Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

i ■VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 15. szám ARA: 1,80 FORINT 1081. január 18., vasárnap Magyar—szovjet belügyminiszteri tárgyalások Horváth István belügymi­niszter hivatalos, baráti lá­togatást tett a Szovjetunió­ban, ahol időszerű kérdések­ről megbeszéléseket folyta­tott J. V. Andropovval. az SZKP Politikai Bizottsága tagjával, az Állambiztonság! Bizottság elnökével és N. Aj Sasotokon hadseregtábornolc belügyminiszterrel. ' Hazaér­kezésénél’ szombaton a Feri­hegyi repülőtéren jelen volt V. .7. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Jég a folyókor Készenlétben a jégtörő hajók VÁROSAINK 1981-BEN Eger: tovább szépül, új értékekkel gazdagodik Elfelejtett felnőttek H a a statisztikai ada­tok iránt érdeklő­dünk a közművelődési in­tézményekben, s az egyes korosztályok aktivitását mérlegeljük, akkor a nép­művelők mindjárt kezdik a kesergést. Nem maradnak magukra, mert rögvest csat­lakoznak a könyvtárosok is hozzájuk, akik szintén, ha­sonlóképpen fogalmaznak. „Csak a diákokra, a fiata­lokra számíthatunk, jön­nek az általános, a közép­iskolás, tanulók, s nem hiá­nyoznak a huszonévesek képviselői sem. ök tömö­rülnek a különböző kiscso­portokba és szakkörökbe, belőlük toboraódik az olva­sók zöme. Rájuk lehet számítani, bennük miég él a szellemi többre jutás mindennél értékesebb vá­gya. A harminctól hatvan­évesek azonban jórészt kö­zömbösek, érdektelenek. Őket hiába várjuk a kü­lönböző rendezvényekre, nekik felesleges TIT-elő- adásokat tartaná, mert úgy­sem kíváncsiak ezekre. Az sem megoldás, hogy agy- egy termelőszövetkezet vagy ipari üzem megveszi szá­mukra a jegyeket. Ezeket ugyan elfogadják, de a programokat mellőzik.” A megszokott jeremdád- nak ezzel nincs még vége, ízelítőnek azonban ennyi is elég belőle. Nos, a sirá­moknak valóban van alap­juk, mert ezek az emberek tényleg nem ostromolják rendszeresen a művelődési otthonokat, illetv4 a biblio­tékákat. A már említett népművelők azonban — s ez bizony hiba a javából — megelégszenek a tények tudomásulvételével, holottj ha a visszahúzódás okait elemeznék, érdekes össze­függésekre derülhetne fény. Senki sem vitatja, hogy ezek a férfiak és asszonyok igen lekötöttek. A falusiak nem nyolc órát töltenek naponta a határban, hanem igen sokszor jóval többet, az ipari üzemben dolgozó­kat viszont otthon várja a hobbikért, a feleség után járó háztáji és az állattar­tással összefüggő, olykor tengernyi tennivaló. Este általában fáradtak, s a va­csora után legfeljebb a té­vére futja türelmükből. Természetesen ekkor is vá­logatnak, csak azt a pro­dukciót nézik meg, amely felcsigázza érdeklődésüket, amely témájában, gondolat­világában közel áll hozzá­juk. Hadd szögezzük le mindjárt: ekkor is gyara­pítják tájékozottságukat. A jelenség azonban arra fi­gyelmeztethetné a közmű­velődés szakembereit, hogy okuljanak ebből a példá­ból, s alaposan mérlegeljék a felnőttek körülményeit. Térképezzék fel valódi igé­nyeiket. s ezek alapján ál­lítsanak össze számukra olyan kínálatot — egy-két esetben már bizonyították, hogy lehet —. amely fel­kelti kíváncsiságukat. Van ilyen, csak keresni, kutatni kell. panaszkodás helyett nem lankadó türe­lemmel. Népművelői erő­próba, feladat ez, méghoz- á a javából.... Pécsi István Aligha van. olyan lakója, ismerőse, vagy tisztelője a városnak, akit ne érdekelne, hogy mivel is gazdagodik, gyarapodik az idén a múlt­jával és jelenével egyaránt méltán büszkélkedhető Eger. Bár a város honatyái ezután vitatják majd meg és végle­gesítik az 1981. éves fejlesz­téseket, de mint ár. Varga Jánostól, Eger Város Taná­csának elnökétől megtudtuk: az idei év is sok szépet és sok jót ígér a megyeszék­helynek. A szakemberek már hónapok óta dolgoznak a terveken, és ami legalább ennyire fontos és nélkülöz­hetetlen: a célkitűzések dön­tő többségéhez az anyagiak is biztosítottak. Első helyen a lakás A fejlesztési programban 1981-ben is a lakásépítés ke­rül az első helyre. Az úgy­nevezett tanácsi célcsoportos és egyéb állami forrásokból négyszázhetvenkilenc új la­kás építése már meg is kez­dődött, s ebből várhatóan kettőszázharminchét átadás­ra kerül az idén. OTP-beru- házásban négyszázhatvanhét lakás épül, és háromszázba költözhetnek be ez évben. Az. említett számok egyértelmű­en azt bizonyítják: a lakás­építést, valamint a lakásgaz­dálkodást, ahogyan az or­szágban, úgy Egerben is az egyik legfontosabb politikai feladatnak tekintik. A korábbinál szűkösebb anyagi lehetőségek ellenére sem lassul le a történelmi nevezetességű belváros re­konstrukciója, és folytatódik a pincerendszer megerősítése is. Az illetékes országos szer­vek vezetői a múlt év de­cemberében értékelték a pinceveszély elhárítására adott anyagiak tavalyi fel- használását és egyaránt di­cséretben részesítették a munkálatokban részt vevő tervezőket, bonyolítókat és kivitelezőket. Jó hír továb­bá, hogy a megkezdett mun­kák folytatásához az idén is kap központi segítséget, a város. Ha nem is annyit, amennyire szükség lenne... Újabb gyermek- és egészségügyi intézmények További javulás várható a város óvodai, bölcsődei, is­kolai és egészségügyi ellá­tottságában az idén. A Cse- bokszári-lakótelep új óvo­dája száz, új bölcsődéje pe­dig hatvan gyermeknek ad majd nappalra otthont. Az Epreskert úti óvoda ötven férőhellyel bővül és befeje­ződik a hatvan személyes lajosvárosi bölcsőde építése is. Ugyancsak ebben az év­ben készülnek el az építők a lajosvárosi 16 tantermes új iskola kivitelezésével. Ja\?ában tart már a pró­baüzem a rekonstrukciós be­ruházásban épülő megyei kórház első ütemének beren­dezésein. Az építők az ünne­pélyes átadás-átvétel — a tavasz első napjaiban vár­ható — után sem szedik fel azonban „sátraikat”, hanem maradnak -és folytatják a második ütemben készülő épületek kivitelezését. Minden bizonnyal öröm­mel fogadja a megyeszékhely lakossága azt is, hogy a Be­loiannisz és a Pacsirta ut­cában új orvosi rendelő épül, a Zalár utcában pedig egy új gyógyszertárral gazdago­dik a város. Az említett be­ruházások rövidesen meg­kezdődnek. Ugyancsak az 1981-es tervek között szere­pel a kétszáz személyes szo­ciális otthon építésének el­kezdése is Cseboijszáriban. Üzletek, kereskedelmi és vendéglátó egységek Hosszú listája van a la­kosság jobb áruellátását és a vendéglátást szolgáló fej­lesztéseknek is. Csak néhá­nyat említsünk a valóban gazdag választékból: A Sándor Imre utcában elkészül az idén a csemege, az iparcikk- és a cipőáruház. Már javában épül a Csuvas étterem a Csebokszári-város- részen, Lajosvárosban pedig az egri áfész épít egy biszt­rót. A Szovjet Hadsereg úton átadás előtt áll egy új ábé­cé-üzlet és egy patyolatfel­vevő. Felnémeten megkez­dődött egy ABC-áruház épí­tése, és folytatódik az idén a -vízműhálózat építésé is. Tervszerű és folyamatos munkát várnak továbbá a város vezetői — természete­sen segítséget is adnak hoz­zá — a Vörös Rák étterem és a szakszervezeti székház mellett épülő szálloda kivi­telezőitől is. Fölösleges bi­zonygatni, hogy az utóbbi két létesítményre mennyire szüksége' van a városnak. Víz, út, kemping, gyalogos-belváros A város idei tervei között szerepel az északi vízmű bővítése Felnémet határé­ban. Oj kutakat fúrnak, és biztonságosabbá teszik a már meglévő berendezések üze­melését. A déli ipartelep szennyvíztisztítója iszapszá­rító berendezést kap. A tél elmúltával teljes gőz­re kapcsolhatnak a 25. szá­mú út egri átkelési szaka­szának építői. Jelentős fej­lesztéseket terveznek az egri kempingben. Bővítik a szál­láshelyeket, a nyári és a téli sportolásra egyaránt alkal­mas sportlétesítményeket — tenisz-, korcsolyapályák stb. — építenek. És ami minden bizonnyal országos érdeklődést vált ki: 1981. május 31-ével átadják a gyalogosoknak — lapunk­ban többször is foglalkoz­tunk vele — az egri belvá­rost. S bár nem az idei év, még csak nem is a hatodik, ha­nem a hetedik ötéves terv „kosarába” kerül majd bele, de a szakemberek készítik már a művelődési központ kivitéli terveit, és ugyan­csak munkához láttak Eger új vásárcsarnokának terve­zői is. Ez utóbbi egyébként még ebben a tervidőszakban elkészül. 1981-ben és még néhány évig minden bizonnyá! olyan időket élünk majd, amikor ugyancsak meg kell gondol­ni, hogy mire mennyit költ- sünk, vagy költhetünk. A példaként említett új beru­házások, fejlesztések mégis azt bizonytják, hogy az idén is tovább szépül, s újabb értékekkel gazdagodik a vá­ros. S mivel az említett beru­házások többsége tanácsi be­ruházásként valósul meg, így az üzemi, a vállalati, az or­szágos szervek által finan­szírozott fejlesztések is okoz­hatnak még néhány kellemes meglepetést Egernek. Egé­szen biztos, hogy nem lesz hálátlan érte a város. Koós József A Duna és a Tisza mellék­folyóit általában összefüggő. 5—15 centiméter vastag jég­takaró borítja. A Duna felső szakasza Komáromig nem hordoz jeget, a Komáromtól. Mohácsig terjedő., szakaszo­kon viszont zajlik a folyó,, s az úszó jégtáblák a víztü­kör 20—60 százalékát takar­ják. A . jégtáblák azonban álig 3—4' centiméter vasta­gok, s így a hajózást, sem akadályozzák. A Tisza vize gyorsabban lehűlt, és a- fel­les magyar folyószakasznak mintegy 50 százalékán már megállt a jég. s másutt pe­dig 60—70 százalékos a zaj- lás. Nagy folyóink mentén a vízügyi szolgálat jégtörő ha­jói készenlétben állnak arra, Heves megye területén a korábbi kettőről 24-re nőtt a helyi oltalomban részesülő természetvédelmi területek száma az utóbbi öt esztendő­ben. összesen 4220 hektáros területüket növény-, állat- és földtani, kultúrtörténeti, il­letve tájképi értékek gazda­gítják. Á bátori Nagyoldal, a bükkszenterzsébeti Nagykő és környéke, az itteni Pleis- tocen-alapszelvény, az egri védett fák, az egerbaktai láp­kövek, az egei— demjén— egerszalóki kaptárkövek, a gyöngyösi Dimitrov Népkert ritkaságai, a gyöngyössoly- mosi Bábakő, Csákkő, a gyöngyöstarjáni kastélypark, Sósi-rét, az Ilona-völgyi fa­sor, ;az istenrhezeji Noé sző­lője. a kápolnai hársak, 'a mikófalvi fakövületek, a mó- nosbéli édesvízi mészkőbá­nya. a Nagy-Eged, a parádi ősjuhar, a párád—recski gesztenyesor, a pétervásári gyertyános-tölgyes, a pélyi, illetve poroszlói szikesek, a recski arborétum, a siroki vár környéke, a szilvásvára- di parkok, a vémosgyörki szociális otthon parkja, a verpeléti Várhegy legszüksé­gesebb megóvására csaknem félmillió forintot biztosított a megyei tanács. A legna­gyobb támogatást a verpe­léti Várhegy és a pélyi szi­kesek élvezik. Ez utóbbi he­lyekre pihenő és megfi­gyelő pontok létesítéséről is intézkedtek. hogy szükség esetén beavat-: kozzanak a jég elleni küzde­lembe. A dunai jégtörők egy része még vontatási felada­tokat lát el, s a 11 nagy és a 7 kisebb jégtörő hajó na­gyobb része azonban már a győri, a budapesti és a ba­jai téli kikötőkben várako­zik a bevetésre.- A magyar— jugoszláv vízügyi megállapo­dás alap.ian készenlétbe he­lyezlek négy magyar jégtörő hajót, hogy szükség esetén a Dunának közös érdekű jugo­szláv szakaszán, akárcsak ta­valy, megbontsák és eltávo­lítsák a part mentén össze­torlódott jeget. A Tiszán a kijelölt készenléti helyeken 9 nagyobb és 5 kisebb jég­törő hajó' vár a bevetési pa­rancsra. Az idén, előreláthatóan to­vábbi nyolc-tíz területet nyilvánítanak védetté, közöt­tük a parádi parkot és a nagyvisnyói geológiai szel­vényt. Más, kevésbé értékes helyeket, mint például az andornaktályai kastélypar­kot, a dormándi szürkenyár- fasort, a horti Szekeres-tót, a Kis-Egedet, a recski kas­télyparkot a szakemberek azonban feltétlenül a terüle­tileg illetékes tanácsok és a helyi iskolák figyelmébe ajánlják és javasolják gon­dozásukat. MA . • - n r ■ ■ ~ ’ ­A hét 3 kérdése Heti külpolitikai összeJ foglalónk a 2. oldalon. A kihívásra - igen Az elmúlt öt esztendő gaz­dasági tapasztalatait- érté­kelő, s az elkövetkező idő­szak feladatairól ir Kaposi Levente az újság 3. olda­lán. Rubel és dollár terem Rózsában A Fővárosi Műanyagipari Vállalat rózsaszentmártoni üzeme lépést tartott az idő­vel, s a pillanatnyi gazda­sági körülményekhez iga­zodva változtatta termékr szerkezetét. Erről tudósit Moldvay Győző írása a 3. oldalon. Egészségügy — gyermekcipőben? Sokan panaszkodnak ami­att, hogy Egerben rossz a gyermekorvosi ellátás. Ezt bizonyítja kifejező tények­kel Szilágyi Andor riportja a lap 4. oldalán, Az írás arra is választ keres, hogy n\iként lehetne enyhíteni a jelen gondjait. A jövő letéteményesei ök Hogyan élnek, dolgoznak a mai fiatalok? Milyen gon­dokkal küszködnek? Nyit­va áll-e előttük az étet? Ezekre a kérdésekre kere­sett választ az Egri Járási- Városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, amikor azt elemez­te, hogy' folyamatos-e az if­júsági törvény végrehajtá­sa. A vizsgálat- tapasztala­tait összegzi Deák Rózsi írása o-* 5. oldalon. A múlt és a'jelen... A Sándor Imre utca és a Katona tér találkozásánál épülő új léte­sítményben kap inaid helyet « id^n átadásra kerülő csemege-, iparcikk- és cipőáruház. ... " ‘" ' - (Fotó: Perl Márton) Újabb természetvédelmi területek megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents