Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

VILÁG rí OLET ARJAI, EGYESÜLJETEK! /,Mmuisan AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 24. szám ARA: 1,4# FORINT 1981. január 29.. csütörtök Korszerűség, jövedelmezőség, versenyképesség Nagyvállalatok a VI. ötéves tervidőszakban Közelebb a diákokhoz M anapság egyre több < pedagógus panasz- \ kodik amiatt, hogy mind ' nehezebben fegyelmezhe- tok a gyerekek. Az órákon nem érdeklődőek, figyel­mük folyvást elkalandozik, s akkor sem változik a helyzet, ha megfeddik őket, ha keményebben szólnak rájuk. A kesergésben ennél tovább aligha mennek, a tanulók azonban meghök- kentőbb dolgokat is elfe­csegnek, nem is titkolva, hogy tanító- vagy tanárnő­jük idegei esetenként fel­mondjak a szolgálatot, és sírva rohannak ki az osz­tályból, s az igazgatónak vagy helyettesének kell közbelépnie, hogy vala­mennyire rendeződjenek a dolgok. Ezek a kisebb-nagyobb nevelési csődök nem kerül­nek semmilyen jelentéséé, de a kudarcok emléke nagyon is élő, s arra utal, hogy vétek takargatni ezt az egyre aggaszitóbbá váló jelenséget. A kiváltó okok? A legfontosabb az, hogy mindinkább elnőiesedik ez a pálya, ez az annyi más foglalkozásnál szebb hiva­tás. Á gyengébb nem kép­viselői viszont — tisztelet a szép számú kivételnek — nem mindig lépnek fel kellő eréllyel, határozott­sággal. Ez az alapállás, ez a magatartásmód természe­tesen olaj a tűzre, más szóval: olykor vérszemet kaphatnak a kevésbé féken tartott diákok. Legalább annyira lénye­ges azonban egy másik motívum is. Emlékszem, hogy egyszer ötödik osz­tályban helyettesítettem. Mi tagadás-: egyetemet vég­zett középiskolai tanárként fanyalogtam ettől a fel­adattól, arról azonban meg voltam győződve, hogy fél kézzel is remekelek majd. Hát nem így történt. A ne­bulók rendetlenkedtek, ne­vetgéltek, gátlástalanul be­szélgettek, sustorogtak. Előbb feldühödtem, aztán rá kellett jönnöm, hogy bennem van a hiba. Meg­feledkeztem az életkori sajátosságok szerepéről, így aztán leszálltam a magas pulpitusról, s úgy avattam be őket az ókori Kelet rej­télyeibe. hogy az számukra is izgalmasnak tűnt. Any- nyira lekötöttem valameny- nyiüket, hogy hiába szólt a csengő, még a szünetre sem vágyakoztak ki. Ekkor döbbentem rá — meg is jegyeztem magam­nak, mindig élő tanulság- > ként —, hogy az igazi ne- 5 velőnek mesterfokon illik l elsajátítani a figyelem bű- S völésének, lebilincselésé- > nek művészetét. Ez az út ^ minden igényes pedagógus előtt nyitva áll. akkor is. ha-olykor göröngyös, nehe­zen járható, ha esetenként átlagon felüli szorgalmat és kitartást követel. Egy biztos: a fáradozás megéri, hiszen közelebb kerülnek az ifjakhoz. akik tagadva- elismerve maradandó él­ményekre szo-mjúhoznak. Arra a többletre, ami nincs a legjobban megírt tan­könyvben sem. arra a plusz­ra. ami száműzi az órákról a rendetlen kedést szülő, fojtogató unalmat, s öröm­tél jessé varázsolja az isme­retszerzés folyamatát... Korszerűség, jövedelmezőség, versenj képesség. Korunkban a haladást ezek a minőségi ismérvek jelzik, melyeknek megfe­lelni a nyolcvanas évtized első felében csak a körülmények­hez rugalmasan alkalmazkodó, erőteljes változtatásokra kész gazdaság képes. Sok vállalat elképzeléseiből tükröződik a termelékenység színvonalának emelését, a külgazdasági egyensúly javítását, a gyártmányszerkezet gazdaságosabbá tételét szolgáló törekvés. A CSEPEL VAS- ÉS FÉM­MŰVEK a VI. ötéves terv­időszakban a termelés évi 4 százalékos növekedésével számol. A nagyvállalat sok­féle gyártási ága közül kü­lönösen a gépi berendezések és a színesfémkohászati anya­gok, termelését bővíti átla­gon felül. Ugyanakkor a vas- kohászati üzemek termelését némileg csökkenti, az acél­mű és a csőgyár egyesült üzemének tervkoncepcióját elsősorban a többi csepeli gyár igényeihez igazítja. A magas műszaki színvo­nalú, keresett és jól jövedel­mező berendezések gyártá­sát a jelenlegi 63 százalékról a tervidőszak végére 75 szá­zalékra növelik. Ez azt je­lenti, hogy több nagypontos­ságú, számjegy- és számító­géppel vezérelt szerszámgé­pet állítanak elő, s az elmúlt években megvalósított fej­lesztések lehetővé teszik, hogy az egyedi gépgyár is több megrendelést fogadjon el. A gyárváros színesfém­kohászati üzemében a nagy méretpontosságú vékony szalagok, a szuperötvözetek és a különlegesen magas ol­vadáspontú termékek ará­nyát növelik, ugyanis a ma­gyar elektronikai és híradás- technikai iparvállalatok fő­leg ezeket igénylik; ugyan­akkor az ötvözetlen acél­anyagokból jóval keveseb­bet készítenek majd. Mind­ezek eredményeként a Cse­pel Művek 1985-ben az el­képzelések szerint 1,4 mil­liárd forintos nyereséget ér el, ami a jelenleginek a hat­szorosát jelenti. A GYŰRI RÁBA MAGYAR VAGON- ÉS GÉPGYÁR VI. ötéves tervének sikeres in­dítását az elmúlt öt év 10 milliárd forintos fejlesztése alapozza meg. Ez teszi le­hetővé ugyanis a termék- szerkezet átalakítását, me­lyet például a vasúti kocsik gyártásának megszüntetése, s helyette a futómű-, a mo­tor-, a tehergépkocsi-gyártás tervezett növelése jelez. Megkezdődött már a gyár futóműfejlesztési program­ja, 2,5 milliárd forintos ex­portfejlesztő hitel segítsé­gével — melyből építkezés­re egyetlen forintot sem használnak fel; a teljes be­ruházást termelékeny gyár­tósorok, « célgépek és ipari robotok beszerzésére költik. Számolnak azzal, hogy a belföldi igények a jövőben nem növekednek. Bővülnek viszont az exportlehetősé­gek. A Rába-kamionok leg­nagyobb megrendelője a VI. ötéves tervidőszakban is várhatóan Jugoszlávia ma­rad. de törekednek a piac további bővítésére, ezért pi­ackutató munkába kezdtek más országokban is. A ka­mionokon kívül erőgépeket, baromfitartó berendezéseket, és autódaru alvázakat is na­gyobb mennyiségben kivár. - nak exportálni, A LENFONÖ- ÉS SZÖVŐ­IPARI VÁLLALAT számára a VI. ötéves tervidőszak legfontosabb feladata az, hogy széles körű tevékenysé­gét gazdaságossá, az eddigi állami visszatérítések és tá­mogatások nélkül is nyere­ségessé tegye. Ezért már a terv koncepciójának kidol­gozásához is újszerű, eddig példa nélkül álló módszert alkalmaztak: a vállalat mintegy 6000 dolgozójától levélben kértek véleményt, ötleteket. Ez több mint száz hasznos javaslattal gazdagí­totta a vállalat fejlesztési elképzeléseit. Ezeket, vala­mint a piaci információkat — a gazdaságossági mutató­kat figyelembe véve —, a vállalat mintegy ezer ter­mékét minősítették, aminek alapján meghatározták a ter­mékszerkezet átalakítására vonatkozó tennivalókat. Legfontosabbnak tartják a vállalat termékértékesítésé­nek 80 százalékát adó kész szövetek összetételének vál­toztatását. íey a várhatóan nagyobb piaci keresletre számító felsőruházati pa­mut- és lentípusú szövet e’­A hiányzó alkatrészek ellenére Gyorsítják a téli gépjárműjavításokat Pécsi István f Heves megye termelőszö­vetkezeteiben és állami gaz­daságaiban jó ütemben ha­lad az erő- és munkagépek javítása, a tavaszi munká­hoz való felkészítése. A téli felújítást és karbantartást már decemberben elkezdték, a csúcs azonban ilyenkor, januárban van. Hogy. meny­nyire így van, azt jól bizo­nyítja ; január 4-e óta az ÁGROKER Vállalatnál csak­nem^- húszmillió forint érté­kű pótalkatrészt adtak el a gazdaságoknak. Ez néhány százalékkal több mint ta­valy januárban volt. A beszerzett alkatrészek mellett most is akadnak hiánycikkek. Ügy tűnik, már visszatérő gond, hogy a T—150-es szovjet traktorhoz nem kapni hengerhüvelyt és gyűrűt. Ezzel szemben az MTZ erőgépekhez szinte minden alkatrészigényt biz­tosítanak. Az elmúlt napok­ban a gazdaságok főleg ék­szíjakat, gumiköpenyeket, műszaki árukat, eke- és ve­tőgép-alkatrészeket vásárol­tak. Az AGROKER-nél igye­keznek beszerezni a hiányzó alkatrészeket, hogy ezzel a nagyüzemek segítségére le­gyenek. A közös gazdasá­gokban ugyanis gyorsítják a gépjavításokat, hogy idő­ben elkészüljenek vele és ne legyen gond a tavaszi in- di tásnál. valamint a műszaki és az egészségügyi ellátásban fel­használható textíliák, a kor­szerű lakástextíliák, sátrak, takarók, ponyvák, vitorla- vásznak termelésének és vá­lasztékának növelését. Fokozzák az elmúlt esz­tendőben sikeresen megkez­dett lentapéták gyártását is, megszüntetik viszont példá­ul a korszerűség követelmé­nyeinek már nem megfelelő 50 centiméter széles szöve­tek gyártását. A nem rubel- elszámolású exportban az eddigieknél is meghatáro­zóbb szerepet kap a gazda­ságosság. melyet a nemesen, korszerűen kikészített szö­vetek arányának növelése biztosít. A CHINOIN — VI. ötéves tervidőszakra szóló — prog­ramja szerint a belföldi ér­tékesítést évente 5,1 száza­lékkal növeli. A szocialista export — összhangban a szovjet—magyar agroké­miai egyezményben vállal­takkal — ennél .nagyobb mértékben, évi 8 százalékkal nő. A nem szocialista export emelésének mértéke lesz a legdinamikusabb, évente 12,2 százalékra tervezik. A vál­lalat jövedelmezőségének elősegítésére az elkövetkező öt év során az eddieknél lé­nyegesen több új terméket hoz forgalomba a Chinoin, ugyanakkor több cikk leállí­tását is tervezi a vállalat, kis mennyiségük gazdaság­talan előállítása miatt. Eze­ket részben újabb, korsze­rűbb cikkekkel váltják föl nagyobb részt azonban szo­cialista importból pótolják. (MTI) Ä2 ígéret szép 3Z&;; , Űrhajósaink lfísontön A vendégek a Il-es blokk vezérlőhelyiségében (Fotó: Perl Márton! A Gagarin Hőerőmű Vál­lalat dolgozóinak meghívá­sára szerdán Visontára lá­togatott Farkas Bertalan és Magyari Béla űrhajós. A kedves vendégeket — Kiss Sándornak, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjé­nek, Papp Tibor alezredes­nek, a Magyar Néphadsereg magasabb egysége képvise­lőjének és Zsirka Lászlónak, a járási pártbizottság titká­rának jelenlétében — Bódi Béla vezérigazgató és Raiki Sándorné, a vállalati párt- bizottság titkára tájékoztat­ta az erőmű munkájáról. Az űrhajósok a továbbiakban üzemlátogatáson vettek részt, majd találkoztak a munkáskollektíva képvise­lőivel. (Tudósításunk a lap 3. oldalán olvasható.) Lázár György fogadta Abdel Ghani Abdul Kádert Magyar— jemeni tárgyalások Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnöke szerdán hivatalában fogad­ta Abdel Ghani Abdul Ká­dert, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság' ha­zánkban tartózkodó párt- és állami küldöttségének- veze­tőjét. A kölcsönös egyetértés szellemében folytatott meg­beszélésen áttekintették a két ország baráti kapcsolat tait, valamint a fejlődő gaz* dasági együttműködés hely­zetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A szívélyes légkörű esz­mecserép. , jelen . vo.Jt-. Qqrai, Róbert külügyminiszter» helyettes és Salem Fares, a JNDK berlini nagykövetsé­gének " — hazánkban' is ákk- reditált — ideiglenes ügyvi­vője. (MTI) Ecséden kezdték Fejtrágya az őszi kalászosokra Üjratöltéskor csak néhány percet tartózkodik a földön a repülőgép. A munkát rakodógép segíti. (MTI fotó — KS) Már a tavaszra készülnek. Ezt bizonyítja az is, hogy megkezdődött az őszi kalá­szosok fej trágyázása Heves megyében. Szerdán látott munkához Ecséden, az Egyet­értés Termelőszövetkezet földjein az AGROPLAN Szö­vetkezeti Közös Vállalat he­likoptere, ahol növekedést elősegítő trágyát szórt a bú­zára és az árpára. Január elején egyébként már fel­szállt az első gép. miután ezzel jutatták pótlólagosan a földekre a rendkívüli őszi időjárás miatt elmaradt alapműtrágyát a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet­ben. i A közös vállalat repülő­gépei és helikopterei feb-í ruárban, valamint március­ban 35—40 ezer hektáron végeznek majd tavaszi fej- trágyázást megyénk állami gazdaságaiban és termelő^ szövetkezeteiben. Utána á tavaszi hónapokban a vegy­szeres gyomirtással folytat^ ják a munkát. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents