Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

t VILÁG FROLEURJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam) 37. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981.jfebruár 1„ vasárnap Üres­járatok.. V an már vagy őt esz­tendeje, hogy a fő­városból érkezett elöljáró- I nak az egyik gyárban ma­radt a szemüvege. Monda­ni is fölösleges, hogy az : első telefonhívás után már indult is a gyár futára a 1 ! szemüveggel Budapestre. 1 Természetesen nem gya­log, nem vonattal, sőt még [ ' csak nem is autóbusszal. A ; ’ nagy sietségben egy ZIL ) teherautóra esett a válasz- ; tás, és a kipróbált pilóta ; a megadott időpontban át \ ■ is nyújtotta az ókullárét fe- ' í ledékeny gazdájának. Az- j ;-tán ismét visszaült a volán 1 J mögé és irány Eger. Sze- > • rencsésen megérkezett és > ezzel az ügy el is indult ! a feledékenység út ján. Abban egészen biztos va- < gyök, hogy hasonló esetben ma sem kellene sokáig j várni egy ilyen futárpos- > S tásra. Azt viszont nem tar- \ \ tóm valószínűnek, hogy j újhpl egy teherautóra es-; ne a választás. Egyrészt, , mert időközben igencsak J | drágább lett a kocsikázás, ' másrészt a Közlekedés- és ; , Postaügyi Minisztérium legújabb rendelete alapján ^ kilométerenként háromto- £ rintos büntetést, kell fi- / zetni azoknak az üzemek- \ nek, szövetkezeteknek, < ; vagy intézményeknek, ame-1 lyek üresen futtatják * a ;> négy tonnán felüli teher- > gépkocsiaikat. Igaz, hogy a miniszteri-! um intézkedése nem yala- mennvi teherautóra terjed ! ki, de én így is maradéktala­nul egyetértek a szóban- forgó rendelettel. Elvégre, > aki a kicsit nem becsüli, az a nagyöt sem igen tisz­teli. akiknek a fillérek, fo­rintok mitsem számítanak,; azok a milliókkal sem biz­tos, hogy jól bánnak. Mär- > pedig napjainkban valóban ' megengedhetetlen luxus. . hogy például a benzint, < vagy a gázola jat „faló” te- < herautók üresen — vagy akár egy szemüveggel is — száguldozzanak az or- , szag útjain. Számomra ; szimpatikus tehát a Köz- lekedés- és Postaügyi Mi- > nisztérium intézkedése. ( Sőt! Több is mint szim- ) patikus. Szerintem erde- mes lenne továbbfej leszte- ni. s az élet más területei - ■; re is kiterjeszteni az üres- £ járatok . számbavételét. > Mert, ha valamiből, akkor > üresjáratokból ugyancsak | nem vagyunk szegények. $ Gondoljunk csak a bürök- '! rácia aktáit világszínvona- í Ion termelő hivatalainkra. : a teljesen értelmetlen ta- j nácskozásokra. az üzeme- ; ken. a gyárkapukon belüli > lógásokra, vagy a hanya- \ gul elvégzett munkára, a: termelés értelmetlenül ma- gas költségeire, a drága! importanyagokkal történő \ pazarlásra. S mivel ráadásul ez ‘ utóbbi üresjáratok jóval \ többe is kerülnek, mint a ( félig, vagy üresen futó í ! teherautók költségei, ezért í az üresjáratokat nemcsak a ’ közutakról, de a termelő, j a fizikai, a szellemi mun- <; kából és a közéletből is ;■ mielőbb száműzni kellene. > Egészen biztos, hogy újabb \ ; százezreket, milliókat le- < hetne e módszerrel meg- ? takarítani. Nem is beszélve f az erkölcsi nyereségről... ) Koós József !■ Augusztusban országos bemutatkozás Munkásör-törzsértekezletet tartottak Egerben Tegnai’ szombaton dél­után rendezték meg Egerben az MN Helyőrségi Művelő­dési Klubjában a munkás­őrség megyei parancsnoksá­gának évzáró-évnyitó törzs­értekezletét. A jelenlevőket, közöttük Németh Lászlót, a megyed pártbizottság osztály- vezetőjét, Maröti Sándort, a megyei tanács elnökhelyette­séi. dr. Jenes Pált, az SZMT titkárát, vadam,int a KISZ, a társ fegyveres erőik képvise­lőit Bodnár János, a megyei munkásőrség pártalapszer- vezetének titkára köszöntöt­te. majd Farkas Sándor, me­gyei munkásőrparancsinok ismertette a megye munkás­őreinek elmúlt évi munkájá­ról. és az idei tennivalóiról készült beszámolót. A megyei parancsnok be­vezetőjében elmondotta, hogy a megye munkásőrei 1980- ban az eléjük kitűzött fel­adatokat eredményesen haj­tották végre, amelyet igazol a felettes szervek megállapí­tása is. A kiképzési tervben előírtakat maradéktalanul végrehajtották, etoaéátátották a« ezzel járó fontos tudni­valókat, Ag állomány fegyel­mi helyzete szilárd. Tovább­fejlődött a parancsnoki mun­ka szdnvonaila — 8(1 százalé­kuk elvégezte a parancsnoki iskolát —. de példásan helyt­álltak a munkásőrök munka­helyeiken is,. Az állomány 10 százaléka reszt vesz a szocialista mumkaverseny- ben: 7 százaléka brigád ve­zető. Jó munkájuk elismeré­séül 30 százalékuk részesült tavaly elismerésben és ki­tüntetésben munkahelyükön. A parancsnok elmondotta azt is, hogy a munkásőrök közéletiségét és dolgozó né­pünk bizalmát igazolja az is, hogy közülük számosán ke­rültek párt-, állami és tö­megszervezeti funkcióba. Van közöttük országgyűlési kép­viselő, 387-en pedig válasz­tott pártfunkcióba kerültek. A tanácstagok száma 111, a szakszervezeteknél 143-an töltenek be vezető posztot, de sokan kaptak népi ülnöki ki nevezést, illetve kerültek a népfront különböző szer­veibe. A munkásőradegysé­gek derekasan kiveszik ré­szüket a társadalmi munká­ból is. Különösen a hatvani­ak, a recskiek, a füzesabo­nyiak. a Mátraalji Szénbá­nyák, és a kömlöiek jeles­kedtek az elmúlt esztendő­ben. Naigy gondol fordítottak ta­valy a politikai ismeretek bővítésére is. Ennek eredmé­nyeképpen az állomány 85 százaléka végzett, illetve folytat különböző politikai tanulmányokat. Az elmúlt esztendőben 49 munkasört vettek fel a pártba. Biztosí­tott a megye munkásőrei­nek utánpótlásibázisa is, eredményes a kapcsolatuk az ifjúsági és úittörősaenve- zetekkel, s t^mészelesen a párt-, az állami és tömeg- szervezetekkel, a társ tég.y- veres testületekkel. A jövő tennivalóit ismer­tette ezután Farkas Sándor. A sok feladat közül kiemel­te a harckészültség további fokozását, a jövőben jelent­kező bonyolultabb kiképzési feladatok teljesítését, a fia­talság hazafias nevelését. Azt is hangsúlyozta, hogy ebben az évben ünnepük a mun­kásőrség megalakulásának 2.5. évfordulóját. Megyei szinten hagyománygyűjtő munkát végeznek a megyei múzeummal közösen. Gyön­gyösön a Mátra Múzeumban hagyományszobát hoznak létre, a többi egységeknél pedig emlékfalat létesítenek. A nyár derekán Gyöngyös környékén országos sajtóbe­mutatót tartanak, ahol a je­lenlevő hirszervek képvise­lői'által mutatkoznak majd be a munkásörök az ország lakossága előtt. A parancsnoki beszámolót kitüntetések átadása követte. Kiváló parancsnok kitünte­tésben részesült Jászi Gusz­táv (Dohánygyár). Kiváló munkásőr lett Budai István (Dohánygyár), Balázs András (HTÉV), Szarka István (VI- LATI) és Zsólyomi Joa­chim (AÉ'Ő). Dicsérő okle­véllel jutalmazlak hat mun- kásőnt. A szocialista ver­senyben elért második he­lyezéséért elismerő oklevelet vehetett át a megyei közvet­len béradó szakasz és pa-“ ranesnoka, Jágerszki Gyula. Szolgálati érdemérem 20 év után kitőiWetésben részesült Kovács K'áémam (MfiK Hű­tőházi, 14) év után pedig Barta Mihály (Kórház) és Vas>$ Járton (VM.ATI). A le- .w-eretök és tartalék áMo­méoyba kerülők köz,öl né­gyen kapták meg a Munkás- őr emlékérmet és emléklapot. Emlékjel vényt es elismerő oklevelet kapott Egyiid Ist­vánná (Kereskedelmi és Ven­déglátóipar! Szakközépis­kola). A megyei pártbizottság el­ismerését és jókívánságait Németh László, a megyei pártbizottság osztályvezetője tolmácsolta ezután, majd az Intemacionálé hangjai mel­lett véget ért a töriasértekez- let. (fazekas) Nagy feladatok előtt a gyógyszeripar A magyar gyógyszeripar felfelé ívelése a második vi­lágháború után kezdődött, termelése 1950 és 1975 kö­zött több mint százszorosára' emelkedett. Az ágazat je­lentőségére, nemzetközi fon­tosságára utal az a tény is, hogy az utóbbi tíz évben az export növekedésének üteme meghaladta a termelés bő­vülésének mértékét. A ma­gyar gyógyszeripar jelentős pozíciókkal rendelkezik a világpiacon: termelési érté­két tekintve a 14—16. helyen áll a v’ilág gyógyszerterme­lőinek sorában, ha az export nagyságát nézzük 6—8., ha pedig az egy főre számított exportot tekintjük, csak Svájc előzi meg a világon. A KGST-ben meghatározó szerepet tölt be a magyar gyógyszeripar, jelentős té­nyezője a szocialista nem­zetközi munkamegosztásnak. Gyógyszeriparunk gyárt- manyszerkezete korszerű­nek tekinthető, bár a vá­laszték szélesebb körű a szükségesnél, s a gyártás- technológia műveleti és gé­pészeti megoldása még elma­rad a legfejlettebb színvo­naltól. A népgazdasági terv ki­emelt szerepet biztosít a kö­vetkező években a gyógy­szeriparnak. 1981-ben közel tíz százalékkal növekedhet ez az iparág, vagyis jóval erőteljesebb lesz a fejlődés, mint az iparban általában. Ennek megfelelően bővítik a célok eléréséhez szükséges anyagi és szellemi erőket. A beruházások — az elmúlt évhez viszonyítva — 15 szá­zalékkal nőnek az idén. Az egyik legfontosabb feladat az eredeti gyógyszerek ku­tatásának elősegítése, elsőd­legesen a központi idegrend­szerre, a szív- és érrend­szerre ható szereket, anti- bakteriólis és vírusellenes hatóanyagokat kutatnak. A szocialista export több mint tíz százalékkal, a tőkés kivitel körülbelül 13 száza­lékkal növekszik ebben az évben. Az iparág exportké­pessége, valamint a gazclasá-- gósság fokozása érdekében szűkítik a kis szériákban, gazdaságtalanul elöállitoH termékek körét. Az export- érték 15 százalékáért impor­tálunk gyógyszeripari termé­keket — így gyógyszerhiány nem várható. Mindegyik vállalat törek­szik arra, hogy eredeti ter­mékekkel lépjen a piacra, így új gyógyszer forgalom­ba hozatala is várható. A dollárelszámolású export szerkezete is megváltozik, Sikeres évkezdet Szén­termelési rekord Visontán A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemében re­korderedménnyel zárták az idei év első hónapját: a vi- sontai bányászok januárban 750 ezer tonna szenet hoz­tak felszínre, 120 ezer tonná­val többet az előírt havi programnál. Ennyi szenet egy hónap alatt még a ko­rábbi magas teljesítmény el­lenére sem termeltek. Ezzel a teljesítménnyel a várakozásnak megfelelően kielégítették a Gagarin Hő­erőmű megnövekedett igé­nyét. Az erőműnek ugyan­is különösen a -januári csúcs- időszakban volt nagy szüksé­ge több szénre, ezért év ele­jén kéréssel is fordultak az energetikusok a bányászok­hoz. A bányászok eleget tet­tek az elvárásoknak és az erőmű is túlszárnyalta ko­rábbi havi teljesítményét. A visontai bányászoknak a' kimagasló teljesítményért az év legnehezebb időszaká­ban a téli időjárás szélsősé­gei közepette kellett megküz­deniük. (Fotó: Péri Márton) Tél a Bükkben Csendesek most a bükki falvak. Fehér némaságban, érintetlen ősi magányban alusznak a házak. Csak nagy- néha óvatoskodik elő egy- egy autó, lassan bogárként arászolva a csúszós utakon. A földdel foglalatoskodó ember évezredes jussa ez a pihenő: míg tavaszra készü­lődnek a hó alatt, a jó me­legben a magvak, addig nyugszik a kapa cserzette kéz. Halkan, gyorsan röpül­nek el a tövid napok, a hosz- szú éjszakák, mint megko­pott vén olvasót, úgy mor- zsolgatják az öregek a bal­lagó idő* Az erdőt lábnyomaikkal ír­ták be az éhes állatok, ábécéskönyvként kínálta minden titkát. A figyelmes vándor előtt néha fölszik­ráznak a jégcsaptőrök, a hóprémbe burkolózott fák, bokrok a napban. Ilyenkor úgy tűnik neki, mintha egy hatalmas kincstárba került volna. Nagy úr a tél: vaco­gunk jogara alatt, de mégis megraboltuk: birodalma eke­it egy csokorba fogtuk. (Munkatársunk képes össze . állítása lapunk 6. oldalán található) Kékestetőn volt a legmelegebb * r; • Ragyogó napsütés, vastag hótakaró a Mátrában . Változatos'hét. végi, szóra-, kozást nyújt a Mátra a kirán-' dulóknak és' a‘ sportolóknak.' A hegyek tetejét továbbra is vastag hötakaró borítja, amely helyenként. eléri a 60 centimétert. A Mátrába szombaton már kora reggeltől érkeztek a téli szórakozás kedvelői. Itt „az ország tetején” szom­baton ragyogó napsütés vál­totta fel a korábbi borongós, ködös napokat. A hőmérsék­let hajnalban sem hűlt mí­nusz egy fok alá, napközben pedig plusz 5 fokig emelke­dett. Érdekes, hogy szomba­ton délelőtt Kékestető volt ■ ■ . " " ' MA A hét három kérdése Heti külpolitikai összefog­lalónk a második oldalon. Vízellátási gondjaink, nehézségeink Az Országos Vízügyi Hiva­tal elnökhelyettesével — dr. Illés Györggyel — folyta­tott beszélgetés az ivóvíz­ellátással kapcsolatos ered­ményekről, tervekről tájé­koztatja olvasóinkat a 3. ol­dalon. A kenyér megmaradt , G. Molnár Ferenc egy gyöngyöskalászi fórum ta­nulságait vonja le a har­madik oldalon. A közönség, a kritikus sürget .és aki sürget; Fark András. írása a lap negye­dik oldalán megyénk kép­fé ország legmelegebb pont-' ja. A hegyfk fehér takarója ezért lassú olvadásnak in­dult. ......................... L átva nyo-ságban sem volt hiány. Kékestetőről-a látó- távolság- ugyanis meghaladta az 50 kilométert, és közeli, panorámaként tűntek fel a Kárpátok havas csúcsai. Kékes tetőre — a zavarta­lan szórakozás érdekében — szombaton .és - vasárnap vál­tozatlanul nem szabad gép­kocsival felhajtani. Az or­szág tetejére az utasokat autóbuszok ingajáratban szál­lítják. A gépkocsik részére / Mátraházán biztosítottak parkolási lehetőséget. zöművészeti életénekkér­déseivel foglalkozik. Újítások és tanulságok Az ötödik oldalon Hekeli Sándor egy felmérés ta­pasztalatai alapján a ' jövő tennivalóira keresi a vá­laszt. A hajdanvolt Eger Vasárnapi magazinunkban a régi „hostyai világ" em­lékeit idézi fel Gábor László, de a régi évszázadok han­gulatát, nem csak az újság­író elevenítheti fel... Bekopog a kultúra? Gyurkó Géza vasárnapi jegyzetében az emberi te­vékenység legmagasabb szintű, meghatározó kultu­rális formájának helyéről ír a 7. oldalon. A parádi szánkások A téli úttörő-olimpia ese­ményeiről tudósít Budavári Sándor lapunk tizedik oldar Ián.

Next

/
Thumbnails
Contents