Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
Második otthonok ifjúságpolitikai műsor a tévében Aktuális ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó műsorokat sugároz a közeljövőben a televízió. A Fiatalok estje, amely a KISZ kongresszusi levele kapcsán fórumszerűen vitat meg időszerű témákat, az eddigi gyakorlattól eltérően márciusban az egyes csatornán jelentkezik; az illetékes vezetők a stúdióban válaszolnak a fiatalok felvetett kérdéseire. Párviadal címmel vetélkedősorozat kezdődik a képernyőn tavasszal. Az öt adásban két-két fiatalember közgazda- sági, számviteli, népművelői, egészségügyi kérdésekről vitatkozik. Ismét megrendezi a televízió a Riporter kerestetik vetélkedőt. Az októberben képernyőre kerülő, tehetségkutató adásokban kiemelkedően szereplők a tv különböző műhelyeiben riporter, műsorvezető és szerkesztő munkatársakként tevékenykedhetnek maid Jelentkezhetnek mindazok a KISZ- korú fiatalok, akik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkeznek, s vonzódnak a mikrofonos, a kamerás világhoz, a televíziós munkához. Vizsgák Változatosak az egri főiskolás kollégium napjai így, vizsgaidőszak táján. A reggeli ébresztőt a füttyös kedvű csőszerelők adják, akik javítják a zuhanyzót. Délig a takarító néni népdalokkal emeli a hangulatot s ez kiváltképp ösztönöz az elmélyült tanulásra. Közben visszaérkeznek az aznap vizsgázók, első útjuk a konyhába vezet. Mivel ott folyik a „tracckparti”, az élménybeszámoló amit a vizsgák előtt állók egyik cigarettáról a másikra gyújtva hallgatnák! Közben a rozsokon Totyognak a kávéfőzők. Ez az Információ- csere ideje. A már vizsgá- zottak helyzetképet adnak a tanárok lelkiállapotáról. Végtére is ráripakednak a konyhai hangoskodik ra, s eg.y-két óra csend következik, mert a kosarasok is elvonulnak edzésre. Este lazításképpen újabb eszmecsere, ki hol tart, aztán újra nekiesnek a több- száz oldalas „restanciának”, s éjfélig le sem teszik a könyvet. Majd a bifiázástó! rémálmokba zuhannak. így mú'atják az időt a vizsgák tájékán. A vizsgaidőszak végül is kinek sikert hoz, kinek kudarcot. Da ezujób- biak . számára Is van még lehetőség! Az utóvizsga. Tercny Andrea fúisk, hallgató Disziíó-pianóiian? Mint a nyugatnémet Qulck'böl megtudhatjuk. F riedhelrr Fart li mann északrajr, j-vesztfálial munkaügyi es szociális miniszternek az esseni ifjúsági klubokban tett látogatása — csakhamar „meneküléssel" 'gzödött. A derék államférfi ugyanis egyszerűen elviselhetetlennek tartotta a diszkózenét, ami a fiatalok körében fogadta. Olyannyira tűrhetetlennek, hogy a nem mindennapi kirándulását követően rövidesen hivatalosan is Intézkedett a számára szokatlan és kibír* hatatlan zaj visszaszorítására, Elrendelte, hogy szakemberek vizsgálják meg a tartomány most már valamennyi diszkóját, s végezzenek műszeres ellenőrzést a zajszint pontos megállapítására. Mert ha az elfogadott balesetvédelmi előírások alapján immár 1973. óta az üzemekben sem megengedhető a 90 decibelnél nagyobb hangerősség — feltehetően a szórakoztató, iparban is káros. Hiszen ekkora zajban mindenfajta szórakozás kizárt... Gondoljunk csak arra. hogy például hasonló hatást gyakorol dobhártyáikra egy előttünk elrobogó gyorsvonat. vagy éppenséggel egy tőlünk 100 (méternyire felszálló repülőgép! Csupán érdekességként *mlíti a lap, hogy Siegen egyik diszkójában 110 decibelt mértek — ami mindössze tízzel alacsonyabb attól az erősségtől, ami a fájdalomhatár. Ilyenformán a fiatalok által kívánt hangerő. az orvosok egybehangzó véleménye szerint kimondottan káros. Ennek ellenére úgy néz ki. hogy a szigorú miniszter felháborodása, intézkedései ellenére sem igen gátolják különösebben az ifjú nemzedék szórakozását, miután a ' várható rendelkezések elsősorban a diszkók alkalmazottaira vonatkoznak majd. Mindenekelőtt a személyzetet kívánják védeni a tartós egészségügyi károsodástól, ami egyébként — sajnos — már is több szomorú példával szolgál. Északraj na-Vesztfá* liában például 1979-ben a munkahely okozta betegségek 43 százaléka hallás- csökkenés volt, a 10 esztendővel koi’ábbi hat százalékkal szemben... A diszkótulajdonosok nagy része azonban már így is igen szorult helyzetben érzi magát, őszintén aggódik. Természetesen: a bevétel miatt. A halk diszkó ugyanis: nem vonzóerő. Miközben védik a személyzet egészségét, óhatatlanul elnéptelenednek a szórakozóhelyek, megcsappan, elpártol a közönség — tönkremegy az üzlet. .. Ennélfogva a mulatók világában mentik, ami menthető. Néhány szemfülesebb tulaj így már most úgynevezett „csendzónákat" alakított ki üzletében. Vajon, mi lesz a vége.. ? Hogyan és mit tanul a kollégiumi diák? MAGYARORSZÁGON MA CSAKNEM KILENCVENEZER (1—lf) éves diák él és tanul diákotthonokban és kollégiumokban. Többségük — a középiskolások háromnegyede, a szakmunkás- tanulók 90 százaléka — hátrányos helyzetű, míg az általános iskolások legtöbbje munkás- vagy parasztszármazású. Számukra nemcsak az iskola, de a kollégium is — szó szerint — második otthon, ahol lehetőségük van azoknak a nevelési, műveltségben hiányosságoknak a pótlására, amelyeket a családi otthon nem biztosított. A közvélemény, a szülők körében így is ismertek a kollégiumok. A szülők afféle melengető fészeknek, második otthonnak képzelik, a diákok viszont folytonos ösz- szezártságról, választék- hiányról. a művelődési lehetőségek korlátozottságáról, állandó felügyeletről, apácazárdáról. terrorisztikus nevelési módszerekről, fölösleges drillekről beszélnek. Mi az igazság? A kérdésre nincs egyértelmű válasz, ki-ki érzelmei szerint felel. Objektív felmérések sem állnak rendelkezésre, mert az iskolák mögött a kollégiumok, diákotthonok háttérbe szorulnak és, a kelleténél kevesebb figyelem esik az ott .folyó szakmai. nevelési munkára. Magyarán: nagyon kevés és haszonnal forgatható kollé- giumelemzés készült az utóbbi időben. Ezért is tarthat érdeklődésre számot az a felmérés, amelyet a nagyatádi József Attila Diákotthon nevelőtanárai végeztek a diákotthonban élő gyerekek körében. A tanulmány a nevelési módszerekkel, a közösségi élettel, a diákok egymás közötti kapcsolatával egyaránt foglalkozik, de legérdekesebb és leginkább tanulságos része mégis az, ahol a kollégiumban élő diákok tanulmányi szokásait, módszereit elemzik. Ebből világosan kiderül, hogy semmiképpen nem hasznos,- ha a diákoknak kötelezően, csöngetésre ‘ és meghatározott ideig egységesen kell tanulniuk. Ugyanis a parancsszóra vagy csöngetésre megkezdett tanulás esetében a diák gyakran 10—15 percig tanulmányozza az órarendjét, majd lassan előveszi és kipakolja a könyvéit, füzeteit, meghegyezi a ceruzáját, szétszedi a tollát, pepecsel mindennel, ami csak a keze ügyébe kerül. Újabb 20—25 perc múltán nyitja csak ki a könyvét és kezd neki a tényleges tanulásnak. A felmérés készítőinek véleménye szerint ennek oka; az állandó ismétlődés, a mechani- kusság; a szigorúan megszabott tanulási idő a diákot nem is kényszeríti önálló alkotó munkára. Ezért — s ez különböző korú diákoknál általános tapasztalat — a kollégisták már az első problémánál azonnal a nevelőtanárhoz fordulnak. A OIÄKOK NAGY TÖBBSÉGÉNÉL a tantárgyi sorrend is mechanikusan ismétlődik. Nagyatádon 4 évig tartó megfigyelés igazolta, hogy a diákok először a matekot veszik elő, ezért gyakran nem is marad idő másra A matek után a fizika és a kémia a mumus, és ezek az időrabló tárgyak — a gyakori írásbeli házi feladatok miatt is — elveszik az időt a humán tárgyak — a történelem, az irodalom, az idegen nyelvek elől. Az elsős gimnazisták például 00 percet fordítanak a matematikára, 35 percet a kémiára, de már csak 20-at az oroszra, tízet a németre, és nvolcat a magyar nyelvre. A negyedikeseknek a matek ötven percet „ér meg”, a fizika 25-öt, az orosz 15-öt, a német 8-át és a magyar nyelv már csak ötöt! A tanulmányírók véleménye szerint az aránytalanságot az is okozza, hogy a természettudományok oktatásában az utóbbi években talán fölöslegesen nagymértékben került előtérbe az írásbeliség. Szintén általános érvényű tapasztalat, hogy a diákok mechanikus séma szerint — biflázással vagy csak olvasgatással — próbálják elsajátítani az irodalmat. történelmet és biológiát is S akárcsak a matematika esetében —, s mert olyan kevés idejük marad az önálló munkára, gondolkodásra — e tantárgyak esetében is a korrepetálástól várják a megváltó segítséget. ' Nagyatádon a középiskolás kollégisták 81 százaléka jár rendszeresen korrepetálás, ra. van nem is egy olyan diák, — aki 4—5 tárgyból is „mankókat” használ, holott erre szellemi képességei egyáltalán nem kényszerítenék rá. A NAGYATÁDI PÉLDÁK valószínűleg az országos helyzetet és állapotokat is jellemzik. Diákotthonainkban, kollégiumainkban ma még meglehetősen korszerűtlen körülmények között, korszerűtlen nevelési-oktatási elvek szerint teremtenek „otthont” a diákoknak. Ez a kollégiumelemzés is bizonyság rá, a helyzeten sürgősen változtatni kellene. De hogyan? A nagyatádi nevelőknek erre a következő receptjük van. Olyan „ösztönzők” bevezetését kísérelték meg, amelyek érdekeltté teszik a diákokat a tananyag önálló és hatékonyabb elsajátításában. A 3.6-os tanulmány átlag elérése esetén a diákok jogot kapnak a kötetlen tanulásra a könyvtárban, a hálószobában, alkalmanként kimenőt vagy hétvégi eltávozást kapnak, ha tanulmányi eredményük nem romlik, vagy folyamatosan javul. Mindez azonban csak szépségtapasz lehet. Azon a tényen, hogy a diákokat az iskolákban nem tanítják meg értelmesen tanulni, a szabad idővel hasznosan gazdálkodni — ez a kétségtelenül ösztönző és hasznos újítás sem változtathat lényegesen. EZÉRT LENNE Jö, ha minél több hasonló felmérés készülne és az eredmények birtokában az iskolákban éppúgy, mint a kollégiumokban, kísérletet tennének hasznos új nevelési, oktatási módszerek bevezetésére, hogy ezek az intézmények valóban a hátrányos helyzet felszámolásában segítő második otthonok legyenek. Sebők János Lennon 1. A hatvanas évek Szertefoszlott egy remény. Az, amit a Beatles-rajongők milliói a világ minden táján évenként újra lehetségesnek tartottak, már nem történhet meg: John Lennonnal a Beatlest véglegesen a sírba helyezték. Mégis olyan szép játék volt elképzelni azt, hogy még egyszer lehet Beatles. John és Paul még egyszer fantasztikus, ironikus szőve, geiket énekelnék, George fásult arccal tépné gitárja húrjait és Ringó a dob mögül villogtatná fogait. A Bee Gees tovább dalolhat, a Rolling Stones fáradhatatlanul szerepelhet tovább a rockfronton, a Beach Boys feltűnhet alkalmanként egy lemezzel: a Beatles azonban John Lennon nélkül, értelmetlen, szomorú halála miatt soha nem lehet már Beatles. Üstökösszerű karrierjük, őrült sikerük nagyon is ösz- szekapcsolódott a hatvanas évekkel. A korszak keltette őket életre és ők. mint John Lennon vélte, a „jó zene kikötője” akartak lenni. És John Lennon, aki az együttesben a legélesebb nyelvű, és legnagyobb szókincsű volt, hozzátette: „A társadalomtól elszakítva az ember nem becsülheti túl a jelentőségét.” A hatvanas évek az emberibb, békésebb jövőbe vetett nyugtalan hit évtizede volt. Énekeltek a liverpooli nyomornegyedben töltött ifjúságukról, gúnyolódtak a mindennapi félelmeken. Filmen és lemezen kiáltottak. „Help!”. Majdnem minden Beatles-szerzeményt John Lennon és Paul McCartney komponált és írta a szövegét. Míg a lírikus Paul szívesen veszett el a „Yesterday” cselló hangjában, vagy szívesen képzelte el, milyen lesz 64 éves korában. Johint nem érdekelte sem a múlt.. sem a jövő. Lassanként kezdett elfordulni az együttestől, amelynek a sikere rtnár gigantikus dimenziókat ért el és a könnyelmű üzletek és állandó kiadások mellett mind r négyen százszoros milliomosok lettek. Utolsó nyilvános koncertjét 1966 augusztusában „celebrálta” a Beatles rajongók ezrei várják a — az egyre komplikáltabbá váló zenéjük a hangstúdióhoz kötötte őket. Végül 1970-ben, pontosan tíz évvel azután, hogy a ..Silver Beatles” először fellépett, ahogy kezdetben nevezték magukat, többé-kevésbé neheztelve szétváltak. John Lennon volt az, akit második felesége. Yoko Ono feltüzelt és elkezdett gondolkodni az életén. majd megállapította: „ö volt az”, — ismerte el nemrégen Jonh Lennon egy interjúban — ..aki mindenre megtanított. amit ma tudok.” Az eredmény: Lennon elhagyta az együttest és az addigi életét. (Folyt, köv.) KswfJtkézije eaii vége ^ütütósíe.k. _ MAI műsorok: líOID Kossuth rádió 8.27 Világablak. 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 Barokk kamaramuzsika. 9.44 Kis magyar néprajz. 9.49 Tarka mese, kis mese. 10.05 Diák- félóra. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Zenekari muzsika. 11.30 Indulók, táncok, fúvószenekarra. 12.00 Déli krónika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Kritikusok fóruma. 13.30 Dzsesszmeló- diák. 14.29 Literatúra. 15.10 Táncházi muzsika. 15.28 MR 10-14. Iskolák — őrsök — barátok. 16.08 Könyvpremier. Isten tenyerén ülünk. 16.48 Francia madrigálok 17.07 Egyesülés Szerencsen. 17.32 Maurizio Pollini zongorázik. 18.15 Hol volt, hol ner.i volt. 18.30 Esti magazin 19,15 Gondolat — A rádió irodalmi lapja. 20.00 Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 20.53 Népi muzsika. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Esti hangverseny. 23.25 Operafelvételek. Petőfi rádió 8,05 Operettfelvételek. 8,20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Népi zene. 10.00 Zene- délelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Az Eötvös-díjas suszter. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől négyig. 16.00 Mindenki iskolája. 16.33 Útközben. 16.35 Tudományos könyvespolc. 16.40 Filmdalok. 17.00 Barátság slágerexpressz. 18.30 Hírek. 18.33 Népzenekedvelőknek. 19.03 Barangolás régi hanglemezek között. 19.25 Reagan-rajt. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.30 Hírek. 20.33 Válas(s)z! 21.25 Országtérkép hangjegyekből. 22.25 Bécsi operettekből. 23.15 Behár György szerzeményeiből. 24.00 Hírek, időjárás. 8.59 Műsorismertetés. 9.00 Idősebbek is elkezdhetik, 9.05 Iskolatévé. Rajz (ált. isk. 1—4. oszt.) 9 25 Delta. 9.50 A Márkiné, NDK tévé-óim (ism.) 11.00—11.40 Hófehér kőoszlop Mistingu- ettnek. Francia dokumentum film a neves sanzon- énekesnőről. 14.30—16.00 Iskolatévé. 14.30—15.10 Továbbképzés pedagógusoknak. 15.10—15.30 Rajz. 15.30 —16.00 Kamera. 16.03 Műsorismertetés. 16.05 Gólya- vát'i esték. A nemzet histó- rikuma — I. rész. 16.50 Hírek, 16.55 Jelmezben és álarcban. NDK tévéfilm. 18.20 Reklám. 18.25 Ki figyel oda? Riportműsor 18.30 Staféta. Tíz perc ifjúság. 19.00 A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.05 Reklám. 19.15 Esti mese. A repülő malac (Mazsola). 19.30 Tv- híradó. 20.00 Vasárnapi szülök. Magyar film. 21.35 Kockázat. Versenyben a világpiacon. 22.05 Folytatólagos előadás. Portréfilm VéS2i Endréről, 22.55 Tv- híradó 3. NwüsójfG) 1981. január 28., szerda 1966. A londoni repülőtéren a Beatlest.
