Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

VftÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 Nlsgkc /mm mmm *mm mm «— a Siolnoki mannt rif n rekonsti Tervszerű, alapos előké­szítés után vasárnap, az új év első munkanapján meg­kezdődött a Szolnoki Papír-' gyár rekonstrukciója, a ha­i Mm mmJmMl / m m jP / todik ötéves terv egyik ki­emelt beruházása. Az elő­irányzott 6,1 milliárd forin­tos fejlesztéssel új, évenként 50 000 tonnát, termelő papír­gépet, egy műnyomópapírok gyártására szolgáló 15 000 tonna kapacitású mázoló gé­pet állítanak üzembe, to­AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 3. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. január 5., hétfő HOSSZÚ ÜNNEP UTÁN Közöttük A beszámoló taggyülé­“ sek alkalmával me­gyénk több pártalapszerve- zetében, de a taggyűlése­ket megelőző pártcsoport- értekezleteken is felmerült a párttagok részéről az a jogos igény, hogy az alap­szervezetek vezetőségi tag­jai, de a gazdasági vezetők is több lehetőséget teremt­senek a kommunistákkal való személyes találkozá­sokra, beszélgetésekre. Azért is fogalmazódott meg ez. hiszen az idén a be­számoló taggyűléseket meg­előzően minden alapszer­vezetben beszélgetéseket folytattak az alapszerveze­ti vezetőségi tagok, s e beszélgetések is bizonyítot­ták, hogy mennyire hasz­nosak, mennyire szüksége­sek. ezek. az. őszinte eszme­cserék. Hiszen számtalan olyan kérdés van, amely­nek részletesebb kifejtésé­re sem a taggyűléseken, sem a pártcsoport-értekez- leteken nincs mód, külö­nösen nincs az egyéni gon­dok, egyéni problémák megtárgyalására. De akad­nak olyan párttagok is, akik a nagyobb nyilvános­ság előtt nem szívesen mondják el észrevételeiket, nem azért mert nincs vé­leményük. hanem azért, mért esetleg nem tudják úgy kifejezni magukat, mint szeretnék, vagy más tényezők zavarják őket. Az egyéni elbeszélgetések pozitív tapasztalatait fo­galmazták meg akkor a kommunisták, amikor azt kérték néhány helyen, hogy ezek a találkozások legye­nek folyamatosak, év köz­ben is több lehetőség le­gyen nézeteik kifejtésére, egyéni gondjaik megtár­gyalására, vagy akár ja­vaslataik megtételére. De azt is hozzá szüksé­ges tenni, hogy e találko­zások nem csupán a párt­tagok részére hasznosak, hanem igen jelentősek az alapszervezeti vezetők szem­pontjából is. Hasznosak, hi­szen számtalan olyan in­formációhoz jutnak, ame­lyekhez esetleg más for­mában nem, de azért is igen fontos a párttagokkal való folyamatos kapcsolat- tartás, mert ez erősíti a kommunisták bizalmát a vezetőkkel szemben. A taggyűlések alkalmá­val is elhangzott mentség­ként, hogy sok esetben * azért nem jut idő erre a J folyamatos kapcsolattar- | tásra. mert a vezetők — t beleértve az alapszervezeti J vezetőségi tagokat is — I igen leterheltek, elfoglal- j tak, kevés idővel rendel­keznek. Másrészt vannak olyan munkahelyek is, ahol a dolgozók, a kommunisták több telephelyen tevékeny­kednek, s ez is nehezíti a gyakoribb eszmecserét. Bizonyára igy is van ez, de ettől függetlenül mégis jogosnak mondható az ! igény, s mind a mozgalmi, mind a munkahelyi veze­tőknek időt szükséges sza­kítani a folyamatos kap­csolattartásra, a találkozá­sokra. Hiszen, különösen a mozgalmi munkában, alap­vető követelmény az em­berek között élni és dol­gozni. Kaposi Levente Az első teljes műszak az üzemekben Volt idő kipihenni a szil­veszteri mámort az ünnep­napok alatt: az „átalakított” naptár jóvoltából szabad szombattal kezdődött az év, az első igazi munkanap pe­dig vasárnapra esett. Több munkahelyen karácsony előtt dolgoztak utoljára a tervek sikeres teljesítése révén. Tegnap viszont — mint ar­ról megyénk üzemeiben, szö­vetkezeteinél tájékozódtunk — újra teljes műszakokban kezdődött meg a termelő- munka exportra és. hazai piacokra egyaránt. A Mátravidéki Fémműveknél, megyénk egyik legnagyobb gépipari vállalatánál az el­múlt év tervfeladatait het- venmillió forinttal teljesítet­ték túl, s ezzel első ízben sikerült elérni másfél milliár­dos termelési értéket. Az első munkanapon már min­den üzemben teljes műsza­kot tartottak, megkezdődött a fém csomagolóeszközök gyártása hazai és külföldi megrendelésre. Az idén na­ponta 1 millió 140 ezer da­rab alumínium tubust, 190 ezer aerosolos palackot és csaknem 10 millió korona- dugót gyártanak a vállalat nagy teljesítményű gépso­rain. A Csepel Autógyár egri gyárában munkásgyűlést tartottak az első műszakváltásnál. Mint­egy négyszáz dolgozó hall­gatta meg Demeter Pál gyár­igazgató beszámolóját az el­múlt évi teljesítményekről, az idei tennivalókról. Részt vett a munkásgyűlésen töb­bek között dr. Jenes Pál, az SZMT titkára és Kovács Já­nos, a városi pártbizottság titkára is. A vállalati átlagnál jobb teljesítmény­nyel zárta az évet a gyár, különösen az exportban el­ért sikerek figyelemre mél­tóak. Az idén 10 százalék­kal növeli termelését a gyár, bővülhet a nyugati export is. Az elmúlt év jó munká­jának elismerése, hogy a bérfejlesztés is átlag fölötti: mint azt a munkásgyűlésen bejelentették,. 5,3 százalékos bérfejlesztést hajtottak vég­re a gyárban január elsejé­től. Az első munkanapon az Ika- rugyár részére kezdték meg a sebességváltók gyártását; az idén már naponta egymillió forintot meghaladó termelé­si értéket produkál az egri gyár. A Hatvani Konzervgyárban a nyugalomba vonult Papp Józseftől az 1981-es eszten­dővel Bellák István főmér­nök vette át az igazgatói tisztet. Meg sem melegedett új székén, amikor az év első munkanapjának ese­ményeiről, illetve az idei el­ső hónapok feladatairól ér­deklődtünk tőle. — Az új esztendőt, a nagy leltározást követően, a litográfiái és a dobozüzem kezdte igen nagy lendülettel, három műszakban. Indokolt az ilyen start,' mert 1981-ben az üzemrészeknek 48 millió dobozt kell' előállítaniuk a legkülönbözőbb készítmé­nyeinkhez. Korábban jelentős mennyiségű dobozt, címkét szállítottunk testvérüze­meknek, ez az idei eszten­dővel gyakorlatilag megszű­nik, mert a litó- és doboz­üzem teljes kapacitását le­kötik gyártmányaink — mon­dotta Bellák István igazga­tó. — Ami az árutermelést illeti, évkezdő cikkünk a zakuszka, amiből ezerötszáz tonnányit szállítunk szovjet exportra. A gyártóvonal pró­bája sikeresnek bizonyult, jgy a hét folyamán áttér­hetünk a termelésre, majd a kiszállításra ... Gyöngyösön, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál viszonylagos csend fogadott bennünket vasárnap reggel. — Megszokott ez a mi szakmánkban, hiszen az ün­nepek előtt nagy volt a haj­tás, rengeteg húst és tölte­lékárut szállítottunk a ke­reskedelemnek, s a fogyasz­tók hetekre bevásároltak az év vége előtt — mondotta Molnár Gábor igazgató, aki­vel nemcsak termelési kér­désekről váltottunk szót. ( Mint megjegyezte, a nap fo­lyamán a bérfejlesztés, a differenciált és ösztönző bé­rezés új módozatairól is döntenek. Lényege ennek, hogy az idén havonta érté­kelik egy-egy üzemrész mun­káját, s úgy részesül min­denki az anyagi javakból, ahogyan dolgozott. Célként szerepel a vállalat tevékeny­ségében az értékesítés szer­ződéses alapokra helyezése is, ami a fogyasztók érde­keinek messzemenő figyelem- bevételén túl hasznos lesz mind a kereskedelem, mind az ipar számára. A vállalat az elmúlt esz­tendőben 1,8 milliárd ter­melési értéket produkált. A kölcsönös előnyökön nyugvó szerződéses rendszer beveze­tése révén az 1981-es esz­tendőben ennél többet vár­nak. És a tervek, úgy tűnik, reálisak. — Az új esztendő- folya­mán 18 ezer marhát, 248 ezer hízott sertést vágunk, felvásárló tevékenységünk kiterjed 25 ezer juhra is, ami pedig a húskészítmé­nyeket illeti, 4800 tonnányit szeretnénk az év során szál­lítani a kereskedelmi part­nereknek. E munka előfel­tételeinek a biztosítását egyébként megkezdtük a mai napon. Folyik a hús cson­tozása, a kolbásztöltés, il­letve rendre átvesszük a hí­zósertés-szállítmányokat .., Kerecsenden: szántással kezdtek.7 7 A kedvezőtlen időjárás miatt elhúzódott őszi beta­karítás hatására megkésett mélyszántást folytatták az új év első napjaiban a kere- csendi Aranykalász Termelő- szövetkezetben. Ennek mi­előbbi befejezésére töreked­nek a következő napokban. — Nemcsak kinn a földe­ken, hanem az irodában is zajlik az élet — emlegette Nagy József, a közös gaz­ízLá Orosz Ernőné 23 esztendeje dolgozik a konzervgyár do­bozüzemében (Fotó: Szabó Sándor) daság megbízott elnöke. — A zárszámadásra készülve, me­lyet várhatóan január végén, február elején tartunk, a leltározást összesítettük va­sárnap. Emellett készítjük idei tervünket is a múlt évi nehézségekből okulva, ebben az évben változtatunk a ter­melési szerkezeten. Az ener­giaigényes kukoricaterme­lést csökkentjük, és nagyobb figyelmet fordítunk a nap­raforgóra, valamint a tömeg- takarmányokra. Emellett tavasszal folytatjuk az Eger —Mátra vidéki Borgazdasá­gi Kombináttal együttmű­ködve a bikavérprogram megvalósítását. 48 hektáron telepítünk új szőlőt. Ennek az előkészítését már koráb­ban befejeztük. Minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy 1981-ben eredménye­sebben dolgozzunk. Alkatrészért, gépért jöttek. Ladányi István és Bokros Tibor az előkészítőben munkál­kodik Az új esztendő első há­rom napján is dolgozott a szállítóbrigád a Heves me­gyei AGROKER Vállalatnál. Volt mit tenniük, hiszen 15 vagon áru érkezett: mező­gazdasági erő- és munkagé­pek. pótalkatrészek és nö­vényvédő szerek, amelyeket kipakoltak és a raktárban helyeztek el. — Vasárnap reggel rövid statisztikával kezdtük az új év első munkanapját — mondta érdeklődésünkre Joó Imre igazgató. — Számba vettük, hogy mi maradt az óévből és mit tudunk adni vevőinknek. Három százalék­kal túlteljesítettük múlt évi tervünket, ami nem volt könnyű feladat! Vasárnap délelőtt már megérkeztek az első vásárlók. Pótalkatré­szekért jöttek Kerecsendről. Hatvanból. Egerszalókról és Detkről. Gépeket vittek a sarudi. a verpeléti termelő- szövetkezetbe, valamint a Mátrai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaságba. Növényvédő szert szállítottak Abasárra, a detkiek pedig fóliát vásá­roltak a korai primőrterme­léshez. Várjuk a jó időt, hogy a műtrágyákat is mi­hamarabb eljuttassuk a gaz­daságokhoz, a tavaszi nyi­táshoz. vábbá a gyár jelenlegi 4-es számú papírgépének évi tel­jesítményét 13 000 tonnáról 22 000 tonnára bővítik. A rekonstrukció befejezésének határideje: 1984. szeptember 30. elkészültével a gyár évi 47 000 tonnár termelése több mint a kétszeresére. 105 000 tonnára nő és a mostaninál több értékes, köztük finom, famentes papírt állít majd elő. Az új nagy teljesítményű papírgyár alapanyagának egy részét a Szovjetunióból szerzi be. Annak fejében ugyanis, hogy Magyarország részt vesz az Uszty-Ilimszki Cellulózkombinát építésében, évente 40 000 tonna fehérí­tett íenyőcellulózt kapunk a Szovjetunióból, Ugyanennyi nyersanyag érkezik a gyár­ba Jugoszláviából is, ahol a magyar nyárfarönköket dol­gozzák fel. Kitüntetés Az Elnöki Tanács ViJ govszki Ferencnek, a Ma­gyar Távirati Iroda főmun­katársának 60. születésnap­ja és nyugállományba vonu­lása alkalmából — több év­tizedes, eredményes mun­kásságának elismeréseként — a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést vasár­nap Övári Miklós, az MSZMP PB tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője. Rekord­mennyiségű acél Az 1980-as jó-közepes eredmények után az új év­ben tovább növelik a Lenin Kohászati Művekben a ke­resett, versenyképes termé­kek körét, ami egyben na­gyobb nyereséget is jelent. A korszerű gyártás fontos feltételét teremtették meg azzal, hogy az elmúlt év vé­gén elkészült és megkezdle próbaüzemét a kombinált acélmű konverterüzeme, amely a próbagyártás során több mint ötezer tonna ki­fogástalan minőségű acélt gyártott. Az új üzem janu­ár 4-től. tehát vasárnaptól már teljes kapacitással dol­gozik. Jó ütemben épül a folyamatos acélöntőmű és egy ívfényes kemence is, amelynek elkészültük után szintén kiváló minőségű acé­lok gyártására lesznek al­kalmasak. A fejlesztések se­gítségével az idén az igé­nyeknek megfelelően rekord- mennyiségű, 1 millió 100 ezer tonna acélt gyártanak, s várhatóan hengerelt áru­ból is minden igényt kielégí­tenek. A korábbinál többet gyártanak a rendkívül kere­sett húzott acélokból, csa­varárukból és vasöntvények­ből is. Villamos vontatás a dél-alföld/ vasutakon is A MÁV szegedi igazgató­ságának öt dél-alföldi me­gyére kiterjedő munkaterü­letén vasárnap végleg be­fejezték a személyszállítást a gőzmozdonyok. Az utolsó gőzössel vontatott személy- vonat Kiskunhalasról indult és Bajára érkezett. Ezt kö­vetően az egész dél-Alföld te­rületén a gazdaságosabb, gyorsabb, tisztább dízel- és villamos vontatás váltja fel a gőzmozdonyokat, amelye­ket a teherszállításban még felhasználnak. Hétfőtől me­netrendszerűen villanyvona­tok szállítják az utasokat a Cegléd—Kiskunfélegyháza— Kiskunhalas közötti vasút­vonalon is, amelynek viDa- mosítását a múlt év végén fejezték be.

Next

/
Thumbnails
Contents