Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
I Lassan vagy gyorsan? AZT MONDJA A FEJLESZTŐ MÉRNÖK, kétszer is vigyázzak, mielőtt a műszaki fejlesztés fontosságáról írok: nehogy kelepcébe essek és erénynek fogjam föl a kényszerűséget! Mostanság sokszor elhangzik különféle . fórumokon és íróasztalok mögül, hogy mérsékeltebb növekedési ütem vár a gazdaságra, és ez talán még jó is, mert visszafogott tempó mellett nagyobb lehetőség nyílik az ésszerűbb műszaki fejlesztésre. „Lassúbb iramnál — úgymond — komótosan körülnézhet az ember, rendezheti sorait, kétszer is meggondolhatja, mit hova tegyen.” Ez így logikusan hangzik, csakhogy ennek az ellenkezője is igaz. - Vagy talán rohanó tempó mellett nincs ugyanakkora esély a termékeny gazdálkodásra, a szellemi-anyagi erők okos fel- használására? Miért ne volna, mondja a fejlesztőmérnök. a műszaki fejlesztés sikere végül is nem a tempón, hanem a gazdaság mindenkori életképességén múlik. Nehogy azt higgye valaki, hogy a mérsékelt tempó már eleve, megalapozza a sikeres műszaki fejlesztést, s hogy a reális terv egyúttal mindenkor ideális terv is. Lehet ez a terv kényszerű is. Igaz, a népgazdasági lehetőségek ismerete a gondolkodás középpontjába kényszeríti a műszaki fejlesztés elismerését. Annak felismerését, hogy műszaki fejlesztés nélkül képtelenség lépést tartani a világgal. Néha már úgy tűnik, mintha a technika teljesen külön utat járna, s gazdasági fellendüléstől, recessziótól, válságtól függetlenül halad a maga útján, s nap nap után újjal, korszerűbbel lepi meg a világot. Fellendülés idején azért, mert van pénz, recesszió idején meg éppen az erőforráshiány okán; hiszen kevesebb ráfordítással kell ugyanazt az értéket letenni a társadalom asztalára. így. aztán egyetlen , ipari ország sem teheti meg, hogy a mérsékelt növekedési ütemre hivatkozva ne törődjék a kutatással, fejlesztéssel. AZT, HOGY MILYEN LESZ a 80-as évek világgazdasága, milyen meglepetéseket tartogat a világpiac, senki se tudja. Egy azonban biztos: a gazdasági recessziót mindenütt felváltja majd egy fellendülési folyamat, s a ma még csak kutató és fejlesztő intézetekben ismert tulajdonság holnap már a piacon kínálja magát termék formájában. Az is bizonyos, hogy fölértékelődnek az anyag- és energiatakarékos gyártási technológiák, s teret hódít a miniatürizálás és az elektronika alkalmazása. Ilyen helyzetben kell a magyar népgazdaságnak lépést tartania a világgal. Ugyanakkor az is igaz: a világ egyetlen országa sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elaprózza műszaki, fejlesztő, kutató apparátusa erejét. Hazánk különösen nem. De minden országban akad olyan terület, ahol a hagyományok, az anyagi és szellemi erőforrások alapján minden esély megvan a korszerű termelés kialakítására. Ilyen terület nálunk egyebek között az elektronika, amely, ha több éves késéssel is, de végre méltó helyet kapott a kiemelt fejlesztési programok között. Az ésszerű szelekció, a kutató-fejlesztő tevékenység súlypontozása előfeltétele a sikeres műszaki fejlesztésnek. S nemcsak korszerű, eladható termékekről van szó. A világpiacon voltaképpen ma már nem is annyira az egyes termékek, mint a háttérben meghúzódó termelési rendszerek versenyeznek. Ez a legtöbb magyar termék esetében tapasztalható, hiszen .— a többnyire követő jellegű műszaki fejlesztési politikánk miatt — termékeink . döntő része akkor kerül világpiacra, amikor már nem az újdonságáért veszik. A magyar termékek versenyre kényszerülnek hasonló külföldi termékekkel, s a verseny kimenetelét a minőség mellett a magas termelékenység. az alacsony önköltség vagy éppen a rövid szállítási határidő dönti el. Ezért nemcsak a korszerű termék előállításához szükséges műveleteket, hanem az egész gyár'ási rendszert, iparági folyamatot kell a lehető legmagasabb szintre és szervezettségre emelni. A műszaki fejlesztésben is szakítani kell a termékközpontúság elvével, s fölcserélni a fejlesztés, a gyártás, sőt a? értékesítés folyamatának egységével. A műszaki fejlesztés fogalmába tehát voltaképpen a korszerű, szervezett gazdaság valamennyi tényezője beletartozik. KÖZISMERT, HOGY A MOST KEZDŐDÖTT ÖTÉVES TERV fő célja, a külgazdasági egyensúly megteremtése. Ám előfordulhat, hogy egy-egy műszaki, fejlesztési döntés elhatározásánál nem a világpiaci körülményekből, hanem a távlati érdekekből ésszerű kiindulni. Hiszen a mérsékeltebb növekedési ütem ellenére is hosszabb időszakra csakis a nagyobb növekedés, a gyorsabb fejlődés lehet az ország célja. (M. Gy.) Változó idő, változó társadalom. .. Nők, férfiak, gyermekek — Növekszik-e a lányok férjhez menési esélye? — Hány tanító nénire lesz szüksége a mostani bölesődéseknek, akik öt év múlva iskolába mennek? — Mennyi tanteremre lesz szükség? — Lesz-e elég divatos, olcsó cipő, ruha azoknak a fiataloknak. akik három év múlva már önálló keresők lesznek? — A nyugdíjba menők részére tudjuk-e majd biztosítani a megfelelő életfeltételeket? évi népszámlálás demográfiai adatai segítségével. A nemek aránya az elmúlt évtizedben országosan átlagban alia változott. Az előző tíz évhez közel hasonlóan, 1980-ban 1000 férfira 1061 nő jutott. Ez az arány a legmagasabb Budapésten (1126), továbbá Somogy (1100), Heves Az ország lakosságának korösszetétele Terület 0—14 éves 15—89 éves 49—59 éves 69—X éves * az összes lakosság százalékában, 1980. 1. 1. mind a nők. mind a férfiak körében több mint másfél- szeresére emelkedett 1970- hez viszonyítva. Budapesten az elvált férfiak aránya kétszer akkora, mint a községekben, és a Budapesten élő nők egytizede elvált, ami háromszorosa a községekben élő elvált nők arányának A válások növekedése mellett csökkent az újraházasodások száma. Ugyanakkor mindkét nemnél emelkedett az özvegyek aránya, ami az idősebbek számának növekedéséből is következik. Fentiekből kiderül, hogy sok az egyedül élő ember. Az okok vizsgálata szociológu- ' sok. pszichológusok, közgazdászok feladata, de a velük való fokozottabb törődés az egész társadalom ügye. (Gy. Z.) A Mátra és a természetvédelem TÖBB ÉVES ELŐKÉSZÍTÉST követően, remélhetőleg már a közeljövőben elhárul minden akadály a Máiról Tájvédelmi Körzet létrehozása elől. Az Északi-Középhegység e kiemelkedő tagjára a természetvédelem jogainak kiterjesztése egyaránt felkeltheti a természetszére- tők lelkesedését és a védelemmel járó esetleges korlátozásoktól félők aggodalmaskodását. Kinek-kinek igaza van a maga módján, feltétlenül szükséges azonban az intézkedés egységes értelmezése. Ezért próbáljuk meg az elfogulatlanság álláspontjáról megközelíteni a kétségtelenül kiterjedt védelem jelentőségét — nem tagadva a természetszerétők > táborához való tartozást. A védelemben elsődlegesen nem is a terület viszonylagos nagyságát tekintjük jelentősnek, amivel Heves megye legnagyobb védelmi egysége jön létre, hanem azt a tényt, hogy a Mátrában már az itthon és külföldön egyaránt korszerűnek tartott szemlélettel igyekszünk érvényre juttatni a védelmet. Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a természetvédelem nem önmagáért való tény. A tavaszi virágpompában zsongó hegyi rétek, a katedrális hangulatú bükkösök, vagy a síkságok, vizek madarainak széles körben még alig ismert gazdag látványa a legszembetűnőbb érzékeltető je természetes környezetünknek. Mégis, fontosságuknak olyasféle megfogalmazása, hogy ezek nélkül sivár lenne az ember élete: igaz, -de nem teljes. A természetvédelem mai programjához mérten nagyon leegyszerűsített. TIZENÖT-HŰSZ ÉVVEL EZELŐTT ez a munka nálunk talán még nem igényelte mélyebb összefüggések feltárását, mert a civilizációs terhelések akkor alig módosították az ország tájait. A hatvanas évekejR Jtóv^tő fejlődés^ azonban már olyan változásokat hozott, amelyek a természetes környezetünket képező élővilág védelmét nemcsak társadalmi, h'anem népgazdasági feladattá emelték. Az egyértelműen fejlődésnek minősülő változások legszembetűnőbb vonását a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése hozta, ezen belül is a nagytáblák kialakítása. A régen megszokott mező- gazdasági táj, ahol a sokféle, hagyományos eszközökkel és módon termesztett növény jóformán beilleszkedett a természet rendjébe, alig húsz év alatt a korszerű termelési rendszerek igényéhez igazított több száz hektáros, asztalsimára boronáit termelési egységekké változott. S ahol régen az apróvadakkal egyetemben alig zavart módon volt található számtalan rovar, kisemlős és egyéb élőlény, ott ma a talajbaktériumokat. a humusztartalmat, a vízháztartást, a tápanyagszintet és -összetételt a talajszerkezetet laboratóriumi rendszerekkel ellenőrző és irányító, majdhogynem vegytiszta gazdálkodás folyik. A ..nem odavaló” élőlények, a nagy teljesítményű gépek, a repülőről szórt vegyszerek hatósugarában nem kapnak életteret. Jóllehet nem vitatható, hogy a fejlődés, a termelés hatásfokának emelése azokban az ismeretekben gyökerezik, amelyek a természet és termelés kölcsönhatásában évek, évtizedek alatt halmozódtak fel. S az is tény, hogy a korábbi viszonyok között feltárt összefüggésekre nyilvánvalóan támaszkodhatunk, de az újabb eredményekre való törekvés már megköveteli az embfcr által nem befolyásolt természetes folyamatokhoz való visszacsatolást. A TERMÉSZET PRODUKTUMA és az embernek az anyaföldhöz fűződő ragaszkodása között ugyanis van égy azonos jellegű összefüggés. Az ember egy-egy területen a lehető legtöbb terméket akarja előállítani a legkisebb ráfordítással, s ennek érdekében meg kell ismernie a termelés tárgyát, eszközét, folyamatát egészében és részleteiben. Tudnia kell, hogy az az egy növény hogyan állítható elő úgy, hogy közben annak termelési feltételei megmaradjanak, esetleg javuljanak. Ugyanakkor, mint ismeretes. a természet évezredek alatt létrehozta azt a rendszert, amelyben a legtöbb szerves élő anyagot képes produkálni egy-egy területen. Énnek a nagy gazdagságnak a létrejötte a természet nagy titka, amelynek részfolyamatait megismerve, fejlesztve és hasznosítva vagyunk képesek előállítani a mind nagyobb mennyiségben szükséges terményeket, A földfelszín, az úgynevezett bioszféra totális birtokbavétele azonban kétélű dolog. A modern technikával képesek vagyunk megváltoztatni országnyj területek természetes körülményeit is, gyakorlatilag megszüntetni ' azokat a tájakat, ahol a Budapest 17,7 35,5 26,5 29,3 Városok 23.9 38.4 23,5 14,2 Községek 22,3 33,8 25,9 18,0 Az ország lakosságából összesen: 22,0 35,7 25.2 17,1 Az adatokból kitűnik, hogy Budapest öregszik! Itt ugyanis a legalacsonyabb a 0—14 éves gyermekkorúak, és a legmagasabb a 60 évesek és idősebbek aránya. A területi statisztika azt“' is kimutatja. hogy a legfiatalabb Szabolcs megye, ahol a megye lakosságának 26,9 százaléka 0—14 éves, míg a 60 év felettiek aránya csak 13,9 százalék. Ezt követi Veszprém megye, ahol 25,2 százalék a gyermekkorúak és 14.7 százalék az időskorúak aránya. Fentiekből levonható a következtetés, hogy Budapesten fokozottabban kell gondoskodni az idősebb, nyugdíjas korú lakosság megfelelő élet- feltételeinek kialakításáról, és miután sokan közülük egyedül élnek, meg kell teremteni társadalmi erőre támaszkodó gondozásuk, szükség szerinti ellátásuk feltételeit is. Ugyanakkor a „fiatal” megyékben az elsődleges feladat a gondoskodás a bölcsődei és óvodai elhelyezésről, valamint az álíalános- és középiskolai képzés technikai és személyi feltételeinek megteremtéséről, a felnövekvő fiatal nemzedék elhelyezkedésének. kulturált öltözködésének és szórakozásának biztosítása. Többen válnak. . . Nem voltak megértőbbek a házastársak egymás iránt az elmúlt évtizedben sem, Sőt! 1980-ra az elváltad . szama Megháromszorozódott a magyar növényolajexport A mezőgazdasági üzemek az elmúlt öt évben úgy növelték az olajos növények termelését, hogy közben a növényolajipar is behozta korábbi lemaradását. így az alapanyag termelése és a feldolgozás között kialakult az összhang Az olajosnövénytermelésben a világon a hetedik helyre kerülő ágazat ól- év alatt megkétszerezte az ipari feldolsoz^kanacátást. é» a tervezettnél .ionban, mir* eay háromszorosára fóVm- az exportot, miközben 'ma. gas színvonalú belföldi ellátást biztosított — mondta az MTI munkatársának Halász Gyula, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kereskedelmi igazgatója. Az iparnak 800 mezőgazdasági üzemmel van a közös anyagi érdekeltség minden területére kiterjedő kapcsolata. Kiindulva abból, Hogy a frissen betakarított olajmagvak továbbérésének megakadályozása csak a raktározási körülmények javításával lehetséges, az ipar öt év alatt mintegy 200 millió forint támogatást adott a gazdaságoknak szárítók, tárolók építésére és gépészeti korszerűsítésre. Az ötödik ötéves tervben hektáronként öt mázsával nőtt a termésátlag, ennélfogva nagyobb az üzemek, a gazdaságok kínálata is. A feldolgozás eavartalanságát. folyamatosságát az új Martfűi Növényolajgyár biztosítja, ennek teljesítménye kereken annyi, mint az öt régebbi feldolgozóé együttvéve, így vált lehetővé, hogy a korábbinál jóval nagyobb arányban, az összes napraforgóolaj-termelésnek mintegy 70 százalékát exportálják. A növényolajipar a következő években a termelőkkel továbbra is szoros együttműködésben bővíti úgynevezett másodlagos feldolgozó kapacitását. A program során mintegy egymilliárd forintos költséggel több régi margarin- és étolajgyártó gépet, berendezékt szerelnek le, és a többi között margarinhűtő- hazat építenek. (MTI) természetes, önmegalakította rendszerek léteznek. Ahol megismerhetők azok a folyamatok, amelyek egy éghajlati termelési zóna legeredmé-J nyesebb produktumait létre-; hozzák. Vagyis a technikai eszközök bűvöletében esetleg elhaladunk annak felismerése mellett, hogy a korszerűbb tudományos módszerek sokkal mélyebb összefüggésekben képesek feltárni a ter- 'mészetet, annak folyamatait meg tudtuk őrizni. Egy ilyen úgynevezett alapkutatási célt szolgáló terület már van is Heves megyében, a Bükk déli dombvidékén levő Síkfőkút Projekt. Itt a középhegység erdős dombvidéke egy jellepi- ző részén dr_ Jakucs Pál professzor akadémikus irányításával egy olyan megfi-' gyelési rendszer működik) amely képes nyomon követni az energiaáramlás-átalakulás folyamatait, a természet egy átlagos darabján le-- zajló élővilágformálódást. A legszélesebb, nagy távlatú összefüggések feltárása magától értetődően nem az egyetlen feladatát képezi a védett területeknek. Vannak sokkal közvetlenebb, életünk mindennapjait érintő kapcsolódásai is, amelyeket a természetvédelmi szerveknek az érintett más szervezetekkel együtt, azokkal összhangban kell teljesíteni. Ide tartoznak azok a közjóléti feladatokj amelyek révén a városlakóknak az erdőben-mezőben való pihenését segítjük elől Fontos tennivalója a természetvédelemnek a természet* tudományos ismeretterjesztés is. Egy jól kiválasztott területen ugyanis úgy tárulnak' fel a térség kialakulását szemléltetni képes folyamatok, hogy annak módszeres bemutatása egy teljes értékű természetföldrajzi előadással felér. S teret tud nyújtani a természetvédelem a hasznos időtöltésnek • például a madárvilág megfigyelésének biztosításával. A horgászokkal az a közös cél, hogy természetes vizeink halban gazdagok legyenek. E NÉHÁNY PÉLDÁVAL még távolról sem értünk a felsorolható feladatok végére, de talán ezeken keresztül is szemléltethető a természetvédelem feladatainak sokfélesége, s az is, hogy a természet értékeinek megóvása nem luxusjellegű hobbi, hanefn a társadalom egészét szolgáló kötelesség. Kötelesség, amely hasznot, pihenést és szép élményeket képes nyújtani mindenkinek, Dr. Bartus Elemér, az OKTH Északmagyarországi Felügyelőségének csoportvezetője üsi 1981. január 28., szerda Mindezekre a fontos kérdésekre kiszámítható és megtervezhető a válasz az 1980. Milyen arányú a nőtöbblet ma Magyarországon? (1085) és Bács-Kiskun (1084) megyében. Ez a helyzet nemcsak a nők férjhez menési esélyeit befolyásolja, de az új munkahelyek létesítésénél figyelemmel kell lenni a női foglalkoztatottság biztosítására is.
