Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-13 / 10. szám
ffLAG PRÜLEIARJAI, EGYESULJtILKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA Marjai Jézsef Moszkvában Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állcmdó KGST-képvise- lője vasárnap Moszkvábá utazott, ahol a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 98. ülésén vesz részt. (MTI) Befejeződtek a magyar— mongol műszaki- tudományos tárgyalások XXXII. évfolyam, 10. szám A becsülete sodálkozást és némi megbotránkozást váltott ki ismerősömből, aki gyermekét egy másik iskolába íratta be. amikor megtudta, hogy képesítés nélküli tanító neveli. Amikor indítékairól faggatták, csupán ennyit mondott: a mandulámat sem vetetném ki — pedig az rövidebb ideig tart — végzettség nélküli felcserrel. Ellenpéldákkal természetesen szolgálhatunk, hiszen diplomával is végezheti valaki rosszul munkáját, vagy nélküle jól. Mégis olyan bázist, olyan alapot jelenthet a papírral fémjelzett tudás, amire lehet építeni. Sajnos a közművelődésben még ' lényegesen rosz- szabb a helyzet, mint az oktatásban. Kevesebb a szakember, ha a statiszták érzékeny hőmérőjét megnézzük. bizony elszomoríÍ tó eredményre jutunk. Még olyan is előfordult nemré- I giben megyénkben, hogy j általános iskolai bizonyít- I vánnyal vállalkozott vala- I ki művelődési ház vezeté- t sére. I Sokszor panaszkodunk i kulturális érdektelenségre, { az emberek igénytelensé- } gére. Pedig az állam je- I lentős összegeket fordít — t igen helyesen — ilyen célokra. Az eredmény mégis alatta marad a "várakozásnak. Ebben nagy része van annak, hogy azok, akik ezen a területen dolgoznak, sokszor nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Átjáróház volt jó ideig — s még most is az gyakran — az efféle munkakör. Nincs meg a társadalmi presztízse, becsülete a közművelődés szakembereinek. Ahhoz, hogy ezt elérjük, gyökeres változtatásokra volna szükség. Jelenleg a felsőoktatási intézményekből lekerülök csak végső esetben vállalják ezt a tevékenységet, hiszen mire .,harcukat megharcolják”, kedvük is elvész. Sok gáncs éri őket. s gyakran avatatlan vezető irányítja első lépéseiket. Csak az eddigieknél lényegesen következetesebben lehet célt érni,' meg- j teremtve lehetőségét a ha- I tározatokban és törvényekben megfogalmazott terveknek. Éppen olyan szigorúan kell megszabni a feltételeket, mint bármilyen más szakmánál: ugyanúgy veszélyes lehet itt a rossz munka, mint a kőműveseknél. Ha igénytelenül elvétjük, elügyet- lenkedjük a kulturális lehetőségeket. . bizony a jövő épületéből hagyjuk ki a cementet. Csak úgy lehet továbblépni. ha elérjük azt, hogy hozzáértők munkálkodjanak a közművelődésben, ahogy az élet más területein is, mert különben épp olyan felemás és eredménytelen lesz erőfeszítéseik sora, mint eddig. Gábor László ÁRA: 1,40 FORINT 1981. január 13., kedd Szolgáltatást biztosít Megszűnik a kötelező munkaerő-közvetítés Damdinzsavin Majdar. a .ongol Népköztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettese. a Mongol Tudományos és Műszaki Állami Bizottság elnöke vasárnap elutazott hazánkból. A mongol vendég tárgyalásokat folytatott Szekér Gyulával, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével. A két ország műszaki • tudományos együttműködésének eddigi tapasztalata alapján meghatározták a további együttműködés legfontosabb feladatait Megállapodást írtak alá Mag> a* - ország műszaki segítségnyújtási keretének felhasználására az 1981—1985-ös évekre. D. Majdart fogadta Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. A mongol delegáció több magyar intézmény kutatási ésy fejlesztési eredményeivel ismerkedett meg. ' (MTI) Hazaérkezett az NDK-ből Apró Antal A munkaügyi miniszter 1981. január 1-től módosította a munkaerő közvetítésével és toborzásával kapcsolatos szabályokat. Az új rendelet — több kötöttséget föloldva, a VI. ötéves terv gazdasági és foglalkoztatáspolitikai irányvonalához igazodva — lehetőséget teremt a munkaerő-közvetítő és -toborzó tevékenység rugalmas alkalmazására. a tanácsi' munkaerő-közvetítő szervek sokoldalú információinak úgyszólván korlátlan igénybevételére. Ennek célja, hogy egyrészt a munkát kereső állampolgárok fokozott segítséget kapjanak az elhelyezkedésükhöz, másrészt támogatásban részesüljön a vállalatok tudatos munkaerőgazdálkodása, amelynek keretében a valós igényekhez igazítják a létszámokat. Az V, ötéves tervidőszakban — a két utolsó esztendőt kivéve — elsősorban az jellemezte az ipar és építőipar munkaerőhelyzetét, bár ösz- szességében némileg mérséklődött évről évre a foglalkoztatottak száma, számos vállalat törekedett belső létszámtartalék képzésére, illetve megtartására. A munkaerő-kereslet a legtöbb területen meghaladta a kínálatot. A tervidőszak első éveiben számottevően fokozódott a dolgozók munkahely-változtatása — ennek jelentős hányada gazdasági szempontból indokolatlan volt. A tanácsi munkaerő-közvetítő szervek a vállalatokat a gazdaságosság, a hatékony működés figyelembevételével kategóriákba sorolták és csak az ez által létrejött sorrend szerint támogatták a munkáltatókat a munkaerő közvetítésével. Természetesen voltak olyan vállalatok- is, amelyek egyáltalán nem részesültek á munkaerő-közvetítés által kapható segítségben. Ugyanakkor korlátok állták útját a munkaerőtoborzásnak, az álláshirdetéseknek és a munkaerőd fluktuációnak is. A gazdasági egyensúlyviszonyok helyreállítása érdekében hozott intézkedések — beruházások mérséklése, módosított bérszabályozás hatására az 1979- es és 80-as években fordulat történt. Jó néhány vállalat megkezdte belső I létszámtartalékainak feltárását, munkaerő- igényeinek mérséklését, a létszám átcsoportosítását. Emellett az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma a korábbiaknál már nagyobb mértékben csökkent. Az átlagos állományi létszám a szocialista iparban 1978-ban ezerrel volt kevesebb. mint a megelőző évben. 1979-ben 1978-hoz viszonyítva a csökkenés már meghaladta a 27 ezret. Az építőiparban az 1978. évi alig ezer főnyi növekedéssé' szemben 1979-ben már mint egy' 7 ezerrel \'olt kevesek' a létszám. A csökkenés 1980 ban is iellemző volt: az át Iagos állományi létszám a> első háromnegyed évben az iparban mintegy 3 százalékkal, az építőiparban pedig 4 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor egyes infrastrukturális ágazatban növekedett a létszám. Az így megváltozott és továbbra is módosuló körülmények között a munkaerő közvetítésében és toborzásában meglevő kötöttségek további fenntartása indokolatlanná vált. Űj gyakorlatra vall szükség, olyanra, amelyik segíti a munkaerő hasznos mobilizálását. A jövőben Várhatóan csökken azoknak a földrajzi körzeteknek a száma. ahol a munkaerő iránti kereslet meghaladja a kínálatot. Számolni kell ázzál, hogy egyes területeken a korábbi munkakörökben, esetleg szakmákban történő foglalkoztatás teljes egészében nem biztosítható. Ugyanakkor bizonyos területeken és szakrpákban a jövőben is lesz riiunkaerőhiány. A munkaügyi miniszter új rendeletének lényege, hogy a munkaerő-közvetítés nem a munkaerő-ellátást szabályozza. hanem szolgáltatást biztosít ahhoz. Az úgynevezett kötelező munkaerő-közvetítés megszűnik. A megyei (fővárosi) tanácsok elnökei csak kivételesen és csak egyes munkakörökben, például a megváltozott munkaképességűek munkába helyezésének támogatása érdekében köthetik munkaerő-közvetítéshez a munkaviszony létesítését. Tehát a vállalati önállóságon alapuló munkaerő-gazdálkodás — természetesen a munkajogi szabályok betartása mellett — szabadon érvényesülhet. Mind a vállalatok, mind a személyek részére megszűnnek a kötöttségek. Ezen túl a munkáltatók a betölteni szándékozott munkahelyeiket minden korlátozás nélkül meghirdethetik. Amennyiben munkaerő-szükségletüket a munkára jelentkező helybeliekből és a közvetítettekből nem tudják kielégíteni, az esetben a vállalat telephelyén kívül más területen munkaviszonyban (tagsági viszonyban) nem álló vagy várhatóan a munkahelyükön feleslegessé váló munkavállalók körében munkaerő-toborzás is végezhető. Ehhez azonban a területileg illetékes tanács munkaügyi szervének az engedélye szükséges és tájékoztatni kell a szándékról a munkáltató telephelye szerint illetékes tanácsot is. Ezáltal ugvanis esetenként megelőzhető a dolgozók felesleges ingázta- tása. illetve a céltalannak ígérkező toborzás. A szezonális munkákhoz szükséges toborzás azonban külön engedély nélkül folytatható a munkavégzés helyétől számított 30 kilométeres körzeten belül. A munkaerő-közvetítő szervek igen fontos feladata lesz az, hogy a munkaerő-ellátási gondok megoldása érdekében a munkáltatók számára tájékoztatást adjanak az elhelyezkedni szándékozókról, illetve felvételi aiánlást teave. nek -mind a do’gozó. mind a nunkáltató szempontjából megfelelőnek ígérkező igéivel: kielé^ffá^ére. A tenviores megfelelés esetén elvégzik a közvetítést — vállalási kötelezettség tehát egyik részről sem áll fenn. A közvetítő szervek szolgáltatási tevékenysége elsősorban az állampolgárok érdekeit szolgálja. Az új rendelet ezért a következőkről intézkedik: a munkáltatók kötelességévé teszi, hogy — miközben bejelentik a különböző munkakörök betöltéséhez szükséges pontos munkaerőigényeiket — egy-egy fél évre előre számszerű tájékoztatást is adjanak foglalkoztatási szándékaikról, nevezetesen a várható teljes munkaerőszükségletükről, valamint a felszabadítani tervezett munkaerő létszámáról. A közvetítő szervek ennek ismeretében a munkáltatókkal, szükség esetén a felügyeleti, illetve irányító szervekkel együttműködve felkészülnek a teendőkre. A munkaerő-közvetítő szervek a munkaerőigények, a munkalehetőségek feltárása alapján biztosítják mindazokat az információkat, feltételeket, amelyek az adott területen történő munkába állást lehetővé teszik, illetve közük az állampolgárokkal a munkahely-ajánlatokat. A felajánlott munkakör elfogadása azonban nem kötelező. A munkalehetőségekre vonatkozó tájékoztatást a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állók is igénybe vehetik. Munkába helyezés céljából a munkaközvetítő szerveket általában minden olyan magyar állampolgár felkeresheti, illetve igénybe veheti, aki a munkaügyi szabályok értelmében munkaviszony létesítésére jogosult. Külföldi állampolgárok közül pedig azok, akik munkavállalási engedéllyel rendelkeznek. A közvetítést kérő munkavállalóknak a közvetítő szerveket személyesen kell felkeresniük. Érdeklődni azonban telefonon is lehet. Közvetítő szervek a fővárosban, a megyei városokban, városokban, járási hivataloknál és nagyközségekben működnek. (MTI) tfétfőn hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaságból Apró Antal, az országgyűlés elnöke, aki Horst Sindermannak, az NDK népi kamarája elnökének meghívására tett látogatást a baráti országban. A megbeszéléseken megTöbb energia A kemény, havas téllel dacolva fennakadás nélkül dolgozik a mátraalji szénbányák Thorez bányaüzeme. A külszíni bányát művelő vi- sontai bányászok az elmúl* tíz nap alatt mintegy 40 ezer tonnával túlteljesítették időarányos széntermelési tervüket, így az év eleje óta 256 ezer tonna szenet adtak A fagypont alatti hőmérsékleten tovább hízik a jég a borsodi folyókon. A Tiszán egyes helyeken már húsz centiméter vastagságú a jég, a folyó csaknem az egész Borsod megyei szakaszon beállt. Tiszakarád térségében, mintegy tíz kilométer hosszúságban egy 'méter magas jégdugó képződött. Hétfőre folytatódott a je- , vitatták a két törvényhozó testület együttműködésének fejlesztési kérdéseit. Apró Antal fogadásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Dieter Zibelius, az NDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) — több szén át a szomszédos Gagarin Hőerőmű fűtéséhez. Ez a napi átlagban meghaladja a 25 ezer tonnát. A megnövekedett széntermelésnek azért van különös jelentősége, mert a Gagarin Hőerőműre most hárulnak a legnagyobb feladatok, ilyenkor jelentkezik a legtöbb igény a villamos energiára. gesedés a Hernádion is, ahol a folyó mintegy hetven kilométeres szakaszán, egészen a torkolatig összefüggő jégmező alakult ki. A jég vastagsága egyes helyeken már a gyalogosokat is megbírja. Megkezdődött a jégképződés a Sajón is, míg a Bodrog tavábbra is jégmentes, csak a folyó kiöntéseit borítja jégréteg. Egri gyár a „közlekedésben" Az idén is nagy számban készülnek sebességváltó tengelyek i Csépel Autó egri gyárában. A nyugatnémet licenc alapján gyártott tengelyek korszerű számjegy vezérlésű szerszámmegmunkáló gépeken készülnek. (Szántó György feiv.* A Thorez 25 000 tonnát ad naponta Jégdugó a Tiszán Beálltak a folyók Borsod megyében
