Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
Fői évtized munkájáról tanácskozott a népfront megyei küldöttértekezlete Egerben * (Folytatás az 1. oldalról.) ' bocsátott kongresszusi vitaanyagok, amelyeket testületi, munkabizottsági üléseken, küldöttértekezleteken, lakossági fórumokon, munkáskollektívák elméleti konferenciáin tárgyaltak meg. Érdeklődést váltott ki az Életmód, műveltség és közösségek a 'mai magyar társadalomban című vitaanyag, amely a kultúra, a műveltség megszerzésének szükségességére, lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Ugyancsak széles körű vitát váltott ki A Hazafias Népfront gazdaságpolitikai tevékenysége című anyag is, amely- * bői kitűnik: mozgalmunk középpontjában továbbra is a termelőmunka, a munkahelyen végzett hatékonyabb tevékenység elsődleges tudatosítása, megértetése a cél. A szóbeli kiegészítésből kitűnt a továbbiakban, hogy a mozgalom csak akkor tudja maradéktalanul teljesíteni hivatását, ha feladatának tekinti a legjobb módszerek és munkaformák kidolgozását és megismertetését. — Azokra gondolunk, amelyek a mozgalom jellegéből fakadóan a legcélszerűbbek, s amelyek segítségével emberközelbe kerülhetünk a lakossággal a politikai, valamint a kimondottan népfrontcélok megvalósítása érdekében. Kötelességünk tovább munkálkodni a szocialista hazafiság, a nemzeti tudat és a népek közötti barátság erősítésén, mert mindez népünk boldogulásának alapja, eredményeink forrása, nemzeti felemelkedésünk záloga — mondotta az írásos beszámolóra építve kiegészítését Mészáros Albert. Öt esztendő munkájáról A Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának jelentése — amely vitaalapul szolgált a küldöttgyűlés résztvevőinek — leszögezte: az eltelt öt esztendőben teljesebbé vált valamennyi dolgozó osztály és réteg szocialista érdekközössége. Érvényesült a munkásosztály vezető szerepe, sokoldalúbbá vált az osztályok és a rétegek együttműködése. A népfrontmozgalom, mint a párt szövetségi politikájának kerete, jelentősen továbbfejlődött, szélesedett az állami és a társadalmi szervek népfronton belüli munkája. Tovább növekedett a munkásosztályhoz tartozók száma a megyében, ez sarkallta a népfront aktíváit arra, hogy többet foglalkozzanak például az eljáró dolgozók gondjaival, problémáival, bevonják őket is a lakóhely fejlesztését szolgáló ..társadalmi munkaakciókba. Hasonlóan fontos népfrontpolitikai feladat a szövetkezeti parasztsággal, a szövetkezeti mozgalomban dolgozókkal való kapcsolat- teremtés, hiszen a testületek egyötöde szövetkezeti tag: számottevő volt az a munka, amelyet a közös tervek megvalósításáért végeztek községeinkben, falvainkban. II Kádár László Megyénkben is egyre nagyobb szerepet tölt be a népfrontmozgalmi feladatok végrehajtásában, megvalósításában az értelmiség. Közéleti szerepük, feladat- vállalásuk lényegesen nőtt, egyre többen vállalnak kö- •züiük — főként község- és városfejlesztési témákban — önkéntes munkát. Mindenekelőtt a pedagógusokra lehetett számítani: a népfrontelnökök 25, a titkárok 40 ' százaléka tanár, tanárnő. Megnövekedett a nők szerepe a megye társadalmi, gazdasági, tömegszervezeti életében. Segítségükkel olyan kérdéseket vitattak meg a bizottságok, mint a lányok pályaválasztási gondjai, a gves-en lévők helyzete és támogatása, az idős emberek gondozásának lehetősége. Eredményesen dolgoznak a mozgalomban a fiatalok is: többségük aktív a gazdasági epítőmunkában, érdeklődik a ^saéaimi kérdések, problémák iránt. Kitűnik ez abból is, hogy a népfrontbizottságok tagjainak 22 széSarlós István zaléka harminc éven aluli. Eredményesen nőtt a népfrontbizottságok kapcsolata a kiskereskedőkkel, kiváltképp a kisiparosokkal. Jó kapcsolat alakult ki a megye három kis településén élő szlovák nemzetiségi lakossággal : a nemzetiségiek és az őslakosok együttélése zavartalan, békés. A népfrontbizottságok egyház- politikai munkája az állam és az egyházak rendezett viszonyának talaján fejlődött tovább. A szövetségi politika szellemében az egyházi 'vezetők, a papság döntő többsége is támogatja a népfront törekvéseit, békepolitikáját. Kiemelkedő fontossággal értékeli a beszámoló a szocialista demokrácia erősödésével kapcsolatos eredményeket. Mint megállapítja: a demokratikus közgondolkodás fejlődését bizonyítja az időközi tanácstagi és ország- gyűlési képviselői választás sikere. Hatékonyabbá vált a népfront és a tanácsok kapcsolata, jelzik ezt a mozgalmas, aktív és őszinte légkörű falugyűlések, amelyeken csaknem húszezren vettek részt, s mintegy 1300 közérdekű javaslat hangzott el. Erősödött a nemzetközi béke- és barátsági tevékenység, széles körű testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok alakultak ki az elmúlt időszakban. Az együttműködés elősegítette, hogy megyénk lakossága jobban megismerje a szocialista és a baráti népek, országok életét, gazdasági és társadalmi eredményeit, kultúráját. Erősödött — említi a megyei bizottság beszámolója — a népfront gazdaságpolitikai tevékenysége a mozgalom legutóbbi kongresszusa óta: ankétokat, kerekasztal- beszélgetéseket, vitákat szerveztek, társadalmi munka- akciókkal segítették az országos és a megyei feladatok megvalósítását. Főként a településfejlesztésben, a pat- ronálási akciókban, a környezet- és természetvédelemben, a takarékossági mozgalom szélesítésében jeleskedtek. A népfrontbizottságok feladata továbbra is az lesz — hangsúlyozta az előterjesztés —, hogy a mozgalom megyénk társadalmi, politikai életének állandó tényezője legyen, s az új megyéi, valamint a helyi testületek aktívahálózata ismerje meg és váltsa, valóra a VII. nép- frontkongresszus állásfoglalásaiból adódó feladatokat. Tartalmas, széles körű vita A küldöttértekezlet résztvevői születnek közös eredményeink is. Terveink egységesek és reálisak, s arra támaszkodnak, hogy az emberi képességben, tudásban nagy erő rejlik, van szorgalmas népünk, a szocialista gazdaság napról napra ■ gyarapszik. A hozzászólók sorában Halász Ferenc poroszlói küldött a népfront és a KISZ helyi kapcsolatáról beszélt, majd Pacziga Lajos, tarna- örsi népfrontaktíva elemezte a társközségek együttműködését. Az idő rövidsége miatt tíz küldött írásban adta be hozzászólását, amelyet a népfront megyei bizottsága a jöóőben hasznosítani fog majd. Tisztújítás Tóth Lászlóné hajtani, megszüntetni az egészségtelen telepeket, mert nem minden cigánycsalád tehette meg a jobb, kényelmesebb körülmények közötti élet felé az első lépéseket. A szónoki emelvényre ezután Sarlós István, a Hazafias Népfront főtitkára lépett, aki a tavasszal sorra kerülő hetedik kongresszusra való előkészítésről beszélt. A megyei küldöttértekezletek tapasztalataiból megfelelő összegezést készítünk — mondotta —, hogy az országos tanács beszámolóját csiszolttá tegyük, hogy valóban vitaalapot biztosítsunk a a kongresszusi küldötteknek. Az egyik előző felszólalásra utalva mondta el, hogy nincs „magyar csoda”, nálunk az egymás iránti tisztelet van meg, s ennek a népnek olyan vezetői vannak, akik a közösség ügyét szolgálják. Hozzászólása további ré-( szében Sarlós István arról beszélt, hogy korunk világa szegény a tudásban, egészségben. élelmiszerben és humanizmusban. Ha mindezt figyelembe vesszük, márpedig figyelembe kell vennünk — emelte ki — lehet-e más programja a Hazafias Népfrontnak. mint az, hogy tegyünk többet az emberek művelődéséért, egészségének megóvásáért, a föld egyes részein meglévő éhhalál és élelmiszerhiány megszüntetéséért, illetve az emberi humanitás eszméjének terjesztéséért. A következőkben Molek Jenő, a népfront megyei bizottsága mellett működő gazdaságpolitikai bizottság elnöke adott tájékoztatást a termelőmunka, a szolgáltatás, a kisárutermelés. a háztáji gazdálkodás támogatásának feladatairól, majd Prokai Gáborné hevesi küldött a nagyközségben tevékenykedő 32 tagú nő- és rétegpolitikai bizottság tevékenységéről adott számot. Ezt követően Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára lépett a mikrofon elé, s belpolitikai életünkről szólva megállapította, hogy az szilárd, és meggyőződésünk, hogy szilárd is marad. Politikánk nyílt, a tömegekkel együtt formálódik. A párt a népet felnőttnek tekinti, így kerül sor a bevált szövetségi politika alapján a döntésekre, s így A széles körű vita után került sor a már hagyományos tisztújításra. A jelölő- bizottság javaslatát követően a küldöttgyűlés résztvevői megválasztották a Hazafias Népfront 61 tagú megyei bizottságát, a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait és tisztségviselőit, valamint a népfront megyei bizottsága mellett működő albizottságok elnökeit és titkárait. Megválasztották a HNF megyei elnökségének tagjait is. A mozgalom megyei elnöke Végh Miklós, a Heves megyei Gyógyszertári Központ igazgatója, három alelnöke Fiala Tivadar- né dohánygyári dolgozó, Papp Sándorné nyugdíjas középiskolai igazgató és dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára lett. A Hazafias Népfront megyei titkárává Mészáros Albertet, titkárhel.yettesévé Jenei Jánost választották meg. Ugyancsak megválasztották azokato a küldötteket, akik szűkebb hazánkat a népfront VII. kongresszusán képviselik: Abo El Kair Amerné Csirmaz Enikő, Fábián Tivadar, Farkas Ervinné, Fiala Tivadarvé, dr. Gáspárdy József, Gyuricza Istvánná, Horváth Béláné, Jekkel Attila. Katona István, Karászi Ibolya Kádár Petem é, Mészáros Albert, Németh László, Nyári József, Pápista Józsefné, Tóth Sándorné, Varga Lénárd, Veres Sándorné, Virág Károly, Végh Miklós, Forgács Antal- né, Trieb János. A HNF Országos Tanácsában pedig hatan — Fábián Tivadar, Forgács An- talné. Mészáros Albert, Nyári József, Szmolnik Éva, Trieb János — képviselik megyénket. A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Végh Miklósnak, a megválasztott bizottság elnökének zárszavával, illetve a Himnusz hangjaival ért véget. Tudósítás: Szilvás István Futó: Perl Márton MámsőjfSí 981. január 23,, vasárss? A következő hozzászóló Kádár László egri érsek volt, aki több mint száz megyei katolikus pap nevében lépett az előadói emelvényre. Mint hangsúlyozta, 18 lelkész dolgozik a helyi népfrontbizottságokban. s ez azt is jelzi, hogy a magyar katolikus papság magáénak vallja a Hazafias Népfront törekvéseit, vállalja a munkát a társadalom építésében, az országgyarapító munkában. A megyében élő lelkészek harminc évvel ezelőtt kapcsolódtak be a népfrontmozgalomba, s a hivő lakossággal együtt, hozzájárultak a teljesebb demokrácia, az emberi törekvések megvalósításához. Mindenben vállalják a társadalmi előbbrelé- pés, az erkölcsi megtisztulás, és a béke megteremtésének feladatait. Végezetül arról szólt Kádár László, hogy a Hazafias Népfront a nevében hordozza szűkebb hazánk szerete- tét. megbecsülését, sőt mind jobban szereti valaki pátriáját, annál jobban kapcsolódik a társadalomhoz, a néphez. Révészné Bőgős Zsuzsanna •egri küldött a fiatalok és a népfront kapcsolatáról szólva elmondotta, hogy sokkal több úttörőt, KISZ-est és KISZ-en kívüli fiatalt kellene bevonni a közösségi munkába. A legfiatalabbak megkezdték azt a munkát, miszerint a Hazafias Népfront támogatásával feltárják az úttörőmozgalom harmincöt évének legfontosabb dokumentumait. Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, a népfront és a tanácsok együttműködésével kapcsolatban emelkedett szólásra: tíz év tapasztalata — mondotta —, hogy rendszeres, eredményes a helyi tanácsok és a tömeg- szervezet kapcsolata. Közös feladatuknak tekintik a szocialista demokrácia szélesítését, általánossá váltak a falugyűlések, illetve a lakossági tanácskozások, amelyeken bevonják a helybelieket' a tervezésbe és a végrehajtásba egyaránt. A tanácskozáson felvetett közéleti javaslatokat, feladatvállalásokat, illetve a lakossági felajánlásokat a helyi tanácsok elemezték, s e témát napirendjére tűzi majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. Farkas Ervinné gyöngyösi küldött, női szabó kisiparos, arról tájékoztatta felszólalásában a küldöttgyűlés résztvevőit, hogy a népfrontmozgalom és a kisiparosok kapcsolata több évtizedes múltra tekint vissza. Rétegtalálkozókat. békegyűléseket, szolidaritási akciókat rendeznek, s részt vállalnak a társadalmi munkákból is: megyénk kisiparosai az elmúlt évben egymillió, a gyöngyösiek pedig háromszázezer forint értékű önkéntes munkával segítették a településfejlesztést. A következő felszólaló dr. Iglódi Ferenc egri küldött volt, aki arról beszélt, hogy a népfrontmozgalom kerete az MSZMP szövetségi politikájának; tartalma a szocialista nemzeti egység. Ennek a töretlen szövetségi politikának és a mind jobban szilárduló nemzeti egységnek a nagyvilágban sok barátja és csodálója van. Kormos Mátyás balatoni küldött egyebek között szólt arról, hogy lakóhelyén kiemelkedő a helybeliek társadalmi munkája. Az elmúlt esztendőben fejenként hétszáz forint értékű önkéntes munkával gyarapították lakóhelyüket, s már az jdén, a majdnem egy hónap alatt, hatszáz köbméter kavicsot terítettek le, s tettek ezzel járhatóvá egy régi utcát. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy egykoron született egy határozat a cigánytelepek, a putrik felszámolására. Ezt végre kellett volna már A megyei bizottság jelentését követően hangzott el a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentése, amelyet Pusztai Lászlóné elnök terjesztett a küldöttgyűlés résztvevői elé. A tanácskozás további részében került sor a vitára, a küldöttek és a meghívottak hozzászólásaira. Elsőként Szécsi Győző, hatvani küldött kapott szót: egyebek között elmondotta, hogy több mint tíz éve dolgozik a városi bizottságban, de más területek munkájában is részt vett. Véleménye szerint a népfront aktivistái nem tevékenykedhetnek kampányszerűen. Állandó kapcsolatot kell tartaniuk, beszélgetniük, vitatkozniuk kell közös dolgainkról, hogy az állampolgárok érezzék: ők is részesei a helyi és az országos döntéseknek. Nem baj — folytatta —, ha az előzetes tervek időnként változnak, ugyanis a népfrontmunkát a rugalmasságnak is jellemeznie kell. Tóth Lászlóné egri küldött a nő- és rétegpolitikai bizottság megyeszékhelyi tapasztalatairól számolt be. Felszólalásában egyebek között elmondottá: „Öt évvel ezelőtt is itt álltam a mikrofon előtt, s azt hittem, csak eredmények születhetnek a nőpolitikái határozatok nyomán. Nos, rájöttem, a határozatot a nőknek is meg kell érteniük, s tenniük kell a megvalósítása érdekében.’’ A továbbiakban arról beszélt, hogy milyen hátrányokat szenvednek a gyermeküket egyedül nevelő szülők, akik 99 százalékban nők. Á veszélyeztetett gyermekek 71 százaléka a családok felbomlása miatt került ilyen helyzetbe, ezért már az iskolában komolyabban kellene foglalkozni a családi életre való neveléssel. Dr. Nagy Andor egri küldött lépett ezt követően a mikrofon elé, hogy tolmácsolja a művelődéspolitikai munkabizottság tagjainak véleményét, miszerint: a megyeszékhelyen tovább fejlődött a szülői munkaközösség tevékenysége, javult a pályairányítás céltudatossága, s a pedagógiai albizottság „újításaként” országos mozgalommá vált a „Családi kör”-klüb, amelynek célja önképzésre, permanens művelődésre, illetve a honismeretre való buzdítás. Nyári József zagyvaszántói küldött, felszólalásában Lőrinci és Zagyvaszántó tanácsainak „házasságáról” szólt. Vaskó Mihály Kiemelte, hogy a közös tanács létrehozása egyezett a lakosság igényével, mert megoldódott a lakosság alapellátása, s a nagyobb kasz- szából többre telik. Gond még e két helységben, hogy a közlekedés szervezetlensége miatt nehezen érhető el a gyermekorvosi rendelő, a zeneiskola, az óvoda, ijletve az üzletközpont.
