és milyen mértékben lá­zasak a növények). Ez ha­tékony módszer lehet az időben foganatosítható és térbelileg is jól körülhatá­rolható szakszerű növényvé­delmi intézkedések alátá­masztására. MAI műsorok: 1(010 Kossuth rádió 8.28 Nótacsokor. 9.20 Szim. fonikus zene. 9.44 Zenevár. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Két romantikus szonáta. 11.20 Bányászok — akikről meg­feledkeztek. 11.40 Az élet komédiásai. 12.35 Idegen- forgalmunk előőrsei. Ber­lin—Prága. 12.49 Zenemú­zeum. 14.30 Szabadpolc. 15.10 Egy rábaközi nótafa: Horváth Péterné. 15.20 Borgulya András munkás- dal-feldolgozásaiból. 15.28 Csiribiri. 16.05 Cholnoky Viktor: Trivinzió szeme = A kísértet. 16.15 Szimfo­nikus zene. 17.07 Koráb­ban érkezett... 17.37 Feb­ruári karácsony. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Nép­dalok. 19.27 Goldmark: Sába királynője. 23.37 Chopin: b-moll szonáta. Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.33 Ze. nedélelött. 12.33 Nemzeti­ségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. 13,25 Látószög. 13.30 Évszakok zenéje. 14.00 ..szóval foci. 15.28 Szóf­ián barátaink. 16.00 Barát­ság slágerexpressz. 16.33 Űtközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szocioló­giai figyelő. 21.06 Kabaré­csütörtök. 22.06 Népdalok, néptáncok. 23.15 Zenés játékokból, Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szer­kesztő: Dobog Béla. Tan­gók Franck Pourcel zene­karának előadásában. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika. 18.25 Lap- és mű­sorelőzetes... TÓI 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 13.50 Iskolatévé. 16.10 Látás hatalma. 16.35 Ember és Föld. 17.00 Hipp-hopp... Óvodások műsora. 17.40 Falusi öre­gek (Riportfilm). 18.00 Telesport. 18.25 Pedagó­gusok fóruma. Tehetség­gondozás, képességf ejlesz. tés. A tavaszi nevelési ér­tekezleteken a fenti témát vitatják meg az iskolák tantestületei. Ezekhez ki­váló segítséget ad a műsor. 19.10 Tévétorna. 19.15 Es­ti mese. A széttört korsó (NDK bábfilm). 19.30 Tv- híradó. 20.00 Alibi egy éj­szakára (NDK tévéfilm). 21.10 Az SZKP XXVI. kongresszusáról jelentjük. Kb. 21.30 Fiatalok órája — a munkásosztály utánpót­lásáról. 22.30 Tv-híradó 3. 2. műsor 18.30 Iskolatévé. 19.55 9- es stúdió. A Szovjet Tele­vízió külpolitikai műsora. 19.30 Tv-híradó, 20.00 Címek, rangok. A szegedi körzeti stúdió műsora. 20.20 Charlie Rível mű­sora. Spanyol zenés film. 21.10 Tisztelet Velencé­nek (Francia kisfilm), 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 Szemle. Társadalomtudo­mányi körkép. Á művelő­déstörténet reneszánsza. 1981. február 26., csütörtök fi technika történetéből

Next

/
Thumbnails
Contents