Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-07 / 5. szám
„Kraaker'^iigy Hollandiában Lakásfoglalók és rendőrök Lovas rendőrök, rabszállitn kocsik, könnygázfelhő — kép a decemberi amszterdami kilakoltatást akcióról (Fotó: AP—MTI—KS) A ROHAMRA INDULÓ egyenruhások pillanatokon belül élénkvörös, zöld, kék és fehér színekben tündököltek — hangzik a jelentés arról a furcsa összecsapásról. amely december elején Amszterdam belvárosában zajlott le. A holland nagyvárosban önkényes lakásfoglalókat akartak kitelepíteni egy bérházból, amikor az épületet megszálló csoport — az ember olyan fegyvert használ, amilyen van — festékszórókkal szállt szembe a hatóságok képviselőivel. A nagyobb szabású zavargások akkor robbantak ki. amikor a kilakoltatottak- kal rokonszenvező, mintegy négyezres tömeg barikádokat kezdett emelni az utcán, bezúzta az üzletek kirakatait és kőzáport, zúdított a rendőrökre. A világhírű Rijkmuseum közelében kétezer rohamrendőr könnygáz, páncélozott járművek és vízágyúk bevetésével több órás csatározás után tudta csak helyreállítani a rendet. A békés, barátságos Hollandiára gondolva különösen meglepőnek tűnhet az említett esemeny, pedig távolról sem először fordul elő. Sőt. csupán ebben az esztendőben hatodszor fajul ilyen méretűvé a rendőrség és a -.,kraaker”-eknek nevezett lakásfoglalók összeütközése. Kik ezek a fiatalok és mit akarnak? A „kraaker” szó eredeti jelentése.: betörő. Ma már viszont egyértelműen olyan csoportok tagjait jelölik ezzel a névvel, akik — kétségtelenül önhatalmúlag, azaz jogilag elítélhető módon — behatolnak a legnagyobb holland városok néhány, régóta lakatlan házába, háztömbjébe. Az erőszakos beköltözés oka a lakásviszonyokban kereshető: Amszterdamban például 54 ezer ember vár saját otthonra, a. a lakásárak kontinensünk wrwgati felén is egyre csil- lagásaatibbafe. Nem kivétel ez alól Hollandia sem: ez magyarázza, hogy a városban — a „kraakerek" jogászainak és szóvivőinek adatai szerint — körülbelül 280 ezer négyzetméternyi ingatlanterület áll üresen. Ennek zömét tulajdonosaik nem is lakásnak használják, a nagy- vállalatok, irodák ugyanis jóval magasabb bérleti díjat hajlandók és , képesek fizetni. A lakásügyietek tehát búsás hasznot hajthatnak. a ..kraakerek” tájékoztató szolgálata viszont közli a spekulációs okokból fel nem használt lakások címét. A „KAAKEREK” ELŐSZÖR a hatvanas években jelentkeztek, s számukat az idén mintegv hatezerre becsülték. Tekintélyes részük nemcsak otthont keres, hanem állástalan is. A legnagyobb feltűnést kétségtelenül akkor keltették e lakás- ‘helyzetük miatt tüntető amszterdami fiatalok, amikor április végén az új holland királynő ünnepélyes beiktatását próbálták megzavarni. ..Nincs lakás, nincs koronázás!” — hirdették röplapjaikon. Beatrix trónra lépésekor így végül megerősített rendőrkordonnal, könnygázgránátokkal kellett megakadályozni, hogy a tüntető ;ek tönkretegyék a koronázási szertartás fennköltségét. A fiatalok a házfalakra mázolt feliratokkal hívták fel a figyelmet arra is, hány> lakást lehetett volna felépíteni csupán abból a 80 millió guldenből. ameny- n3Út a királyi palota új berendezésére fordítottak. TÜLZAS LENNE azt állítani. hogy a „kraakerek” önkényes költözködései jelentenék a megoldást az ifjúság elégedetlen rétegei számára. De tény. hogy a most decemberihez hasonló, megismétlődő összecsapások arra azért alkalmasak; hogy lakáshelyzetükre, panaszaikra felhívják a közvélemény figyelmét. Sz. O. Mire fogékonyak a fiatalok? A címben feltett kérdés többnyire homlokláncoló felnőttektől ered, akik hajlamosak azt állítani, hogy a fiatalok a kevésbé értékes, kevésbé nemes dolgokra fogékonyabbak. Például a kultúrában, a művészetben. Lásd rock és hobo és disco és a többi. Ugyanezek a felnőttek, vagy más felnőttek viszont hajlamosak a Ki mit tud? nevű s ennek mintájára szervezett számtalan vetélkedő nagyszerű pillanatain fellelkesülve, egymást túllicitálva arról áradozni, hogy mennyivel többet tud az előző nemzedéknél, menynyivel tájékozottabb, igényesebb. műveltebb a mi ifjúságunk. A szokásos publicisztikai fordulat most azt mondathatná Velünk, hogy a fentebb idézett vélemények végletesek, és az igazság nem bennük, hanem valahol középen van. Pe ezúttal valószínűbbnek látszik. hogy az. igazságot nem a középút képezi, hanem éppen a végletek. Amint magát, az. ifjúságot is. Hál' Istennek, tegyük hozzá, mert nem volt rrég új nemzedék, amely ne a szélsőségek, a kiegyensúlyozatlanság tünetei közt és önmaga előzményeinek heves bírálata nélkül integrálódott volna a világba, amelybe beleszületett, s amelynek egészséges voltát ne éppen* a türelmetlen változtatni akarás jellemezte volna a leginkább. Pe az. általánosságok felől szűkítve a kört. maradjunk csak a kultúránál, illetve a művészeteknél, ha már mondandónk elején ezt említettük. Néhány éve a győri Kisfaludy Színház az. egyik legnagyobb élő magyar költő. Weöres Sándor A holdbéli csónakos című művének megzenésítésére kérte fel az egvik legnagyobb élő magyar zeneszerzőt. Ránki Györgyöt. Az új magyar opera természetesen jelentős értékévé vált a magyar kultúrának, de a fogadtatása Győrött igen vegyes volt. És az egymással perlő vélemények két szélső pólusán jól megfigyelhető volt a két tábor közti életkorbeli különbség. Az idősebbek fanyalogtak, vagy legalábbis nem tudtak közel kerülni a műhöz, a fiatalok és köztük az egészen kicsik is, nagyon élvezték. Az. ok nem volt túlságosan rejtélyes. A fiatalok már az óvodában megismerkedtek Weöres Sándor költői világával. számukra Ismerősek és 'egyértelműek voltak a játékosságnak azok az eszközei. amelyek természetesen ebben az operában is nagy teret kaptak. Az idősebbek számára ennek az eszköztárnak a jelei nem bizonyultak annyira ..közmegegyezésesnek". tőlük tehát a műélvezet több nyltr’ Iságot, szellemi érdeklődést és esetleg erőfeszítést követelt. Ugyanígy állt a helyzet a zenével is. Ránki György színes, hangszerelésben különösen gazdag és számtalan folklorisztikus elemet ötvöző muzsikájára .fülük volt” azoknak — a fiataloknak — akik szolfészt tanultak már az általános iskolában is. És sokszor az idősek maradtak kívül e muzsika értékein, meri hi- ába'vollak egyébként például az opera műfajnak kedvelői, sőt Ismerői: nem voltak fogékonyak a szokatlan befogadására. .16, jó, mondhatná bárki, kézenfekvő dolog, hogy a fogékonyság neveltetés kérdése. Tehát, ha valaki megtanulja valamely művészetnek. tudománynak "az anyanyelvét. akkor az fogékony- nyá válik majd. ha e nyelven valamit értenie és él- vez.nie kell. Csakhogy nem ilyen egyszerű a dolog. íme, ennek érzékeltetésére egy másik példa. Ugyancsak Győrött, a közelmúltban mutatták be az Európa-hírű kolozsvári magyar rendező, Harag György irányításával azt a Kisfaludy-játéknak nevezett színpadi produkciót, amelyben a helyi színház névadójának emléke előtt tisztelegtek, különös tekintettel egy kerek számú évfordulóra. De a tisztelgés rendhagyó volt. Nem a szerző kötelező olvasmányokból ismert (vagy épp ezért nem ismert) valamelyik művét állították színre, hanem több művét különféle művészi. dramaturgiai, sőt művészetpolitikai megfontolásokból ötvözték egybe. És ismét előállt az előző jelenség, csak másképp. Tetszett az izgalmas, színes, a rendező ismert kvalitásait megint csak ellenállhatatlanul tükröző előadás mindenkinek, de az idősebbek — és sajnos: a pedagógusok! — közt jó néhányan akadtak, akik holmi tiszteletlenséget éreztek, amiért nem az eredetit állították színre, teliét amiért nem valami kegyeleti aktust hajtott végre a színház, mii sem törődve azzal, hogy így a megelevenített kötelező olvasmány csak múzeumi légkört árasztott volna, amely a valódi színháztól azért mégis különbözik. De nem így a fiatalok. Ók nem törődtek a tisztelettel meg a kegyelettel. ök csak azzal törődtek, hogy érdekelte, szórakoztatta. nevettette és elgondolkoztatta őket, amit a színpadon láttak. Vagyis ők nem előítéletekkel és tradíciókkal közelítették meg a színházi estét, ők fogékonyak voltak arra, ami ott érheti őket, s viselkedésük is. utólagos véleményük is csak azt tükrözte. hogy miként érzik magukat a színházban. És mér részben el is szakadva a példától, hadd áruljam el azt is. hogy ők éppen azért érezhették jól magukat, mert meg tudták (vagy meg merték!) érteni az előadásból azt Is. ami társadalomkritikai elem volt, s amely nemcsak Kisfaludy idejéber; volt igaz, hanem az ma is. De nem a színház és a kultúra az. egyetlen terület, ahol az ifjúság fogékonysága mérhető. Mindenesetre e területeken látványos. Anélkül, hogy ilyen- rövid eszmefuttatás keretében bármit is elmélyült alapossággal kifejthetnénk e széles problémakörből, egyet a tévedés különösebb kockázata nélkül is leszögezhetünk. A fiatalok fogékonysága éppúgy társadalmilag meghatározott, mint a felnőttek kialakult értékrendszere és előítélet- rendszere. Aki a fiatalokat bármilyen vonatkozásban — akár fogékonyságukat tekintve is — felszínes esetek kapcsán hajlamos megítélni. az nagymértékben teszi ki magát a tévedés veszélyének. Tévedésük a fiatalokat fogja a legkevésbé zavarni. És ez a mindenkori jövő egyik leglényegesebb garanciája. Cserhalmi Imre GYERMEKEKNEK Betűdominó Ha a dnminnkoekákat megfelelő sorrendbe rakjátok egymás mellé, egy magyar költő nevét kapjátok eredményül. Ki a költő? Műi műsorok Kossuth rádió 8.05 Műsorismertetés. Kb. 8.20 A mai nap kulturális programjából. 8.27 Világablak. 8.56 Olvasólámpa. 9.06 Thomas Beecham Mozart-műveket vezényel. 9.38 Kis magyar néprajz. 9.44 Tarka mese, kis mese. 10.00 Hírek. Időjárás. 10.05 Csiribiri. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Brahms: Klarinótötös. 11.25 Nótacsokor. 12.00 Déli krónika. 12,20 Ki nyer ma? 12.30 Reklám. 12.35 Szegedi lokálpatrióták. 12.55 Operaslágerek. 13.25 Dzsesszmelódiák. 14.14 Külföldről érkezett... 14.30 Így láttam Bartókot. 15.00 Hírek. Időjárás. 15.10 Barokk kamarazene. 15.28 Mesterségünk címere. 15.58 Hallgatóink figyelmébe! 16.00 Útközben. 16.08 Kritikusok fórunia. 16.18 Kozák Gábor József népi zenekara játszik. 16.44 Magyarén szólva. 17.07 Műsorajánlat. 17.10 Humanitás vagy szövetkezet? 17.35 Arturo Toscanini Beetho- ven-műveket vezényel. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 Hallgatóink figyelmébe I 18.30 Esti magazin. 19.15 „Óriásfenyőt rajzolok”. 20.14 Os- váth Júlia operafelvételeiből. 20.44 Töltsön egy órát kedvenceivel. ‘21.44 vógyc szerkutatás világszinten. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Ravel: F-dúr vonósnégyes. 23.02 Zenekari muzsika. 0.10 Skandináv népdalok a koppenhágai tanítóképző ének- és zenekara előadásában. Petőfi rádió 8.05 Fekete Pál operettfelvételeiből. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.30 Hírek. 8.33 Idősebbek hullámhosz- szán. 9.28 A 04, 05. 07 jelenti. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Énekszóval, muzsikával. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Színész a kirakatban. 13.30 Labirintus. 13.45 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Várbarátok bajvivá- sa. 16.33 Útközben. 16.35 Néhány perc tudomány. 16.40 Fiataloknak. 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 18.55 „Humor, s szigorúság ...” 19.20 Nem zavarok? 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Kíváncsiak klubja. 21.23 Civil a pályán. 21.32 Duna menti országok népzenei fesztiválja Újvidéken. 23.15 Nádor Mihály és Szenkár Dezső operettjeiből. Televízió 7.59 Műsorismertetés. 8.00 Idősebbek is elkezdhetik... 8.05 Iskolatévé. 9.50 Delta. 10.15 Sándor Mátyás. Té- véfilmsorozat VI/5. rész. 11.15 Nyugalmunk érdekében. Polgári védelmi fórum. 11.55 „A költészet fája életem ...” Válogatás Petőfi Sándor verseiből VI 2. rész. 12.05 Keresztkérdés. Fejtörőjáték. 14.40 Iskolatévé. 16.03 Műsorismertetés. 16.05 Balthazar professzor. (Jugoszláv rajzfilm.). 17.00 Ki figyel oda? Riportműsor. 17.25 Gondolkodó robotok. Francia tévéfilm. 18.45 Reklám. 18.50 Tíz perc ifjúság. 19.00 A közönségszolgálat tájékoztatója. 19.05 Reklám. 19.10 Idősebbek is elkezdhetik ... 19.15 Esti mese. Hétköznap, kedves nap. 19.30 Tv-híradó. 20.00 „Új” Scotland Yard. Angol bűnügyi tévéfilmsorozat. Előítélet. 20.50 Párbeszéd. Húsz perc Somogyi Józseffel, 21.15 Bayreuth 1980. Dokumentum film a bayreuthi ünnepi játékokról. 22.15 Tv-híradó 3. ■ 22.25 Tv-tükör. 2. MŰSOR 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Zenés ajándékkosár. 20.50 Tv-híradó 2. 21.10—22.10 „Akik kimaradtak a szereposztásból”. Levelezőtársat keresnek Levelek százai jönnek és mennek távolabbi és közelebbi országok között, s e levelekkel a barátság szálai szövődnek a fiatalok között. Megtalálhatók a levelezőtársak között bolgár, cseh. lengyel, román, szovjet fiatalok, de számos esetben tengerentúlra is elviszik a híreket életünkről, fiataljaink sorsáról. Sokféle haszna van e kiterjedt levelezésnek. Nem utolsósorban az illető ország nyelvének ismeretében gyarapodhatnak a fiatalok. Címek cserélődnek. — s erre nyújt lehetőséget Tóth Mária. Eger. Berze Nagy János utca fi. 113. szám alatt lakó fiatal olvasónk is. Máriának széles levelező- kapcsolata van szovjet fiatalokkal, s mostanra már annyira felgyűlt a jelentkező szovjet fiatalok száma, hogy egymaga nem győz iiálaszolni. Ezért fordult hozzánk. s a lapon keresztül a fiatalokhoz, jelentkezzenek azok, akik szovjet fiatalokkal kívánnak levelezőkapcsolatot teremteni. Szívesen rendelkezésükre bocsátja a ameket.
