Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

MITŐL CSÖKKENT A SZÜLETÉSEK SZÁMA? HULLÁMVONALAT ÍR LE A NAP Nem égi jel, csupán a Ju­piter 'és Saturnus együttál­lása. Mától pár napon át meg­figyelhető a két bolygó lát­szólagos találkozása. A Föld­ről nézve közel egy irány­ban látszanak. Pályájuk azonban messze van egy­mástól. Míg a Jupiter kere­ken 5, addig a Saturnus 10 csillagászati egységre kering a Nap körül, (egy csillagá­szati egység 150 millió ki­lométer). A bolygók pálya­menti sebessége igen külön­böző. A Földé 29.8 . a Ju­piteré 13.0, a Saturnusé csu­pán 9.6 km/mp. !gv már megérthető, míg a Földünk egy év alatt, addig a Jupi­ter 11.86, a Saturnus csak 29,46 földi év alatt kerüli meg a Napot. A két nagy bolygó' randevúja tehát csak akkor lehetséges, ha a Jupi­ter lefutja a Saturnust. Ezt megelőzően 1978-ban is gyönyörködhettünk hasonló látványban. A mostani lát­szólagos találkozásunk any- nyira szoros, hogy 19-én csupán egy fokkal halad lejjebb a Jupiter a Satur- nustól. Ennek az adja ma­gyarázatát, hogy a bolygók (a Plútó kivételével) közel ugyanabban a síkban kerin­genek. A két bolygó együttes megjelenése időnként szük­ségszerűen lezajlott a múlt­ban is. Hogyan jósolt ilyen­kor az asztrológus, mint ké­szítette el az újszülött ho­roszkópját? Ugyanis a két bolygónak tulajdonított ha­tóerő merőben más. Ez a különbség onnan adódik, hogy rátekintve a két boly­gó eltérő színhatású. (A jó szemű ember má is észre­veszi.) Egy 1498-ból szárma­zó német kalendárium a Jupiterről így vélekedik: „Erényes és jó erkölcsű va­gyok, effelől kétséget nem hagyok. Szülötteim mind ol­vasnak és írnak, sok művé­szetre tehetséggel bírnak" Ugyanott a Satumusról: „Vén és fagyos lényem ha­ragra is gerjedt, gyűlölöm azt is, ki tőlem eredt. Gyer­mekeim hát ilyenek, akik je­gyemben születtek.” Más XVI. századi asztro­nómiai gyűjtemények is ha­sonlóan vélekednek róluk. Például: a Jupiter mérsé­kelt vérmérsékletű, lágy szí­vű, vidám, bőkezű — de nemes, erényes, kiváló tet­tekre alkalmas. A Saturnus melankolikus. kifejezetten rosszindulatú, felelős a bá­natért, a betegségekért.” Köztudomású, az egyes nyugati országokban ma is naponta közük a csillagok állását, az ebből következte­tett horoszkópot. — Már egy évtizede is elmúlt, amidőn munkahelyemen egy japán közgazdásznővel találkoz­tam. Miután csillagászati kérdéseire válaszoltam, eszembe jutott egy hasonló eset. 1962-ben a bolygó, a ' Hold. a Nap együtt-, illetve 'szembenállásba kerültek. A kitűnő japán csillagászok ezt pontosan tudták, s jelezték is a horoszkóp negatív elő­rejelzésével. A következmé­nye az lett, hogy 1962- ben Japánban a szüle­tések száma csaknem 50 százalékkal csökkent. A tolmács segítségével meg­kérdeztem: mi volt a való helyzet? „Majdnem így igaz — volt *a válasz. Ama boly­gók káros hatása csak a le­ányjövevényeket érinti.” S ön hisz ebbem? „Igen, én hiszek!” — volt rá a felelet. Ezek után hozzá semmi kér­désem nem lehetett. Tudományos körökben ma más problémák vetődnek fel a bolygók járásával kapcso­latban. A „parádé” fejtege­tésénél nem hallgatható el a kérdés: vajon ezen egyirá­nyú tartózkodásunk nincs-e valamilyen hatással a Föl­dünkre, mint égitestre? Is- ‘ meretes jelenség, hogy a Hold (kevéssé a Nap) von­zása a tengerpartokon jól megfigyelhető dagályt idéz elő. Mellékesen említjük meg, hogy a Föld ellenté­tes oldalán is jelentkezik az ár, de azt a centrifugális erő okozza. Az ár-apály erő a gravitációra (tömegvonzás) vezethető vissza. Ez az erő a tömeg nagyságával egye­nesen, de a távolsággal for­dított arányban van. Az apályerő a távolság harma­dik hatványa szerint lesz ki­sebb. E két ténvező összjá- tékából következik, hogy amíg a Hold duzzasztó hatá­sa 1.0 (egység), a Napé 0,4 — a Jupiteré csupán 0.000007 egvségnyi. Nem kell tehát amiatt aggódnunk, hogy e hó 19-én. amikor még a Hold is közel kerül a két bolygó irányához, magasabb lenne a da^álvhuliám. vagy netán a földkéregben ka­tasztrófa következne be. Az egyik tudományos fo­lyóirat (Sterne und Welt­raum) lehetőnek tartja, hogy a naprendszer bolygóinak együttes áraoálvt keltő ha­tása központi égitestünk fel­színén heve« kitöréseket nirorhat. Annvi igaz. hogy a Nan felületén gyakoriak az úgynevezett napfoltok, s az ezekkel iáró kitörések, napfáklyák. Ám ezek a je­lenségek a naptest belső, fi­zikai állapotváltozására ve­zethetők vissza. Egy következménye azon­ban mégis lesz a bolygók összesített gravitációidnak, de nem a Földre, hanem Napunkra. A bolygók ellen­vonzása abban nyilvánul meg, hogy központi égites­tünk útja parányi kitérésű hullámvonalat ír le. Ez az elmozdulás — vagyis á tö­megközpont kitérése — csil­lagunk testén belül marad. Elképzelhető, hogy vala­mely távoli égitestről — ha akad ilyen — a Nap ezen hullámszerű kitérése megfi­gyelhető. Ez el is árulná, hogy a Napnak vannak sö­tét kísérői. Ilyen módszerrel kutatnak a földi csillagászok idegen égitestek bolygói, s azok értelmes lényei után. Dr. Zétényi Endre J Különleges jelenség figyelhető meg néhány napon át a . tiszta égbolton: a bolygók együttállása. Erről és a vele ‘ kapcsolatos hiedelmekről -szól mai összeállításunk fő té- J mája. fi iesefoniBccs Üzenet fénnyel Sűrűn lakott nagyvárosok égető gondja, hogy telefon- hálózatuk a már meglevő kábelaknák szűkös méretei miatt csak alig és nehezen bővíthető. A szakembereknek ezért olyan műszaki megol­dásokat kellett keresniük, amivel az adott méretek mel­lett maximális mennyiségű információ továbbítható. így fordult figyelmük a fény felé. ★ A fény — csakúgy, mint a többi elektromágneses hullám — alkalmas üzenetek továbbítására. Mivel a má­sodpercenként átvihető jelek száma egyenesen arányos a vivőhullám rezgésszámával, nagyobb rezgésszámon több üzenet továbbítható. A rádió- és mikrohullámokkal szem­ben. tehát a fény előnye az, hogy — lévén rezgésszáma legalább tízezerszerese azoké- nak — vele legalább tízezer­szer annyi információ továb­bítható ugyanannyi idő alatt. Ahhoz persze, hogy a fény, , mint üzdnetvivő- hullám egyáltalán szóba jö­hessen. előbb olyan fény­forrásokat kellett létrehozni, amelyek kellően nagy inten­zitású. egy ütemben rezgő (koherens) fényhullámokai képesek előállítani. Ilyen fényforrások a lézerek. Az üzenet tehát lézerek fényével továbbítható. De hogyan ? A „szabad” lézer­sugarat a levegő elnyeli, szétszórja; még a szél is el­fújja, kitéríti útjából. Ettől csak úgy függetleníthetjük, ha megpróbáljuk a fényt egy zári ogQbea. IréuftehéUaea Két csodálatos óra - Mengyelejev sztratosztátja — Hazájáról nevezte el — A lantanidák egyik tagja Jean Dubule genfi órás „tojásórája” (1650) Methematikaitch-Ph^iJtaiidcker Smlon, Drezda) Fényvezető kábelek vezetni. Erre a célra azon­ban nem alkalmas akármi­lyen anyag! Olyan anyagok gyártását kellett kíkisérle- tezni, amelyek csak igen kis mértékben nyelik el a fényt. Ez sikerült is. Ezek a „szu- pertlszta” üveganyagok any- nyira áttetszőek. hogyha be. lólük több ezer méter vas­tag tömböt készítenénk, ke- ' resztülnézhetnénk rajta, mint a vékony ablaküvegen! Ilyen szupertiszta üveg­anyagból húzott rendkívül' vékony (néhány mikron át­mérőjű) optikai szálak köte- géből készülnek azok a ífPiTWkrth^'i ^-'i apnel yek tttár alkalmasak a fényüzenetek továbbítására. Az első — városi körül­mények között működő — telefon-fénykábelt nemrég helyezték üzembe Chicagó­ban. A mindössze 1 centi­méter átmérőjű (144 üveg­szálat tartalmazó), kábelen egyidejűleg több mint 8000 telefonösszeköttetés létesít­hető. Ma még e megoldás meg­lehetősen drága, de a gyár­tási technológia fejlődésével az' ár várhatóan csökkenni fog, s akkor városi méretek­be nős megvalósulhat a tele­fon Ufenyea’j jövője, Imsserus órájának alsó része A bécsi Technika Múzeum ' egyik kincse az az automa­tákkal ellátott és asztronó­miai adatokat szolgáltató díszóra, amelyet Philippus Imsserus 1555-ben készített el. Fő óralapja a Nap és a Hold fázisait jelzi, de ugyan­erre a tengelyre van felsze­relve a bolygók járásának mutatója. Meg lehet vele ál­lapítani, hogy a leolvasás pillanatában a bolygók me­lyik állatövi csillagképben - találhatók. Mutatja az óra a szinódikus hónapokat (a két egymást követő Hold­tölte közti időt). Középen a 24 szám a tulajdonképpeni időt mutatja, az arab szá­mok pedig az ébresztő­óramű beállításéra szolgál­nak. Aranyozott fémtárcsák a napnyugtát, napkeltét, a nap egyenlítöbeni állását, a külső gyűrű a hónapokat, a belső pedig a szentek nap­tárhoz kötött napjait jelzi. Alul a hét napjai olvashatók le és beállítható a földraj­zi szélesség 42 és 54 fok kö. zött. Térkép is tartozik hoz­zá. amely nyugat- és közép­európai országokat ábrázol. Felül 8 szögletes felépítmé­nye allegorikus figurákat elevenít meg. de nem hiá­nyoznak a pontos meridián­nal feltüntetett csillagképek sem. Ezen a csodálatos órán latin nyelvű használati uta­sítás mutatja, hogyan léhet meghatározni az egyes boly­gók helyzetét a Nap körüli pályájukon. ★ Nem kevésbé csodálatosak az első zsebórák, amelyek a XVII. században jelentek meg, és készítőiktől nagy precizitást követettek meg. Ezeket először alakjuk után „to)ásórák”-nak nevezték. ■ér Dmitri) Mengyelejev (1834—1907) orosz kémikus nemcsak a kémiai elemeket csoportosító táblázatáról nevezetes. 1875. október 19- én a világon először muta­tott be az Orosz Fizikai és Kémiai Intézetnek a sztra­toszféra kutatására szánt, utasfülkével is ellátott bal­lon — sztratosztát — tervét. de A lantán után sorakozó 14 elem egyikét, a gadoliní- umot 1880-ban fedezte fel Jean Marignac (1817—1884) svájci kémikus. A lantani- dák csoportjába tartozó rit­ka földfémek fizikai és ké­miai tulajdonságai annyira hasonlóak, hogy valamennyit az elemek periódusos rend­szerébe egy helyre sorolnak be. Kováts Andor MAI műsorok: Kossuth rádió 8.27 Lijnschooten: Variá­ciók egy francia népdalra. 8.34 Bizet: Dzsamile (egy- felvonásos opera). 9.44 Ze­nés képeskönyv. 10.05 Diák­félóra. 10.35 Zenekari mu­zsika. 11.24 Látogatás a Művelődéskutató Intézet­ben. 11.39 Az élet komé­diásai. 11.39 Jókai Mór re­génye. Az élet komédiásai. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Szabotka Tibor: Menyasz- szonyok, vőlegények. 12.45 Zenemúzeum. Báthy Anna énekel. 14.11 Mindenki könyvtára. 14.37 Dalok a nemzetközi munkásmozga­lomról. 15.10 A Kodály- módszer Észak-Ameriká- ban. 15.30 Beethoven: c­moll szonáta. 16.00 Útköz­ben. 16.05 Rádiónapló. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Népi zene. 19.40 Szimfoni­kus zene. 21.30 A férj ko­pogtat (daljátékrészletek). 22.15 Sporthírek. 22.20 Naperőmű és lézerszike. 22.30 Dvorzsák: A termé­szetben. 22.45 A felvilágo­sodott személyiség. 23.00 Richard Strauss operáiból. Petőfi rádió 8.05 Népdalkórusok. 8.20 Békediplomácia és hátor­szága. 8.33 Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.25 Látó­szög. 13.30 J. S. Bach mu­zsikája gyermekeknek. 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tor­nacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlis­ta. 20.33 Hívja a 33-43-22- es telefonszámot! 22.00 Nó- tacsokor. 23.15 Emlékeze­tes dzsesszhangversenyek. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Amiről beszélni kell. Szer­kesztő: Nagy István. 17.15 Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária — Mákosrétes. Halász Ju­dit énekel. 18.00 Észak­magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőze­tes. .. 8.25 Tévétorna. 8.30 Isko­latévé. 14.00 Iskolatévé. 16.05 A látás hatalma. A természeti formák. 16.30 A só népe (francia rövid­film). 16.45. A gyógyító tűk titka. 17.00 Bohous (cseh­szlovák film). 17.25 A tűz. A Perpetuum mobile kü­lönkiadása. 18.05 Telesport. 18.30 Képviselők. 19.10 Té­vétorna. 19.15 Esti mese. Az ajándék (bábfilm). 19,30 Tv-hfradó. 20.00 Jogi ese­tek. 20.50 A legnagyobb sűrűség közepe (tévéfilm). 22.20 Tv-híradó 3. 2. Műsor 18.05 Pedagógusok fóruma. 18.40 A pécsi körzeti stú­dió műsora. 19.00 Forgá­csok (riportműsor). Az idő. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Téli falusi esték. Két üdülőben: Harkányban és Debrecen­ben folyamatosan pihen­hetnek a termelőszövetke­zeti növénytermesztők, ál­lattenyésztők, gépészek. A műsor bepillant az üdülők életébe. Közben. Kb. 21.00 Tv-híra-dó 2. 22.00 Világ­színpad. Tallózás a nem­zetközi színházi élet ese­ményeiben. HmiswG* 1981, február 19:, csütörtök Tea Bolygoparade

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents