Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

Demokrácia a gyakorlatban EZEKBEN A HETEKBEN vitatják meg idei feladatai­kat megyénk vállalatainak, üzemeinek szocialista brigád- vezetői. Régi fórum már a brigádvezetői tanácskozás az Üzemi demokrácia gyakorla­tában, s az is bebizonyoso­dott, hogy az egyik leghasz­nosabb fóruma a mozgósí­tásnak, az őszinte eszmecse­rének a tennivalókról, a le­hetőségekről. Munkásoktól és vezetőktől is megkérdeztem már — tu­dósítva az üzemi élet e fon­tos eseményéről —: azon túl, hogy a terveket jó ha ismer­tetik, min lehet még vitat­kozni? A válaszok mindig kissé arra is utaltak, hogy az illető munkahelyen éppen­séggel mennyire számítanak egymás véleményére, meny­nyire veszik komolyan a de­mokratizmus játékszabályait. Az világos: a munkásnak, a brigádot képviselő vezető­nek nem abba kell beleszól­nia, mit gyártsanak a válla­latánál.. Egyszerűen ez nem az ő dolga, és végül éppen amiatt válna formálissá az üzemi demokrácia, ha nem e fórumokra tartozó kérdések­kel töltenék 3z időt. Ám van­nak vezetők, akik ebből ki­indulva a „hogyan”-ró\ szóló vitákat- is igyekeznek vissza­szorítani. Pedig itt már igen­csak megszívlelendő vélemé­nyeket lehet hallani, s a rossz javaslat, vagy a fele­lőtlen elutasítás is fontos in­formáció egy vezetőnek. Tud­ja belőle, hol kell meggyőz­ni. alaposabb tájékoztatást adni, nagyobb szigorral ' fe­gyelmet követelni. A Gaga- ri,i Hőerőműben hallottam nemrég egy lakatos szak­munkás brigádvezetőtől: elő­fordult nemegyszer, hogy- a rájuk kirótt munkát nem tartották teljesíthetőnek, s ezt szóvá is tették. Mr kö­vetkezik ilyenkor7 Megvitat- , ták a közvetlenül felelős irá­nyítóval, miért nem tudják teljesíteni a feladatokat. S az eszmecsere nyomán aztán egyre inkább formálódott a véleményük, s később már arról volt szó inkább, mi kell a munka maradéktalan teljesítéséhez. Nagy különb­ség — s nemcsak formai — arról vitatkozni, hogy vala­mit miért nem lehet teljesí­teni, vagy arról, hogy ho­gyan lehetne azt teljesíteni! Részletkérdések, s talán nem is mindig tulajdonítunk kellő jelentőséget a kis gon­dokat, nem alapvető hiá­nyosságokat jelző vélemé­nyeknek. Így persze ezekkel később sem lesz ,,gond”, mert kicsinek érezve problémáját, újra már nem mondja el azt sehol az illető felszólaló De valami mégis történik: az ilyen embert, embereket már nem sikerül egészen meg­nyerni a közös ügynek, s ez megmutatkozik a teljesít­ményben is. Az újító ötletek elmaradásában, az „éppen hogy” minőségben, a nehezen észrevehető, mérhető, úgyne­vezett ..hozzáállásban”. A munkahelyi fórumok, s kö­zöttük a szocialista üzemve­zetők értekezletei akkor le­hetnek igazán hasznosak, ha valóban kölcsönös és őszinte, megbízható tájékoztatásra épül a véleménycsere. A MUNKÁSOK NEM MONDJÁK el újra a véle­ményüket, ha annak nincs foganatja, s ha ledorqngolást kapnak esetleg negatív mon­danivalójukért. Ezért nincs szükség egyébként túl sok fórumra sem, csak olyanok-, ra,, ahol megfelelő lehetőség adódik a vitára, mindenki A MÉM és a TOT támogatásával Matematikai modellezés a mezőgazdaságban A MÉM és a TOT támo­gatásáéul. , működő , Méző- gazdai|gT " ‘ tfzemfceiVezesi Iroda* eddig több mint ezer mezőgazdasági üzemben vállalt el gépi adatfeldol­gozást, s a kedvező tapasz­talatok alapján szolgáltatá­sait bővíti. Előtérbe került a szervezési munkák számí­tógépes irányítása. Az iroda R—22 és RC mintájú számítógépeivel a közös gazdaságok megren­delésére beprogramozza a termelés irányítását. Ennek megfelelően a szarvasmar­hatartás számítógépes irá­nyítására új modellrendszer készült el, amelyet sikerrel alkalmaznak a dunavarsá- nyi Petőfi és az ócsai Vö­rös Október Tsz-ben. A ráckevei Aranykalász Tsz- ben a készletezés rendsze­rét a számítógépes vezér­léssel alakították ki, A kar­cagi tsz-ben is sikerrel al­kalmazzák a készletgazdál­kodásnál a számítógépes feldolgozást és programo­zást, Az eddigi tapasztala­tok alapján 1981-ben továb­bi 8—10 termelőszövetke­zetben állnak át a számí­tógépes információs rend­szer valamelyik ágazatának bevezetésére. Rövidesen lehetőség nyí­lik a kis számítógépek fel­használáséra is a mezőgaz­daságban. A Videoton VT— 20-as gépe Fejér megyében kísérleti jelleggel kezdi meg a közös gazdaságokban a matematikai modellezést. Az iroda új módszere az úgynevezett csoportos szer­vezési rendszer. Ennek lé­nyege, hogy az egy-egy té­mában elkészített iizem- szervezési megoldást több gazdaságiban is megvalósít­ják. fel tud készülni a saját vagy környezete gondjainak ala­pos bemutatására. A brigád­vezetői tanácskozások aktivi­tása egyébként azért is jobb az átlagosnál, mert a kis kö­zösségek általában olyan em­bert választanak az élre. aki nemcsak a szakma ismerete révén szerzett tekintélyt, de bátor, szókimondó is. „Nagy­szájú” — ahogy mondani szokták. AZT. HOGY MEGVÁL­TOZTAK a körülmények a gazdálkodásban, s szigorúbb feltételek között keményebb munka árán lehet csak elér­ni mérsékelt eredményeket is, ma már mindenütt érzik a munkahelyek közösségei. Az ésszerűbb munkaerő­gazdálkodás, a drága energia ■ takarékos felhasználása, a veszteségidők lecsökkentése sehol nem elv már csupán, hanem k ikrét, néha egye­seknek kellemetlen intézke­dések sorozatát követeli. Ilyen helyzetekben egyszerű­nek látszik nem vitatkozni, hanem utasítani, s keményen végrehajtatni a rendelkezése­ket. Egyszerűbb valóban, csak kevesebb eredményt hoz, mint akkor, ha a dolgozók „okos gyülekezetében” az el­lenérvekkel is szembenézve születnek meg a döntések. Ezek végrehajtásának követ­kezetes számon kéréséhez is több esélye van a vezetőnek. A BRIGÁDGYÜLÉSEKEN megajánlások, többletre vo­natkozó javaslatok sokaság? hangzik el, erre számítanak is a vállalatoknál, hiszen így lehet csak gondolni egy-egv program túlteljesítésére. A lelkesedés, a közösség össze­fogása fölülmúlhatatlan erő, amelyre mindig lehet építe­ni, de elpazarolni annál na­gyobb hiba. Előfordult olyan eset, hogy a társadalmi mű­szakot követő héten anyag­hiány miatt tengtek-lengtek a dolgozók, tétlenségre kény­szerültek. Jobb szervezés, fe­gyelmezett irányítás az iga­zi őrizője a közösségek lel­kesedésének. Kellő irányítás­sal lehet igazán hasznossá tenni az erőt, ami a felaján­lások mögött van; az idén például különösen fontos ar­ra figyelni, hogy csak olyan termekből legyen terven fe­lül, amit gazdaságosan, kel­lő nyereséggel értékesíteni is lehet. A BRIGÄDVEZETÖK a legjobban ismerik társaik munkáját, életét, gondjait, hiszen együtt dolgoznak az általuk irányított közösség­gel, s gyakran találkoznak munka után. családi körben is. Véleményük e közösségek véleménye. Megéri odafigyel­ni. Hekeli Sándor Fuvart szervez a buszvezető Eredmények és tervek a hatvani Volán-telepen Reményen felüli évzárás! A 4-es Volán Vállalat hat­vani üzemigazgatóságán, rö­vidre' fogva, így jellemezték kz 1980-as esztendőt. A há­romszavas mondat mögött természetesen sokféle ténye­ző húzódik meg. ötszáz dol­gozó szervezettebb munkája, a 173 gépjárművet futtató, előkészítő és kiszolgáló sze­mélyzet anyagtakarékossága, a partnerüzemekkel kötött szerződések pontos teljesíté­se. kibővített lakossági szol­gáltatás, megszigorított üzemanyag-elszámolás, nem utolsósorban pedig az üze­mi demokrácia fokozott ér­vényesítése. Hogy jellemez­zük is mindezt? A múlt év­ben teljesített 120 millió fo­rint értékű munka 17 mil­liós eredményt hozott az üzemigazgatóságnak. A ben­zinmegtakarítás nyomán 200 ezer forintot fizethettek ki prémiumként a buszveze­tőknek. Csaknem ezer hat­vani háztartást segítettek a gázpalack és fűtőolaj kiszál. lításával. És ugyanekkor, a munkásgyűléseken elhang­zott javaslatok alapján, kár­térítési igénnyel léptek fel minden esetben, amikor energiapazarlással, anyag­tékozlással találkoztak. Tizenkétmillió utas Hogy miért reményen fe­lüliek a fölmutatott ered­mények, ideszámítva a közutakon, helyi, és helykö­zi járatokon szállított tizen­kétmillión felüli utast? Több féle oka volt kezdetben az aggodalomnak. Kiterjedtté vált például a szabad szom­batok bevezetése, továbbá erősen meghatározónak tűnt a teherfuvarozás szezonális jellege. Vagyis éves szinten 20—25 napot minimális utas. létszámmal tettek meg az autóbuszok, a teherkocsik kapacitása j>edig a téli hó­napokban mutatkozott erő­sen kihasználatlannak. Az átgondolt munkaszer,vqzés, a különbözőképpen meghonosí­tott jutalékrendszer és fu­vardíjkedvezmény e ténye­zőkön lendítette át a hat­vani üzemigazgatóságot. A buszvezetőket például fu­varszervezőkké is nevelték, rászoktatván őket, hogy a kieső szabad szombati jára­tokra partnert keressenek. Munkájukat természetesen külön honorálták, ilyesfor­mán a szinte üresen lötyö­gő buszokat mindig sikerült kiránduló, túrázó, vagy egyéb alkalomra utazó csoportok­kal megtölteni. Ami a te­herfuvar-kedvezményt il­leti : Hatvanban gyakorlattá vált tavaly a nyáron esedé­kes építkezési anyagok téli kiszállítása a lakosságnak nyújtott 30 százalékos díj- engedménnyel. de ezt az olcsóbb előszállítást gyárak, gazdaságok is igénybe vet­ték. A Jászságtól Szabolcsig Az idei esztendő sem lesz könnyebb, a 4-es Volán Vál­lalat hatvani üzemigazga­tóságán azonban változatla- . nul bizakodnak, s ennek megfelelően további 3 szá­zalékkal megemelték a ter­melés értékszintjét. És a remények megalapozottnak mutatkoznak. A legjelentő­sebb fuvaroztató, a TIGÁZ például a korábbinál job­ban igénybe veszi a volános teherkocsiparkot, mivel a korábbi száz bázistelepen kívül hatvani kocsikkal kí­vánja szállítatni a gázpalac­kokat még további százhúsz minitelepre, Sátoraljaúj­helytől, Balassagyarmatig, a Jászságtól a szabolcsi fal­vakig. Nem lesz könnyű fel­adat, de mint elmondották, szükség esetén kocsipótlós- sal segít a vállalati központ, s ugyanakkor könnyebbsé­get jelent majd a szállítás­szervezéssel összefüggő gépi feldolgozás. Ismeretes ugyan­akkor egy másik célkitűzés, mely szerint a vállalatok, intézmények teherautó­állományát a jobb. gazdasá­gosabb fuvarkihasználás vé­gett a Volán Vállalatoknak kell átvenniük. Lassú folya­mat ez. de Hatvanban is. fölfedezhetők az érlelődés jelei. A Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalattal megkötöttek egy ötéves szer­ződést, s eszerint a térség­ben közlekedő két kocsiju­kat januártól már az üzem- igazgatóság futtatja. Hason­ló kiszolgálást ajánlottak fel a Hatvani Konzervgyárnak, kedvező kilátásokkal. Sze­mélyszállítás dolgában a Lenin Termelőszövetkezet mutatkozik belátó partner­nek. A gazdaság két buszát átvették, s a helyijáratok­hoz való csatlakoztatassal szállítják a dolgozókat He­rédről, Kökényesről, Bol­dogról a városba és vissza. Kihalnak a „csuklósok” A kitágított munkateret, a megnőtt igény természetesen több irányú belső fejlesztést tesz szükségessé, Valamint fölveti a szakember-után­pótlás kérdését. Kezdjük az utóbbival! Minden szakipari vonalon biztosítottnak tűnik a fiatal erők bekapcsolódá­sa. E pillanatban például 60 ipari tanuló sajátítja el a szerelői, karosszérialaka­tosi, villamossági, fényező és műszerész szakma tudniva­lóit, éspedig részben a Damjanich Szakmunkáskép­ző Intézet jóvoltából, rész­ben a Volán kitűnően felsze­relt, saját tanműhelyében, Ami a belső fejlesztést il­leti, elsősorban az idén „munkába álló” diagnoszti­kai műhely segíti a gép­park karbantartását, továb­bá gumiszétszerelő géppel gyorsabbá, tisztábbá az itt foglalkoztatottak tenniva­lóját. Az anyagtakarékosság jegyében .megváltak a ha­szontalan raktárkészlettől. Ugyanakkor költségfejlesz- tési rendszert dolgoztak ki, személyre lebontva az al­katrészek fölötti rendelkezés jogát, a felhasználható ösz- szeget. Ilyen módon, persze gyakori ellenőrzéssel, bizto­sítható a tervezett költség- ráfordítás, növekedhet az üzemi eredmény. Hadd te­gyük mindehhez, hogy az idei esztendővel kihalnak a hatvani üzemigazgatóság Ikarus 630-as típusú csuk­lós autóbuszai, amelyek ko­rábban a gépparkot jelle­mezték. Ezután mind a vá­rosi, mind a helyközi for­galmat korszerű' panoráma- buszok bonyolítják le. Re­mélhetőleg pontosan, ké­nyelmesen. s a kölcsönös ud­variasság szellemében... Moldvay Győző liztonságosabb villamos elosztó A korábbinál korszerűbb, fokozott élet- és vagyon­biztonságot nyújtó, az ed­digieknél gazdaságosabban készíthető műanyag házú villamos elosztó berendezé­sek gyártását kezdték meg az ÉVIG villamoskészü- lók-gyárában. A kettős szi­getelésű, önkioldó műanyag tokba szerelt elosztó rend­szer kiválóan hasznosítható a könnyűszerkezetes épüle­tek villamos hálózatának kialakításánál, ahol — a többi között a fémvázak miatt — a biztonsági elő­írások szigorúbb követel- menyeket támasztanak. Az Idén mintegy 50 ezer darab DHlamos elosztó berendezést IMMÍtenek. ■ ■ Önjáró rakodógép Ösztönzőbb díjazást a termelőszövetkezetekben A farkaslyukj bányaüzemben a közelmúltban helyezték üzembe az EHOR SB—40 típus\ önjáró rakodógépet amely nagymértékben könnyíti az elővájáson dolgozók munkáját. A fürge, könnyű, kis helyen fordulékony géppel elsősorban a tektonikailag zavart mezőben dolgoznak. Au?” fostól az északi mező 5-ös szalagvágatában háromszáznegyven métert haladtak előre. A képen: elővájáson. (MTI fotó — Kozma István felv. — KS) Az utóbbi hónapok során különösen sok szó esik az anyagi ösztönzésről, a telje­sítményen alapuló differen­ciált bérezésről, amely az egész népgazdaságot — így a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket is érinti. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben dolgozók munkadíjazását a jelenlegi szabályozórendszer — a tsz- ek számára a rövidített „19- es”-ként közismert rendelet — határozza meg. Ez 1977 óta biztosítja, hogy az azo­nos munkát végző tsz-dolgo- zók keresete azonos legyen, keresetük mértékét azonos feltételek alapján állapítsák meg. A dolgozó keresete ezen túlmenően az általa végzett munka teljesítményé­től, eredményétől függ. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek jelenlegi munka­díj-szabályozórendszere te- , hát. nemcsak az azonos mun­káért azonos díjazást bizto­sítja a tsz-ben dolgozók számára, hanem előírja és lehetővé teszi a differen­ciálást is. A népgazdaság minden területén alkalma­zott munkabesorolási lehető­ség a nem fizikai dolgozók esetében azonos munkakör­ben 1000—2000 Ft-ws kü­lönbséget tesz lehetővé. A fizikai dolgozók esetében az órabéreket lehet differen­ciálni, mégpedig azonos mun­kakörben négytől tíz forint erejéig. Pártunk XII. kongresszu­sa határozata kiemelte a munkateljesítmény alap­ján való differenciálást, an­nak követelményét, hogy a kereseteknek a reális telje­sítményekhez kell igazodni. Sok szövetkezeti vezető a keresetek differenciálását va­lami külső intézkedéshez, új munkadíjszabályoaás meg­jelenéséhez kötötte vagy fel­tételezte. A népgazdaság egé­szére érvényes jelenlegi sza­bályozás — így a termelő- szövetkezetekben dolgozókra vonatkozó is — az alsó s felső határokat megszabó bérbesorolások alapján nem­csak lehetővé teszi, hanem meg is követeli a dolgozók díjazásának differenciálását. Ezt pedig a tsz vezetőinek kell élvégeznie, úgy, hogy az azonos munkát végző nem fizikai dolgozókat képzettsé­gük, képességük, munkájuk eredményessége alapján ér­tékéivé díjazzák — termé­szetesen az adott kategória lehetőségein belül. A fizikai dolgozók esetében pedig a valós teljesítmények alapján határozzák meg az emberek 1 munkadíját. Ebből adódhat, hogy aki nem éri el a 100 százalékos teljesítményt, az kevesebbet, aki többet, job­bat teljesít, az többet keres­het. Az, hogy ez a követelmény nem valósult meg úgy. ahogy erre a jogszabály lehetőséget adott, nem azt jelenti, hogy új, jogszabályt kell kitalálni. Arra kell törekedni, hogy a meglevő jogszabály alapján — a kongresszuson megfo­galmazottak szellemében — minden vezető az ösztönző, az eredményesebb munkán alapuló munkadíjazást való. sítsa meg. (B. K.) 1981, január 27-, kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents