Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

Ä JOBB ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ELLÁTÁS ÉRDEKÉBEN LÉLEKTANJ HATÁS I Még egyszer a szerződéskötésekről Benzin csak készpénzért Az elmúlt esztendőben,— az október 31-i tényszá- mok alapján — már vizsgál­tuk a termékértékesítési szerződések kérdését. Nem volt biztató a kép. Az okok­ról. az azóta bekövetkezett változásokról, a ZÖLDÉRT- váilalatok termelőkkel, fo­gyasztókkal való kapcsola­táról most a ZÖLDKER- vállalatok Kereskedelmi Központjának vezérigazgató­helyettesét. Kenyeres Lász­lót kérdeztük. — A Tárcaközi Zöldség- Gyümölcs Bizottság, amely a zöldség- és gyümölcster­melés és -forgalmazás alap­vető kérdéseinek megoldása érdekében több országos fő­hatóság és szerv munkáját hangolja össze, két eszten­deje úgy határozott, hogy a termelők, illetve a kereske­delmi vállalatok a követke­ző évi termékértékesítési szerződéseket október 31-ig kössék meg. így már a szer­ződések birtokában lehet tervezni. A gondolat nagyon egészségesnek tűnik, azon­ban az elmúlt két esztendő rövid volt ahhoz, hogy ez az elgondolás mindenütt gya­korlattá váljék. Az idei ne­héz ősz különösen hátrálta­tott ebben a munkában. Ezért mi azt tartjuk, túl korai ez az időpont. Jó vol­na a- határidőt a tapasztala­tok alapján felülvizsgálni. — A mostani elmaradás­hoz azonban más tényezők is hozzájárultak. Mi 1981-től az érdekelt szervekkel meg­állapodva göngyöleghaszná­lati dijat szándékoztunk fel­számolni. A sokféle támadás és ellenállás következtében azonban erről most lemond­tunk. Az 1981-re vonatkozó szerződéses feltételeket egyéb vonatkozásaiban a ga­rantált áraink tekintetében sem tartom termelőellenes­nek. Azt hiszem, ezt az ed­dig megkötött szerződések is bizonyítják. — Az október 31-i elma­radás után mit tettek? Mi­lyen előrelépésről számolha­tunk be most? — Most összesítettük a de­cember 21-i adatokat. Ezek szerint a ZÖLDÉRT-vállala­tok a tervezett szerződéskö­téseket 97 százalékra teljesí­tették. Meg kell említenünk azt is, hogy a jó ellátás ér­dekében növeltük szerződés- kötési előirányzatainkat. Zöldségből, paprikából, pa- r radicsomból, uborkából, Bőséges zöldségellátás (Fotó — ZÖLDÉRT-vállalatok igyekeznek szerződéses kö­telezettségeiknek eleget ten­ni, s partnereiktől hasonló magatartást várnak. Bajok akkor vannak, ha a szerző­dés teljesítése bármelyik fél részéről elmarad, például, amikor a termelő 90 száza­lékra sem teljesíti vállalt kötelezettségét. S ha ilyen­kor a szerződő felek „elné­zőek” egymással szemben, nem kötbéreznek. Igaz, ha valamelyik bátrabb ZÖL- DÉRT-vállalat ezt mégis meg­teszi, akkor a helyi és a megyei szervek azonnal a szerződést nem teljesítő ter­melő segítségére sietnek. Ezért nem kétoldalú a szer­ződéses biztonság. — Ha a termelőket kér­dezik, axkor viszont ők pa­naszkodnak. Sok a gond az áru átvételénél, mondják. — Az átvételi feladatok nagyon összetettek, össze­függnek a technikai feltéte­lekkel és az értékesítéssel is., Telepeink átvételi lehetősé­ge nem korlátlan. Ezért és a folyamatos ellátás érdeké­ben kell az áru átadását ütemezni. A termelők vi­szont azt szeretnék, ha a termékeket a betakarítással egyidőben vagy közvetlen azután, azonnal vegyék át. Erre nem vagyunk felkészül­ve. — Az eladó drágán adja a portékát, a vevő olcsón akar vásárolni, örök ellen­tét. Azt mondják, önök ol- ■ a piacon — Hauer Lajos felv.) — KS) csőn vásárolnak, és drágán adnak el. — A gyümölcs, a zöldség, a paprika, a paradicsom, és még sok mást is említhet­nék, sőt a burgonya is gyor­san romló tennék. Kezelé­sük, tárolásuk kockázattal jár. Például 4—5 hónapi té­li tárolás közben legkeve­sebb tíz százaléka megrom­lik ' az árunak. Azt sem sza­bad elfeledni, hogy két nap is eltelik, míg az áru a ve­vőhöz kerül, s ez alatt a fogyasztói ár általában csökken. Az átvételi és fo­gyasztói ár összehasonlítása tehát csak ennek az eltérés­nek a figyelembevételével lehet reális. Ezzel a ténnyel legtöbbször sem a fogyasz­tó, sem a termelő nem szá­mol. — Drága a szállítás is. Sok terméket az ország egyik sarkából a másikba kell fuvarozni. Sajnos, ese­tenként az. e téren jelentke­ző szervezetlenség csak nö­veli a költségeket. Mit tehetünk ehhez hoz­zá? Divatos tanács ugyan, de igaz: jobb szervezésre, vala­mint a partnerek együtt­működési készségének javu­lására lenne szükség.. Ez je­lenthetné a gyakorlatban, hogy a termelő és a fogyasz­tó is lehetőleg mindig elé­gedett legyen a kereskede­lem munkájával. Keserű József A vállalati és a közületi gépkocsivezetők eleinte ne­hezen szokták meg, hogy benzint csak készpénzre vá­sárolhatnak, a menetlevele­ket részletesebben és ponto­sabban kell vezetni mint ko­rábban. Sokan el sem akar­ták hinni, mert a benzinku­tasok azt mondták, hogy er­ről csak az újságok írtak, ők akkor még rendelkezést nem kaptak. De azután min­denüvé megérkezett a KPM- rendelet. 200 gépkocsi egy vállalatnál Vajon milyen tapasztala­tokat szereztek és milyen eredményeket értek el, hogy három hónapja a közületek is csak készpénzért vásárol­hatnak benzint? Erről ér­deklődtünk a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Vállalatnál. Miért éppen itt? Azért mert több mint 200 benzinmeg­hajtású gépkocsit használnak a 9 erdészetnél, 3 fafeldol­gozó üzemnél, 2 vasútüzem­nél, a gépjavítónál és az épí­tésvezetőségnél, valamint a központban. Működési terü­letük nemcsak Heves megye, hanem Nógrád és Borsod me­gye egy része is. — Járműveink közutakon, erdei utakon és nem ritkán tengelyig merülő sárban, te­repen közlekednek, elképzel­hető, hogy ilyen körülmé­nyek között nem könnyű fel­adat úgy szervezni a szállí­tást, hogy célszerű és gaz­daságos is legyen — mondja Wágner Tibor műszaki osz­tályvezető. — Hogyan fogadták a rendelkezést? — Mi tagadás, nem tap­soltunk. De gyorsan és ha­tározottan intézkedtünk. Megbeszélésre hívtuk ösz- sze a szállításvezetőket, és azokat, akiket a rendelkezés végrehajtása leginkább érin­tett és írásban is kiadtuk a szükséges tudnivalókat. Aki gondolkodott, belátta, hogy az egyre emelkedő árak mi­att jobban kell takarékos­kodni az üzemanyaggal. Ko­rábban gépkocsitípusonként és átlagok szerint számoltuk el a benzinfelhasználást. Ok­tóber óta a műszaki nor­ma az irányadó, ennek meg­felelően állítják be a gép­kocsikat.. Földúton, terepen a szörzószámok szerint több­letfelhasználás számolható el. Ezért a menetleveleket és a hozzá, csatolt mellékletet a valóságnak megfelelően és pontosan kell vezetni. Mind­ezért a gépkocsivezető. a szállítás vezető és a gazdasá­gi egvséa vezetője felelősség­gel tartozik. Ötszázalékos megtakarítás A benzinjegy is értéket je­lentett. de akik egész évben ezzel bajlódtak, előbb-utóbb inkább csak papírnak tekin­tették. Az átlag szerint el­számolható fogyasztás is leg­feljebb átlagos takarékosság­ra ösztönzött, vagy még ar­ra sem, mert a gépkocsive­zetők korábban egy fillért sem kaptak, ha kevesebb benzint használtak el. Az új rendelkezés szerint a ZIL-kocsik elszámolható fo­gyasztását 8, az egyéb kocsi­két 5 százalékkal csökken­tették. • Eleinte sokan azt mond­ták, hogy a csökkentett nor­mából nem lehet kijönni. Egyik-másik gépkocsivezető zúgolódott, veszekedett, má­sok meg a menetlevelekkel „mesterkedtek”, indokolatla­nul több benzint akartak el­számolni. Ha műszaki hiba, vontatás, mentés fordult elő, a jogos mennyiségű többle­tet elszámolják, de jogtalan követelésnek a vállalat nem adhat helyet. A KPM-rende- let több rendelkezést tar­talmaz és a vállalat minden lehetséges segítséget megad, hogy a gépjárművek jó mű­szaki állapotban legyenek, folyamatosan oktatják és el­lenőrzik a gépkocsivezetőket. Fülöp Ferenc gépkocsielő­adó szerint üzemanyag-taka­rékosságra leginkább az ösz­tönöz, hogy az új normá­kon felüli megtakarítást a járművezetők megtarthat­ják, azzal nem kell elszá­molni. Az erdőgazdaság az elmúlt évben 2,7 millió liter benzint használt el. Ennek értéke 27 millió forint volt, a bérek után az egyik legje­lentősebb termelési költség. Ötszázalékos benzinmegta­karítást értek el, ami a nép­gazdaság és a vállalat szá­mára is jelentős eredmény. A gépkocsi vezetőknek is jól jön az a jövedelemtöbblet, ami október óta szabályos, amit most már a rendelet biztosít. Vajon évente meny­nyi benzinre van szüksége az országnak és a megtakarítás­ból hány millió forint jut a gépjárművezetőknek? Lélektan és saját zsebünk Az erdőgazdaságnál azt tapasztaltuk, hogy a gépko­csivezetők nagy többsége kéthetente szabályosan el tud számolni az új normák szerint, nincs túlfogyasztá­suk, sem pénzhiányuk. Két­ségtelen, akadnak kivételek. Kik ezek? Akik még nem szokták meg a rendet és a fegyelmet, akikkel egyéb­ként is baj van. De kivételt nem lehet tenni. Aki gond­ját viseli járművének, aki jól vezet és üzemanyagot ta­karít meg, az annak forint­értékét megtarthatja. Aki viszont többet használ, köte­les annak árát befizetni. Vajon lélektani hatás, hogy a pénzre jobban vigyáznak, mint korábban a jegyekre? Ki tudja, lehetséges, hogy a fokozott ellenőrzés is hoz­zájárul. Tény, hogy három hónap alatt az erdőgazdaság több mint 200 gépkocsiveze­tője közül mindössze kettő jelentette, hogy a benzinre felvett pénzt ellopták, vagy elvesztette. Október óta nem adnak benzinjegyet borrava­lóként a kutasnak és bizo­nyára sokkal kevesebbet üzérkednek benzinnel. Azt mondják, hogy kár a gőzért, és veszélyes, hiszen zsebre megy. Fazekas László Szakmai szemmel Angliában... dinnyéből, sárgarépából, pet­rezselyemből, — csakhogy a fontosabbakat említsem. — Mi a helyzet a burgo­nyával? — Az őszi érésű burgonya fontos tétel, második ke­nyérnek számít. Korábban 220 ezer tonna felvásárlásá­ra gondoltunk, de a bőséges ellátás érdekében ezt a mennyiséget 260 ezer tonná­ra emeltük. Ehhez viszo­nyítva most 85 százaléknál tartunk a szerződéskötések - kel. Remélem január végé­ig még néhány százalékos túlteljesítést is elérünk. — Véleménye szerint mi­lyen a szerződéses fegyelem? Energia­takarékos olajkalyhák Marcaliból Űjfajta energiatakarékos olajkályhacsalád sorozat-, gyártását kezdik el a má­sodik félév elején a Mecha­nikai Művek marcali gyá­rában. Az új termék az ed­dig használatos olajkályhák­nál négy-öt százalékkal ke­vesebb üzemanyagot fo­gyaszt. Többféle teljesít­ményben és színben az idén pt) aéret szállítanak a keres­(Fotó: Perl Márton) Több mint tíz esztendeje, hogy elkezdte pályáját és azóta is a növénytermelés egyik irányítója az ostorost Egyetértés Termelőszövetke­zetben. A 3500 hektáros kö­zös gazdaság földterületének csaknem fele ugyanis Leskó Ferenc „birodalma”. A Mis­kolcról elszármazott fiatal­ember irányításával dolgoz­nak a szövetkezet szántóin, legelőin és erdeiben, nem is eredménytelenül. Néhány héttel ezelőtt Ang- btbtm jóét szakma«, tantor* mányúton. Gazdag élmények­kel tért haza, amelyeket most is szívesen idéz beszélgeté­sünkkor. — Gazdaságunk 1978 de­cemberében elsők között csatlakozott Heves megyében a rákóczifalvi Ró/cóczi Ter­melőszövetkezet által irányí­tott Gabona- és Iparinövény­termelési Rendszerhez. Ked­vező feltételeket, kínáltak a nálunk is honos búza-, kuko­rica- és napraforgótermelés­hez. Azóta ezek valósággá váltak! Mind a három nö­vényhez a mi adottságaink­hoz igazított termelési tech­nológiát adtak. Rendszeres szaktanácsadásokat is nyúj­tanak. melyek haszna a ter­melésben már eddig is meg­mutatkozott a búzánál, a ku­koricánál és a napraforgó­nál. A termelési rendszer ar­ra törekszik, hogy a részt ve­vő partnergazdaságok szak­embereinek külföldi tapasz­talatcseréket is szervezzen. Nos, így kerültem Angliába én is néhány napra, az ő szervezésükben. Színes prospektusokat mu­tat, amelyeket a szigetország­ból hozott magával, a 80-as évek traktorairól és munka­gépeiről, amelyek a mező- gazdaságot segítik majd. — Minden esztendő de­cemberében rendezik meg Londonban, a Royal Shrnidt- fteld Shom-t — mondja Les- ka Ferenc. — Ez * brit. fő­város közepén bemutatott impozáns nemzetközi mező- gazdasági kiállítás és vásár. Eredete még az 1700-as évek­re nyúlik vissza, amikor egy Shmidtfield nevű kereskedő, az akkori mezőgazdasági ter­mékekből vásárt szervezett. Ezt a hagyományt folytatták az egykori előd mai utódai, lényegében azon a helyen, ahol elkezdték. Egy kisebb stadion nagyságú, kétszintes bemutatótéren a világ élvo­nalába tartozó mezőgazdasá­gi gépgyárak, valamint állat- tenyésztő cégek hozták el új­donságaikat. Azokat a mód­szereket láttuk, amelyek a tudományos-technikai forra­dalom vívmányai és előre­mutatnak a következő évek gazdálkodására. A változó vi­lággazdasági helyzetben fő­leg az energiatakarékos eljá­rásokat mutatták be. Egye­bek között felvonultak a vi­lág legnagyobb traktorgyá­rai. közöttük az angol Fer­guson. az egyesült államok­beli Ford és John-Deere, az olasz Fiat és az NSZK-beli Mercedes. Bemutatták új gé­peiket,. amelyek a korszerű­ség és a hatékonyabb mun­kavégzés lehetőségeit hordoz­zák. A svédek az anyagmoz­gatás eszközeivel, a hollan­dok új kombájnnal jelent­keztek. A szocialista orszá­gok közül bemutatkozott a Szovjetunió, az űj típusú Be­lorusz trakfosftvai ét a leg­rosszabb terepen is jól moz­gó UAZ kis teherautóval. Csehszlovákia a Zetor-Cristal traktorcsalád újabb típusát küldte el, az NDK pedig a Magyarországon is alkalma­zott E—301-es kaszálógép korszerűsített változatát állí­totta ki sikerrel! A kiállítás másik érdekessége a korsze­rű állattenyésztés bemutatá­sa volt, amelyből főleg a svájciak, a hollandok és a dánok jeleskedtek. Oj szarvasmarhafajtákat hoz­tak, amelyek a tejtermelés­ben jés a húshasznosításban is kiválóak. Bemutatták azo­kat a takarmánytermeléshez szükséges gépsorokat is, ame­lyek a kaszálástól a kazalba rakásig minden műveletet emberi kéz érintése nélkül végeznek. Ebben különösen az angol Hesston-ceg jár az élen, melynek takarmányter­melő gépei Magyarországon is megtalálhatók néhány nagyüzemben. A gépeket mű­ködés közben, a termelési módszereket pedig a gyakor­latban valamennyi cég a helyszínen filmen mutatta be. Ezek az energia- és költ­ségtakarékos eljárások a hol­nap teendőire hívták fel a figyelmet a talajműveléstől a betakarításon át a fejésig. illetve a takarmánytartósítá- sig. Ebből nekünk is van ta- Bulnivalónk ahhoz, hogy jobb eredményeket érjünk el a nyolcvanas években a gaz­dálkodásban. Amikor haza­jöttem, összeültünk a szak­emberekkel, és felmértük, mit tudunk majd hasznosíta­ni a látottakból. Azt hiszem, főleg a termelési rendszerek tudják igazán kamatoztatni sikerrel az ott látottakat. — A szakmai tapasztala­tokon kívül milyen személyes élményeket szerzett? — Közelebbről is megis­merkedtünk Londonnal. A szigetország fővárosa a leg­nagyobb parkváros Európá­ban. A házak mellett, vala­mint a tereken mindenütt zöldövezet húzódik. Láttuk a Buckhingham-palota, az an­gol királynő palotája előtt az ünnepélyes őrségváltást. Jár­tunk a British Múzeumban, valamint az angol parla­mentben. Ma már csupán idegenforgalmi érdekességnek számítanak a 'londoni utcá­kon a piros emeletes autó­buszok. Ezek azonban még hosszú ideig hozzátartoznak majd a főváros képéhez. Jól­eső érzés volt felfedezni a karácsony előtti forgatagban a magyar jonatánalmát, amely egyik kedvelt gyümöl­cse az angolnak. Mentusz Károly 1981. j&auír 24., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents