Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-22 / 18. szám
VÁLTOZÓ IDŐ, VÁLTOZÓ TÁRSADALOM. A népesség alakulása Azt hiszem, sokan vannak, akik némi viszolygást éreznek, ha több számot, adatot tartalmazó írás kerül a kezükbe. Pedig az 1980. évi népszámlálás részletes adatait tartalmazó könyvet lapozva, a számok mögött olyan összefüggések tárulnak fel, amelyek az emlékezetnél pontosabban rögzítik a múltat, és sok területen jelzik társadalmi-gazdasági életünk várható alakulását, feladatait. Az 1980. évi népszámlálás adatai beszédes számok. Elmondják, hogy az idő múlásával mi változott társadalmunkban a 70-es évtizedben, és milyen feladatok megoldására kell a most kezdődő 80-as évtized kezdetén felkészülnie a társadalomnak, a családoknak. Ezeket az adatokat felhasználva szeretnék néhány figyelmet érdemlő, helyenként tanulságos összefüggést felvillantani. •Kezdjük mindjárt az ország népességének alakulásával: 1980 elején az ország lakossága 10 709 550 fő volt, a 70-es évtizedben 387 451 fővel gyarapodott hazánk. Megfelelő-e ez a növekedési ütem, és milyen tényezők befolyásolják? A növekedés üteme valamivel magasabb, mint az előző évtizedben volt. Ennek okai között szerepel, hogy az 1950-es években született nagy létszámú női korosztály 1970—1980 között lépett szűlőkorba. így pl. 1974- ben az ezer lakosra jutó él- veszületések száma 17,8, 1975-ben 18,4 volt Ezekben az években érejtették kedvező hatásukat az 1973. évi népesedéspolitikai intézkedések is. Tekintettel arra, hogy az élveszületések száma 1979-re 15 ezrelékre csökkent, a kormányzat — a népgazdaság teherbírásához képest — már tervézi a gyes összegének továbbá bizonyos kategóriákba tartozók családi pótléknak a felemelését. Az ország népességszámának alakulását a születéseken kívül a halálozások határozzák meg. Az elmúlt évtizedben ezer lakosra számítva 12,2 halálozás jutott, ami 17 százalékos növekedést jelez, az előző évtizedhez viszonyítva. Ez azért alakplt így. mert a 70 éves. és idősebb korosztály létszáma ebben az évtizedben 20 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a meghaltak átlagos életkora — 66 év — két évvel magasabb volt. mint az előző évtizedben, tehát — az életkörülmények javulása, az egészségügy fejlődése, a gondosabb társadalmi, családi törődés következtében — tovább tolódott az átlagos emberi életkor felső határa. A népesség területi megoszlása is érdekes képet mutat. Ebben az évtizedben fordulat következett be: az ország népesséaén belül a városlakók kerültek többségbe. Ezt az alábbi táblázat is jól szemlélteti: Ú! lendület Nagylügeden... Terület: Szám (1000 fő) Százalékban: 1970. 1980. 1970. 1980. Budapest 2 001 2 060 19.4 19,2 Városok 3 109 3 644 30.1 34.0 Községek 5 212 5 006 50.5 46,8 Összesen: 10 322 10 710 100,0 100.0 Megállapítható tehát, hogy községekben lakók aránya Budapesten és a városokban tovább csökkent. él az ország lakosságának összesen 53.2 százaléka. Ugyanakkor az évtized folyamán — az előző évtizedektől eltérően — a népességhányad . Budapesten csökken. A főváros népességnövekedése — természetes szaporodás mérséklődése miatt — csak a bevándorlási többletből adódik. Nagyobb arányú gyarapodás a városokban történt, ugyanakkor a Mindezek nagy feladatok elé állítják a kormányzatot és a megyei vezetést, hogy a városok megnövekedett létszámú lakossága részére — a helyi erőket is felhasználva — megfelelő, valóban városi színvonalú életmód kialakítását biztosítsák. Ugyanakkor. változatlanul — helyedként a korábbinál nagyobb — figyelmet kell fordítani a községekben lakók életkörülményeire is. (Gy. Z.) jiban — mondja a számokul olvasva. — Több is lehetne, de ilyenkor, új év elején mindig kevesebb, mert mái korábban leadták a szerződött mennyiséget a gazdák Most indul majd az idei ú szezon, ami úgy tűnik, sokkal előnyösebb feltételeket kínál mint máskor. Tavaly 150— 180 szarvasmarhát. 1800 sertést adtak át szerződés alap; ján a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. Korábban bizony ta„Változatlanul ösztönözzük a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését. Támogatjuk mind szorosabb együttműködésüket a mezőgazdasági nagyüzemekkel. a felvásárló vállalatokkal és a fogyasztási szövetkezetekkel.. (Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozatából.) Ilyenkor, januárban csendes a falu. A nagyfügedi utcák elég névtelenek. Csak időnként egy-egy kerékpáros tűnik fel táppal teli zsákokat cipelve. A kemény hideg inkább a meleg szobába parancsolja az otthonlevőket. A csend azonban csak látszólagos, rrr.t a hideg sem akadályozza a munkát a házak táján, a portákon. Délután megélénkülnek az udvarok, készülnek az állatok esti etetéséhez, a téjgyűjtéshez. Alágy fügédén jelentős múltja van az állattenyésztésnek. Több évtizedre nyúlik visz- sza a lakók állatszeretete. Valamikor vásárokon elsők között jegyezték a fügedi marhát, amely tejével és húsával jéleskedett. De hogyan van jelenleg, él-e most az állatok iránti szeretet ebben az alig tgbb mint kétezer lakosú faluban? Ezzel kopogtattunk be a községi" tanácsra, — Itt ma is becse van az állattenyésztésnek — erősíti meg a kérdést Adamik István tanácselnök. Papírlapot vesz elő a fiókból. friss adatokkal és elénk tárja az 1980. december 31-i községi állatszámlálás eredményeit. — Jelenleg 27 fejőstehén és 1180 sertés van a háztákarmányellátási gondok voltak és az alacsony szerződéses ár sem hatott serkentőleg a háztáji tenyésztésre. Az utóbbi két évben viszont örvendetesen változott a helyzet Fügédén is. A felvásárlási árak növelésével ismét új lendületet kapott a háztáji gazdálkodás. Javult a takarmányellátás is, a szomszédos ludasi Benevölgye áfész, valamint a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat helyi lera- katain már árulnak elegendő tápot. Ezenkívül a termelőszövetkezet takarmánykeverőt létesített és búzát, kukoricát szemesen is biztosítanak a tagoknak. A háztáji sertéstenyésztés felkarolására az áfész szakcsoportot alakított, amely a helyi húsellátást segíti elő. Községünkben 1975 óta működik egy kis vágóhíd is. ahol minden heten csütörtökön sertést' vágnák, télen kéttőt- nármat. nyáron négyet-ötöt, pénteken pedig kimérik a ooltban. így megrendelésre ;sak marhahúst kapunk az állatforgalmitól. Az elmúlt két évben Nagyfügeden is növekedett a szövetkezeti nyugdíjasok száma, akik szívesen foglalkoznak állatokkal. Különösen' a Dózsa György és a Felszabadulás utcában vannak jó nevű tenyésztők, hogy csak Berényi Istvánt. Juhász Józsefet. Nagy Vendelt, Varjú Istvánt. Kovács Emilt említsem. Azokban a házakban, ahol ők laknak, régen is és ma is nagy gazdasági udvarok voltak. tele állatokkal. A Kossuth Lajos és a Sal- lai utca sarkán lakik Balogh József, a szövetkezet nyugdíjasa. a .község tűzoltóparancsnoka. Leikes háztáji gazda hírében áll: — Én beleszülettem az állattenyésztésbe — mondja örömmel. — Régen és ma úgyszintén foglalkozom állatokkal ezen a kis portámon. Jelenleg két tehenem és két kis borjam van, amelyek nemrég születtek. A tejükért tartom őket. A két tehénen évente tíze'zer forint nyereségem van. ami jól jön a nyugdíj mellé kiegészítésként. Nem beszélve arról, hogy hasznos időtöltés is velük foglalkozni. Decemberben 230 liter tejet adtam át a községi csarnokban, 6.20-as átlagáron. Most január 1-től 30 fillérrel növelték a tej felvásárlási árát, ami további ösztönzést ad a termeléshez. Az udvaron a fészer alatt Balogh József házilag készített gépeket mutat : — Magam készítettem ezt a darálót, meg a kukorica- morzsolót. Ezek is megkönv- nyítik a napi munkámat, a takarmányelőkészítést. Másoknak is ajánlom, mert nekem jól beváltak. Azért szeretném. ha a gyöngyösi tejüzemből legalább egyszer eljönnének falugyűlésre hozzánk. mert elmondanánk észrevételeinket. Azt kifogásoljuk. hogy nem a tejzsír alapján minősítik a tejet, így veszítünk rajta. .. Nagyfüged leghosszabb utcája a másfél kilométer hosz- szú Dózsa György út. A végén lakik Nagy Vendel, a termelőszövetkezet egyik alapító tagja, aki négy éve nyugdíjas már. Élenjáró gazda volt mindig. Idős kora ellenére ma is szívesen foglalkozik Tokkal. — Valamikor volt kél lovam. meg tehenem is — emlegeti az egykori fogatok — Most már csak sertésekkel foglalkozom. Ebben az évben egyszerre húszra kötöttem szerződést a szövetkezeten keresztül az állatforgalmi vállalattal. Itt a házunk mellett a kertben megterem a lucerna és a burgonya. A szövetkezettől pedig kaptunk hétszáz négyszögöl kukoricaföldet. A tápot hetente kétszer kerékpárral hozom haza a faluból. Nagyon sok a munka a malacokkal, szinte betöltik napjaimat. Ha esik, ha fúj, ha meleg van, akkor is menni kell nekik takarmányért. Azért mégiscsak megéri az áldozatot, mert tavaly szeptemberben egy, most januártól pedig két forinttal emelték kilónként a sertés felvásárlási árát. Igaz, sokba van a takarmány is, de a tenyésztésen tgy is van haszon! Hatvannyolc éves leszek a tavasszal, de nem tudom abbahagyni a munkát, mert benne van a véremben a tenni akarás. A Dózsa Termelőszövetkezetnek 1980-ban hétmillió forint árbevételt jelentett a háztáji állattenyésztés. Saska Imre elnök szívesen idézi az eredményeket: — Nagyfügeden szeretnénk a nagy hagyományú állattenyésztésre építeni a jövőben is. Az új vezetőség célja, hogy az állatállományt növelje a háztájiban. Megtudtuk. hogy az ácsai Vörös Október Termelőszövetkezet teheneket helyezett el a háztájiban. Elmentünk hozzájuk tapasztalatcserére, és megnéztük, hogyan csinálják. A szövetkezet vagyonához tartozó tehenek egy részét a háztáji istállókban helyezik el. Ennek nagy előnye, hogy így a nagyüzemnek nem kell Korszerűsödő vállalati szervezetek Több kis- és középüzem — Célszerűbb irányítási, döntési, értékelési rendszer A gazdaság irányításának fejlesztésével és a hatékonyság fokozódó követelményeivel összhangban napirendre került a vállalati szervezetek felülvizsgálata és korszerűsítése. Mint ismeretes, addig megszűnt öt nagy gazdálkodó szervezet, mégpedig a boripari, a cukoripari, a dohányipari, a szénbányászati és az útépítő tröszt, az ezekhez tartozó vállalatok teljes jogi és gazdasági önállóságot nyertek. Néhány nagyvállalat is megszűnt, amelyeknek gyáregységei önállósultak, jó néhány nagyvállalatból pedig egy-egy gyáregység' vált le és önálló vállalatként működik tovább. E folyamatról a Pénzügyminisztériumban elmondták : a magyar gazdaság, s főképpen az ipar vállalati, szervezeti összetételéről, a nagy- és kisvállalatok szerepéről, arányáról folyó eszmecsere változó intenzitással voltaképpen az 1968-as gazdasági reform óta napirenden van. S míg korábban, a mennyiségi szemlélet eluralkodása idején az a nézet kerekedett felül, hogy ■ szocialista gazdálkodás fényei legfőképpen a nagy vJtílalati szervezetekben bontakozhatnak ki, s ezért kell a kisebb gazdálkodó egységeket összevonni, addig a hetvenes évek elején elsősorban a kooperációs zavarok, s a létszámhiány okozta nehézségek áthidalása indította a nagyvállalatokat arra, hogy az ágazati minisztériumok segítségével magukba olvasz- szanak több, azelőtt önálló kisvállalatot. Ez vezetett oda, hogy miközben az elmúlt tíz esztendőben a gazdasági tervezés, a központi irányítás és szabályozás jelentősen fejlődött, addig gazdaságunk vállalati, szervezeti felépítése lényegében még az 1968. előtti idő jegyeit viseli magán, vagyis túlzottan centralizált. Ez főleg a változott külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást nehezíti. Hiányoznak azok a kis- és középvállalkozások, amelyeknek tevékenysége kiegészíti, segíti a nagyvállalatok munkáját, megszüntet _különféle hiányokat. Főképpen a feldolgozóiparokban, a nagy választékot igénylő fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban, a nagyipari termelést ki- szőlgáló úgynevezett háttéripari tevékenységek, s a fogyasztási szolgáltatások területén van szükség jól szervezett, korszerű kis- és középvállalatokra, üzemekre. Ezért vált szükségessé a vállalati szervezetek felülvizsgálata és korszerűsítése. Az eddigi döntések eredményeképpen a korábbi tröszti vállalatokból és gyáregységekből összesen körülbelül hetven új önálló vállalat alakult. A szervezeti változásoknak hatása van a vállalatok gazdasági-pénzügyi helyzetére is. A szervezeti változások során mindenképpen jobban felszínre kerülnek a gazdaságos és a nem gazdaságos tevékenységek, kedvezőbb a lehetőség, közvetlenebb az anyagi érdekeltség a gazdaságosság nö. vetésére, a termelési szerkezet javítására, a hatékony- sági tartalékok feltárására. Az arányosabb, rugalmasabb vállalati szervezeti struktúra kialakításának csak egyik módja a trösztök, vállalatok átalakítása. Nem kevésbé fontos új, kisebb vállalatok, vállalkozások létesítése azokon a területeken. ahol ezek hiánya különösen nagy feszültségeket okoz. E folyamat előmozdítására külön jogszabályokat dolgoznak ki az illetékes irányító szervek és hatóságok. hogy lehetővé tegyék kisebb szövetkezetek. szövetkezeti " szakcsoportok létrehozását, bizonyos szolgáltatási feladatok ellátására a magánkezdeményezés fokozottabb bevonását. fA kereskedelemben és a vendéglátóiparban a kis üzletek bérbe adásának, illetve az úgynevezett szabadkasszás rendszernek a kibővítése és újbóli szabályozása már megtörtént.) A jogszabályozás lehetővé teszi, hogy több vállalat alapíthasson közös vállalatot, de célszerű lenne lehetővé tenni azt is, hogy egy-egy vállalat létrehozhasson úgynevezett leányvállalatot is. Ez olyan tevékenységeknél látszik előnyösnek, amelyek az anyavállalat irányítására, felügyelete mellett jogilag önálló vállalat formájában ésszerűbben, gazdaságosabban szervezhető meg. Más jogszabályok módosítása pedig feloldhatja azokat a túlzott bürokratikus kötöttségeket, amelyek jelenleg a vállalati profil módosítását. a jövedelmezőség növelését segítő új tevékenységek kialakítását 'akadályozzák. El kell érni. hogy a vállalati szervezeti struktúra a jövőben ne időszakonkénti kényszerű állami beavatkozással módosuljon. hanem az indokolt és célszerű formák kialakítását és a gazdasági környezet változásainak hatasara (a később kidolgozandó jogszabályok alapján) a vállalatok, a tanácsok és más szervek kezdeményezzék, s ily módon, a szervezet képes legyen a belföldi és külföldi kereslethez a legracionálisabb módon alkalmazkodni. Jelentős feladat a trösztökön és vállalatokon . belüli irányítási, döntési, érdekeltségi rendszer korszerűsítése is. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok azt mutatták, hogy a trösztökön, nagyvállalatokon belül túlságosan centralizált az irányítás rendje. Az érdekeltségi viszonyok formálissá válnak, nem kapcsolódnak az egységek teljesítményéhez. Ezen a helyzeten is változtatni szükséges. Ahhoz azonban, hogy a gazdálkodó szervezetek belső irányítási és érdekeltségi rendszere fejlődjön, nemcsak a vállalati vezetők iránt kell egyértelmű követélményeket támasztani, hanem azokat a vállalatokon kívüli gazdasági, társadalmi tényezőket is végig kell gondolni, amelyek nehezítik e téren a fejlődést. A vállalaton belüli gazdasági demokratizmus szélesítése, a dolgozók kezdeményezésének, aktivitásának eddigi jobb kibontakozása nem nélkülözhető és ehhez is meg kell teremteni a feltételeket — hangzik a tájékoztatás. (MTD Balogh József háztáji gazda: — A tejtermelésből kapott pénz jól jön a nyugdíj mellé kiegészítésnek. (Fotó: Perl Márton) új férőhelyeket létesítenie. Az állatok elhelyezését és gondozását ngyanis szerződés alapján a háztáji gazdák végzik. Szövetkezetünk ezért évente tehenenként, négyzetméterenként 50—100 forintot fizet a gazdáknak, szálas és abraktakarmányt pedig megfelelő áron biztosítunk. A tejértékesítést is a nagyüzemen keresztül oldjuk meg. Ebben az évben 40—50 magyar tarka tehenet szeretnénk elhelyezni a háztájiban. Újdonság az is, hogy a dimavarsányi Petőfi Termelőszövetkezettel együttműködve segítjük a nyúltenyésztést a faluban, és az állatokat folyamatosan felvásároljuk. Rendszeresen tápot hozunk Poroszlóról, amelyet a duna- varsányiak receptie alapján készítenek, Iát, Fügédén tehát nagst tartalék rejlik a háztáji gazdálkodásban! A közgazdaság szabályozók is ösztöneik ezt, amit szeretnénk lábas awáflni. A háztáji dRateemaeeette* továbbfejlesztése sgwarry kötődést jelent a tagoknak a termelőszövetkezethez. Meotusz Károly iWmisäßHa WW. január 22., csütörtök Saska Imre szövetkezeti elnök: — Az új vezetőség célja, hogy az állatállományt növelje a háztájiban... Adamik István tanácselnök: — Itt ma is becse van az állattenyésztésnek...
