Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
Hőség é* iiicity, éhség és szomjúság, magasság és mélpég Mit bír el az ember? Vizsgát»! Uözbcrt. A légzést és » szívműködést mérik. (Fotó: Quick) Mennyit bír e! az ember? Hol az emberi teljesítőképesség határa1 Ezek a kérdések nemcsak az orvosokat, kutatókat, de valamerty- nyiünket foglalkoztatják. Az oxigén az élet eleme. Rudolf Frey malnzi professzor szerint, ha az agy oxigénellátása 3 percig elmarad, 75 százalék a valószínűsége, hogy az újraélesztés káros utóhatás nélkül sikerül. Négy perc után az esély 50, öt perc után már 25 százalékra süllyed, Persze, tekintetbe kelt venni az agysejtek állapotát, hiszen Idősebb korban a fenti idők rövidülnek, Ennek különösen a vfz alatt van jelentősége. Gyakorlott búvárok, például a gyöngyhalászok fi —fi percig is képesek oxigénfelvétel nélkül a víz alatt tartózkodni. A hideg vízben a test hosszabb Ideig viseli az oxigénhiányt. Különösen a gyermekek. A hegymászóknak is az, oxigénhiány a legnagyobb problémájuk. A csökkenő légnyomás»«) ugyanis csökken a vér oxigéntartalma, 3 —4 ezer méter magasságban gyengül az Izomerő, látási és hallási zavarok lépnek fel, 3 és 7 ezer méter közt fenyegetővé válik az oxigénhiány, Az alacsony légnyomás következtében a belső gázok kiterjednek, felnyomják a rekeszizmot, és akadályozzák a légzést. \ fe- 'szül a dobhártya, szédülés és hányás lép fel, 7 ezer méter felett az ember rövid idő múltán eszméletét veszti, és bekövetkezik a haléi Vannak persze kivételes esetek. Ismeretes például, hog ftelnhold Messner, a híres osztrák hegymászó oxigé ikészfilék nélkül mász- ta meg a Himalája fi ezer méternél magasabb csúcsait. A tudósok ezt Messner hallatlan akaraterejének, de főleg a megfelelő magasságban hónapokon át végzett rendszeres edzésének tudják be. amelyek szervezetét hozzászoktatták a körülményekhez. A magasba törőkhöz hasonló problémái vannak a mélybe merülőknek. Minden 10 méterrel 1 atmoszférával nő ugyanis a nyomás, amely a testre nehezedik, Gyakorlott sportbúvárok is ritkán mer -./.ködnek 15—30 méternél mélyebbre, Légzőkészülék nélkül általában a 30 métert tekintik határnak. Jacques Mayot, francia könnyű' i ár 1973-ban mélymerülési rekordot ért el: Elba szigeténél csupán orr- szorílóval egy betontuskóhoz kötötte magát, amely 85,9 méter mélybe rántotta. Ájultén húzták fel, de az újraélesztés sikerült, Kísérletek bizonyítják, hogy 1 atmoszféra túlnyomás 15 óráig ártalmatlan. 25 óra után károsodás téphet fel a tüdőben. 2,5 atmoszféra túlnyomást általában 20—30 percig visel el a szervezet. 3,9 atmoszféránál nögved óra után mell- fájdalmak lépnek fel, és komoly veszélyt jelent a tüdőre. Az álmatlanságot 4H óráig bírja az ember. Ezt követően zavaros lesz az agyműködés is, és hallucinációk lépnek fel. Az amerikai Peter Tripp kísérletképpen 20(1 órán át maradt ébren. A hal- lucinációkat 100 órával követően delíriumba esett, rémképeket látott, 150 óra utón teljesen elvesztette az emlé- kezőképességét, és a kísértet befejezése után páni izgalmi állapot vett erőt rajta. Érdekes, hogy a hasonló kísérletekben részt vevő személyek 10—12 órai alvás után teljesen regenerálódnak. , A sötétségre ugyanúgy reagálnak az Idegek, mint az álmatlanságra, A kísérleti személyek néhány óra után »írógörcsöt kapnak, 48 óra sötétkanira után ugyanolyan jelenségek lépnek fel, mint az álmatlanságnál. A meleget viszonylag könnyen elviseli az. ember, mert a szervezet önmagát szabályozza. Egy liter izzadság 2400 kilojoule-t von el a testből. Ez azonban nemcsak súlyveszteséggel, hanem a kiszáradás veszélyével is jár. Két százalék súlycsökkenésnél erős szomjúság lép fel, 4 százaléknál kiszárad a száj, 8 százaléknál pedig fiyálömlés következik be. Tíz százalékos súlycsökkenés már életveszélyes — ilyenkor vénán, vagy gyomorcsövön keresztül azonnal folyadékot kell juttatni a szervezetbe. A fairé kemencéknél dolgozó kohászok, a tárnák mélyén a bányászok 2—2 és fél litert is kiizzadnak óránként. Az izzadsággal azonban nemcsak folyadék, de sóveszteség is fellép. Ezért kell a védőitallal az elveszített sót is pótolni. A nehéz testi munka nemcsak izzadsággal jár. de sokszor a test hőmérséklete 40.8 fokig is . emelkedhet. Ezt a szervezet károsodás nélkül elvisel' 42 14,9 foknál agy- és szí .jvarok léphetnek fel. 45 fokon felüli tar-' tósabb láz rendszerint halálos. A testhőmérséklet legalsó értéke 22 fok. Orvosi tapasztalatok szerint ennél alacsonyai hőmérsékletet a szervezet nem élhet túl. Volt ugyan már eset. amikor is — 1951 telén — égy chicagói parkban fiatal, eszméletlen lányt találtak. Hőmérséklete 17.fi fok Volt. Szíve csupán 12-t vert percenként. Bár fagyott lábalt és ujjait amputálni kellett, felgyógyult. 1974-ben. 44 éves korában halt meg — tüdőgyulladásban. Az ember tovább bírja az éhezést, mint a szomjazást. A folyadékhiány 3—4 nap után keringési zavarokra vezet, később hallucinációk, apátia és görcsök lépnek fel, majd bekövetkezik a szomjhalál. Ké sportrepülő 1963- ban gépével az észak-nyu- gat-canadai jégmezőkre zuhant. Negyvenkét napi éhezés után mentették meg őket. Ezalatt csupán olvasztott hóval táplálkoztak, és életben maradtak. Testsúlyukból ezalatt mintegy 20 kg-ot. veszítettek. íme. az ember sok mindent kibír. A tudomány pedig hozzásegít, hogy megismerjük teljesítőképességünk határait, és élni tudjunk velük. Okosan. Gáti István I an Ivanovics Vatyuhin és felesége,. Marja Szemjo. novna születésnapra volt hivatalos. Kolja Ríbkin fiának, Valeriknak volt a születésnapja. az ötödik. Rihkin és a felesége. Ólja, nagy ünnepséget rendezett, amelyre sok vendéget hívtak, — Kerek szám az ötös — mondta Marja Szemjonovna —, valami olyan ajándékkal kell meglepni a gyereket, amire egész életében emlékezni fog! — Hál vigyünk egy nagy tortát, meg egy üveg pezsgőt! — mondta Ivan Ivanovics. — Persze, miért nem mindjárt fél liter bundapálinkát. Nagy ész vagy! ötéves a gyerek, de azért pezs^ göt vinnél neki. Tortát, az természetes, és azon kívül még valami seep játékot is. Ötéves a gyerek, és ebben a korban a játék a mindenük. Bementek egy játékboltba, sokáig keresgéltek megfelelő játék után. Plüss mackókat és nyuszikat, felhúzható autókat nézegettek, de egyik tetszett nekik. — Tudod — mondta Marja Szemjonovna ha lány volna a kis Valerik, akkor könnyebb dolgunk lenne. Végül egy bádog terepasztalt választottak ki. kicsi, felhúzható buszok és autók futkároztak a terepasztalon.. — A fiúk az ilyen játékokat szeretik — mondta Marja Szemjonovna. — Ez jó lesz neki, Már az ünnepelt háza közelében jártak, amikor Fjodor Sztonackijjal találkoztak. — Mit hoztál Valeriknak? — kérdezte féltékenyen Marja Szemjonovna. — Hogy mit? Egy kisüsti- konzervet — felelte Sztonac. kij. — Kisüsti-konzerv is van? — kérdezte naivan Marja Szemjonovna; nem egészen értette, hogy minek, egy öt- émt gyereknek, teuüstí. frfödosíthafő-e az időjárás? Meteorológiai cikkekben szívesen idézik Mark Twain-nak, a múlt század nagy írójának a mondását: minden ember beszél az időjárás viszontagságairól, de senki sem tesz semmit a megváltoztatásukra. Mark Twain idejében ez persze lehetetlen is lett volna, a tudomány és a technika még messze állt attól, hogy olyan természeti jelenségekbe avatkozhasson, mint azok a légköri folyamatok, amelyek kialakítják az Időjárás eseményeit. Kérdés azonban, hogy ma rendelkezünk-e, ilyen lehetőségekkel? A felhők nukleólósa A/ első próbálkozás 1946- ban történt. V. J. Sehaeíei — a híres Nobel-díjas Irving Langumír közreműködésével — hosszas laboratóriumi kísérletek után elvégezte az első csapadékkeltési kísérletet, A találmány az Ún. telhőnukleáláson alapult: repülőgépről finom eloszlású szilárd anyagot hintett egy tú 1 hífí 11 vízcseppékből álló felhő belsejébe. A kis szilárd részecskék kondenzációs magokként szerepeltek, így a túlhűlt cseppekból álló felhőkben jégszemcsék Jöttek létre, A kísérlet eredményeként a felhőből mesterséges havazás indult meg. A következő években a kísérlete»: a világ számos pontján sok száz alkalommal megismételték. különféle neukleáló anyagokkal, amelyek közül a szilárd széndioxid és az eztlstjodid bizonyultak a legjobbaknak. Később kiderült, hogy nukleálással nemcsak havazást és esőt lehet mesterségesen létrehozni, hanem az időjárás más jelenségei is befolyásolhatók. Nukleáló anyagok kihintésével megnehezíthető a jégeső kifejlődése, a zivatarok hevességét is sikerül csökkenteni. Védőréteg a vizeken Légkörünk egyik legérdekesebb és legfontosabb jelenségcsoportja a víz ún. körfolyamatához fűződik. Ex a körfolyamat abban áll. hogy a meleg vízfelületeken állandóan erős elpárolgás megy végbe, á képződött hatalma» mennyiségű vízpára a légkörbe jut, és a szelek szárnyán messze elvándorol, ma ifi olyan helyekre érve, ahol a levegőben erős fel— Persze, olyan szűk nya_ kú, kupakos konzerves üvegben van — világosította fel Ivan Ivanovics. — Micsofa szégyentelen alak, ez magának vett ajándékot, és nem a gyereknek — gondolta Marja Szemjonovna. Az ünnepelt csak láb alatt Volt. A vendégek legszívesebben körülülték volna az asztalt, ettek, iddogáltak volna, aztán rázendítettek volna egy nótára. De Valerik mindenhol ott nyüzsgött, mindenkinek fel akart mászni a térdére, az ajándékait mutogatta. Minden eszközzel fel akarta hívni magára a figyelmet, Marja Szemjonovna remélte, hogy az 6 ajándékuk majd elkápráztatja a gyereket. De nem ez történt meg. Valerik udvariasan — ahogy kioktatta az anyja —. megköszönte a terepasztalt. egy Ideig forgatta a kezében, nézegette, aztán odatette a többi ajándékhoz, melyek már kupacban álltak. és már el is felejtkezett róla. Marja Ivanovna sértetten beszívta az alsó ajkát, Ivan Ivanovics meg azt gondolta: kidobtuk ezt a pénzt az ablakon; már egy üveg finomabb konyakot is vehet_ tünk volna rajta. Sztonackij belevaló fiú, most is tudta, hogy mit hozzon, Sztonackij tényleg belevaló fiú, mint mindig, most is szinte rögtön a figyelem középpontjába került. összeborzolta az ünnepelt haját, térdére ültette a fiút, hogy meglovagoltassa, és megkérdezte tőle; — No, hová menjen a lovacskái szálló mozgások vannak, a vízpárából felhő és csapadék keletkezik. Ezáltal a víz ismét a földre kerül, és a folyóhálózatokon át visszatér a tengerbe. Ezt a körfolyamatot nemcsak mesterséges eső előidézésével lehet befolyásolni, hanem a földi vizek elpárolgásának a csökkentésével is. hogy ilyen módon növelj ük a rendelkezésünkre álló vízkészletet. A gvógyszerésxetben használatos egyszerű eljárás a viz elpárolgásának a megakadályozására: vékony olaj- vagy alkoholréteaet borítunk a megvédendő víz felületére. Ha kellő óvatossággal járunk el, ez a' réteg nem keveredik a vízzel, el- »enben elzárja a vizet a külső levegővel való érintkezéstől. s ezzel megakadályozza a párolgási . veszteséget. Elektromos beavatkozások Legújabban egy másik — a légkör villamos jelenségeire alapozott — beavatkozási módszer is felvetődött. A felhőkben végzett nagyszabású kísérletekből megtudtuk, hogy az ún. gomolyfel- hők villamos tulajdonságait lényegesen át lehet alakítani. ha megváltoztatjuk az alsó levegőrétegek ún. elektromos tértöltését. A levegő minden köbcentiméterében bizonyos számú villamosán töltött részecske van, részben porszemek és füstszemcsék, részben pedig maguknak a légköri gázoknak az elektromos töltéssel rendelkező molekulái, illetve atomjai. Ezek a töltések együtt alkotják a levegő tértölté- sét. A tértöltés lehet pozitív vagy negatív előjelű, aszerint. hogy az adott levegőmennyiségben a pozitív vagy a negatív töltésű részecskék vannak-e túlsúlyban. A levegő tértöltése aránylag könnyen megváltoztatható mesterséges eszközökkel. így például, ha füstöt fejlesztünk, a füstrészecs- kéknek általában elég jelentékeny villamos töltésük van. Finom porok készítésével is beavatkozhatunk a légkört tértőltés alakulásába. D. S. — A repülőtérre! — Lóval nem lehet rámenni a repülőtérre vezető útra — mondta Sztonackij —, hanem tudod mit. menjünk a lóversenypálya felé! Üt ba ejtjük a Szélmalom éttermet is, jó? — A Szélmalomba menjünk, a Szélmalomba! — tapsikolt az ünnepelt. — Jól van. Es mível menjünk a Szélmalomba? — Lóval! Lovon! — Rendben van, mindjárt előáll a ló — mondta Sztonackij, és azzal felvett az asztalról egy dugót és beleszúrt négy szál gyufát. — Hát a feje? — kérdezte Valerik, < — A feje is meglesz — mondta Sztonackij — Egy kenyérgalacsint gyúrt, gyufára szúrta és a gyufát beledugta a dugóba. Már csak a ló farka hiányzott. Amikor Sztonackij farkat is remekelt egy cukorkán papírból, Valerik öröme nem ismert határt. — Anyu, anyu. nézd csak. milyen szép lovat. kaptam ettől a bácsitól! — kiáltozott fellelkesűlten. Valerik anyja melegen rá- mosolygott Sztonackijra, aki gálánsán, jutalomképpen fo_ gadta ezt a mosolyt. De az est folyamán még egyszer rámosolygott az asszony. — Még az 'ágyba is magával vitte a lovat — mondta, amikor lefektette Valerikot. Marja Szemjonovna úgy érezte, hogy keserű a torta amelyet eszik, a pezsgő me ecetes, Braitka László fordítása, MAI műsorok: RADIO Kossuth rádió 8.27 Eszmék faggatása. 8.97 Népdalcsokor. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10— 14. 10.35 Kamaramuzsika, 11.40 Szép remények (folytatásos rádiójáték). 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 Hangverseny délidőben, 13.40 Verbunkosok, nóták. 14.23 Kóruspódium. 14.43 Arcképek a ‘bolgár irodalomból. Hríszto Botev. 15.10 Mario Lanza operettdalokat énekel. 15.28 Nyitníkék. 16.09 Mai dalok. 16.22 Magyar előadók. 17.07 Tanár és diák — együtt vagy egymás ellen? 17.32 Fúvószene. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operafelvételek. 19.45 Vonzódások és változások. 20.24 Népzenei hangos újság. 21.04 Apám, Sízinbád. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Zongoristák nevelője. 23.15 Szimfonikus zene. Petőfi rádió 8.05 Szovjet operettekből. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákoktól. 13.30 A gyermekeknek írta: Bar. tók Béla. 14.00 Kettőtől hatig ... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Afrikai slágerek. 19.04 Sanzonok. 19,20 Szo- ciobiológia és viselkedés, 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A hamu alatt (Török Gyula novelláját rádióra alkalmazta Turián György). 20.58 A rádió dalszínháza. Maya (operett). 23.15 Nóták. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Az igazságügy fóruma. A kezesség, Dr. Tímár László jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... TEJ 8.00 Tévétorna. 8.08 Iskola- tévé. 8.30 Óvodások film- műsora. 10.53 ldesüssl 14,00 Iskola tévé. 16.10 A nyelv világa. 17.00 Dél-alföldi krónika. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Kincses sziget. A Horizont szerkesztőségének műsora Kuba felfedezésére hívja a nézőket. Ellátogathatunk az indián viskók mintájára épült bo- hiókba, és a modern tengerparti lakótelepekre, az Isla. de Pinosra, azaz a fenyőfák szigetére, a havannai kikötőbe, s a 140 kilométeres átlagsebességre készülő Via Centrale (központi vasútvonal) építkezésére. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Hajvágás (rajzfilm). 20.00 Sándor Mátyás (tévéfilmsorozat Vili rész). 21.00 Stúdió ’80. A televízió kulturális hetilapja. 22.00 Küszöbök (dók. film). 22,40 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 19.30 Tv-hangverseny a Zeneakadémián. Mozarl-est. A szünetben: kb. 20.20 Antal Imire beszélgetése. 21.15 Tv-híradó 2. 21.40 Autómotorsport. A Telesport technikai magazinja. 22.00— 22.30 A rajz, mint fegyver (svéd rövidfilmsorozat). A háborúból a forradalomba Vlj5. rész. Mm a 1980. december 9„ kedd
