Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-16 / 13. szám
Üj utakon a munkásművelödésben Helyzetkép a Megyei Művelődési Központból Oj-Pelhíben is Magyar filmek nemzetközi Azt senki sem vitatja, hogy manapság jó néhány fórumon és igen sokszor beszélünk a munkásművelődésről. Ez örvendetes, az viszont meglehetősen elszomorító, hogy a jó elképzelések közül csak igen kevés valósul meg a gyakorlatban. Az egri Megyei Művelődési Központ vezetői és munkatársai az elmúlt esztendők során arra törekedtek, hogy szavak helyett tettekkel érveljenek. Az eddigi eredményeket, s az 1981-es évre szóló terveket összegeztük Szemén Bé- lánéval, az MNK csoportvezetőjével, aki természetesen nemcsak a sikerekből, hanem a gondokból is ízelítőt adott. Lépésről lépésre Nem kergettek ábrándokat, többek között ezért, is jutottak valamire: — Tudtuk, hogy mindenütt szükség lenne segítségünkre, szolgáltatásainkra. Ott is, ahonnan egyetlen kérés sem érkezett hozzánk. Sejtettük: nem minden üzemben, termelőszövetkezetben ismerik viszonylag gazdag kínálatunkat. Mégsem rontottunk ajtóstól a házba, hanem fokozatosan haladtunk előbbre. Mindenekelőtt a közművelődési felelősök, illetve előadók széles körű tájékoztatásra, megnyerésére törekedtünk, s részükre rendszeres továbbképzést szerveztünk. Ennek színvonalát az is fémjelezte, hogy országszerte ismert szakemberek tartottak előadásokat. Az egyes foglalkozásokon nemcsak az elméleti jellegű témákat világították meg, hanem a gyakorlati vonatkozásokra is utaltak. Így elsajátították a munkatervkészítés megannyi fortélyát is. Kezdetben nagy volt a lelkesedés, később azonban — ezt nagyon sajnáljuk — megtört a lendület: a hatvan jelentkezőből mindössze huszonöt rendszeres látogató maradt. Jó lenne, ha az ét- dékelt cégék vezetői felfigyelnének erre, s még idé- jében pótolhatnák a mulasztást. A tanfolyamot ugyanis folytatjuk, s negyedévétikén. ti találkozókat hirdetünk. Házhoz mennek Az különösképp mégnvé- rö. hogy a népművelők ném kötődnek minden áron az íróasztalhoz, s a pillanatnyi kudarcok — a munka során ilyének is adódnak — nem keserítik el őket. Közeledési kísérleteiket meg-mégismét- lik, s attól sem húzódoznak, hogy házhoz vigyék a kultúrát. — Az együttműködési megállapodások általában beváltak. Eddig tíz üzemmel, illetve megyei szervvel kötöttünk ilyet, arra figyelve, hogy ezek az egyezségek mindkét fél javára kamatozzanak. A dohány- és a bútorgyáriak. a Csepel Autó s számú egri gyáregységének dolgozói rendszeresen kérnek tölünk különböző műsorokat, szavatokat, emellett szívesen megtekintik a társastáncklub. az Egri Szimfonikus Zenekar vonósnégyesének, illetve fúvósötösének produkcióit. Természetesen nem a munkások jönnek hozzánk, hanem mj keressük jel őket. örülnénk annak, ha a meglevő kapcsolatokat még szorosabbra fűzhetnénk, s itt a házban is többször fogadhatnánk a pihenni, a tartalmasán szórakozni, kikapcsolódni vágyó embereket. A jövőben mindenképpen bővíteni óhajtjuk a kört. Ezért minden vállalathoz részletes programajánlatot juttatunk el. s a közművelődési felelősök ezt ismertetik az érdekelt szocialista brigádokkal, illetve vezetőikkel, s ők a sok ötlet közül kiválaszthatják a nekik leginkább tetszőket. Így hozzájárulunk kulturális vállalásaik — ézek nemegyszer sablonosak, szegényesek — gazdagabbá, tartalmasabbá tételéhez. Az is megnyugtató, hogy az egyes rendezvények propagálását nem sokad-, hanem elsőrangú ügynek tekintik, s az eredményesség érdekében új módszereket is hadba vetnek. — Tavaly ősszel értesítést küldtünk minden nagyobb üzémhez, termelőszövetkezethez. Azt kértük: juttassanak el hozzánk egy üres magnószalagot. Erre mi az egyik oldalra ajánlataink listáját, a másikra pedig a legújabb, a legkedveltebb tánczenéi számokat vesszük fel. Kár, hogy ezzel a lehetőséggel alig éltek, hiszen javaslatainkat ebédidőben az étteremben. s muzsikát pedig — többek között — az ifjúsági klubok összejövetelein .látszhatják le. Épp ezért bízunk abban, hogy idővel csak fel- léndül az érdeklődés, s mi egyre több felnőttnek és fiatalnak adhatunk hasznosítható tippeket. Mindenesetre: várjuk a további jélentkező- ket, s ígérhetjük: egyetlen óhajt sem utasítunk vissza. S ha már itt tartunk, akkor hadd jegyezzem meg: a kör ezzel egyáltalán nem zárult. Gondolunk a sajátos igényekre is. A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Heves mégyei Szövetségének a februári mezőgazdasági könyvhónap rajtja előtt elküldjük azt a bibliográfiát, amely tartalmazza a legértékesebb, a legtöbb haszonnal forgatható könyvek jegyzékét, s ezekkel összefüggésben előadásokat. rendezvényeket is javaslunk számukra. Vetélkedő és a többi Nemcsak a népszerűsítés színvonala javul — erre biÁ mozgásművészet oktatása Gyöngyösön Az egri Megyei Művelődési Központ a gyöngyösi Mátra Művelődési Központtal közösén néptáncoktatói tánfolyamot indít a mátra- alji városban. A képzés célja, hogy a különböző cső- portók vezetői megfelelő szakmai képzettséggel, új ötlétekkel felvértezve irányítsák együtteseiket. Bár az első foglalkozás már ebben a hónapban — január 25-én — lesz, a jelentkezés még nem zárult le: 20-ig vagy a megyeszékhelyen, g| ,kWMM Mftl. január 16., péntek vagy a helyszínen lehet beiratkozni az érdeklődőknek. A feltételek: néptáncos gyakorlat és érettségi bizonyit- vány. A mintegy két esztendeig tartó felkészítés havi egy alkalommal — szombat, vasárnap — a Vidróczki együttes tagjainak segítségével folyik. Az első nap elméleti, míg a másodikon gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. Az első esztendőben a tánctanitás- sal. a zeneelmélettel, a mozdulatelemzéssel, a táncleírás- sal és más alapvető módszertani problémákkal ismerkedhetnek meg. a második évet pedig felkészítő tábor és C-kategóriás vizsga zárja. zony régóta szükség volt —, hanem lesz is mit propagálni. Hadd sorakozzanak most az ezzel kapcsolatos beszédes adalékok! — Munka és művelődés címmel vetélkedőt hirdetünk a mezőgazdasági, ás a kisipari termelőszövetkezetben tevékenykedők részére. A tematikát. s az ezzel összefüggő szakirodalmi listát a TE- SZÖV, illetve a KISZÖV juttatja el mindenhová, mi megszervezzük azt. , hogy a művelődési otthonok és a községi könyvtárak segítsenek a brigádtagoknak a felkészülésben: áprilisban zajlanak majd az elődöntők, s novemberben E 'erben kerül sor a legjobbak versengésére. — Gondolunk a dolgozók továbbképzésére is. Várjuk a vállalkozó szellemű téeszek jelentkezését. Eddig sajnos csak a hatvani Lenin Termelőszövetkezet igazolta kezdeményezőkészségét. Ez a közös gazdaság ugyanis helyi szakmunkásképző tanfolyamot indít, s ide benevezhetnek azok is. akiknek hiányzik a hetedik, illetve nyolcadik osztályos végzettségük. Mi fedezzük a száz- harminchat közismereti óra költségét, a tankönyvpótló jegyzeteket viszont a Népművelési Intézet biztosítja. Aki ebből az anyagból sikeresen vizsgázik, túljutott az általános iskolán, s következhet a szakma megszerzése. Kevesen tudnak erről, pedig ígéretes próbálkozásnak tűnik, ezért örülnénk, ha mások is igényelnék az effajta támogatást. A jó elképzeléseket lehetne még tovább sorolni, ám úgy véljük, hogy az eddig említett adalékok is jelzik: jó úton haladnak a népművelők. Bär sikerülne ezeket a jó ötleteket valóra váltani. ,. Pécsi István fesztiválokon Januárban több nemzetközi filmfesztiválon, illetve filmművészeti bemutatósorozaton képviselik a magyar „színeket” az elmúlt években készült produkciók. A napokban zajlik Üj-Delhiben a nemzetközi filmfesztivál; a művészeti ág egyik legjelentősebb ázsiai szemléjén évek óta részt vesz a magyar filmgyártás is. Az idén Fábri Zoltán ..Fábián Bálint találkozása istennel” című — Balázs József regényéből készült — alkotását nevezték. Emellett több más magyar művel is megismerkedhetnek a rendezvény résztvevői: az információs vetítéseden Gábor Pál Angi Vera című, több nemzetközi díjat nyert filmjét, valamint Gothár Péter A.ián- , dék ez a nap és Szabó István Bizalom című produkcióját matatják be.. Január Ifi. és 29. között az Egyesült Államokbeli Minneapolisban tartanak nemzetközi fesztivált,-amelyre a — Nyugat-Berlinben Ezüst Medve-díjat, nyert — . Bizalom filmet hívták meg. Januárban Firenzében kerül sor nemzeközi filmhétre. itt az Ajándék ez a nap című művet mutatják be. amelyet az olasz filmbará- , tok már ismernek, hiszen a tavalyi velencei fesztiválon az Arany Oroszlán-dijat nyerte el. Emellett filmgyártásunk egvik legfrissebb produkcióját. Huszárik Zoltán Csontváry című filmjét vetítik a rendezvényen. Február legjelentősebb nemzetközi filmművészeti eseménye a nyugat-berlini fesztivál lesz. A február 13. és 24. között sorra kerülő szemlén Lugossy LászTö most elkészült, s az itthoni mozik műsorán még nem szereplő filmje, a Köszönöm, megvagyunk képviseli Magyarországot. A gyermek- film-szekcióban Palásthy György Égig érő fü alkotása szerépei majd. 1. Szép. napsütéses délután. Az öregasszony hunyorgott. A nap a Keleti pályaudvar aluljárójánál pontosan a szemébe vágott. Fölszánt a mozgólépcsőre. Figyelte az arcsorozatot. A szemek a mozgólépcső mozgási sebességének gyorsaságával hagyták el az ő szemét. Amikor leért a metróhoz, visszafordult. Megtette még néhányszor az utat, de nem találta azt az arcot, amit keresett. Visszament a peronra, a vonatok, a másik zsúfoltság, a másik tömeg közé. Bő parasztköténye zsebébe ejtette a kezét, s nekitámaszkodott a lépcsőfeljáró betonkorlátjának. A fiúk mindennap itt voltak. Sört ittak, leszólították a lányokat, máskor a külföldiektől cigarettát, farmer- nadrágot vettek, aztán továbbadták. Az öregasszony percek óta figyelte őket. Aztán már csak azt a fekete fiút nézte, akit már két napja észrevett. Utánament az automatához, s csendesen megszólította. — Édes fiam, maga nekem nagyon tetszik. Olyan becsületesnek látszik... — Hagyjon engem békén, vénasszony — vágott visz- sza a fiú, — nem látja, hogy nem ismerkedem? Majd ha húszéves lesz megint, akkor jöjjön. Addig menjen a nyugdíjasklubba! — Igen, igen, fiam. Aztán Istemben hiszel-e? A fiút váratlanul érte, sőt megdöbbentette a kérdés. Egy pillanatra elveszítette hetykeségét. — Én? Nem hiszem, hogy hiszek. De mit érdekli ez magát? — Csak azért, mert Isten jó. S aki jó, abban van Istenből egy kicsi. Te jónak látszol. .. — No. ne hízelegjen, öreganyám, még hogy bennem Isten! Ebben a pillanatban értek oda a többiek, meghallották az utolsó szavakat. A fiú zavarba jött. Röhögve kérdezték tőle: — A Ferkó átkeresztel- kedett? — Ki ez. az öregasszony? Csak nem a Mária? Vagy a Magdolna? Az én igazságom... Szerényen jön és halkan. Előrebocsátja, hogy tulajdonképpen nem is akar senkit zavarni, ráér, bőven van ideje. Udvariasan elöretessékeli a várószobában üldögélöket. — Menjenek csak maguk. Nekem úgyis komoly ügyem van Ezt nem lehet elintézni néhány perc alatt. Ö az utolsó panaszos. Ismét szabadkozik, és elnézést kér a zavarásért. — Tessék. Hallgatom. . A felszólításra megnyílik a kopott diplomata-aktatáska zárja és egy kisebbfajta irattárnak is beillő irathalmaz .%e- rül az asztalra. — Régi ügy ez már. kérem! Az egyes évek iratai >e- főttesgumival vannak különválasztva. Tessék csak nézn íz 1976. Itt van az ,.én” igazságom! Amikor észreveszi csodálkozó tekintetemet, megeted belőle a szó: — Mert az úgy van. kérem, hogy engem mindenhol elutasítanak. Igaz a közmondás: a szegény embert még a- ig is húzza... Nagyot ugrik a befőttesgumi és az 1978-as iratcsomóról a maroknyi papír szétterül az asztalon. — Szíveskedjen, kérem, belepillantani. Elolvasni az egészet bajos lenne, ezért ha megengedi, szépen, sorjábar elmondom a történetet, egészen onnantól, ahonnan elk ő- dött. Tessék elhinni, rosszak az emberek, és huncut a vil 'g. És én, én vagyok a legszerencsétlenebb. Engem üldözött a múlt rendszer is, ez sem ad igazat. .. A saláta módjára szertehulló papírok fejlécét vizsgál- gatom óvatosan, szinte lélegzetvisszafojtva: „minisztérium, tanács, bíróság, Legfelsőbb Ügyészség, a kormány titkársága. . . Miután két-három iratcsomóról is lekerül a befő* rts- gumi, az iratok zavartalanul keverednek az asztalon, a kezekben, És a mondatfoszlányokból, meg az iratok sorai közül kibontakozik a színtiszta igazság: a panaszosnak nincs igaza. Ezért utasították el minden fórumon. — Nyugdíjas vagyok, ráérek. Jártam én, kérem, amint látni tetszik, Budapesten is. Volt ott' egy elvtárs. Nagyon rendes volt. Leültetett, cigarettával is kínált. Több mint egy órát foglalkozott velem. De végül is mit értem vele? Itt a döntés: nincs igazam, panaszomat elutasítják... Amíg beszél, kuszáltan és feltartóztathatatlanul, megkísérlem sorra rendbe szedni a papírokat, valamint be- kényszeríteni valamennyit‘a gumigyűrűk szorításába. Aztán, amint egy kevés, lélegzetvételnyi szünet következik, jöhet a felvilágosítás: — Az ügyben csakis' elutasító döntés hozható! Olyan, mint amilyen határozatokat a többi helyekről kapott. Cselekedeteinket törvények szabályozzák, azokat mindenkinek tiszteletben kell tartania. Valóban nincs igaza! Ül, most már némán és sértődötten. Üjra előveszi a diplomatatáskát és lassan, gondosan visszapakolja az iratokat. Gondolkodni látszik, majd felugrik a helyéről és újra meg újra bizonygatja a maga igazát. Amikor köszönés nélkül becsukja maga mögött az ajtót, egy pillanatra eltűnődöm. Arra gondolok, hogy az iratok számbavételével hozzávetőlegesen ki lehetne számítani, hogy ez az ügy, amelyben már az első fok is igazságosan hozott elutasító határozatot, mennyi embert foglalkoztatott fölöslegesen, mennyi drága idő. mennyi fölösleges utazási és egyéb költség ment veszendőbe. Miért? Csak azért is... Szalay István Feri hirtelen ötlettel szólalt meg! — Bemutatom nektek a nagyanyámat. Most jött a vonattal és összefutottunk, Na. mit szóltok? A csendet az»öregasszony törte meg. — Gyere, fiam, igyunk meg egy üveg sört. Elég faragatlan barátaid vannak. — Nincs nekem pénzem, nagymama — mondta Feri, de az öregasszony rávág- ta: — Ki kérdezte? Én hívtalak, vagy nem? Feri megadóan hallgatott újdonsült nagyanyja mellett. Csak annak örült, hogy most a többiek irigykedhetnek. Kinek van ilyen nagyanyja? Aki sört iszik az unokájával? — Mi van, fiam? Megku- kultál? — kérdezte az öregasszony, győzelme teljes tudatában. — Szólíts csak Erzsi néninek, de ha akarod, unokámmá fogadlak. Az igaziak úgysem törődnek velem. Velük még sört sem ittam. Látod, csak ten- gek-lengek itt, mint ti. Nem való vagyok én már semmire. — Azért ne légyen any- nyira elkeseredve. Nem szeretem. ha valaki siránkozik. — Jól van, fiam, minek is panaszkodni. Azért járok ki ide. mert úgy érzem bármikor fel tudok ülni a vonatra. és haza tudok menni. Egy kis faluban laktam a Dunántúlon. Közvetlenül az állomás mellett. Szeretem nézni a vonatokat. — Maga Pesten lakik? — Itt, a fiaméknál. De utálom ezt a várost. Amikor meghalt az uram. akkor jöttem el hozzájuk. De csak ülök naphosszat a parkban a pádon, vagv itt téblábó- lok egvedül. Aztán Istenben ténvle° n=m hiszel? — Még kiderül magáról, hogy valamelyik szekta tagja. Ahol a szabályzat ierint boszorkánytáncot járnak éjszakánként a temetőben. — Ne bolondozz! Isten nevét a szádra hiába ne vedd! Megbüntet. — Még a végén meg is ijedek. Hittérítővel még úgysem ittam sört — mondta a fiú, és kényelmesen hátradőlt a széken. — Olvastál te már valamit a bibliából? — Erzsi néném!' Vagy nagyanyám! Mit gon.' van nekem ilyesmire időm? Az öregasszony a szatyrába nyúlt. Odaadta bibliáját a fiúnak, — Olvasgasd, fiam, nekém már úgyis rossz a szemem. Meg aztán, ami nekem kell, azt már tudom kívülről. Ezt rád végrendelkezem. Vissza sem kell' adnod többet. Díszes, bőrkötéses biblia volt. Látszott róla. hogy régi. a fiú rögtön arra gondolt, hogy mennyit adhatnak érért az antikváriumban. Van. amelyik háromezret is megér, egy bibliánál ezt sosem lehet tudni. — A János Jelenésekről szóló részt olvasd el! Tudom. aki nem hisz. azt a gyehennatűz égeti meg. És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, azt tűznek tavába vetettek. — Hogy fér a maga fejébe ennyi hiábavalóság? — Jaj, ne mondj ilyeneket, mert elpusztulsz te is ejoben a városban. Ezt mondja a jelenés: Es port hányván az ő fejőkre, kiáltá- nak sírván és jajgatván, és mondván: Jaj! Jaj! az a nagy város, amelyben meggazdagodott mindenki, akinek hajói voltak a tengeren. annak drágaságaiból, hogy elpusztult egy órában. (Folytatjuk)
