Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-11 / 290. szám
A következő esztendők gazdaságpolitikája, az új tervidőszak előkészítése állandó téma most a legkülönbözőbb fórumokon. A döntésekhez szolgáltat alapot többek között az Akadémia irányításával végzett kutatás, amely mezőgaz- •1 as águnk lehetőségeit vizsgálja. Mai összeállításunkban ebből közlünk részleteket. H technika történetéből Villanyóra — Tengeralattjáró — Gázok cseppfolyósitása — Sugárzik-e a fekete test? — Zaharoff üzlete — 90 évvel ezelőtt 1890- ben szerkesztette meg Bláthy Ottó Titusz (1860— 1939) gépészmérnök, az elektrotechnika egyik úttörője, a róla elnevezett váltakozc áramú áramszámlálót, vagy wattmérőt, népiesen é? érthetőbben a „rillanyórá”-t, amely a transzformátor kicsinyített másával, a villamos csengőhöz szükséges kis feszültséget előállító csengő- reduktorral együtt, ma már minden lakásban megtalálható.-A- / — A múlt század végén merült fel a tengeralattjáró alkalmazásának szükségessége a haditengerészetnél, bár az angolok sokáig húzódoztak építésüktől, jobban bíztak a hagyományos flottájukban. Ugyancsak 90 éve készítette el Nordenfeldt svéd mérnök a gőzüzemi tenger- alattiáróját. melynek gépe 8 atmoszféra nyomással dolgozott. A víz alatt fojtott gőzzel mentek — ha mentek. mert nem nagyon mertek vele a víz alá merülni. A koppenhágai bemutatón részt vett Zaharoff (1849'50 —1916) a fegvverkez.ési ipar törökországi születésű, nemzetközi monopolistája, akit nem sokkal ezután Kons- tanHnánolvban fogadott a török szultán. Előadta. hogy félelmes új fegyvert tud szerezni, amely a török flottát Levante urává teheti. A törökök meg is rendelték aztán a tengeralattjárót, amelynek átadását Zaharoff úgy intézte- hogy azt a nagyközönség is megtekinthesse. Röviddel ezután Zaharoff már a görög kormánynál jelentkezett azzal, hogy titkos ügynökei útján megtudta: a törökök ellenállhatatlan tengeri harceszközzel rendel- . keznek, ami ellen csak tengeralattjáróval lehet harcolni. Ezután a görögök is megrendelték nála a tengeralattjárót: A feljegyzések szerint a kiforratlan szerkezetnek egyik fél sem vette hasznát, de Zaharoff kénytelen volt egy időre Párizsba áttenni a székhelyét. ★ — A hidrogén cseppfolyó- sitását 85 évvel ezelőtt Olszewski. a gázok és a levegő cseppfolyósítását pedig ugyanebben az évben Kari Linde (1842—1934) német mérnök oldotta meg. Linde ellenáramú készüléke már nagy mennyiségben volt képes cseppfolyós gázokat gyártani.- ★ — A feketetest-sugárzást olyan anyagok bocsátják ki. amelyek minden rájuk eső sugarat elnyelnek. Kirchhoff felismerte, hogy az abszolút fekete test sugárzásával tulajdonképpen minden test sugárzása jellemezhető. és azt is megállapította. hogy a sugárzás ilyen egyenletes hőmérsékletű üreg belsejében. függetlenül az üreg anyagának milyenségétől. 85 éve. 1895- ben aztán Lummer és Wien készítettek ilyen üreget, melyet a megfigyelést lehetővé tevő. de a sugárzást lényegesen nem befolyásoló nyílással látták el. E sugárzás tanulmánvozása vezette rá Wient 1893-ban az eltolódá- si törvényhez, majd később. lR96-han a sugárzási törvényéhez. Kováts Andor Nordenfeldt tengeralattjárója a konstantinápolyi kikölőbcn Híre képes a magyar mezőgazdaság? A kutatási program címe eredetileg kissé bonyolultabban hangzik: „Agroökológiai potenciál felmérése”, de ugyanazt tartalmazza, mint jikkümk címe. Kifejezi azt a sokrétű és bonyolult munkál, imelyet a Magyar Tudományos Akadémia, a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal, az OFFB, az OKTVH közös irányításával 30 intézmény (kutatóintézet, tanszék, számító, központ), és közel 400 szakember végzett el. Az első részeredményeket már az MSZMP Xll. kongresszusán nyilvánosságra hozták, majd az Akadémia idei közgyűlésén ismertették a felmérés részletes adatait. Ebből idéznénk néhány érdekesebb kő. ■étkeztetést. 1978-ban határozták el a nunka megkezdését, majd az előkészítő munkák után 1980 januárjában. Gödöllőn. Veszprémben, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon a Magyar Agrártudományi Egyesület területi szakértői vitákat rendezett, esetenként 60—70 szakember bevonásával. Ezeken a megbeszéléseken tájegységenként vizsgálták a természeti adottságokat és a mezőgazdaság előtt álló lehetőségeket. Márton János főigazgató —, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa — irányítása alatt működő Agrárgazdasági Kutató Intézet az egész program közgazdasági összegzésével foglalkozott, ezért kértünk innen áttekinthető adatokat, tényeket. Mit is jelent a kifejezés: agroökológiai potenciál? Végső soron a mezőgazdasági termelés természeti adottságainak összességét. Az éghajlati, talaj- és vízrajzi adottságok mellett a kérdéses területen élő állatok, növények, erdők összességét is, és az állat- és növényvilág adta lehetősége, két. Melyik vegetáció milyen gyorsan növekszik, milyen az eltérő reakciójuk az emberi beavatkozásra? A most termesztett növények például 2000-re milyen terméshozamra képesek, figyelembe véve az addig kitenyászthető új fajtákat, hibrideket is? Nem béletlenül. esik szó elsősorban a növénytermesztésről, hiszen az állattenyésztés produkciója alapvetően a takarmS-nybázistól függ. Az á 1 la tteny észrtés kérdései vei csak olyan megkozelításekben foglalkozik a vizsgálat, mint például a gyephasznosítás kérdése, ahol a vizsgálat kimutatta: öntözéssel és egyéb módon a mai gyepterület közel felén a takarmányprodukciót lehet ugyan a duplájára npvelni az ezredfordulóig — csakhogy ehhez nagyobb (legeltetett) kérődző- állat-állomány szükséges. A tanulmány két nagy horderejű tényből indul ki. Világszerte az állati' fehérje szűkében vagyunk. A tengerek halkészletét a modern halászat kimeríti, évről évre csökken a halászati produkció (jelenleg alig több mint százmillió tonna a világ halfogása.) A partmenti vizekben a halászati lehetőségek a védelem, illetve a szennyeződés miatt korlátozott. és tovább alig fokozható. Így fordult a világ a még kihasználatlan Antarktisz tengervilógához. A bálnák és fókák már régóta nem konkurrensei a halászatnak. mivel ezeknek a létszámát az ember alaposan' megtizedel te. Űj táplálékforráshoz jutott viszont az ember a világító rákfai révén. A bálnarák vagy krill e lehetőség közül eddig a legnagyobb testű. Ez a rákfaj a garné- lára hasonlít, 2—4 cm hosz- szú, felül vörösesnarancs, alul zöldes, két fekete, kocsonyás nagy szeme és 7 pár világító szerve van a testén Az egyik: a népesség-előrejelzés szerint hazánk lakossága jelentősebb mértékben várhatóan nein nő az ezredfordulóig. tehát amit a magyar mezőgazdaság többlet ben termelni képes, az dön tő többségben az exportlehe. tőséget bővíti, ráadásul egy olyan helyzetben, amikor az élelmiszerek, takarmányok stratégiai fontosságú árucikkek a világpiacon. A másik tény: a KGST országai közül a legkedvezőbb természetföldrajzi adottságai mezőgazdasági szempontból (napsütéses időszak, csapadék- és fagy viszonyok stb.) — Bulgária után Magyarországnak vannak. Ezért ezeket kihasználva a világpiac más stratégiai árucikkeit (szén hí drog á nek, fémek. technológia, stb.) — nemcsak magunknak, de a KGST- partnereinknek is magasabb szinten szerezhetjük meg, ha ezért több és jobb stratégiai fontosságú mezőgazdasági terméket kínálunk . cserébe. Kitér a vizsgálat arra is, hogy meg kell állítani a termőföldek más célra való fel- használását, a parlagföldeket is jobban ki kell használni ugyan, ha ezeken a módokon minden gond nem is oldható meg. A mezőgazda- sági munkaerő további csökkenésére is számítani lehet, ezért célszerű a vizsgálatok alapján egy-egy körzet adottságaihoz igazítani .az ottani mezőgazdasági termelést. (A jelenlegi leghatékonyabb munka például a főváros körüli zónákban és az Észnk- Dunántúlon folyik, és nem a termőképesség szempontjából legértékesebb — pl. alföldi övezetekben ...) És ma még nem mindenütt termelik azt a növényt, amelyet éppen ott lehetne a legnagyobb hozamok mellett termelni. . „Csodákkal” nem számoltak munkájuk során a szakemberek. Abból .indultak ki, hogy alapvetően új eljárások. termesztett fajták, alkalmazott technikák a következő két évtizedben nem ke_ rülnek bevezetésre, tehát az alapadottságok legfeljebb sain_ fen maradnak. A technikai eszközök növeléséhez szükséges beruházási adottságok is korlátozottak lesznek egy ideig, tehát azt kell vizsgálni, hogy a természet erőforrásait hol lehetne jobban kihasználni? Néhány példa: a szőlőtermesztésnél nem szabad hagyni a telepítések elöregedését. tudomásul kell venni, hogy 25 év alatt amortizálódik egy telepítés. Esetenként szakítva a hagyományos szőlő- termőterület-kijelöléssel, néni szabad ott szőlőt termelni, ahol fagyveszély ismételten, és fokozottan fennáll, telepivégig eloszolva, öt pár járóiéba közül az első táplálékszerző szűrőszervként szolgál. A déli 50. szélességi kör mentén az Antarktisz körül fordul elő: különösen az Afrika és Dél-Amerika déli csücske és az Antarktisz közé eső tengerrészekben él tömegesen. Egy-egy planktonháló-húzásra 1—10 ' millió egyed nyerhető itt. Becslés szerint 30 millió tonna rák lenne nyerhető emberi célra évente anélkül, hogy az veszélyeztetné az állományt. A vízi nagyemlősök 100 millió tonnát esznek meg; a vízimadarak és halak igényét nehéz megbecsülni, de mindezekkel együtt kb. 500 millió — 5 milliárd tonnára tehető az évi ráktömeg. A világ húsprodukció,ja (baromfi nélkül) 78 millió tonna, halból 70 millió tonna, gabonából 317 millió tonna, a krill-rák 30 millió tonnás lehetősége tehát jelentős. tani a védett mikroklimájú lejtőkön és a fagytól védettebb alföldi területeken kell inkább. Ha ehhez a termesztett fajták megfelelő ará- iyát, is kialakítjuk, az ezred- ordulóra a hazai szőlőtermés kétszeresére növelhető — és a csamegszólő. illetve a , márkás bor fontos exportcikk. Az erdőgazdaságban a gyorsan növő nemes fajok telepítésével (ami már régebben megkezdődött), és a fakitermelő, fafeldolgozó bázis műszaki fejlesztésével olyan fakészletek is kitér- melhetők, amelyeket eddig nem volt 'érdemes. Csak ennek révén 20—30 százalékkal növelhető a faprodukció. És a fa is fontos . nyersanyag. akár az építőiparban, akár a bútor- és papírgyártásban használják fel, importot helyettesíthet, és megfelelő technológiával a kő- olajimportot kívánó petrolkémiai anyagok egy részét is pótolhatja ... Érdekes megállapítás az is, amely szerint az országban ma 93 millió köbméter növényi szárazanyag keletkezik, a levegőből megkötött „szén” segítségével. Csakhogy ennek csak 40 százaléka eddig a hasznosított főtermék, 20 százaléka gyökér- és tarló- maradvány, a másik 40 százaléka pedig melléktermék. És ezt, a mellékterméket is minél előbb hasznosítani kellene. takarmányozás, vagy ha arra nem jó. hőenergianyerés céljaira. Egyik esetben exportot fokozhatunk segítségével, másikban importot helyettesíthetünk. Sorolhatnánk még hosszan a példákat, mi mindennel foglalkoztak a szakemberek. Befejezésül inkább egy gazdaságstratégiai megállapítást lenne célszerű a köztudatba plántálni: alapvetően át kell értékelni az ország gazdasági struktúrájában a természetes növény helyzetét, lehetőségeit — szögezik le a szakemberek. Szatmári Jenő István Feltételes reflexek a sertés- tenyésztésben A pavlovi fiziológiának a magas fokú idegtevékenységekről szóló tanításából indultak ki a kutatók. Véleményük szerint, ha ismerjük az állatok feltételes reflexeit, viselkedésüket tudatosan irányíthatjuk, ezért az állat- tenyésztés egész gyakorlati munkáját a pavlovi tanításra kell építeni. Több kísérleti mezőgazdasági kutatóállomáson kimagasló eredményeket értek el az állattenyésztők azzal, hogy felismerték az állatok feltételes reflexét és így azok viselkédését tudatosan, tervszerűen irányíthatják. Így például a pszkovi Bolsevik szovhozban korábban egy-egy sertéstenyésztő 27 ólban 150—200 malacot gondozott. Naponta háromszor hordta az eleséget, a vizet, és takarította el a trágyát.. Nem maradt ideje a disznók kihajtására. Az állandó ólban való tartózkodás sorozatos megbetegedésekhez vezetett, és alacsony termelékenységet eredményezett. Ebben a szovhozban a kutatók tanácsára yj rendszerre tértek át. Nyílt, füves területen „ebédlőt” hoztak létre, itt helyezték el az e'te- tővályúkat. Egy oszlopra ko- lompot akasztottak, - melyet minden étkezés előtt megkongattak. Az evés és a ko- lomp hangja feltételes reflexet alakított ki, olyan szokást, hogy az evést a kólóm pszó előzi meg. Két nap múlva mind a -219 sertést szabadjára engedték. Délben a kolomp hívására valamennyi sertés az „ebédlőbe” szaladt, ahol jó étvággyal evéshez láttak. Az új módszer jó eredményt hozott, az örökösen nedves ólak kiszaladtak, ezután már csak pihenőhelyül szolgáltak. Évente 30 millió tonna rák nyerhető Új táplálékforrás Mai műsorok Kossuth rádió 8.27 A Zürichi Tonhalle Vonósnégyes felvételeiből. 9.00 A sóhajok hídja (operettrészletek). 9.44 Muzsika Zsuzsika meséi 10.05 Ba* rangoló dominó. 10.35 Szimfonikus zene. 11.20 Egészségügyi rehabilitáció Bulgáriában. 11.40 Szép remények. 12Í5 Szentkuthy Miklós: Prae. 12.45 Zené- múzeum. 14.30 Mindenki könyvtára. 15.10 Solti Károly nótákat énekel. 15.28 Csiribiri. 16.05 Kórusainknak ajánljuk. 16.20 Az ötödik nap. (dokumentumjáték). 17.07 Mozgásterek. A tévé mint családtag. 17.32 Huszár Lajos műveiből. 17.59 Táncházi muzsika. 18.15 Hol volt. hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Diákkönyvtár hangszalagon. 20.15 Hallgassuk együtt! 21.00 Népdalfeldolgozások. 21.30 Szakma vagy parkolópálya. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Gesualdo-madrigá- lok. 22.45 A megsértett személyiség. 23.00 Francia operaáriák. Petőfi rádió 8.05 Muzeális nótafelvételek. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben. 10.33 Zenedelelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Non-stop-gyógyítás. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Csajkovszkij: Évszakok. 14,00 Válogatott percek. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segít, hetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 Visszatekercselés. 22.15 Örökzöld dallamok. 23.15 Nótacsokor. » Televízió 8.45 Tévétorna. 8.50 Iskolatévé. 14.15 Iskolatévé (ism.). 16.35 Az ember és a ló (francia rövidfilm). 16.55 Ha a® utcán vagyunk ... A riportfilm a mai Józsefváros utcáit, tereit járva azokat a helyszíneket igyekszik feltérképezni, ahol a • gyerekek bámészkodhatnak, játszhatnak, találkozhatnak. 17.35 „Vonuljatok ki, sanzonok”. Emlékezés Szalmás Piroskára. 18.15 „Valami megváltozott”. Dukumen- tumfilm. 19.05 Tévétorna. 19.10 Esti mese. Az ellopott orr (NDK bábfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 San Francisco utcáin (amerikai bűnügyi filmsorozat). A szerencsejátékokkal foglalkozó klubok, irodák, zsarolása az alvilágnak jövedelmező üzletága. Vezetői népes apparátusokat tartanak fenn a „renitenskedők” megfékezésére, a fizetést megtagadók vagy a rendőrséghez fordulók „megbüntetésére”. 20.45 Zene, zene, zene. Sztravinszkij-koncert Párizsban — A Gondolat Könyvkiadó Zenei Kiskönyvtár sorozata — 21.35 Telesport. 22,00 Tisz- telendők. Libanon. 2. rész. Jézus, Mohamed, Marx. 22.50 Tv-híradó 3. 23.10 Tv- tükör. « 2. MŰSOR 15.30 Iskolatévé. 16.00 BSE —Fiat Torino. Bajnokcsapatok Európa Kupája női kosárlabda-mérkőzés. 17.20 —22.25 Román est. 17.25 Románia. 17.55 Hegyek, folyók, gleccserek (Természetfilm). 18.50 Miniatűr folklór. 19.05 A rajzfilmek kedvelőinek. 19.30 Tv-híradó. 20.05 A különös ügynök. 21.45—22.25 Operabarátság. A Román és a Magyar Televízió közös hangversenye a iasi Operaházban. Puccini: Bohémélet. Részlet. rNŐWSÜfo W80. december 11., csütörtök
