Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

Szocializmuskép és valóság ahogy haladunk előbbre a szocialista társa­dalom építésében, úgy gaz­dagodik, bővül, módosul folytonosan a szocializmus­ról' vallott felfogásunk, a róla alkotott képünk. Ta­pasztalataink általánosítá­sának eredményeként gya­rapodnak és elmélyülnek ez irányú ismereteink. S ezzel egj’ütt változnak, módosul­nak is; s ennek velejárója bizonyos korábbi következ­tetések. tételek átértékelése, a hangsúly áthelyezése, egyes kérdések másfajta ér­telmezése. Napjainkban is tanúi le­hetünk ilyenfajta jelensé­geknek. Az utóbbi időben megingott például az a koráb­ban bizonyosságként kezelt felfogás, mely szerint a szo­cializmusnak természetes és elengedhetetlen velejárója a stabil árrendszer, a szünte­len mennyiségi . növekedés vagy az élethossziglan biz­tosított egyazon munkahely. Átgondolni kényszerültünk azt a szemléletet is, mely szerint a termelés közösségi megszervezése minden terü­leten és minden körülmé- n--ek között a fejlettebb for­ma, s minél nagyüzemibb a szervezettség, annál inkább szocialista jellegű. A megítélés módosulása, s különösen az ennek nyomán születő gyakorlati intézkedé­sek nemritkán bizonyos ag­godalmat váltanak ki. Fel­merül a kérdés: vajon nem jelent-e mindez eltávolodást szocialista eszményeinktől, a szocializmusnak attól a mo- delljétől, amelyet a marxiz­mus klasszikusai hagyomá­nyoztak ránk? Erősítheti ezt a nézetet a nyugati propa­ganda is, amely bizonyos lé­péseinket előszeretettel tün­teti fel úgy, mint az „éssze­rűség” győzelmét az „el­avult marxista dogmák” fe­lett, amelyek — úgymond nem állják ki a gyakorlat próbáját. Indokolt hát szembenézni s kérdéssel: szocializmuské­pünk módosulása vajon va­lóban eltávolodást jelent-e a szocialista társadalomnak a klasszikusok által megjelölt modelljétől? A kérdésre nyu­godt lélekkel felelhetünk nem-mel. Mindenekelőtt és legfőképpen azért, mert Marx, Engels, Lenin valójá­ban egyáltalán nem hagytak ránk valamiféle kimunkált „modellt”. Messzemenően és szinte aggályosán tartózkod­tak ettől, éppen azért, mert az ilyesmi összeegyeztethe­tetlen lett volna világfelfo­gásuk, társadalomfelfogásuk lényegével. Mint materialis­ta gondolkodók, Marx és Engels azt vallották, hogy a társadalmi lét fejlődése ha­tározza meg az eszmék fej­lődését. Ennélfogva elutasí­tottak minden olyan feltéte­lezést mintha a társadalmi mozgalmaknak az lenne a feladatuk, hogy a kialakult és változhatatlan eszmékhez igazítsák a valóságot. Éppen mert a tudományos szocia­lizmus eszmerendszerének megalkotását tűzték célul, az utópikus szocialista gon­dolkodókkal ellentétben so­ha nem törekedtek aprólé­kos vonásokkal megrajzolni az eljövendő szocialista tár­sadalom képét. sőt. kifeje­zetten rámutattak ennek fe­lesleges és értelmetlen vol­tára. Ugyanebben a szel­lemben bírálta Lenin is ha­tározott és éles szavakkal az olyan nézeteket, mintha a szocializmus valamiféle me­rev, és statikus társadalom lenne, s hangsúlyozta annak eleven- változó jellegét, szüntelen mozgását. A TUDOMÁNYOS szocia­lizmus eszméihez, a marxiz­mus társadalomfelfogásához tehát nem akkor vagyunk hívek, ha valamiféle eleve adott modell keretei közé próbáljuk gyömöszölni a szüntelenül változó valósá­got. hanem ha ezt a moz­gást figyelve, elemezve, ál­talános törvényszerűségeit megállapítva és e megálla­pításokat szüntelenül javít­va. csiszolva. tökéletesítve formáljuk a szocialista tár­sadalomról alkotott felfogá­sunkat. a tetteinket vezérlő elveket.. Ez az elméleti te­vékenység sohasem fejeződ­het be, hiszen a valósa g MW áB egy helybe». sőt éppen a szocializmus idő­szakában gyorsul fel mozgá­sa igazán. A „gyorsuló idő” — hogy ezt a szemléletes szóképet használjuk — a társadalom fejlődésében is tetten érhető, s épp ez ma­gyarázza, miért nem mere­vedhetnek dogmává tétele­ink. Hiszen előfordulhat, hogy amit a fejlődés koráb­bi szakaszában a szocializ­mus általános érvényű sa­játosságának véltünk, arról kitűnik, hogy csupán ama korábbi szakaszban volt szükségszerű velejárója, egy későbbi szakaszban, a fejlő­dés magasabb fokán avagy csak egyszerűen más belső- külső körülmények között más csupán módosultán vagy egyáltalán nem érvé­nyesül Az ilyenfajta felismeréshez eljutni persze többnyire egy­általán nem könnyű. Nem­csak a megszokás ereje mi­att. nemcsak az ehhez szük­séges gondolati és gyakor­lati tevékenység fáradsá­gos volta következtében, ha­nem mert a régi gyakorlat­hoz nemritkán meghatáro­zott érdekek is kapcsolód­nak. Ám mégis meg kell tennünk mivel alapvető ér­dekünk, hogy a valóság mozgása és a róla alkotott kép között lehetőleg minden fejlődési szakaszban opti­mális legyen az összhang. Ennek az összhangnak az újból és az újból való meg­teremtésében elvi biztonsá­got, szilárd alapot, biztós módszertani fogódzót nyújt számunkra a marxizmus be­igazolódott tételeinek, út­mutatásainak elméleti rend­szere. A „gyakorlati éssze­rűség” követelményei éppen hogy nem ennek elvetését, hanem még gondosabb hasz. nosítását, tanulmányozását igénylik. Hadd utaljunk csu­pán egyetlen — mégpedig a legközismertebb, szinte már közhelyszerűen emlegetett — tételre, a termelőerők jelle­ge és a termelési viszonyok közötti összhang szükség- szerűségének törvényére. E tétel arra figyelmeztet, hogy a tulajdon-. munkaszerve­zési, elosztási viszonyokat minden területen az alkal­mazott termelőerők jellegé­hez igazítsuk, s ne vigyük át az egyik területen szük­séges formákat mechaniku­san olyan területre, ahol a termelőerők jeliege ettől el­térő. Vagyis amiért az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés és más ágazatok számos területén a termelőerők a nagyüzemi keretek között működtethetők a leghatéko­nyabban. ez nem jelenti, hogy feltétlenül ugyanilyen keretek között kell megszer­vezni a termelést av mező- gazdaság, a szolgáltatás, a kereskedelem vagy a ven­déglátás olyan területein, ahol a termelőerők ma és még jó ideig nem lépik túl a kisüzemi méreteket. A KIS- ÉS KÖZÉPÜZE­MEK számának növelése, a háztáji gazdálkodás segíté­se, a bérleti rendszer al­kalmazása a kisebb vendég­látó és kereskedelmi egysé­geknél. a családi munkaerő hasznosítási lehetőségeinek javítása — mindezek nem a marxizmus eszméivel ellen­tétes lépések, hanem még következetesebb érvényesíté­se annak a marxizmus által felismert és megfogalmazott objektív törvénynek, hogy a termeiőei'ők fejlődéséhez a jellegükkel összhangban le­vő termelési viszonyok biz­tosítják a legjobb feltétele­ket. Persze ebből az is kö­vetkezik. hogv ahol viszont a termelőerők méretei már elérték a nagyüzemi jelle­get. ott dőreség Tenne a kis­üzemnek vagy az égvéni munkának megfelelő terme­lési viszonyok bevezetésétől várni a hatékonyság, a kez­deményezőkészség. a vállal- kozókerlv erősödését MINT E PÉLDA IS JEL­ZI. a marxi eszmerendszer jó iránvtű számunkra a va­lóság elemzéséhez és szocia­lizmusképünk a valóság­hoz való folytonos hozzáiga­zításához. Persze csak akkor ha ezt az eszmerendszert úgy kezeljük, mint klasszi­kus művelői: nem dogma­ként. hanem vezérfonalként a csr^kvéshez. SZÁZMILLIÓKKAL SZÁMOLNAK NAGYRÉDÉN Csak erőfeszítések árán Jól cseng a név: Szőlős- kert Tsz, Nagyréde. Sokan hozzáteszik még gondolat­ban. hogy jó is, könnyű is nekik, hiszen ott gazdagon fizet a szövetkezet. Mintha úgy vélekednének, hogy a nagyrédeieknek dolgozniuk is alig kell valamit a bőven folydogáló forintokért. Vajon így lenne igaz? Amivel büszkélkedhetnek Mégiscsak vallatni kell azokat a számokat, ha az ember a tényekre kíváncsi. De aki szívesen böngészi a statisztikai számoszlopokat, az rövid idő alatt megálla­píthatja, hogy a nagyrédei- ek egy sor területen jól és' eredményesen gazdálkodtak. Az őszi búza, a naprafor­gó, a tavaszi árpa, a zöld­borsó bőkezűbben fizetett, mint amire számítottak. Milliókra rúg a végelszámo­lásnál előbukkanó többlet. Pedig akadt gond is ezek­nél a növényeknél, nem is kevés. A betakarításukkor például a csehszlovák rima- szombati gazdaságból kap­tak segítséget, gépet és em­bert. Később viszonozták is ezt a szívességet, természe­tesen ugyancsak gépekkel és emberekkel. A termény szárítása sem tartozott a könnyű munkák közé. Amiből . azt a követ­keztetést is levonták, hogy a kombájnszérű bővítését nem lehet tovább halaszta­ni. Folytathatjuk a summás megállapítást a szőlőoltvány termelésének hatékonyságá­val. a tehenészet és a bo­rászat szép számaival, vala­mint a hűtőipari tevékeny­séggel. Például: a tejterme­lést a tervezett négyézer li­ter helyett majdnem hat­ezer literrel múlták felül. Borból mintegy húsz szá­zalékkal értékesítettek töb­bet a kijelölt mennyiségnél. És bár az összesített adatok nem érték el a ..papírformát” a hűtőipari üzemben, a nye­reségük így is négymillió­val haladta meg az előző évit. Olyan tények ezek, ame­lyek figyelemre méltóak. Nem minden sikerült Nem titkolják, néhány te­rületen nem úgy alakult a termés és a termelés, mint ahogy szerették volna, illet­ve: ahogyan várták. A kukorica például 56 mázsa helyett csak 53 má­zsát fizetett hektáronként. Az utóbbi két évben a szőlőolt­ványra sem járt jó idő. A kockázat itt a legnagyobb mindig, A szőlőkben néhány fajtánál nemcsak részleges, hanem teljes fagykárt is észleltek. A késői és elhúzó­dó virágzás a muskotálynál és a saszlánál csökkentette a termés lehetőségét. Vagy: hűtőipari feldolgo­zásra több mint 130 tonna zöldborsó egyszerűen elma­radt. Sárga hüvelyű zöld­babból, paradicsom-, és fe­hér húsú paprikából száz tonnákkal tudtak keveseb­bet vásárolni, mint ameny- nyit terveztek. Olyan volta termés. A málna sem sikerült úgy, ahogyan szerették volna. Vajon szégyenkezniük kell-e mindezek miatt? Alig­ha. Jó lenne általánosan el­fogadni a könyörtelen tényt: az időjárás alakulása jelen­tős mértékben befolyásolja a mezőgazdasági eredménye­ket. Ebből pedig az is kö­vetkezik, hog^ bizonyos „tar­A termelőszövetkezet jelentős anyagi erővel járult hozzá az óvoda építéséhez vinni. Kell az ész, a tudás, a korszerű technológia. Konténeres tárolás az alanyvesszőnél. Közismert mód? A nagyrédeiek már éppen a fogyatkozó mennyi­ségű munkáslétszám miatt is tértek rá erre. Ahogyan a mesterséges megvilágítást, a bakhátkészítés és paraffino­zás kombinációját is alkal­mazzák az oltványkészítés­ben. A gépi oltás elterjesztése is elkerülhetetlennek lát­szik. Hasonlóképpen kell gé- ,* pesíteni a metszést is. a* csonkozást is a szőlőkben. Azt is tudják, hogy nem. csak a határban kell jó uta­kat megépíteniük, hanem az istállók környékén is. És egy sor egyéb korsze­rűsítésre is szükségük van, ha a mostani eredményeiket meg akarják tartani, illetve a szükséges mértékig nö­velni. Mert a tavaly; szép átlagok sem jelentik a csú­csot, ezt is tudják. Az alap és a cél: az ember % Az emberre épül minden tevékenység a nagyrédei Sző­lőskert Tsz-ben és ehhez csak eszközül szolgálnak a jó gé­pek és berendezések. De a terméseredmények fokozása is az emberért történik, ál­talában is és konkrétan a helybeliekért is. Erő és támpont a szocia­lista brigádverseny. Ezek a közösségek a motorjai a kommunista műszakoknak. A községben épülő iskölai napközi otthon mielőbbi 'be­fejezését segítik ilyen mó­don. Van már egy példaadó bri­gád is köztük, amelyik a Tyereskova nevet viseli: a Szakma kiváló brigádja cí­met érdemelték ki. Utánuk következnek még a külön­böző minősítésűek. Becsülik és értékelik a jó munkát, a szakmai hoz­záértést és %z új iránti fogé­konyságot ebben a gazda­ságban. Az elmúlt évi eredménye­ikkel, a jövőt építő terveik­kel a ma délután 2 órai kez­dettel megtartandó közgyű­lésükön foglalkoznak. A tisztújítás, a vezetőség újra­választása szintén ennek a közgyűlésnek a feladata. G. Molnár Ferenc talék” jövedelemforrásokkal kell rendelkezniük a gazda­ságoknak Hogy legyen hon­nan pótolni a máshonnan hiányzó forintokat. Mint a nagyrédeieknek. Mindig az újabbat, a jobbat Ahogy változik, fejlődik a körülöttünk levő világ, úgy kell ezzel a haladó mozgás­sal lépést tartani a jó gaz­dának. Verejték nélkül ma még ugyan nincs földműve­lés, de csak verejtékkel, csak erővel nem sokra lehet már ' Freeska Sándor, a szövetkezet elnöke Nemrég épültek a szolgálati lakások tNéflw&aM 193L-február 20., péntek Ausztriába indul a bor tFdttói Szabi Sándort

Next

/
Thumbnails
Contents