Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

LÖVÉS A KOLOSTORBAN Kábítószerképlet — ismerős ismeretlennel A szicíliai város közönségéi felháborítják, de már nem lepik meg az utcai gyilkosságok Néhány hete Palermo fő­utcáján, fényes nappal ko­csijában szitává lőtték Gaet- hano Costa állafhügyészt. A jogász kitűnő hírnévnek ör­vendett, megbecsülés Övezte. Nagy volt a megdöbbenés. Aztán, ugyancsak Palermo környékén, égy másik rej­télyes gyilkosság történt. Itt a Santa Maria dei Oesu réndház főnökhelyettese esett áldozatul. Két fiatalember kopogott a rendház ajtaján. Bebocsátást kértek. hogy Don Oiacintöval beszélhes­senek. Amint beléptek a szerzetes cellájába, öt lövés hangzott, s a két Ismeretlen elmenekült, Don Oiacinto harminc esztendeje élt a rendházban. Szerették, tisz­telték. a szerénység, az ön­megtartóztatás mintaképé­nek. igazi misszionáriusnak tekintették, Az ügyész szimata A két gyilkosságnak lát­szólag nincs köze egymás­hoz. Legalábbis közvetlenül nincs, Mégis csakhamar ki­derült, hogy a nyomok egy- helyre vezetnek. Ugyanaz a szervezet állt a két Ügy mö­gött. Gaetano Costa állam­ügyész olyan ügybe ártotta magát, amely az olasz—ame- rikat maffia leggondosab­ban őrzött titkai közé tar­tozott. Az ügyész holmi gya­nús üzleti tranzakciók körül szaglászott. Gyanúja arra a bizonyos fehér porra irá­nyult, amit heroinnak nevez­nek. Nyílt titok volt Szicíliá­ban, hogy a kábítósZer-ke- réskédélem egy ideje áttét­té székhelyét a szigetre. Itt kaplak helyet a titkos la­boratóriumok. ahol a heroint és az úgynevezett „barna Cukrot” előállítják. Korábban csaknemhogy bocsánatos bűnnek minősí­tették Szicíliában a cigaret­tacsempészést. Apróbb-na- gyobb hajókon, csónakokon bonyolódott le a kereskede- delem. Néha valaki horogra került, de többnyire könv- nyen szabadultak a csempé­szek. Csakhogy az állam­ügyész éppen e hajókra lett figyelmes. Felébredt a gya­núja, hogy ezek nem ciga­rettát,, hanem egészen más, sokkalta értékesebb és ve­szélyesebb holmit szállíta­nak. Gaetano Costa nyomozni kezdett. Gyanúját megerősí­tette, hogy tucatnyi új bank alakult a gazdaságilag igen­csak elmaradott szigeten. Felderítette, hogy a vidék villanyíogyasztáSa ugrás­szerűen megnőtt. A két do­log egybevág. A nyers kábí­tószer beszerzéséhez pénz kell, a finomításhoz meg energia, sok energia. Az államügyész arra is rájött, hogy merre vezet a csempészek útja. Szicíliaiak útra kelnek az NSZK-ba, de főleg az USÁ-ba. az ott élő rokonokhoz. Indulás előtt valaki egy csomagocskát ad át nekik: ugyan vinné el valamelyik kinti rokonához. Apró szívesség csupán. S ahogy visszajönnek, már egy másik csomagocskát hoz­nak. Nyilván odafelé a fe­hér port, a visszaúton a bankjegyeket. A kép végül teljessé vált: a nyers ópi­um Thaiföldről, Pakisztán­ból és Törökországból ét­kezik, a finomított áru pe­dig Hz Egyesült Államokba vándorol. Ezek illán sejthető, sőt világos volt, hogy kik és miért lőtték le az állam­ügyészt. Gyorsan le is tar­tóztatták két embért, egy bizonyos Gérlando Albertit és egy francia állampolgár­ságú vegyészt. Andre Bousié-t. Csakhogy a nyo­mozás hirtelen megakadt, mert — csodák Csodája — sem újabb adat. sem bizo­nyíték. sem tanú nem ke­rült elő. Hallgatott minden­ki, mint a Sff. A fráter titka Itt tartott az ügy. amikor a második gyilkosság történt a kolostorban. Mi történhe­tett? A nyomozás meglepő fordulatot vett. Maguk a szerzetesek voltak meglepve a- legjobban, A helyettes halála után cellájában ház­kutatást tartottak a nyo­mozók. Es váratlan dologra bukkantak; valóságos lukús- lakosztályra. Don GiaCinto tekintélyes bárszekrényt tar­tott. Cellájában színes tele­víziót, több tucat, méretre készült drága öltönyt, kézzel varrót cipőket, s miegymást. Egy fiókban ötezer dollár készpénzt, egy másikban köl­nivizet, drága szivarokat, S még Valami meglepőt: egy 38-as kaliberű coltot. Nem csoda, hogy az is kiderült: a szerény rend- főnökhelyettes gyakran eltá­vozott a Santa Marin del Gesu-1 kolostorból, általában késő este. De nem misszió­ra indult, például a szegé­nyek közé, valamiféle éjjeli menedékhelyre. Inkább elő­kelő éttermekben, bárokban tűnt fel, helyi politikai ve­zetők társaságában. Igaz, a személyzet nem sejtet te. hogy szerzetes. Végtére az­tán már abban sincs sem­mi meglepő, hogy gyakran beszélgetett, azokkal az úri­emberekkel, akik a háttér­ből a sziget kábftósz/rr-ke- reskédelmét. irányítják. A kegyes rendfőnökhelyet- tés azonban elkövetett egy hibát. Ő tárolta a fehér port és égy idő Utah azt hitte, hogy most már minden az ő kezében van. Fölöslegesen ártotta bele magát a részle­tekbe, immár túl sokat tu­dott. Nagy hiba volt. Bele­halt, Tanúvá vált — lelőt­ték. A két áldozat a képiét két oldalán volt tényező. Az „egyszerűsítés" — a két gyilkosság — után a kép­letben még mindig maradt egy állandó tényező, ami azonban már rég . nem is­meretlen — a maffia. A képiét megoldására ezek után, ott Palermóban egy ideig mégsem vállalko­zik senki. (Schiffer) Könyvek megmentése Könyv resta urálá laboratórium a bolgár nemzeti könyviárban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A könyvtárak és levéltá­rak anyagát sokszor fenye­getik különféle rovarkárte­vők, de a Használat és az idő vasfoga is „őrli", A hí­res alexandriai könyvtárban — időszámításaink elején — a szakemberek serege javít­gatta a megrongálódott pa­piruszokat. szakszerűen át­másolva és megmentve az el ha I vá ny odo11 szövegeket. A középkorban már sza­bályzat, irta elő a nagyobb könyvtárak állományának bt ZtoWsálős megóvásét. Az utóbbi évtizedekben úi tudományág fejlődött ki a „könyvhigiénla" komplex művelésére. a levél- és könyvtárak „orvosai” bioló­giai. kémiai és fizikai labo­ratóriumokban, könyvkór- tani múzeumban, filmtárban és réstauijálóműhelyben végzik munkájukat. Vizsgá­lódásuk kiterjed a pa­piruszról kezdve a perga­menek. a légi merített papí­rok és a mai újságpapírok anyagát« éppúgy, mint a kótésbőrök, ragasztók, tin­ták, festékek, díszítőelemek számtalan változatának pontos anyagismeretére. Fel­tárják és tudományosan ér­tékelik az ezek épségét ve­szélyeztető belső és Külső té­nyezőket. A romlást, pusztulást elő­idézhetik Belső okok: a minden anyagot fényegető elöregedés, a minőségtől függőén lassúbb Vagy gyor­sabb helyi és fizikai pusztu­lás, és ’előidézhetik külső hatások: a túlságosan ned­ves. vagy túlságosan száraz levegő, a gyakori hóvá Hozás, az erős napfény, s levegő­nek poros, vagy füstös szennyeződése és egyéb kör­nyezeti hatások. De okoz­hatnak kárt biológiai ténye­zők: rágcsálók, rovarok, pe­nészgombák, baktériumok stb., sőt maga az ember is, aki „kézé nyomát” szintén ott hagyja az iratokon és a könyveken. Végül pusztíthat itt is a szerencsétlenség: a háború, a fűz, a földrengés avagy az árvíz. A baj azon­ban sokszor nem jár egye­dül, mert például könyviát- tflz idején Csak alig meg- porkölödéit, de az oltás köz­ben teljésén átnedvesedett bőrt, pergament és papírt hamarosan ellepik a külön­féle penészgombák spórái, baktériumok, és ez esetben még n tűzkárt minősítik a legkevésbé súlyosnak. HALLOTTA MAR? A nö körül forog a világ? Udvariasan, ^gyöngéd ötlet, tel lepte meg hötgyismerőseil egy Ramon Es. étidét nevű, nöbarát. Elrendelte, hogy H)31.ben elhunyt columbiai hamvasszák et, s a hamva­kat osszák szét bizonyos úr. hölgyek között, őket pedig arra kérte, tegyenek belőle néhány csipetnyit egy-égy medalionba, és hordják ál- landóan a nyakukban. Ugyanis reá nézne nagy meg- nyugvást jelent az a tudat, hogy holta Után is szép nők keblén fog pihenni. Bscuder úr nem volt kö­rültekintő, Kihagyta számí­tásaiból azt a lehetőséget, hogy e hölgyek keblére előbb-Utóbb mások is ráhajt­ják a fejüket, (landolom, nem annyira ^helyhiány. mint inkább erkölcsi okokból nem túl Utó, ha egyszerre két fern igyekszik megnyugvást találni ugyanazon nőnek a kebelénl !-.Kincs rá meg- I dönthetetlen 'l^bizonyiték.. de Jállítóíop az fyrényövet Fran­cesco Carrara. Padua tirranusa „találta fel” az 1300-as évek régén. A legtöbb ötét B ergamöhnn gyártották, ezért, is hívtál; „bergamöi lakatnak, rács­nak”, de a „Vénuszrostély” elnevezés is elterjedt volt. Ezt a díszes ékszernek is beillő „védőeszközt” több nyíre a féltékeny férj csa­tolta hitvesére. Elsősorban akkor került sor az ifjú hit­ves lelakatolására, ha a férj­uram elutazott és otthon­hagyta a feleségét. Termé­szetesen az erényöl' kulcsát magával vitte. Istenem, mennyi pénzt ke­reshetett akkortájt egy laka­tos, egy ,,kulcskirály”, aki a ki­kapni menyecske kérésére pótkulcsot reszelt az erény­övhöz. Ma az számít menő férfinak, akinek saját ko­csija van. Akkoriban az, akinek saját kulcsa volti Jú­liához, Máriához, meg a töb­bi kikapós szépasszonyhoz! Moldova György A szent tehén című ti- portkönyvében írja az egyik textilgyári lányszállásról: „A lányok ha. zulról is kap­nak ennivalót. Elviszik a csomagot a portáról, sok­szor épp csak megnézik, hogy mi van benne, ' aztán egy pár nap múlva bedobják a szemétbe. — Engem, már sokszor hívtak el innen — mondja az igazgatónő —, de mindig itt maradtam, mert más he­lyen vem tudtam ilyen szín­vonalon tartani a kutyá­mat.” Tudomásom szerint legtöb. ben azért vállalnak vezető beosztást, mert hivatástudat, kötelességérzet, a szakma szeretete fűti őket. s a rá­termettség dominál. Azt hi­szem. a hazai igazgatónők történetében egyedülálló eset hogy egy kutya legyen e fontos funkció betöltéséjiek indítéka. Hiába, akinek az isten hivatalt adott, elöbb­utóbh kutyát is ad hozzá! Vagy egy kis öniróniát! A XIV—XV. században a I hiúi menyasz- ' szonyt friss vi­rágból font kó- I szárú illette meg, — írja . '\ Nyerges Ágnes —’'~1ÍMai fiatalok? című kötetében. — Akkori_ j ban még a fátyol megbé- I lyegzö tartozéka volt az es­küvői ruhának: a romlott hajadonnak kellett véle ma­gát. eltakárniá, Nürnbergben pedig a „bukott” lány szal­makoszorúval a fején ment a témptombn, ráadásul a szomszédok a szertartás nap­ján szecskával szórták teli a nászház udvarát. Az egyre szaporodó lakó­telepeken, emeletes, szövet­kezeti házakban élő kortár­saink számára ennek a szo­kásnak a. felelevenítése rend­kívül sok gondot okozna. Még elképzelni is rossz: egy- egy esküvő után tele lenne szecskával a lépcsőház és lakógyűlésen, szövetkezeti közgyűlésen vitatnák meg. hogy ki takarítson. Jobb, ha a fátyolnál maradunk. Az sok mindent eltakar. ★ A Magyar Nemzet adta hírül néhány M 1 hónappal ez­••"WÁ előtt: egy ravasz svéd '[! szállodatulaj­donos különb módját eszelte ki a vesze­kedős házaspárok kibékíté- sének. A féri kívánságára a jelzett időben fehér lepedő­be burkolt „kisértetet" küld a. szobába. A hatás rappáns. A duzzogó féleség megijed, s férje karjában keres me­nedékét. A szolgáltatás díja hetven korona. Nálunk ez az ötlet megva­lósíthatatlan. A hetven svéd korona elég szép summa. A szállodaköltséget is b e szá­mítva, mi — bérből és fi­zetésből élő magyar férjek — ekkora összeget nem tu­dunk áldozni hiti esünk ki­engesztelésére. Különben is, a legtöbb magyar férj, ha szállodába megy, nem a fe­leségét viszi magával! Érdekes, hogy a házasság előt­ti nemi élet szigorú tilalmai fllenére a ré­gebbi századok­ban Európa- szerte nyoma van a hallga­tólagos szokás­sá vált „pró- báházasságndk”, más néven „vendégéjszakának”. Külö- tönösen a Fekete-erdő Vidé­kén volt szokás, hogy az el- adósorba került lány — anélkül, hogy ez bujálkodás- nak számított volna — a vő­legényjelöltet ágyban is fogadta. Az is gyakran meg­esett, hogy a fiatalok egy­két próbaéjszaka után fel­hagytak egymással. Lám, mennyivel erkölcsö­sebbek a mi lányaink, mint elődeik voltak! Hiszen a di­vatos szóhasználat szerintők csak „együtt járnak” a fiú­val. S hogy nálunk is akad­nak lányanyák, meg sürgő­sen tető alá hozott, gyorsan megkötött házasságok? Hát istenem. „Együtt járás” köz­ben elfáradtak szegénykét- egy kicsit lepihentek. Kiss György Mihály Mai miisorok KOSSUTH 4.25— 7.39 Jó reggelt! 8.05 Műsorismertetés. Kb. 8.20 A mai nap kulturális programjából. 8.37 A tu domány fellegváraiban, 8.37 Nóták. 9.44 Egyszer volt Budán kutyavásár, 10.03 MR 10—14. Isko Iák — őrsök — barátok 10,35 Isaac Stem hegedül 11,40 Szép remények. 12.00 Déli krónika. 12.20 Ki nyer ma? Játék és muzsi ka tíz percben, 12.3Ö Rek­lám. 12.33 Törvénykönyv 12,90 Kapcsoljuk a Ma­gyar Nemzeti Galériát 14.00 Rajta vitéz! 14.07 A ponyvakiadványok és a népdalok. 14.42 Arcképek a bolgár irodalomból, 13.10 Kói'üspódlum. 13.29 Mes­terségünk címere. 16.00 Útközben. 16.05 Évszáza dók mesterművei. 16.38 Hallgatóink figyelmébe! 17.00 Hírek. Útközben 17.07 Példa lesz-e az isko­lapélda? 17.32 Judy Gar land filmdalokat énekel 17,42 Reklám. 17.48 A Szabó család. 18.13 Hol volt, hol nem volt,., 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.26 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Esti magazin. 19.13 Hallgassuk együtt! 20.00 Vizsgálatok nyomában 20.30 Színes népi muzsika 21.05 Pásztor a fehér éj­szakában. 22.15 Sporhírek 22.20 Tíz pere külpolitika 22.30 Magyar előadómű­vészek. Gergely Fmenc orgonái. 23,02 Késó este Előítéleteink. 1. rész. 23.12 A fegyverkovács. Részle­tek Lortzing operájából 0.10 Magyar Csaba tánc- dalaiból. 0.25 Himnusz. O. 30 Ví zjel zószolgá!a t. PETŐFI 4.25— 7.59 A Petőit rádió reggel} zenés műsor* 8.00 Hírek, időjárás. 8.05 Ne­gyed óra 3/4 ütemben 8.20 Tíz perc külpolitika 8.30 Hírek. 8.33 Társalgó, Két óra irodalomkedve­lőknek. 10.30 Hitek. 10.33 ZenedéletŐtt. 12,25 Látó­szög. Ifjúságá jegyzet. 12.30 Hírek. 12,33 Melódia­koktél. 13.20 A türelem határa. 13.30 Éneklő ifjú­ság. 13.49 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00 Két tőtől hatig... A Petőfi rá­dió zenés délutánja. 17.97 Reklám. 18.00 Tip-top pa­rádé. Az Edda együttes felvételeiből. 18,30 Hírek 18.33 Gramofonalbum 19.00 Népdalkörök ország­szerte. 19.20 A 2000 éves papír. 19.30 Csak fiatalok­nak! 20,33 Téli utazás, 21.03 A rádió dalszínháza. 22.32 Lakatoa Antal népi zenekara játszik, Varga László nótákat énekel, 23.15 Könnyűzene Balassa P, Tamás műveiből. 0,10 Idegen nyelvű vízjelző- szol gálát. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.09 Fiatalok zenés találkozója, 17.45 Az igazságügy fóru­ma, 18.00 Észak-magyaror­szági krónika. 18,25—18.30 Lap- és musoreUfeetes. TEJ 9.23 Műsorismertetés. 9.25 Idősebbek is elkezdhetik, 9.30— 10,99 Iskolatévé 10.95—11.15 Óvodások film - műsora. Funtyik és az uborkák. 14.20—16.00 Is­kola tévé. 16.08 Műsoris­mertetés. 16.10 Hírek. 16.15 Nemzetközi síugróverseny. 17.30— 18.35 Mindenki Is­kolája. 18.35 Génsebészet,. A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.05 Reklám. 19.10 Idősebbek is elkezdhetik,.. 19.15 Esti mese. 19.30 TV-híradó. 20.00 Játék 3 percben. 20.05 Sándor Má­tyás. Tévéfilmsorozat Vl/5. rész. 21.05 Stúdió ’81. 22.05 A példakép. Dokumentum- film. 22.35 TV-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00 Műsorismertetés. 20.01 A tenger titkai. A Britannae felkutatása. 20.50 TV-híradó 2. 21.10 Rek­lám. 21.15 Egy deci — bá- torítónak. Szovjet film. 22.30—22.55 Testünk. Ä

Next

/
Thumbnails
Contents