Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
J ) Mai összeállításunk témája a téli időjárás. Cikkünkben I választ keresünk arra a kérdésre: valóban egyre hide- * ^ebb lesz-e Földünk felszíne? Ellensúlyozásképpen Ízelítőt 1 adunk a tél örömeiből Is. Az Adam Clark angol mérnök által tervezett alagút mellett vezetett fel a „Siklódnak nevezett drótkötélpálya a budai várba A jeges ár megelőzése Ha a levegő hőmérséklete tartósan nulla fok alá süllyed, a folyókon megindul a jégképződés, és megkezdődik az elsődleges jégzajlás. A zajló jég ott áll meg, ahol a folyó irányában, vagy a meder méreteiben (éles kanyar, gázlók.) hirtelen változás áU be. Ilyen helyen jégmező-támaszpontok alakulnak ki, melyek növekedésével a jég átboltozódik a folyó teljes szélességén és a folyó beáll. A tél végén, amikor az olvadás, esőzés árhulláma felszakítja a jeget, megindul a másodlagos zajlás. Ha a jégtakaró ellenállása nagyobb, mint az árhullám nyomóereje, a jégtáblák egymásra csúszva, torlódottan újra megállnak, és a keresztszelvényt leszűkítve számottevő duzzasztást okoznak. Ez az a jégtorlasz, amelynek következménye lehet a jeges árvíz. Ennek legfontosabb meg- akadályozási lehetősége a folyószabályozás, amely biztosítja a víz akadálytalan lefolyását. Emellett azonban szükséges a jégrombolás jégtörőkkel, robbantással, esetleg bombázással, A jégtörő hajók az elsődleges jégzajláskor segítik a jég elvonulását, letörik a jégtámaszpontokat, ezáltal késleltetik, esetleg el is hárítják a jég beállását. A késleltetéssel jelentős jégmeny- nyiség úszik el, ennyivel kevesebb a tavaszi árhullám akadálya, kisebb a torlaszMunkában a jégtörő (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) — 110 évvel ezelőtt nyitották meg a budai várba felvezető ,Sikló”-t, akkori hivatalos nevén Budai Hegy- pályát. Tulajdonképpen drótkötélvasút volt ez a Széchenyi István fin, Ödön által kezdeményezett vasút, amely ion méter pályatávolságon 48 méter magasságkülönbséget hidalt át. Kétvágányú pályája 30 fokos szög alatt emelkedett és legnagyobb emelkedése 477 ezrelék volt. A felvonót 36 szálból font kettős drótkötél vontatta és az alsó állomás csajokéban elhelyezett 30 lóerejű gőzgép hajtotta meg a siklót. Ez yolt Európában S második, bár a maga nemében egyedülálló ilyen szerkezet, • mert az 1862-ben a Lyon melletti Croix Rosse-hoz felvezető első személyszállító drótkötélpálya csupán 16 százalékos emelkedésű volt. Jó 70 évig kifogástalanul üzemelt, a II. világháború utolsó heteiben bombatalálattól megsemmisült. ★ — Az öntöttvas sínen futó lóvasutat először 1795- ben Angliában használták. Az amerikai „vadnyugat” fokozatos meghódítása után az első időben itt szintén lóvasutat használtak. 100 évvel ezelőtt a képünkön ábrázolt omnibuszok bonyolították le a személyforgalmat. ★ \ — A technikatörténet az első motoros repülés dicsőségét a Wright-testvérek nevére könyveli el. (1903). Előtte 12 évvel azonban 1890. október 9-én a franciaországi Seine-et-Marne megyében lévő Gretz melletti armainvilliers-i kastély parkjában Clément Ader (1841— 1925) az EOL nevű motoros gépével már repült 50 métert! A szenzációs kísérletről a korabeli lapok is beszámoltak. A denevérfar- májú gép 14 méter széles, 6 és fél méter hosszú volt, számyfelülete 28 négyzetméternyi, súlya 220 kilogramm volt és légcsavarját egykét- hengeres gőzmotor hajtotta meg, mert a feltaláló a továbbiakban semmiféle támogatást nem kapott, a különféle egyéb találmányai közül a repülőgépeit megsemmisítette, de egy példányt a párizsi Conservatoire des Arts et Métiers múzeumnak ajándékozott. Kováts Andor Földünk időjárása az utóbbi években erős és rövid időnként visszatérő ingadozásokat, mutat. A rendelkezésünkre álló adatok nem elegendőek ahhoz, hogy az időjárás megváltozásának állandó jellegű tendenciájáról beszéljünk. Am az egyre gyakoribbá váló „rendkívüli időjárási jelenségek” a klíma bizonyos labilitásáról tanúskodnak. Az utóbbi száz esztendő meteorológiai adatainak az elemzése azt mutatja, hogy Földünk éghajlata 1880-tól 1940-ig melegedett, az északi félteke általános hőmérséklete ezen időszakban csaknem egy teljes Celsius- fokkal növekedett. A negyvenes évek után azonban lehűlés kezdődött, amely az északi félgömb hőmérsékletét mintegy fél fokkal csökkentette. Emellett az északi félgömb légköri cirkulációja visszatért ahhoz a sémához, amely a XIX. század végének légköri cirkulációs sémájához hasonlított. Sok tudós véleménye szerint a lehűlés folyamata folytatódik, és ez az éghajlati viszonyok még erősebb ingadozásához vezethet. Ezen a véleményen van a Meteorológiai Világszervezet Végrehajtó Bizottságának neves tudósokból álló csoportja is. Igaz, hogy ók a véleményükhöz azt a magyarázó megjegyzést fűzték, hogy az utóbbi néhány évben a lehűlés kevésbé nyilvánvaló volt, ha ugyan nem beszélhetünk bizonyos fokú felmelegedésről. Ezt a verziót tények támasztják alá. A tudósok rendelkezésére álló tudományos adatok nem adnak okot az aggodalomra, hogy napjainkban erős lehűlés következik be. amely végzetes hatást gyakorol az élelmiszerek termelésére. Mint ismeretes, az időjárásra lényeges hatást gyakorol a Napból sugárzó hó eloszlása a Föld felszínén. A Föld felszínét elérő napenergia mennyisége az atmoszféra áttetsző tisztaságától függ. Ezenkívül a Föld felszíne az ember gazdasági tevékenységének eredményeként is felmelegszik. Feltételezhetjük. hogy az átlagos hőmérséklet további változását az atmoszférába jutó széndioxid mennyiségének képződés veszélye. A jégtörő hajók bevetésével —nem várva meg a természetes jégfeltöltődést — a vízfolyás szerint (alulról felfelé) törik a beállt folyót, hogy megindítsák a jégzajlást. Ha mégis képződik jégtorlasz, azt először robbantással, a fellazított torlaszt további töréssel a jégtörőknek kell eloszlatniuk. növekedése határozza majd meg. továbbá az atmoszféra áttetszőségének esetleges megváltozása, amelyet mesterséges, és természetes tényezők idézhetnek elő, többek között bolygónk ózonrétegének a megbomlása. Helyi méretekben a klíma bizonyos változásait idézhetik elő a természetátalakítás különböző formái, például az erdőterületek jelentős megváltozása, a víztárolók átcsoportosítása. A hőmérséklet csökkenése a mérsékelt és a viszonylag hidegebb földrajzi övezetekben a vegetációs időszak lerövidüléséhez vezet, amely a mezőgazdasági kultúrák terméshozamának csökkenését vonja maga után. A meleg éghajlati övezetekben a hőmérséklet csökkenésének kedvező hatása lehetne. Ez azonban a gazdálkodás megszokott formáinak a megváltozását tenné szükségessé, s az átszervezés sok esetben jelentős időt igényelne. Egy világos: a kiima tartós magváltozása a megszokott, kialakult feltételek átszervezését. tenné szükségessé. A közeli években vagy évtizedekben katasztrofális következményektől nem kell Egyre növekszik az újfajta szórakoztató- és sporteszközök iránti kereslet. A klasszikus szánkó és ródli sok évtizedes egyeduralma is megrendült, mióta megjelentek a lejtőkön, hegyoldalakon a felhajtott szélű tepsihez hasonló, nyitott műanyag szánkók, amelyeknek használata sok ügyességet és bátorságot kíván. Ám bármennyire könnyű is ez az újfajta lesikló alkalmatosság. még mindig meglehetősen terjedelmes, kényelmetlen vele az autóbuszon, villamoson utazni, s az autó- hak is többnyire csak a tetőcsomagtartóján fér el. Valószínűleg e hátrányok inspirálták a felfújható szánkó nyugatnémet feltalálóját, amikor ..Jumbo" nevű szabadalma* útjára hocsátotta, a leengedve és összehajtva akár egy szatyorban is elférő sporteszközt. ' A jégtorlaszok ellen a robbantás a legfontosabb védekező módszer. Előbb 2—3 méter átmérőjű léket robbantanak a 4—5 méter vastag jégtorlaszban, amelyen át a jég alá eresztik a nagy robbanótöltetet, amely 15— 20 méteres körzetben szétveti a torlaszt. tartanunk. A tudással és technikai eszközökkel felvértezett ember megtanul védekezni a természet „cselszövései” ellen. Valószínűtlen, hogy a közeljövőben természetes, tartós lehűlés tendenciája érvényesülne — ez az egyöntetű véleménye a világ huszonnégy országa meteorológiai szolgálata képviselőinek. A természet, mint ismeretes, a saját tevékenységét nem hangolja össze az ember tevékenységével. És az embernek készen kell állnia arra, hogy a szükséges pillanatban ésszerű kiigazításokat hajtson végre a természeti erők folyamatában. Ezért a Szovjetunióban és más országokban is elméleti kutatásokat, valamint kísérleteket végeznek a meteorológiai folyamatok és az időjárás helyi méretű mesterséges befolyásolására (a jégeső, a köd elleni harc, egyes körzetekben a felhő- képződés megakadályozása, a csapadék mesterséges előidézése). Ezen a területen nagyon fontos a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a kutatások és a tevékenység nemzetközi méretű összehangolása. T. M. A deltaszárny formájú, felfújható szánkók olyan poliészter anyagból készülnek, amelyre különleges PVC-' réteget visznek fel. Tulajdonképpen e kivételesen erős burok a találmány „lelke”, mert veszélyes lenne, ha a keményre fújt párnát valamely kiálló kő- vagy fadarab felsértené, s az hirtelen leeresztene. Az eddigi tapasztalatok szerint a felfújható szánkó jól bírja a lecsúszás „viszontagságait”, habár az élettartama természetesen nem éri el a fából- fémből készült szánkókét, amelyek több generációt is kiszolgálnak. Ezzel szemben igen olcsó az újfajta sportszer. amely hátrafelé szélesedő csúszótest két oldalán elhelyezett kapaszkodófogantyúk segítségével kormányozható. MAI műsorok: RADIO Kossuth rádió- 8.27 West Side-i történet. 9.05 Pipas ü&vek (Riport). 9.20 Irodalmi évforduló- naptár-. 9.44 Zenevár. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Kocsár Miklós: Táncképek. 10.42 Rossini: A selyemlétra. (Opera). 11.39 Szép remények (Rádiójáték). 12.20 Ki t nyer ma? 12.35 „A kultúra kosara”. 12.50 Zenemű- zeum. 14.06 Az elbeszélés klasszikusai. 14.36 Operett- íelvételek. 15.10 Bágya András dalaiból. 15.28 Csiribiri. 16.05 Bibits Mihály: Erato. 1615 Magyar előadóművészek. 17.07 Közvetítés a Magyarország— Szovjetunió tenisz Király Kupa mérkőzéséről. 17.17 Olvastam valahol.. . 17.37 Délutáni rádiószínház. In- terurbán (Hangjáték) 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Magyarország—Szovjetunió teniszmérkőzés. 19.30 Gra- bócz Miklós: Nyugat-dunántúli táncok. 19.40 Szimfonikus zene. 21.35 Straüss- felvételek. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Operaáriák. 22.50 Közelkép — néhány színházi paradoxonról. 23.05 Orgonahangverseny a Tihanyi Apátsági templomban. Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.33 Zenedéidéit. 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba. 13,25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Muzsika Évszakokról. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Nóták. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.32 Magyaresse-ág—Szovjetunió teniszmérkőzés, Magyar- ország—Franciaország asztalitenisz- mérkőzés. 18.35 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Közvetítés a tenisz- és asztalitenisz-mérkőzésekről. 20.45 Nincs képem hozzá... 21.36 Sci-fi kedvelőknek, Robert Shecldey: A tökéletes asz- szony. 22.15 Nótacsokor. 23.15 A • dzsessz a 70-es években. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. X7.05 Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Antal Magda. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. Tsa 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 13.55 Iskoláiévá (Ism). 16.10 A látás hatalma. A fény és a kép (Ism). ‘16.35 Magyar rövidfilmék a képernyőn. 1. A hegedű. 2. Lipicai lovak. 3. Múzeum a várban. 17.20 Népmese. Sebestyén Adóm történelme. 18.00 Telesport. 18.25 Pedagógusok fóruma. Jó napot, igazgató bácsi! (Dók. műsor). 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Fehér bundácska (Bábfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Olajháború (Dók. film). 21.00 Kocsis Zoltán zongorázik. 21.10 Jegor Bulicsov és a többiek. (Tévéjáték). 22.40 Tv-híradó 3. 22.50 Reklám. 2 MŰSOR 18.55 Magyar irodalom. 19.05 A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 19.30 Tv- híradó. 20.0(1 Magyarország—Finnország Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 A forradalom vezérei (Szovjet dokumentumfilm). 21.55 Testünk (A nő.) A női szervezet anatómia^ és élettani jellegzetességei. Az amerikai „vadnyugat” omnibusza a washingtoni Smith- sugsúan Institution-ban Váitozik-e az időjárás? Szánkó a szatyorban A technika *i»rtfl3netéR»éil A budai sikló — Vadnyugati omnibusz — Clément Ader repülése
