Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

Egy gonddal kevesebb Végre a nyugdfjasházban is felszerelték a már régen várt telefont. Nagyon sok esetben okozott problémát orvos, mentő kihívásánál, különösen, ha erre éjszaka volt szükség. Itt zömében idős beteg emberek laknak, akiknek ez a le. fon nem a luxust jelenti, hanem sok esetben az életet. Azt hiszem, mindannyiunk nevében megköszönhetem az illetékeseknek ezt a jó „kapcsolatot". Beke Jánosné, Nyugdijasház, Eger Nemhiába bíztunk Nyelvi környezetszennyezés A Népújság 1980. október 18-i számában „Bízunk az emberek seg í tők észsegében ’' címmel egy kis írás jelent meg. Arról szólt, hogy a Mozgássérültek Egri Egyesü­lete kezdeményezésére Gyön­gyösön is megalakult egy kis csoport 114 résztvevővel. De ez a kis egyesület augusz­tusban még csak elvileg lé­tezett. Akkor — többek kö­zött — ezt írtuk: „Gyöngyö­sön is van már előrelépés, de segítő kezek kellenének, akik felkarolják a rászoru­lókat”. Es nem csalódtunk. A helyi vezetés kiadott egy felhívást. ■ amely eljutott' a pártszervezetekhez, a taná­csokhoz, a népfront, a KISZ és a szakszervezet képvise­lőihez, vállalatok, szövetkeze­tek szocialista brigádjaihoz. A kérés megértésre talált. A városi és járási mozgássérült emberek ügyét felkarolta a helyi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront gyön­gyösi titkára és az ingatlan- kezelő vállalat Az elsők kö­zött segített a TÜZÉP. amely vállalta azt Is, hogy a rászo­rulókat soron kívül szolgálja ki. Az Avar Szállóban három szocialista brigád vállalt A régi óra Amikor Gyöngyösön meg­álltak a toronyórák, sokan úgy érezték, az idő is meg­állt. Voltak olyanok, akik megszokott mozdulatokkal, automatikusan igazították órájukat, a toronyéhoz, észre se véve, hogy azok már hosz- szú idő óta rosszak. Igv vol­tam ezzel én is. Ha jól em­lékszem, bizony már több mint tíz éve, hogy nem jár­nak a mutatók. Annak ide­jén sokan mondogatták a vá­rosban. hogyan lehet az, hogy a tanács nem csináltat­ja meg az órákat, hiszen még a legkisebb faluban is sokak­nak a toronyóra jelzi az időt. A tanácstagok, az ille­tékesek válaszoltak is a pa­naszokra, hogy most nincs Javult a munkavédelem a Hatvani Konzervgyárban védnökséget. A váltó- és ki­térőgyár három nagyon ne­héz helyzetben levő mozgás- képtelen embert gondoz. Az ingatlankezelő vállalat biz­tosított részünkbe iroda- és fogadóhelyiséget, amelybe a posta soron kívül telefont szerelt be. A városi tanács tizeneay, míg a járási tanács 54 em­bert részesített 500—500 fo­rint rendkívüli segélyben. E helyen nincs lehetőség arra, hogy valamennyi vállalatot és egyéb támogatót felsorol­junk. Egyet azonban öröm­mel és jó érzéssel kell kije­lentenünk: a felhívás óta egyre több segítséget kapott a mozgássérültek gyöngyösi csoportja. Tudott dolog, hogy 1981 a rokkantak nemzetközi éve. Reméljük, hogy ennek értel­mében az egész világon egy­re többen fordulnak a rok­kant emberek felé. Magyar- országon és már Heves me­gyében is megindult ez a fo­lyamat. Amint látjuk, segí­tő kezek vannak és egészen biztos, hogy lesznek is ... Dávid József Gyöngyös újra jár rá pénz. aztán órásmestert nem találtak. És most, 1981 újév regge­lén évek óta először jelzi új­ra a Fő téren levő óra a pontos időt. De hamarosan a Barátok-templomának to­ronyóráját is megjavítja a jó kezű órásmester, akinek mindannyian köszönetünket fejezzük ki. Üjévi ajándék? Igen, így is lehetne fogal­mazni. Ezentúl már nyugod­tan pillanthatunk fel a res­taurált, szép, fehér köntös­be öltözött toronyórára. Nem nagy dolog, de Gyöngyös város lakóinak nem minden­napi. Erdős Ti vadamé Gyöngyös Tisztelt IKV! Lapunk 1981. január lfl-i számában Pf. 23. rovatában elpanaszoltam, hogy televí­zióm második csatornája — a tetőantenna átállítása miatt használhatatlan. Azt is meg­írtam levelemben, hogy ja­vításának elhúzódása mö­gött. az a szemlélet húzódik meg. miszerint jobb ha rossz az antennám, mert akkor nem nézhetem a tévét és így nem is írhatok róla té­vékritikát, amely nekem főfoglalkozásom, de amely nem biztos, hogy mindenki­nek elnyeri tetszését. Most öntelt megnyugvással közöl­hetem -y- köszönve egyben az IKV intézkedését —, hogy a második csatornám meg­javult, immáron senki sem tarthat vissza a tévékritiká­tól. Melyekért minden fele­lősséget ezután az IKV sze­relőire hárítok. Miért javí­tották meg készülékemet?! Gyurká Géza újságíró Eger fgazMd W Hild vagy Ybl...? Hild József nevét az eg­riek ismérik, hiszen Pyrker érsek megbízásából ő tervez- te-építette az egri bazilikát, mely monumentális, nyugodt és mégis izgalmas klasszicista külsejével a legszebb temp­lomok .egyike. Hild János fia József (már apja. János is híres építész volt Pesten) megbízatását gyorsan végezte el. 1831-ben alapozták, és az épületet már 1837-ben fel­szentelték. Ez csak hét év! A díszítés persze tovább tar­tott. (Lásd Sugár István: Az egri bazilika, 1971.) Nem épült ilyen gyorsan a buda­pesti Szent István-bazilika, amelyre szintén ő kapott megbízást. Ahogy lapunkban olvashattuk (NU. 81. I, 11.) 1851-ben, az egri után 20 év­vel kezdték alapozni. A ku­pola csaknem kész volt, mi­kor Hild 1867-ben meghalt. A folytatást Ybl Miklósra bízták, de — mint olvas­hattuk — 1878. január 22-én .......hatalmas rázkódtatással az egész épület összeomlott. Ybl azután új tervet készí­tett ... Ennek alapján a ba­zilikát elsősorban az 6 mű­vének kell tekinteni.... Az építkezéshez 1873-ban fog­tak újra hozzá ..Aztán Ybl is meghalt. Kauser Jó­zsef fejezte be. és csak 1905- ben avatták fel. Bizony az épít és 54 évig ! tartott... Most. volt az épület 75 éves ... Nem tudom felsorolni a sók forrást, ahol az esztergo­mi. az egri és a budapesti bazilikát is Hild nevéhez fű­zik. Meg Ybl Miklóséhoz is. De hogy elsősorban Ybl munkája, azt csak a NU bi­zonyította be nekem ... Ki­derült ugyanis, hogy 1878-ban dőlt össze Hild épülete a vi­har miatt, de Ybl már ö t évvel előbb. 1ST 3-ban hozzáfogott az építkezéshez ... (Hild nem akadályozhat­ta meg, mert 6 éve halott volt.) De ha az épület eset­leg 1868-ban dőlt volna ösz- sze, — nem tudom —, Ybl szerepe még tisztább vol- ssr..: (Dr. Szemes-Varga) Az elmúlt ötéves terv során tovább tartott a Hatvani Konzervgyárban a feldolgo­zóüzemek korszerűsítése, bő­vítése. A vállalat szakembe­rei nagy gondot fordítottak a munkakörülmények javítá­sára. Korszerűbb lett az évek során a főzeléküzem. meg­épült a tmk új műhelye, bő­vült a raktárak száma, s fel­épült az új paradicscmfel- dolgozó részleg. 1977-től 1979-ig a munkavédelmi helyzetkép kedvezően ala­kult. A három év átlagához viszonyítva 1980-ban további tizenkettővel csökkent az üzemi balesetek s több mint százzal a kiesett munkana­pok szama. Az elmúlt évben mintegy 6 millió forintot fordítottak különböző területeken a gé­pesítésre, a biztonságos felté­telek megteremtésére. az üzemi higiéniára. A munka- védelmi őrök feladatukat a brigádokon belül mind job­ban. hatékonyabban látják el. E hónap közepétől a vál­lalat vezetői elméleti és gya­korlati foglalkozásokon is­merkednek meg a legújabb rendelkezésekkel. s azok egységes értelmezésével. Fog­lalkoznak az üzemi balese­tek kivizsgálásával, a kárté­rítés főbb kérdéseivel is. Ködmön Ferenc — -»• Hatvan ..Egyértelmű” — halljuk •> ikszor ezt a kifjezést. Van­nak emberek, akik minden helyeslést, egyetértést ezzel az igen elkoptatott szóval fejeznek ki. Érdekes módon a „kétértelmű” szót nagyon ritkán használják, pedig lé­teznek kétértelmű dolgok is. csak azokról nem szívesen beszélnek. Ugyancsak köz­életi divatszó lett a megfo­galmazás is. „Megfogalma­zódott az elvárás” — mond­ják. Tudjuk, hogy levelet, jelentést, előre elkészített beszédeket szoktak megfo­galmazni. Meglehetősen el­koptatott a „gála” szavunk is. Valami csak akkor lehet ünnepélyes, ha elébe rakják a „gála" kifejezést. Miért? Ezek persze csak kiragadott példák a sok hasonló közül. Nem gazdagítják nyelvün­ket az otromba, trágár sza­Leveleink között tallózva Állandóan rohanunk. Reg­gel a munkahelyre, s este haza. Utolsó percben szél­iünk fel a vonatra, buszra, s meggondolatlanul ugrálunk le. Túlterheltek vagyunk. Minden bizonnyal ezzel függ össze, hogy meglehető­sen feledékenyek is. A talált tárgyak osztályán, — rend­őrségen, vasúton, buszmeg­állókban — a legkülönfé­lébb tárgyak ottléte bizo­nyítja, valóban nem figye­lünk a dolgainkra. Erről írt levelében J. János egri ol­vasónk is. De ezzel kapcso­latban egy örvendetes té­nyezőről is. „Többször vol­tam szem- és fültanúja an­nak. amikor kérdezik a gép­kocsivezetőt. vagy a kalauzt: Jaj, nem találták meg vé­letlenül? És csodák csodája, az esetek többségében meg van az elveszett holmi. De olyannal is találkoztam, ami­kor valaki felismerte az el­vesztett tárgyat és igyeke­zett visszajuttatni tulajdo- donosához. Jó dolog ez. Es nagyon becsülendő. S azt Js megállapíthatjuk, örvendete­sen nő a becsületes megta­lálók száma." Való igaz. Nemegyszer jön­nek el személyesen szer­kesztőségünkbe. kulcscsomók­kal, erszényekkel, levéltár­cákkal, s kérik közöljük Csodálatos szép telünk van — ahogy az a nagykönyv­ben leíratott. Hósipkás ház­tetők. vattacukorral borított fák, gyémántként sziporkázó jég —<• és csúszós utak. jár­dák. Az egri Népkert sétá­nyán százan csúszkálnak, csoszognak, munkába, vonat­hoz, iskolába, piacra menet. Mert nem elég. hogy a ha­vat senki sem takarítja ei. de néhány életkedvtől duz­zadó fiatal és fiatalos ember tükörsimára sin kozza az utat. Balesetveszélyt teremte­nek a lakóházak előtti jár­dák is. Mert mi a helyzet? Néhány háztulajdonos ugyan veszi a seprűié*, és ha ke'i. óránként nekilát a hulló hó eltakarításához. De csak né­hány! vak sem. amelyek lassan­ként meghonosodnak közna­pi nyelvünkben. A nyelvi ..környezetszennyezést” se­gítik elő az értelmetlen, esetenként nevetséges rövidí­tések is. Ügy gondolom, nemcsak a nyelvészek, hanem mindany- nyiunk kötelessége ápolni, megőrizni anyanyelvűnk szépségét. tisztaságát és gazdag kifejező erejét. Külö­nösen sokat tehetnek ezért a közéleti emberek, akiknek szavaira felfigyelünk. Az élő és állandóan fejlődő ma­gyar nyelv nemzeti kultúránk hordozója is. Erezzünk te­hát felelősséget a kimon­dott. vagy leirt szavakért, s ne tűrjük el a nyelvi sze­génységet. Kürtösi Károly Gyöngyös hol veheti át tulajdonosuk. Még arra is hajlandóak len­nének, hogy fizessenek a közlésért, csak hogy vissza­származtassák a talált hol­mikat. Bizonyítja ez azt, hogy fejlődik az emberek igazságérzete, öntudata, egy­más iránti felelőssége. Sokan vannak tehát a be­csületes megtalálók, s így nyilván teljesen jogos a jó­hiszemű kérés egy elveszett tárgy visszaszolgáltatására. A keresett tárgy egv rézfejű fokos. Ismertetője, hogy fe­jének egyik oldalán vésés van, egy évszám: „1971”. Másik oldalán „Farkaslyuk”. A fokos ajándékba lett szánva egy mozgássérült fiatalembernek, járóbot cél­jára. S ráadásul aki szál­lította. szívességből vállalko­zott az ajándék átadására, kétszeresen restellj hát el­vesztését. Ahol ottmaradt: az egercsehi bányászjárat január 12-én, délután fél négy-négy között közlekedő autóbusza. A sok jó tapasztalat alap­ján indolkolt a kérés a be­csületes megtalálóhoz: jut­tassa el a fokost vagy a szerkesztőségbe, vagy az egri Volán forgalmi irodá­jába, estleg, ha útjába esik. Eger. Mikes K. u. 59. szám alá. Előre is köszönet érte. Városunk polgárainak je­len tós része IKLV-házakbar. vagy éppen lakótelepieken él. tgv kirívó különbségekkel is találkozhat az ember. Míg az egyik ház előtt a házmester rendesen takarít, addig a má­sik házé rábízza ezt a mun­kát az időjárásra. Egyszer majd felolvad ... Nem tu­dom ki, hogy Van vele. én szeretem a városomat. Büsz­ke vagyok rá, és a szívem­hez nőtt. Olyan jólesett a nyáron látni az igazán szé­pen tisztán tartott utakat, s öröm volt hallgatni az. idelá­togatóktól. hogy Eger szépsé­ge. tisztasága külföldi váro­sokéval vetekszik. De most... 1 Lehet ség>es. hogv a seprűket téli fagy- ■szabadsagra küldik!? Dobrovits Mérw Eger A becsületes megtalálókról Szabadságon a hóseprői? Műsorok Kossuth rádió 8.30 Lányok. asszonyok. 8.55 4X4 — játék. 10.05 Nótafelvételek. 10.25 Mu- szorgszkij-ciklus. Zenekari művek. 11.00 Örömök kert­jében. 12.20 Zenei anya­nyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva. 12.45-ZenekarUmu- zsika. 14.00 A magyar ; kul­túra Berlinben. 14.10 Kó­rusok. 14.30 Hitelpolitika a mezőgazdaságban. 15.05 Űj zenei újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Űj lemezeinkből. 18.16 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Sporthírek. 18.45 Súlytalanság (hang- játék). 20.01 Népi. zene. 20.50 A zene nem ismer határokat. 21.40 Brahms: Négy komoly ének. 22.10 Sporthírek. 22.15 Emlékek, nyilatkozatok Bartók Bé­láról. 23.05 Olasz operák­ból. Petőfi rádió 8.05 Népi zene. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 A rá­dió dalszínháza. 9.29 Hogy tetszik lenni? 10.33 Vála­szolunk hallgatóinknak. 10.48 Ifjúsági dalok. 11.00 Népszerű fúvósátiratok. 11.40 Fiataloknak. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Ritmus. 14.35 Orvosi taná­csok. 14.40 Kubai költők versei. 14.55 Külföldről ér­kezett ... 15.15 Gencsy Sá­ri és Szabó Miklós operett­felvételeiből. 15.41 Szüle­tésnap. 16.33 Pophullám. 17.30 Fenntartott hely. 19.20 Népi zene. 19.45 Magnóról magnóra. 20.33 Sporthírek. 20.38 A Magyar Rádió Ka­rinthy Színpada. Nem volt mindig papsajt! 21.53 A gerolsteini nagyhercegnő (operettrészlet). 23.10 Slá­germúzeum. Televízió 8.10 Tévétorna. 8.15 Iskola­tévé. 8.55 Mese, mepe, mát­ka ... Kisfilm-összeállítás. 9.25 „Boldogságot a szí­nésznek a publikum ad.” Portréfilm Obrazcovról. 10.05 A pécsi körzeti stú­dió műsora. 10.25 „Nap­fényes, hatszobás lakás" (NSZK-tévéfilm, ism.). 11.45 A fele sem igaz! Ve­télkedőműsor. 12.15 „A köl­tészet fája életem .. ■” Vá- lotás Petőfi Sándor versei­ből. 13.05 Csak gyerekek­nek! (Kisfilm-összeállítás.) 13.35 A négy páncélos és a kutya (tévéfilmsorozat). 14.30 Bélyegvilág. 14.45 Út vagy vasút? (dók.-film). 15.20 Alpesi si Világ Kupa. Férfi lesiklás. 16.25 Világ, politika, ifjúság. 17.05 Fő­zőcske, de okosan. Papri- ka-show. 17.30 Tájak, vá­rosok, emberek. A szálak összefutnak ... Az angol film a hatalom új közép­pontjáról. a multinácionális és a transznacionális vál­lalatokról ad képet. 18.05 Beszélgetés a népdalról. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Az óragerincű [elpattanó (rajzlim). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. Kormos Ist­ván: Szegény Yorick. 20.05 A holnapra koccintunk . .. A televízió nyilvános szil­veszteri műsora (ism.) Kb. 22.05 Tv-híradő 3. 22.15 Babaház (angol film). 2. MŰSOR 17.20 Kérem a következő! (Rajzfilmsorozat.) 17.30 A repülés története. Katonák a levegőben. 18.15 Beszél­getés az operáról. Mozart: A varázsfuvola. 18.45 Gó­lyavári est^j. A nemesek országa — a középkori Magyarország (II. rész). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Káin és Abel (Sütő András drá­mája). Közben: kb. 20.40 Tv-híradó 2. 22.15 A Ku­bai Nemzeti Folklóregyüt­tes műsora. IMpufiitMfi 1981. jamiar I?., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents