Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

mAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 5. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. január 7., szerda Szakma hivatás M anapság divatos a munkaköri leírá­sokra, s az ezekből , fa­kadó kötelmekre hivatkoz­ni. Akik ezt teszik, így fo­galmaznak: „letelt a nyolc órám, veszem a kalapom és távozom. Engem aztán ne zavarjon senki, mert aki ellátja dolgát, ennyit legalább elvárhat minden­kitől. Az elvileg rendben is lenne, ám a gyakorlat­ban az ilyesfajta szemlélet fura helyzeteket szül. Megindult az országos népdalverseny, a népszerű Röpülj páva újabb fordu­lója. Az első rádiós bemu­tatkozáson — nem kis ér­dem ez — ott voltak a megyénk színeit képviselő dalosok is. Fellépésükről szerettünk volna hírt adni, de az illetékesek erről mit sem tudtak. Azt mondták: ők segédkeztek az előké­szítésben, az előselejtezők lebonyolításában, a többi már nem az ő asztaluk. Papírforma szerint igazuk volt, de a hiányérzet csak megmaradt bennünk, s ké­retlenül is így reagáltunk: „Jó. jó. de hát hol a lelke­sedés. a közős ügy iránti fel elősségtudat ? ’ ’ Szűkebb hazánk egyik nagy közművelődési intéz­ményében az itt folyó tevékenységet érthető, hogy ' figyelik a járási székhelyek és a községek népművelői — a karácso­nyi ünnepek előtti szom­baton valamennyi szakmai alkalmazott pihenőnapot tartott, s mindössze egy technikai dolgozó árválko­dott az épületben, akitől természetesen nem lehe­tett elvárni azt, hogy a különböző műsorokkal kapcsolatban felvilágosít­sa az érdeklődőket. így aztán mindannyian tájé­kozatlanok maradtak. íme ismét egy tipikus eset. Hivatalosan senkit sem hibáztathatunk, végté­re is a szabad szombat mindenkinek jár, s a gyá­rak és az üzemek többsé­gében is ezt az összevont megoldást választották. Arra azonban nem gon­doltak, hogy ami az egyik helyütt indokolt, az a má­siknál visszatetsző, és gon­dok sorát okozó. Illene tu­domásul venni azt, hogy a közművelődéssel foglalko­zók nem hivatalnokok, számukra a munkaidő kez- y de tát es \ égét feladataik szabják meg. Úgy kell — és lehet is — beosztani idejüket, hogy a, kpllúra otthona — ez a helytelen szemlélet ugyanis gyorsan terjed, s vidéken is felka­pottá válhat — egyetlen napra, egy délutánra vagy estére sem maradhat szak-, emberek nélkül., Nem kell bizonygatni, hogy ügyes szervezéssel úrrá lehet lenni a látszatbajokon. Ez különösképp könnyen megy, ha nemcsak szak­mánkra vagyunk büszkék, ha nemcsak kicentizett kö­telességeinket teljesít­jük maradéktalanul, hogy ne érhesse szó a ház ele­jét, hanem a hétköznapok savát-borsát adó. az időt soha nem méricskélő hiva­tásérzet vezérel bennün­ket. A magunk örömére és a mások javára... Pécsi István Az OTP sajtótájékoztatója n hitelpolitika középpontjába a fiatalok és a nagycsaládosok kerültek Növelni a betétállományt, s alapot teremteni a vár­hatóan nagy hiteligények­nek — röviden ez a törek­vés jellemzi az OTP idei terveit, amelyekről saj­tótájékoztatón , számoltak be kedden a MUOSZ-székház- ban. Szirmai Jenő vezér- igazgató elmondta, hogy a takarékpénztár több változ­tatást vezetett, illetve ve­zet be a betét- és hitelfor­mákban, mégpedig azért, hogy igazodjon a népgaz­dasági feladatokhoz, s nem utolsósorban a lakosság vál­tozó életkörülményeihez. A betét- és hitelállomány alakulása mindenkor egy­fajta tükre a társadalom életének. Jól példázza ezt a tavalyi esztendő is. Bár az életszínvonal csiak mérsé­keltebben emelkedett, még­sem csökkent a lakosság betétállománya, sőt nyolc- milliárd forinttal gyarapo­dott, igaz viszont., hogy a növekedés mintegy négy- mdlliárdíLal elmaradt a ter­vezettől. Az OTP az idén bővíti szolgáltatásait. Korszerűsí­tette az ifjúsági betétfor­mát, a havi .betétösszeg felső határát eltörölték, és megemelték a felvehető kölcsönök összeget is: ezentúl lakásépítéskor, il­letve vásárláskor 70 000, egyébként pedig 60 000 fo­rintot kaphatnak a fiatalok, akik közé most már a 35 éveseket is beszámítják. Tavaly mintegy 13 milli­árd forinttal nőtt a hitel- állomány, s az idén tovább emelkedik a forgalom: 15,7 milliárd forintot szánnak hitelcélokra, s a pénz dön­tő részét hosszú lejáratúra. A hitelformák korszerűsí-' tése elsősorban a lakásvá­sárlásokat, építéseket, fel­újításokat érinti, ennek je­leit már a lakosság is ta­pasztalhatja, mint ahogyan azt is, hogy a hitelpolitika középpontjába a fiatalok és a nagycsaládosok kerültek. Drágul viszont a személyi hitel, egy éven túli kölcsö­nért például 10 százalék ka­matot számolnak el. Néhány újdonság: tíz me­gyében próbaképpen kom­munális kötvényeket bocsá­tanak ki. egy-egy község, lakóterület infrastrukturá­lis beruházásainak támoga­tására. Foglalkoznak már a lakásbetétek bevezetésével is. Az már biztos, hogy jiílivs- tál bevezetik az áruvásár­lási csekket, igaz, .egyelőre csak a fővárosban. A vá­sárló' csekkel fizethet ,az üzletekben. áruházakban, sőt készpénzt is fölvehet az OTP-íiókban, postahivatal­ban, feltéve persze, ha van rá fedezet.. Ettől a kész­pénzforgalom csökkenését és a kiskereskedelmi forgalom egyszerűbb bonyolítását várják az OTP vezetői. Tizenhat áruház, 180 étterem és 21 ezer szövetkezeti lakás épült Kiegyensúlyozott ellátást biztosítottak az átészek A fogyasztási szövetkezeti szervek tevékenysége az V. ötéves terv időszakában — a vártnál nehezebb feltéte­lek ellenére — számotte­vően fejlődött, — állapítot­ta meg a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöksége keddi ülé­sén. Az áfészek az elmúlt öt esztendőben, évente átla­gosan tíz százalékkal több árut adtak . a lakosságnak. Mindenekelőtt a tej-, hús- és a konzervipari készítmé­nyekből növekedett a fo­gyasztói igény, s ezt kielé­gítették. A vendéglátás vi­szont mérsékeltében fejlő­dött. Kedvező jel azonban, hogy a közétkeztetésben nőtt a szövetkezeti vendéglátó- ipar szerepe, ezt bizonyítja az előfizetéses ételforgalom megkétszereződése. Az áfészek hatékonyan se­gítették a mezőgazdasági kistermelést. Teryszerűb- bé vált a mezőgazdasági szakcsoportok árutermelé­se és erősödött a szerződéses fegyelem. Az V. ötéves terv időszakában kétharmadá­val több zöldséget és 15 százalékkal több gyürhöl- csöt vásároltak fel a szövet­kezetek, mint 1971—75 kö­zött. Jelentősen bővült a szö­vetkezetek építőipai'i és élel­miszeripari tevékenysége. Termelésük több mint fe­lét az élelmiszer-feldolgozás adja. Az exportárualapok bővítésében szintén jelentős szerepet vállaltak az áfészek, a szövetkezeti vállalatok, va­lamint a szövetkezeti külke­reskedelem. A tavalyi dol­lárelszámolású bevétel 75 százalékkal haladta meg az 1975. évit, a rubelelszámolá­sú pedig piintegy 65 szá­zalékkal. A tervidőszakban a kishatórmenti forgalom keretében mintegy 7 mil­liárd forint értékű áruval gazdagították a választékot a szövetkezetek. A kiskereskedelmi hálózat az elmúlt öt év alatt mint­egy 500 e'zer négyzetméter­rel bővült. Tizenhat új áru­ház. ISO étterem és vendég­látóegység épült. Létrejött a mind eredményesebben te­vékenykedő szövetkezeti áru­házi kiskereskedelmi integ­ráció. a Skála-Coop. A zöldség- és gyümölcskeres­kedelem lehetőségei is ja­vultak, mivel új tárolók, hűtők és raktárak épültek. Az új beruházások mellett a rekontsrukciók és a házi­lagos kivifelezések is előse­gítették a szövetkezeti ke­reskedelmi tevékenység fel­lendülését. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom másik két ágaza­ta is eredményesen tevé­kenykedett — állapította meg az elnökség. A lakás­építő szövetkezetek 21 ezer lakást építettek. A lakásszö­vetkezetekben a lakások szá­ma eléri a 205 ezret. Tisza-cipők a Duna Inter­continentalban Január 10-től 16-ig a Duna Intercontinental Szál­lóban termékeinek . teljes választékát bemutató kiállí­tást rendez a Martfűi Tisza Cipőgyár. Az ’ország legna­gyobb cipőgyára több mint ezerféle gyermek-, nőd és férfi lábbelivel mutatkozik be az érdeklődők, a vá­sárlók előtt. A kiállítás el­sőrendű célja a piackutatás, a fogyasztók véleményének megismerése. Szalay László, a Tisza Cipőgyár kereske­delmi igazgatója a kedden megtartott sajtótájékozita- egy tőn elmondotta, hogy mint­egy 20 ezer vásárló kérdő­íves „kifaggatására'’ készül­tek fel. Több acélsza ad a Csepel A Csepel Művek Fémműve Finomkohászati Szalaghengerdé- jének hőkezelő üzemében, havonta mintegy ezerhétszáz ton­na szalagot hökezelnek, illetve lakkoznak. Az éves mennyi­ségből ezerötszáz tonnányit iparilag fejlett országok piacaira szállítanak. Exporttervüket az üzem dolgozói már december közepére teljesítették. A munkaigényesebb minőségi acél­szalagok hőkezelését mintegy ezer tonnával, az exporttervet — a lakkozott acélszalagok készítését — pedig mintegy öt­száz tonnával tervezik emelni 1981-ben a hőkezelő üzem dolgozói. (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) ilc cn vasúti MÁV—Volán együttműködés — Körzeti üzemfőnökség Füzesabonyban Termelékenyebb, biztonsá­gosabb, színvonalasabb áru- és személyfuvarozás a célja a vasút idei tervének, amely számol az eszközök és be­rendezések jobb kihasználá­sával, aktívabb kereskedelmi tevékenységgel. Arra a tény­re is alapoz, hogy ma a vas­úti szállítás a legolcsóbb. A vasúti személyforgalom csökkenési üteme mérséklő­dött. Az idén a dráguló energia miatt a távolsági forgalomban kisebb, 1,1 szá­zalékos növekedést tervez­tek, a tavalyi 285 millió he­lyett, 288 millió utasra szá­mítanak. Gondot fordítanak a személyszállítás minőségé­nek javítására. Ennek érde­kében egyebek között a tá­volsági forgalomban tovább csökkentik a személyvona­tok számát, viszont fejlesz­tik az expressz- és gyors­vonat hálózatot. Sűrítik a város környéki vonatforgal­mat, a szerelvényeket az igényeknek megfelelően több kocsival közlekedtetik, növelik az utazási sebessé­get, javítják a menetred- szerűséget. A fokozottabb kocsibeszerzéssel is a kultu­ráltabb utazást szolgálják, kiselejtezik például a régi, kéttengelyes személykocsi­kat. A Keleti pályaudvar tehermentesítésére a hegyes­halmi vonal forgalmát a Déli pályaudvarra irányít­ják. Bár a belföldi árufuvaro­zási igények nem növeked­nek. ennek ellenére a te­herforgalom 1.5 százalékos emelését irányozták elő: a tavaiul 131 millió tonna he­lyett 133 millió tonna áru továbbítását tervezik. A tervben külön fejezet foglalkozik a MÁV és a Volán együttműködésével, a közös tennivalókkal. A sze­mélyszállításban a közleke­déspolitikai koncepcióknak megfelelően közösen meg­kezdik az előkészületeket a Kisszénás—Kondoros, a Bé­kés—Mürony közötti vonal forgalmának, valamint a kecskeméti—nyírvidéki kis­vasutak megszüntetésére. Energiatakarékosság céljá­ból a Volán további, a vas­úttal párhuzamos buszjára­tokat szüntet meg, a vasúti pályarekonstrukciókhoz vi­szont az igényeknek megfe­lelően 50—70 vonatpótló autóbuszt bocsát a MÁV rendelkezésére. Az árufuva­rozásban közös piackutatás­sal, megfelelő árajánlatok­kal igyekeznek átvállalni a közületektől az együttesen hatékonyabban, gazdasá­gosabban továbbítható fu­varokat. A MÁV rendelkezésére álló 7,6 milliárd forint be­ruházási összeg a tavalyi­nál kisebb fejlesztési lehető­ségeket biztosít, ezért az anyagi erőket "a folyamat­ban levő munkák befejezé­sére összpontosítják. Hálózat- fejlesztésre csaknem 4 mil­liárd forint jut, ezen belül 1,6 milliárd forintot fordíta­nak 143,4 kilométer pálya korszerűsítésére, s megkez­dik a Kiskunfélegyháza— Szeged közötti vonal villa­mosítását. Állomásfejlesz­tésre 1.5 milliárd forintot használnak fel, elsősorban a Kelenföldi pályaudvar kor­szerűsítésére, valamint a zá­honyi átrakó körzet beru­házásai újabb ütemének gyorsítására, s előkészítik a Ferencvárosi rendező-pá­lyaudvar rekonstrukcióját is. Mintegy 440 millió forint­tal tizenhat állomást látnak el biztosító berendezésekkel, Olcsó és zajtalan klimatizálás Olcsó és zajtalan eljárást dolgoztak ki középületek belső levegőjének hűtésére az Építéstudományi In­tézet mikroklíma-laborató­riumában. Eszerint rekkenő nyári melegben sem kell ablakot nyitni az irodákban, drága klímaberendezésre sincs szükség, mert egyszerű vízpirolo&tatásaai éppen annyira csökkenthetik a le­vegő hőmérsékletét, amely már elegendő a jó közérzet­hez. A laboratóriumi kutatások iránt nagy a nemzetközi érdeklődés, különösen a szovjet, NDK. svéd és dán kutatóintézetek érdeklőd­nek együttműködési lehető­ségekről. ____ (MTI) m elyeket 94 kilométeres vo­nalon korszerűsítenek is. Járműbeszerzésre 1,6 mil­liárd forintot költenek, egye­bek között 21 villamosmo-z- donyt, 165 személy- és ét­kezőkocsit, 500 tehervagont, és 400 konténert vásárolnak és helyeznek üzembe. Mun­kavédelmi és szociális -be-, ruházásokra — a szükség­letekét ’ rangsorolva — mint­egy ’ 1,5—1,5 milliárd forin­tot használnak fel. A tervben meghatározott célokat, a hatékonyabb mun­kát különféle szervezési in­tézkedésekkel is segítik. Át- , fogó terv készül a népgaz-; daség energiagazdálkodá-’ sának javítását szolgáló in­tézkedések konkrét segíté­sére. A fajlagos energiará­fordítás csökkentésével éves szinten 63 millió forint ér­tékű energia-megtakarítást terveznek. A Miskolci Vasútigazgató- ság területén, Szerencs és Kazincbarcika után — me­gyénkben elsőként — Fü­zesabony székhellyel újabb körzeti üzemfőnökséget hoz­tak létre január 1-től. Irá­nyítás szempontjából ide­tartoznak a Füzesabony— Ernőd, a Füzesabony—Hort—■ Csány, a Füzesabony—Eger— KirÁld, a Kál-Kápolna—Kis- terenye, a Vámosgyörk—Üj- szász és ' a Vámosgyörk— Gyöngyös vasútvonalak szol­gálati helyei. Az összesen 327 kilométer hosszúságú hálózat mintegy 1400 for­galmi, kereskedelmi és von­tatási dolgozójának munká­ját központilag innét irányít­ják, valamint a szolgálati vezénylés is itt történik. Az üzemfőnökség vezetősége az idáig előfordult problémá­kat a jövőben saját hatáskö­rén belül, rugalmasan meg­oldhatja ... Az üzemfőnökség vezeté­sére Gulyás István főtaná­csos, Kál-Kápolna állomás korábbi főnöke kapott meg­bízást. Hernádi Istvántól, a Mis­kolci Vasútigazgatóság veze­tőjétől megtudtuk ~Szt is,- hogy a következő üzemfő­nökséget Miskolcon hozzák létre. Hatvan gócpont és további szolgálati helyek a közeljövőben átkerülnek s Miskolci Vasútigazgató- sághoz és itt is hasonló ve­zetési formát alakítanak ká.

Next

/
Thumbnails
Contents