Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám

Hi l a nyár d Közömbösen, elfásultcm Kényelmes ülés r Még javában tart a tél, de a divat szakemberei és a kereskedelem már elkészült és felkészült az 1981-es nyár­ra. Divatbemutatók dobo­góin, s a gyárakban már ki­alakult, hogy mit viselhe­tünk a kánikulában. A nemzetközi divatirány- aatnak megfelelően tavasz­éval, nyáron a nőies, klasz- saikusan egyszerű vonalak hódítanak majd. A hangsúlyt a finoman megmunkált rész­ietekre, a modern össze­hangoltságra helyezik a divat- diktátorok. K|t stílus — a ! városi és a* vakáciőstílust ' »evezték ki követendőnek. Az előbbibe a józan és hord­ható ruhákat, szoknya­blúz összeállításokat, nyári kosztümöket sorolják. A va­kációstílus több szabados­ságot, és meztelenséget en­ged meg. ' Kombinépántos ruhákat, derékig nyíló szok­nyákat, sortokat, strandruhá­kat. Színben az erőteljes és fel­tűnő — türkiz, ciklámen és a hamvas és párás — mály­va, fehér, rózsaszín — az uralkodó, amelyek a dzsun­gel és az alkony tónusaival ötvöződnek. Az anyagok többnyire ter­mészetes vagy műszál és természetes szál keverékéből készülnek. S éppen az erős színek miatt a mintás texti­lok kissé a háttérbe szorul­nak. De lesz azért a nyá­ron is sok finom kockás, pöttyös és fantáziamintás kelme is. Az anyagok jel­legzetességét a bordázott, kreppesített, gyűrött felület rnsié mL a, «entert vagy a finom, vékony, simu- lékony, selymes hatás adja meg. Sok paszpól, fodor, hímzés, díszpánt, gyöngy kerül a nyá­ri ruhákra. A nosztalgiahul­lám jegyében elővehetjük nagyanyáink fehér csipke­gallérjait, díszzsebkendőit, s igen korszerűvé vavázsoiha-t- juk akár tavalyi röteánkat is. Gyönggyel, klipssael, haj­ba tűzött virággal keretez­hetjük a kevéssé kifestett arcot. A kiegészítők közöl a ci­pő változik a legjobban. Új­ból jelszó lett a kényelem, s megjelennek a lapos, fél­magas sarkú szandálok, ci­pők. A ruha színével, anya­gával harmonizáló vászon- és textilcipők sikerre szá­míthatnak. Csakúgy, mint a bokára tekert pántok, fényes szalagok, amelyek a szan­dálok variálható tartozékai. S mivel, reméljük, stran­dolásra is lesz alkalmunk a nyáron, elmondjuk, hogy fürdőruhában az egvrészes a módi. Derékban karcsú­sodó, elöl-hátul mélyen de- koltált és nagyon színes elasztikus dreszt ajánlanak a divattervezők. Kényelmes és praktikus strand viselet a sort-, a halász- és a térd­nadrág, amely fölé elöl vagy oldalt teljesen szétnyíló szoknyát viselhetünk, boleró- val, trikóval. mell alatt megkötött selyemblúzzal. ' Képt?ak- a Magyar Di­vat Intézet tavaszi-nyári di­vatbemutatóján készült" i Nagy virágos, egzotikus hatású fodros strandszoknya, bolerószerű felsőrésszel, alatta kétrészes fürdőruha. Színei rózsaszín, sárga, tég­la- és rozsdavörös. A Sop-_ rom Ruhagyár és a Váci KSÉattárottrér t»eöeüae< FÉRJEZETT NÖ, CSA­LÁDANYA szájából hangzik el a panasz: kár volt férj­hez menni. Pedig a külső szemlélő számára az ideális család látszatát keltik. Van lakásuk, szép bútoruk, a gye­rekek szépek, egészségesek, rendes ruhában járnak, jó­kat esznek, még luxusra is jut. Amikor kéthetente a család együtt elvonul a nagymamához, mindenki azt gondolja, milyen szépen él­nek. És az asszony mégis tele van panasszal. Hogy ő ro­han minden reggel a gyere­kekkel az óvodába, bölcsődé­be. Aztán egyenjogúsága tel­jes tudatában tülekszik, fut a járművek után. Munka­helyén teljes emberként helytáll, alkot, vagy fizikai munkát végez. Ebédidőben, ha teheti, rohan bevásárolni. Ha erre nincs módja, munka után áN sorba, szalad a gye­rekekért. Otthon még joga van vacsorát főzni, mosni, takarítani, vasalni. A gye­rekeket lefektetni, nagy né­ha magával is törődni. És akkor hazajön a férj. Mondjuk, még segít is vala­miben. De nem szívesen. És rosszkedvű lesz attól, hogy otthon fáradt, ideges asz- szonyt talál, aki folyton lót- fut, akinek nincs ideje meg­hallgatni az ő gondjait. Aki komoly témák helyett csak a pelenkákról, a hiánycik­kekről. legfeljebb a gyerekek étvágyáról, egészségi állapo­táról hajlandó krumplihátno. zés közben szót váltani. Aki rendetlen ruhában, kócosán tálalja a vacsorát. Aki nem szereti, ha a férje vasárnap Kertbe, verandára, hét­végi ház teraszára sokan és szívesen vásárolnak vessző­vagy műszálfonatú ülőgarni­túrát. Ha ezeken nincs ülő- és hátpárna, bizony kényel­metlenül nyomja testünket. A rajzon látható módon készítsünk téglalap alakú hosszú betétet. Előbb le­mérve a szék szükséges mé­reteit, készítsünk papírból szabásmintát. Ennek alap­ján két lapból kivágtuk a hwzatot, s egy centivel ki­A kertészkedők ilyenkor tervezik el, hogy a kert me­lyik részébe mit fognak ül­tetni, milyen veteménv ke­rül az ágvásokba és máris megkezdődik a növényvédő szerek, a vetőmagvak, sző­lőoltványok, fa- és bokor­csemeték, nem minden ve- sződés nélküli beszerzése. Most azonban ne erről, ha­nem néhány időszerű fel­adatról essék szó! Több gondot a talajra Általános tapasztalat, hogy a kertészkedők nagyobb fi­gyelmet fordítanak a növé­nyekre, a fákra, a vetemé- nvekre. mint a legfonto­sabb termelőeszközre, a tá­laira. Kertes vidéken jár­va. mostanában is gyakran tapasztalom, hogy a föld őszi felásását még sokan nem végezték el. pedig ez a munka a jövő évi eredmé­nyes termelés egyik feltéte­le. A felásott talajt a tél folyamán a fagy ugyanis ap­ró morzsás szerkezetűre bontja, a taiafban lévő táp­anyagok felvehetővé vákiak és a fellazított #öld befo­gadja a téli csapadékot, tá­vot»* ut s «teeayek aya* meccsre jár, aki nem szíveli a férj barátait; a gyakori túlórákat. A gyerekek még kicsik. Csak akkor bőgnek, ha éhe­sek, ha álmosak, ha nem foglalkoznak velük, vagy ha betegek. Vajon hol rontották-el? Miért élnek egymás mellett férfiak és nők a családban úgy, mintha idegenek lenné­nek? Miért csak a látszatra adnak? Miért csak az idege­nek előtt válnak szerető férjjé, feleséggé, gondos szü­lővé? Pedig a férj rendesen ha­zaadja a fizetését, az asz- szony is jól keres. Be tud­ják osztani, rendszeresen vásárolnak is valamit a la­kásba, divatosan öltözköd­nek. Szóval a gazdasági kap­csolat még jól funkcionál. MINTHA AZ ÉRZELMEK­KEL LENNE BAJ. Nem az, hogy a lá'ngoló szerelem sze­retetté, megszokássá lan- gyult. Sokkal inkább abban n3úlvánul meg az eltávolo­dás, hogy kezdenek közöm­bösek lenni egymás gondola­tai,. véleménye iránt. Az asz- szony elmerült a gyerekápo­lás gondjaiba. A férj, noha szereti gyermekeit, olykor még játszik is velük vagy elviszi sétálni őket, keveset gondol arra. hogy megköny- nyítse felesége megsokaso. dott munkáját. A férfibará­tai között jobban érzi magái, mint otthon. Velük beszéli meg munkájával feladatai­val kapcsolatos teendőit. A feleség világa egyre szűkebb lett, A gyes alatt a környék kismamái, s az otthon ülő öregasszonyok maradt a sebbre ugyancsak kiszabunk 2—3 cm vastag habszivacs­ból ilyen darabot. A huzat hátsó lapján felül majdnem teljes szélességben nyílást hagyunk (2.), majd a sziva­csot a két lap közé helyez­ve, s a 8 db kötőpántot meg­felelő helyére rakva, össze­gépeljük a huzatot. A felső, szabadon maradt ..sapkát’’ (1.) ráhúzzuk a támla, tetejére, a többi részt pedig az ülésre illesztve, a látható módon megkötjük. rí szükségleteinek kielégíté­sére. Az ásást jobb későn elvégezni, mint elmulaszta­ni. Ezért a még hátralévő ásást az enyhébb téli napo­kon is folytassuk és fejez­zük be. Ahol szerves hulladék (fahamu. lekaszált fű, gyo­mok, bab és borsó szára, szőlőtörköly stb.) gyűlt ösz- sze, azt is forgassuk az ásás során a talajba. A szerves anyagok . tavaszig elbomla­nak és javítják a föld ter­mékenységét. A kényes örökiöldek A fenyőfák, a boróka, ál­ciprus és más tűlevelű fák- bokrok télen nem térnek nyugalomra: még fagyos időben is folytatlak életmű­ködésüket, táplálkoznak és lélegeznek. A fagyos föld­ben azonban a táplálkozás­hoz . szükséges víz is meg van fagyva, aminek követ­keztében az örökzöldek té­len gyakran szomjaznak: ennek következtében tűleve­leik egy részét ledobják, ko­paszodnak, sőt el is pusz­tulnak. Ezért ajánlatos az örökzöld bokrokat és fákat a tél folyamán — fagymen­tes napon — alaposan meg­án*»»L társasága. Barátnőitől, a há­zaspár közös barátaitól is elszakadtak. Nem járnak vendégségbe, moziba, szín­házba, mert nincs kire hagy- ni a gjmreket. Amikor új­ból munkába állt, csak köz­vetlen munkatársaival és a gyerek óvónőivel bővült a társasága. Eljárni, vendége­ket hívni továbbra sem ma­radt ereje, energiája, de fő­leg ideje nem. , Közömbösen, némán ül­nek olykor a televízió elé. Egyikük sem közli a másik­kai gondolatait, csak tő­mondatokban beszélnek. A férj barátai irigyen jegyzik meg, milyen jól vá­lasztott, hiszen asszonya nem murizik, ha későn megy haza, nem firtatja, kivel, merrq jár. A szomszédok, a volt ba­rátnők is megállapítják, mi­lyen szerencsés ez a házas­ság. A csinos, jól kereső férj­jel, aki nem iszik, nem "szór­ja el a pénzét, aki nem szól bele, hogy az asszony mire. költ. hogy osztja be a fize­tésüket. LÁTSZÓLAG HARMONI­KUS, SZÉP CSALÁD. Nem hangzik el hangos szó, go­rombaság egyikük szájából sem. Nem veszekednek. Nem keresik a „harmadi­kat”. Csak közömbösek, el­fásultak egymás iiánt. És ebben mind a ketten hibá­sak. Mindegyikük mulasz­tott, hibázott. Ha felismerik, idejében változtatnak maga­tartásukon, még helyrehoz­hatják családi életüket.. De csak akkor, ha mindketten és együttesen akarják ... — sarkadi — Az ősszel ültetett örökzöl­dek a téli napsütéstől szen­vedhetnek. Ezek elé készít­sünk árnyékolót (lécből, évelő • növények levágott szárából, napraforgószár­ból. szőlővenyigéből), ami az éles déli besugárzástól meg­védi őket. Ónos eső, ólmos eső A gyümölcsfák és gyü­mölcstermő bokrok legna­gyobb téli veszedelme az ónos eső. Ez ugyanis ráfagy a gyümölcstermő növények vesszőire és a vastag jégré­teg alatt a termőrügyek el­pusztulnak. Ezért, ha azt tapasztaljuk, hogy plmos. eső vagy qnos eső után jégréteg csillog a fákon, akkor sen- rűvel veregessük meg a fák koronáját, törjük össze a jégbevonatot. Nagyobb ha­vazás után annyi tío hal­mozódhat fel a fák és bok­rok vesszőin, hogy a súly alatt az ágak letörhetnek. Ezért célszerű — miután kigyönyörködtak magunkat a hava« fákba« — megsza­badítani őket veeeétees ter­hűktől. Különleges ízek KÁPOSZTÁS LABDACSKÁK (Hozzávalók 4 személy­nek) 1 kis fej fehér káposz­ta (kb. 70 dkg.) A töltelék, hez: 25 dkg darált marha­hús, 25 dkg daralt diszno- hús, 1 közepes fej hagyma, 1 kávéskanál só. 1 4 kávés, kanál frissen őrölt bors, 4 dkg szemesre főzött rizs, va­lamint 75 dkg paradicsom (mélyhűtött is 'lehet), só bors, kevés cukor. 2,5 dl húslé (leveskockából). A káposztafejet forrásban levő vízben, néhány percig főzzük, amíg a káposzta le­velei lassan leválnak. A bor­dáját (csumáját) levágjuk, A darált húst apróra vágott hagymával, rizzsel elkever­jük, sózzuk és borsozzuk. Majd kis gömböcskéket for­mázunk belőle és a káposz­talevelekbe tesszük. A leve­leket behajtjuk és fogpisz- kálóval megerősítjük. A pa­radicsomot leforrázzuk és a haját lehúzzuk. Darabokra vágjuk és egy nagy lapos tálba tesszük. A fűszereket hozzáadjuk és leöntjük hús­lével. Rövid ideig főzzük és a hússal töltött káposztale­veleket beletesszük. Fedő alatt kis lángon másfél, vagy 1 és háromnegyed órát pá­roljuk. Végezetül a párád icsom- szószt még egyszer megízesit- jük és a káposztalabdacská- kat a paradicsomszósszal együtt tálaljuk. Sós burgonyával, vagy rizzsel köríthetjük. ANGOLSZALONNA SZILÉZIAI MÓDON (Hozzávalók 4 személyre.) 1 2 kg császárszalonna. Hl liter víz, összesen: 37— '0 dkg: aszalt szilfa, almasze­letek és körte. 1—2 evőka­nál liszt, só, cukor. 1 citrom leve. víz. Mossuk meg az aszalt gyű- 1 mölcsöt, majd egy éjszaká­ra áztassuk hideg vízbe. Majd tegyük á császársza­lonnát egy serpenyőbe . <-s öntsünk hozzá hideg viiet, majd főzzük közepes lángon1 kb. 1 óra hosszat. Majd hoz­záadjuk a beáztatott aszalt gyümölcsöt levővel együtt, és további 1,5 óra hosszat főzzük. A császárszalonnát és a gyümölcsöt kivesszük és meleg helyre tesszük. Keverjünk a vízbe kevés lisztet (1—2 evőkanál) és öntsük a serpenyőben levő folyadékhoz. Sóval, cukorral és citromlével ízesítjük. Vé­gül a császárszalonnát fel­szeleteljük és visszatesszük a gyümölccsel együtt. Tála­láskor burgonyagombócot adunk mellé. CREPES SUZETTE Hozzávalók: 7 dkg liszt, t dl tej, 1 késhegynyi só. ke­vés olaj. 1 4 kávéskanál cu­kor, 2* tojás, 8 db kockacu­kor. 4 db narancs. 1 db cit­rom. 4 dl narancslikőr. I evőkanál vaj. 3 evőkanál tejszín. 1 evőkanál mandula­reszelék, 6 cl. konyak. A lisztet tejjel, sóval, cu­korral .és a tojásokkal ‘ima tésztamasszává keverjük. Egy palacsintasütőt kiva­jazunk és közepes lángo l kevés olaiat forrósíturk benne. A tésztamasszát a ferdén tartott sütőbe öntjü . úgy, hogy lehetleívéko. v tésztaréteg legyen benre. A palacsintákat mindk-t oldalán világos színűre sü*- jük. összehajtva előmelegí­tett tálra tesszük. A kockacukrokat a naran­csok és a citrom héjár ' dörzsöljük, amíg a cuki ; átnedvesednek és a gyünv csők aromáját1 magúkba szid­ják. A kockacukrokat a tá­lalóasztalnál tűz»' ló tálba tesszük és villával szétnyom­juk. Felmelegítjük, amíg a cukor barna színű lesz. Rá­öntjük a narancslikőrt és is­mét meggyújtjuk. A vajat ms a narancsok, valamint a citrom levét a tálba tesszük és elkeverjük. Addig főzzük, amíg besűrűsödik. Matid a palac.s-inte'kat a szósztea forgatjuk és ezután egymás mellé egy tálba tesz- szüfc. Mandutereszelékkel msgsvoriuk Konyakkal le.* Télen a kertben

Next

/
Thumbnails
Contents