Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

» j CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR j i Hanoi: I fe hívás párbeszédre j FONTOS DOKUMENTUM ELFOGADÁSÁVALj 4 ért véget az indokínai szocialista országok külügymi- ! i nisztereinek értekezlete Ho Si Minh-városban. az j j jgykori Saigonban. Talán szimbolikusnak is tekinthe- j I tő: a szocialista utat választó Vietnam, Kambodzsa és | Laosz magas rangú politikusai abban a városban ta­nácskoztak. amely egészen 1975-ig az imperializmus áznai behatolásának jelképe, az amerikai intervenció vntruma volt. A külügyminiszteri tanácskozás ismételten meg­erősítette a három testvérország indítványát a délke­let-ázsiai országok szervezete (ASEAN) tagállamainak: folytassanak megbeszéléseket, érjenek el megállapo­dást. hogy a térséget a béke és biztonság övezetévé alakíthassák. Olyan dokumentumot fogalmaztak meg. miély két- és több oldalú szerződések rendszerével lehetőséget ' adnak arra. hogy Kambodzsa népe nyu­galomban folytathassa építő munkáját, VIETNAM ISMETELTEN KIJELENTETTE: kész azonnal megkezdeni csapatainak részleges kivonását Kambodzsából, ha a szomszédos Thaiföld megszün- leti azokat a különböző politikai színezetű fegyveres bandák támogatását, amelyek jelenleg a Thai-Khmer határ mentén támaszpontokkal rendelkeznek. Hanoi csapatai kölcsönös megállapodás alapján állomásoznak Kambodzsában, s teljesen kivonulnak az országból, amint megszűnt a kínai fenyegetés — hangoztatja a dokumentum. A javaslatok a három indokínai ország békeóhaját tükrözik, törekvésüket a jószomszédi kap­csolatok fenntartására. Elfogadásuk alapot biztosíthat az ASEAN és az indokínai szocialista államok közötti j gyümölcsöző együttműködéshez. A JELEK AZONBAN AZT MUTATJÁK, hogy j Thaiföld eleve elutasítja a párbeszédet, s olyan lég- ! kört akar teremteni, amelyben a két orszá^csoport j viszonya továbbra is feszült marad. Ezt jelzi az a — j Hanoi által visszautasított — koholmány, ami szerint vietnami csapatok támadtak volna thaiföldi területek­re. Vietnamban rámutattak: ezeket a rágalmakat az­ért röpítették fel, hogy eleve lehetetlenné tegyék a tárgyalásokat, s továbbra is támogatásban részesíthes­sék a különböző indokínai ellenforradalmár csoportú- t kát. Ennek az irányvonalnak egyetlen haszonélvezője ! van: a pekingi vezetés, amely a térséget hegemonista | törekvéseinek első célpontjául választva el akarja i érni az indokínai örrszágok internacionalista pölitiká- j iának megváltoztatását. Rövidlátó tehát a thaiföldi politikusok politikája, amikór a békés rendezés he- \ lyett a konfrontációt választják. Már csak azért is, | ' mert Kína hegemonista céljai nemcsak a kambodzsai ! ' határig terjednek... ! Miklósi Gábor \ Riadókészültség Peruban Ecuadori csapatok szer­dán 15 kilométer mélység­ben behatoltak Peru terü­letéle. Csütörtökre virradó­an riadókészültségbe he­lyezték a perui fegyveres erőket, Az ecuadori kor­mány az országban rend­kívüli állapotot hirdetett ki. Mindkét ország hivata­los nyilatkozatban a má­sik felet vádolja a katonai konfliktus y kirobbantásóval. Az Amerikai Államok Szer­vezete külügyminiszteri ér­tekezlet összehívását fontol­gatja a viszály ügyében. BUDAPEST Az MSZMP Központi Bi­zottság mák meghívására január 26—29. között láto­gatást tett Budapesten Al­bano Nunes, a Portugál Kommunista Párt, Közpon­ti Bizottságának tagja, a párt külügyi osztályának vezetője. MADRID Adolfo Suarez, spanyol miniszterelnök csütörtökön benyújtotta lemondását János Károly királynak, aki a lemondást elfogadta. Suarez utódja különböző spanyol források szerint várhatóan Agustin Rodri­gues Sahagun eddigi had­ügyi államminiszter lesz. MOSZKVA Befejező szakaszához ér­kezett a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXVI. kongresszusának előkészí­tése. Az OSZSZSZK-ban már mindenütt véget értek a küldöttválasztó területi pártértekezletek, a többi köztársaságban pedig a kongresszusokon folyik a küldöttek választása. BOGOTA: A kolumbiai fővárosban szerdán nyilatkozat közzé­tételével fejeződött be a nyugat-európai és latin­amerikai szociáldemokra­ta és szocialista pártok par­lamenti képviselőinek V. konferenciája. HAVANNA: Az Egyesült Államok Ni­caraguával szemben alkal­mazott fenyegető és zsaroló taktikájának erősödésével megélénkült a Honduras- ban szervezkedő somózista fegyveres bandák tevékeny­sége. Az elmúlt napokban a sandinista front országos vézetőségének tagjai és az ország más vezetői is éber­ségre szólították fel a la­kosságot. MOSZKVA: Rágalmazásnak minősí­tette a Szovjetunió külügy­minisztériuma csütörtöki nyilatkozatában azokat az amerikai állításokat, ame­lyek szerint a Szovjetunió „mintha meg akarta volna nehezíteni” a Teheránban fogva tartott amerikai dip­lomaták kiszabadulását. BEJRUT: Az izraeli légierő egy, a palesztin ellenállók által szerdán éjszaka végrehajtott támadás „megtorlása­ként” csütörtökön a délelőt­ti órákban több légitáma­dást intézett négy, „feltéte­lezett” palesztinéi menekült- tábor ellen Bejruttól alig 25—30 kilométernyire dél­re. Karomanlisz leckéje A félig üres athéni pódium „Görögország háromezer éve» elszigeteltség után Eu­rópa része lett” — e sza­vakat Konsztantinosz Kara- manlisz görög államfő mon­dotta abból az alkalomból, hogy országa 1981. január el­sejével a Közös Piac tizedik tagállamává vált. Az ese­mény napján nagyszabású ünnepséget tartottak Athén­ben. amelyen az állami fő- tisztviselők. az üzleti élet vezető' és a görög orthodoxi egyház főpapjai képviseltet­ték magukat. És a politiku­sok? Nos. ők inkább a tá- vo'.létükkel. mint megjelené­sükkel keltettek figyelmet. Csupán a kormányzópárt, az „Üj Demokrácia” parlamenti képviselői és két kis közép­párt ' honatyái voltak ott Távol maradt Papandreu, a legnagyobb ellenzéki tömö­rülés, a Pánhellén Szocialis­ta Mozgalom (PASOK) el­CbMmsm 1981. január 30.. péntek nöke, s ném vett részt az ünnepségen a Görög Kom­munista Párt. így a parla­menti széksorok meglehető­sen üresek voltak. Sovány vigasz A görög kormány a pro­paganda minden eszközével arról kívánja meggyőzni a polgárokat, hogy döntése he­lyes volt. Elsősorban a mező- gazdaság számára kínálkozó lehetőségeket ecsetelik. Hoz­záteszi, hogy a hatalmas gö­rög tengeri flotta kereskedel­mi hajói számára előnyt je­lent majd az EGK-tagság. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Hiszen a „zöld piac” kapuja csak öt év múl­va tárul ki teljesen a görög mezőgazdaság előtt, de a gö­rög piac máris nyitva áll a nyugat-európai államok ipari termékei előtt. És a görögök máris kénytelenek fizetni a Közös Piac fenntartását szol­gáló. úgynevezett értéknöve­kedési adót, a tagságából ere­dő előnyök azonban még ko­rántsem érvényesülnek. Po­zitívuminak eddig legfeljebb azt könyvelhetik el, hogy Görögország képviselője, Ge- orgiosz Kontogeorgisz tagja az EGK bizottságának. Ez. persze sovány vigasz. Nem segít azon, hogy Görögor­szágban a belépést követő első napokon azonnal fel­mentek az árak, elsősorban a fogyasztási cikkek lettek drágábbak. Az Elefterotipia című athéni lap szerint a teljes jogú tagság azonnal a húsárak 25—30 százalékos emelését hozta, ami váratla­nul érte a kormányfőt is. Fényképezhető vélemény Mindez az ellenzéket erő­síti. Papandreu kiielentette: az EGK-tagság csak arra jó hogy megerősítse a multi na cionális monopóliumok ural­mát Görögországban. A görög közvélemény az utóbbi időben erőteljesen bal felé fordul. Fényképez­hető volt ez a NATO-ba való visszalépés elleni tömegtün­tetéseken, :s Ugyanúgy a kö­zös piaci belépés ellem fel­Újabb ferdulé Becsben Csütörtökön a bécsi Hof- burgban plenáris üléssel megkezdődött a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkenté­séről szóló tárgyalássorozat 23. fordulója. A 17 európai állam, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek részvételével tartott első tel­jes ülésen az NDK küldött­ségének vezetője. Andre Wieland elnökölt. A 23. tár­gyalási forduló középpontjá­ban a szocialista országok 1980, július 10-én és novem­ber 13-án előterjesztett kompromisszumos javaslatai állnak, amelyek a nyugati álláspont lényegi vonatkozá­sait figyelembe véve indítvá­nyozzák, hogy a két fő sza­kaszra osztandó csökkentés első szakaszában a Szovjet­unió. az eddigieken felül, további 20 000 katonát von­na ki az NDK területéről ab­ban az esetben, ha az Egye­sült Államok 13 000 fővel csökkentené Közép-Euró- pában állomásozó fegyveres erőinek létszámát. Plenáris ülés Madridban Marian Dobrosielski kül­ügyminiszter-helyettes. a len­gyel küldöttség vezetője csütörtökön bírálta egyes nyugati küldöttségeknek a madridi találkozón tanúsí­tott magatartását. A zárt aj­tók mögött tartott plenáris ülésen elhangzott felszólalá­sában megütközéssel állapí­totta meg, hogy az amerikai, az angol és néhány más nyu­gati küldöttség vissza akar térni a vádaskodások gyakor­latához. Rámutatott: a közö­sen elfogadott napirend ma­ga is az előretekintésre, az új javaslatok megvitatására ösztönzi a résztvevőket. Rea­gált azokra a nyugati felszó­lalásokra. amelyek a huma­nitárius kérdéseket akarják előtérbe állítani, és kijelen­tette: ezek is csak a tartós európai béke, a biztonság és az együttműködés alapján fejlődhetnek. Az ülésen felszólalt még HZ NSZK és Olaszország küldöttségének vezetője, akik — mint a szerdán fel­szólaló többi NATO-képvi- selö — Afganisztán és az emberi jogok ürügyén meg­ismételték a találkozó első szakaszéban hangoztatott ál­láspontjukat. A találkozó délután ismét bizottságokban folytatta a benyújtott több mint 80 ja­vaslat megvitatását. (MTI) Befejeződött az iszlám csúcsértekezlet Szerdán a késő esti órák­ban a „mekkai nyilatkozat” elfogadásával és rövid köz­lemény kiadásával véget ért az iszlám konferencia szer­vezetének harmadik csúcsér­tekezlete. Bizonyossá vált, hogy hiába várnak az iráni küldöttekre, s távollétükben a résztvevők nem látták ér­telmét, hogy a tanácskozást még egy nappal meghosszab­bítsák. A záróülésen ezért röviden megvitatták'az iráni —iraki konfliktussal kap 'so­latas kérdéseket: felszólítot­ták a feleket a harcok be­szüntetésére és arra. hogy békés úton keressenek meg­oldást a vitás kérdésekre. Az iszlám országok kapcso­latainak alapelveit rögzítő „mekkai nyilatkozat” ki­mondja. hogy aláírói „szent háborút” hirdetnek Izrael el­len, és céljaikért „minden rendelkezésükre álló eszköz­zel” harcolni fognak. A résztvevők megállapod­tak „iszlám fejlesztési alap” létrehozásában. amely Sza- úd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek hozzájárulásaiból 2,3 milliárd dollárt tesz ki. A következő csúcsértekez­letet 1984-ben, Marokkóban tartják, a szervezet külügy­miniszteri értekezletét pedig jövőre Bagdadban hívják össze. (MTI) Haig bemutatkozása " Alexander Haig. aki számos nemzetközi kérdésben ke­mény álláspontot foglalt el. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Alexander Haig, az Egye­sült Államok külügyminisz­tere szerdán először lépett a sajtó képviselői elé, és az általa elmondottakat még a nyugati tudósítók is „pél- --------------------------------------­vonulásokon. Valószínűnek látszik — mondják a görög közvélemény-kutató intéz­mények —, hogy az idei vá­lasztás baloldali előretörést hoz. A PASOK és a Görög KP együttesen többséget kaphat a parlamentben. Ma még nem látható, hogy mit tesz Karamanlisz ez esetben. Nyugati vélemények szerint elképzelhető, hogy esetleg él széles államfői jog­körével, meglehet, felhasz­nálja a fegyveres erőt, amelynek tisztikarában a jobboldal változatlanul erős befolyást élvez. dátlanul élesnek” minősítet­ték. Kérdésekre válaszolva Haig „a szovjet magatartás­tól” tette függővé a SALT- tárgvalások felújítását, s ez­zel mintegy megerősítette a Reagan által is többször em­lített ,,összekapcsolási” el­méletet. Haig szerint az Egyesült Államok .,megfon­tolás tárgyává teszi a SALT— II.-megállapodás rendel­kezéseit”, ugyanakkor kife­jezte reményét, hogy a Szovjetunió tartja magát a megkötött fegyverzetkorláto­zási megállapodásokhoz. A Szovjetuniónak szerinte az amerikai „felülvizsgálat” befejezéséig ..tartózkodnia kell minden olyan lépéstől, amely a két nagyhatalom kapcsolatainak további rom­lásához vezethet”. Ez azonban Haig számá­ra a fegyverzetkorlátozáson kívül eső feltételeket is je­lent: mint mondotta, az Egyesült, Államok nem rati­fikálhat SALT-egyezménye- ket függetlenül attól, .,ho­gyan viselkedik a Szovjet­unió a fegyverzetkorlátozás területén kívül eső kérdések­ben”. Azzal a képtelen vád­dal állt elő. hogy a Szovjet­unió, „kubai közvetítéssel támogatja a nemzetközi ter­rorizmust”, márpedig a „nemzetközi terrorizmus el­leni harc ezentúl még az emberi jogoknál Is fonto­sabb lesz Amerika számá­ra”. Haig kijelentette, hogy egyelőre nem óhajt szovjet vezetőkkel találkozni, bár szükségesnek tartja ..min­dennapi kapcsolatok" fenn­tartását a szokásos diplo­máciai csatornákon. Az új kormány Haig sze­rint „nem tekinti sürgető­nek” a Palesztinái autonó­miáról szóló egyiptomi— izraeli tárgyalások felújítá­sát. bár elvben támogatja a Carter kezdeményezésére létrejött Camp Davíd-i meg­állapodást. Lengyelországgal kap­csolatosan Haig hangoztatta, hogy az Egyesült Államok gazdasági segítséget nyújtott és nyújt a jövőben is az or­szágnak. Ugyanakkor hoz­zátette, hogy „ezt nem tart­ja elégséges megoldásnak, a helyzetet csak maguk o len­gyelek oldhatják meg.” Megismételte, hogy Washing­ton — úgymond — nem tűr semmiféle külső beavat­kozást Lengyelország bel- ügyeibe, s azzal fenyege­tőzött. hogy ,.mindenfajta ilyen akció súlyos és hosz- szan tartó következményeket vonna maga után a kelet- nyugati kapcsolatokban". Haig első sajtóértekezle­tének washingtoni fogadta­tása kifejezetten csalódást tükröz. A szerda esti tele­víziós beszámolók Haig for­muláit „homályosnak”, vá­laszainak tartalmát zavaros­nak és kevéssé informatív­nak találták. Lengyelországban aktivizálódtak az ellenzéki erők Ankarai engedély A görög politika esemé­nyei természetesen elszakít- hatatlanok a Törökország­gal való viszonytól, illetve a ciprusi fejleményektől. Az ankarai katonai kormány jó­váhagyása kellett ahhoz, hogy Athén rendezhesse kap­csolatát a NATO-val. A vi­tás kérdésekben még sincs előrelépés. Az Égéi-tenger jogállásáról és a Ciprusról máig sem született megálla­podás. Mindössze annyi tör­tént. hogy Kipriánu ciprusi elnök Athénben tárgyalt, Denktas, a török kisebbség vezetője pedig Ankarába utazott. Hogy milyen taná­csot kaptak, azt az elkövet­kező hetekben tudjuk meg. Miklós Gábor A szovjet hírügynökség Varsóból keltezett csütörtö­ki tudósítása megállapítja: a múlt szombati események után Lengyelországban ak­tivizálódtak az ellenzéki, szo­cialistaellenes erők. A tár­sadalmi önvédelmi bizottság (KOR) elnevezésű szélsősége­sen jobboldali csoportosulás, és annak vezetői által ösz­tökélt „Szolidaritás” szak- szervezeti tömörülés jobbra tolódik, ellenszegül a LEMP Központi Bizottságénak, Lengyelország kormányá­nak a helyzet normalizálá­sára, a nép létérdekeinek biztosítására irányuló törek­véseinek. Egvre több lengyel em­berben merül fel ma a kérdés: mivel is foglalkozik tulajdonképpen a „Szolida­I ritás”? A „Szolidaritás” ve­zetői jól ismerik — mint ahogy ezt a kormány kép­viselői és a lengyel sajtó hangsúlyozza — az ország va­lóságos, szerfelett nehéz gaz­dasági helyzetét, a fokozódó nyersanyag-, energia- és élelmiszer-problémákat, az egyre növekvő külföldi adós­ságokat. Zsarolást, fenyegetéseket,’ provokációkat és immár nem ritkán fizikai erőszakot alkalmazva, az anarchiát fokozva az országban, a „Szolidaritás” vezetői és szélsőséges elemei újabb és újabb politikai követelések­kel állnak elő, s ezáltal a „Szolidaritás” szakszerve­zetet politikai ellenzékként állítják szembe a LEMP-pel és az államhatalommaL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents