Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-10 / 289. szám

/ Barátokra találtunk mindenütt Beszélgetés a szovjet nőbizottság titkárával Két napot töltött megyénk­ben a Magyar Nők Országos Tanácsa vendegeként; Ma­gyarországon tartózkodó szovjet nőküldöttség. Baráti beszélgetés keretében tettük fel kérdéseinket arról, ho­gyan élnek ma a szovjet nők, milyen gondok, problémák foglalkoztatják a szovjet nő- bizottságot. — Hazánkban tíz eszten­dővel ezelőtt született a párt. határozat, mely a nők teljes egyenjogúságát szorgalmazza, s ennek érdekében meghatá­rozza a feladatokat is. Hol tartanak napjainkban a szov­jet asszonyok, vannak-e e té­ren azonos problémáink? — A lenini dekrétum meg, határozta a nők helyzetét a Szovjetunióban. Alkotmá­nyunk biztosítja a teljes egyenjogúságot, s ebben ben_ ne foglaltatik a munkalehe­tőségtől az egyenlő bérezé­sig, a továbbtanulásira való egyenlő esélyig minden. Az eltelt hatvanhárom év alatt gyakorlatilag meg is valósí­tottuk a lenini elveket. De azt meg kell jegyezni, ná­lunk sem volt egyszerű, s még ma sem az. A nők teljes foglalkoztatottságát megol­dottuk, a munkaképes korú nők 93 százaléka dolgozik. A fennmaradó elenyészően kis százalék azokból az asszcj nyokból tevődik ki, akik pél­dául követik hosszabb kül­földi útjaikra férjeiket, vagy több kiskorú gyermekük van. Az össadolgozók 51 százalé­ka nő, s ez abból adódik, hogy még ma is érezzük a Nagy Honvédő Háború ható. sát, levesebb a munkaképes korú férfi, mint a nő. Bár nyitva áll a lehetőség a to­vábbtanulásra, s a. nők ve­zetővé való kinevezésére. ná_ lünk is problémát okoz, a mai napig is, hogy sok asz- szony nehezen tudja össze­egyeztetni a családi gondo­kat és a vezetéssel járó fel­adatokat. Sokszor feláldozzák jó értelemben vett karrierjü. két a családért. Tehát ná­lunk sem könnyű vezető posztra nőket állítani, bár azt meg kell mondani, önök. nél jóval előbbre járunk. Pél­dául köztársasági szinten ott vannak a vezetésben a nők. A moszkvai pártbizottság má­sodtitkára is nő. Megyei, já­rási szinteken a vezetők 45— 50 százaléka nő, s hasonló az arány a szakszervezetek ve­zetésében, is. Kevesebb, a ve. zető a pártalapszervezetek- ben. Általában a nők szám­arányát a párttagságon belül nálunk is javítani kell. Az asszonyok vezetővé ne. vetéséhez elengedhetetlen a továbbtanulási készség. A bérezésekben is gondot okoz nálunk, hogy jóval kevesebb a szakmunkásnők száma. Ho_ gyan alakult ez a Szovjet­unióban? — A nők egyenjogúságát a vezetőknek kell garantál­niuk. Meg kell teremtem a lehetőséget előrehaladásuk­hoz is. Segítséget kell nyúj­tani szakmai tudásuk állan­dó fejlesztéséhez, egyáltalán a szakma megszerzéséhez. Ennek érdekében üzemeink­ben szakmai tanfolyamokat szervezünk, átképzési lehető, séget biztosítunk. A képzés módszere is egyforma a fér­fiak és a nők részére. A kis­gyermeket nevelő- anyák azonban munkaidő-kedvez. ményt kapnak a tanuláshoz. Ez a probléma jelenleg is napirenden van. Vizsgáltuk azt is, hogyan alakul a továbbtanulásban a nők aránya, Az volt a tapasz­talát, hogy a fe évvel ezelőti ti helyzetet figyelembe véve a nők jelentkezési aránya ala­csonyabb Tett. Vizsgáltuk az okokat, s a vizsgálat alapján most készül a javaslat arra. hogyan lehet a nők számára könnyebbé tenni a kettős te­herviselést, hogy a család lé. te. ne gátolja., a tanulást. A nők élnek az újabb lehető­ségekkel, s mi ettől sokat vá­runk. — Sokszor hangzik el a különböző szintű tanácsko­zásokon, hogy a nőket visz- szatartja a tanulástól, az ak­tívabb élettől a kettős teher­viselés. Hogyan igyekeznek ezen könnyíteni önöknél? — Első helyen a gyermek- intézményeket említeném. A bölcsődétől, az óvodán át, az iskoláig olyan elhelyezési 'le. Az űj népgazdasági brv hetóséget teremtünk, hogy az anyák valóban nyugodtan dolgozhassanak. Célul tűztük ká, hogy minden család el le. gyen látva a nehéz fizikai munkát jelentő, háztartási | munkát könnyítő gépekkel. ; Fejleszteni kívánjuk egyi*e j jobban a szolgáltatásokat is. I Igazán nagy lépést erre a hatvanas évek elején tettünk, amikor megalakult a szol­gáltatásokkal foglalkozó mi­nisztérium. Feladata annak megteremtése, hogy a szol­gáltatás állandóan bővüljön, a minősége állandóan javul­jon —, mert ezen a térem nálunk is vannak gondola — Arra is is ki kell, hogy ter­jedjen az illetékesek figyel­me, hogy ezek a szolgáltató helyek lehetőleg a munka­hely, vagy a lakás közelében legyenek. A nők helyzetének könnyí. tésére most vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy az anyák a gyermek egyéves koráig fizetett szabadságon legyenek. Vita folyik azon is, jó-e, ha például csökkentett mun­kaidőben dolgoznak. Ez utób­bi azért váltott ki vitát, mert a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás gátolná a nők vezetővé képzését. Visszatérve a nők foglal­koztatására, nálunk is gond, hogy egyes pályák, elnőiesed, nek, rr t például az oktatás. Ezen is változtatni .kívánunk a pályáira való felkészítés, a pályairányítás során. — Itt-tartózkodásuk alatt reméljük sok kellemes él­ményt szereznek, s a tapasz­talatok cseréje is hasznos lesz mindkét fél számára. Mi az, amit hazavisznek „tarso­lyukban”? — Egy ilyen tapasztalat­csere-látogatás mind a két fél számára hasznos. A ma­gyar nők életének alakulásét otthon is; • ögyétemmel kísér­jük, központi lapunk,, a. Pravda például rendszeresen közül tájékoztatást -a magyar nők életéről is. Személyesen természetesen ezek a tapasz, tálatok elmélyültebbek. Na. gyón sok érdekes dolgot talál­tunk önöknél, melyről haza­térve beszámolunk, egyiket- másikat követendő módszer­ként . ajánlani is fogjuk. Az együttműködés továbbfejlesz. tését is szolgálják ezek a lá­togatások. S személy. szerint, de ezt a küldöttség nevében is elmondhatom, nagyon sok kellemes, szép élményünk van máris, noha még utunk ele­jén vagyunk. Meleg fogad­tatásra barátokra találtunk mindenütt. Köszönjük a beszélgetést. Deák Rózsi A VI. ötéves terv fő fel­adata a gazdaság kiegyensú­lyozott fejlődésének biztosí­tása, az életszínvonal meg­szilárdítása, az életkörülmé­nyek javítása. Ennek érdekében emelni kell á népgazdasági tervezés és irányítás színvonalát, fo­kozni a termelés korszerűsí­tését elősegítő tevékenységet, a tudomány és a technika eredményének gyakorlati megvalósítását, s növelni a nemzetközi gazdasági együtt­működést. Rövid időn belül el kell érni a beruházási te­vékenység hatékonyságának emelését, a termelékenység a termelésnél gyorsabb növeke­dését. az import anyag- és energiafelhasználás mérsék­lődését. A VI. ötéves terv időszakában 1020—1040 mil­liárd forint fordítható beru­házásokra a szocialista szek­torban, A beruházásoknak a termelő ágazatokban a ver­senyképesség fok ozását és a népgazdasági egyensúly javí­tását kell' elősegíteniük, a nem termelő ágazatokban pe­dig a legfontosabb társadal­mi célokat kell kielégíteniük. Az ipar feladata a hazai és az exportigények maga­sabb színvonalon történő ki­elégítése. Mgg kell valósítani az ezen célokat gazdaságo­san szolgáló egységek és szer­vezetek dinamikus fejlődé­sét. a gazdaságossá nem te­hető termelést viszont meg kell szüntetni. Az építőipar feladata 370—39 ezer lakás felépítése. Állami erőből 120 ezer lakás valósul meg. s 100 ezer lakás felújítására kei-ül sor. Ez a tevékenység másfél millió állampolgár lakáskö­rülményeinek javítását teszi lehetővé. önkéntesek centenáriuma „Ha megkondul a vészharang... ff Hogy megkondul-e? Ma már aligha. Itt is győzött a technika, elektromos a ri­asztás. S még valami, ami magyarázatra szorul a címet illetően: az idézőjel. Csillik Bálint parancsnok „Az ön­kéntes 'tűzoltó” című versé­ből idéztünk. Ez .utóbbi még a gyöngyössolymosi egyesü­let megalakulásának 85. év­fordulójára született. Tizenöt esztendeje már. A közelmúltban ugyanis a szá­zadik évforduló ünnepségét tartották. Társaival együtt ott ült a sorban a 85 éves Patkós János is, aki — bár két botot is használ a járás­hoz — előadta, hogy a so­ron következő, az immár centenáriumi közgyűlésen mindenáron jelen kíván len­ni. Mivel alig 15 évvel öre­gebb nála a testület, s ő ma­ga, több mint fél százada kezdte a hadakozást a mohé lángnyelvekkel, Régen nem látott barátok szorongatták egymás kezét a találkozón, amikor Csillik Bálint bácsi vezényletével elénekelték aZ önkéntes tűz­oltók indulóját, ami szintén saját szerzemény. No. persze nemcsak a fel­idézett emlékek vallottak az elmúlt időkről, hanem doku­mentumok is őrzik az egye­sület történetét. Az 1908-as év előtt már csupán a Me­gyei Levéltárban számon tartott alispáni jelentésben található adat a gyöngyös­solymosi önkéntesekről. Míg 1908-tól kezdődően már más tárgyi bizonyítékokat is őriznek az egykori munká­ról. Zászlót, amelyet Barna Benedek, az akkori törvény­bíró ajándékozott az egylet­nek, s egy serleget, amit ép­pen akkor nyertek, amikor a jelenlegi parancsnok szüle­tett. A szőlőről már csak be­szélnek. Arról a jókora föld­ről, amit boldogult Nagy Já- nosné Nyilas Rozália ado­mányozott az önkénteseknek, hogy legyen a szomjukat is mivel oltani... Veteránokat kérdezgetek a faluban... Búsongva magya­rázzák, hogy amikor a szom­szédos város égett, a legna­gyobb erőpróbánál, sajnos nem lehettek jelen, nem se­gíthettek a lángok megféke­zésében. Háborúba cipelték ■ őket, idegen földön szen­vedték a nagy világégést. Régi versenyek emlékét elevenítik föl, mozdonyfecs­kendőket emlegetnek. Csör­gött a lánc, s futottak a víz­hordók, mert bizony abba a masinába még úgy kellett vödörrel töltögetni a vizet. De persze nemcsak a ver­senyeken álltak helyt, ha­nem a meglehetősen gyako­ri erdei-, istálló- ős kazaltü- zeknél is. Mert így követelte a regula! , 1950-ber. leány tűzoltórajt is szerveztek! A 16—17 éves leánykák már az első évben serleget nyertek. Aztán — bizonyára nem véletlen ez — többen önkéntes tűzoltók fe­leségei lettek, sőt fiaik is kö­vették a szép hagyományt. Elmentek, természetes, hogy elmentek ezek az egy­kori tűzoltólányok is a ju­bileumra. ahol derék, férjeik újabb kitüntetéseket, jutal­makat vettek át, míg gyer­mekeik törzsőrmesteri elő­léptetésben részesültek. Most őket köszöntötték, holnap talán az unokákat is éri hasonló megtiszteltetés. Mert most már ők következ­nek. A felnőttek mellett ser­dülök és úttörőcsapatok is vannak megint s nem hiá­nyoznak szinte egyetlen ve­télkedőről. vagy kölcsönös segélynyújtási gyakorlatról sem. Méltán számolnak a sóly­most csapattal ezután is. S hogy még többre legyen ké­pes, az illetékesek megígér­ték: a mostaninál kétszer nagyobb teljesítményű kis- motorfecskendővel bővítik az egyesület szertárát. Ne legyen szükség rá —- csak ^ a további versenyeken. Kis Szabó Ervin A mezőgazdaságban a ha­zai igények jobb kielégítésén túl. az export fokozását is meg kell valósítani. A szocialista nagyüzemek fejlesztése mellett támogatni kell az ellátásban fontos sze­repet játszó háztáji gazdasá­gokat is. Az életszínvonal­politika fő célja. az elért eredmények megőrzése és megszilárdítása, az életkörül­mények javítása. Ennek ér­dekében igen fontos a mun­ka szerinti elosztás, a telje­sítménytől függő bérezés kö­vetkezetesebb alkalmazása. A fő figyelmet a több gyer­mekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok és a hátrányos , helyzetűek élet­körülményeinek javítására kell fordítani. A legalacso­nyabb nyugdíjakat, a családi pótlékot, a gyermekgondozá­si segélyt, valamint a szociá­lis ösztöndíjakat és segélye­ket emelni szükséges. Az életkörülmények javítását szolgálja még az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás feltételeinek javítása, a ki­elégítő áruellátás biztosítása a választék bővítésével egy­idejűleg. továbbá a szolgál­tatóipar ösztönzése és tá­mogatása a szolgáltatások mennyiségi és minőségi szín­vonalának emelése érdeké­ben. — TERRA — HNF-KÜLDÖTTÉRTEKEZLET FÜZESABONYBAN Nőtt a népfrontmozgalomban részt vevők száma (Tudósítónktól): A nagyközségi művelődési központban tartotta meg küldöttértekezletét a Haza­fias Nepfont füzesabonyi Bi­zottsága. Az elnökségben a HNF megyei képviselője mellett ott voltak a járási és nagyközségi párt- és ta­nácsi vezetők is. Fázold Károly korelnöki (megnyitója után Bocsi Imre, a HNF nagyközségi bizott­ságának elnöke a 110 kül­dött előtt röviden méltattad az értekezlet fontosságát. Ezt követően dr. Bárdosné, Dombos Mária, a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának titkára beszámolt a HNF hatodik kongresszusa óta végzett munkáról, az utóbbi négy év tapasztalatai­ról. Elöljáróban a testületi munkával foglalkozott, s hangsúlyozta: a nagyközsé­gi bizottság tevékenységét a reüdszeresség jellemezte. Munkáját az a törekvés ha­totta át, hogy a képviseleti elv érvényesülésével szocia­lista munkamegosztás és összefogás valósuljon meg a mozgalom keretében mű­ködő szervekkel. A két körzeti bizottság lét­létrehozásával nőtt a nép­frontmozgalomban résztve­vők száma, ezzel a tájékoz­tatás szélesebb körű lett, a ' feladatok elvégzése szer­vezettebbé vált. A helyi ta­náccsal az együttműködés eredményesebb lett. A nép­frontmozgalomnak nagy sze­repe van abban is, hogy a szocialista demokrácia ki- szélesítése jó 'ütemben ha­lad. .. A lakosság körében nőtt az érdeklődés, a gazda­sági, társadalmi kérdések iránt. Mind többen vesznek részt a közügyek intézésé- . ben. a hozott határozatok el­lenőrzésében. A nagyközsé­gi és körzeti bizottságok jó kapcsolatot tartanak fenn a tanácsokkal, valamint a te­lepülés területén lévő üze-, mekkel és intézményekkel. A beszámolási időszakban a bizottságok segítséget nyúj­tottak 148 tanácstagi beszá­moló szervezésében és lebo­nyolításában. A négy év so­rán több mint négyezer la­kossal cserélték ki gondola­taikat, bővítették ismeretei­ket. A HNF nagyközségi bizott­ságának titkára elégedetten állapította meg, hogy a la­kosság es a munkahelyi kol­lektívák egyre nagyobb ér­tékű társadalmi munkákat végeznek a település fejlesz­tése érdekeben. A társadal­mi szükségletnek megfelelő­en nőtt az összefogás a gyermekintézmények — óvo­da, úttörőtábor, játszóterek, sportpályák. KRESZ-park — építésére. Az* ötödik ötéves tervben az évenként terve­zett 1,5 millió forinttal szemben 1979-ig már 12 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek Füzes­abonyban. 1961-ben még csak 64 forint, 1977-ben pe­dig már 467 forint társadal­mi munkaérték jutott egy lakosra. A beszámol« a fel­adatok ismertetésével ért véget, majd kilenc hozzá­szólásra került sor. A küldöttértekezlet meg­választotta az új 42 tagú nagyközségi népfrontbizott­ságot,, amely ezt követően nyilvános ülés keretében megválasztotta a tizenhárom tagú elnökséget, továbbá a tíz megyei küldöttet. A Ha­zafias Népfront Füzesabony nagyközségi Bizottságának elnöke ismét Bocsi Imre, titkára pedig dr. Bárdosné Dombos Mária lett. Szigetváry József 1980. december 10., szeld/

Next

/
Thumbnails
Contents