Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

KOREA! NDK CSEHSZLOVÁKIA Továbbképző központ A Phanjani Népgazdasági Intézet a Koreai NDK-ban dolgozó gazdasági vezetők állami oktató és továbbkép­ző központja. A tágas, korszerű' épület- csoport oktató- és előadó­termeiben két- és négyéves tanfolyamokon képezik a gyárak vezetőit, a szövetke­zeti gazdaságok vezetőségi tagjait. és más irányító munkakörben dolgozókat. Van ezenkívül egyéves és féléves továbbképző tanfo­lyam is ugyanitt gyárigazga­tók és szövetkezeti elnökök számára, nemkülönben egy­hónapos rövidített intenzív kurzus az állami gazdasági szervekben dolgozók politi­kai és gyakorlati ismeretei­nek a bővítésére. Posztgra­duális képzésre szolgál még ezenkívül a hároméves' idő­tartamú tanfolyam. Az elméleti tárgyak között államigazgatási, jogi, ipari, mezőgazdasági, külkereske. delmi, pénzügyi ismeretek szerepelnek. A gyakorlati ok­tatásban fontos szerepet kap mindaz, amit a vezetőnek éppen olyan jól kell tudnia az adott szakmában, mint beosztottainak. A jól felsze­relt gyakorlószobákban, mű­helyekben. mintakealékben sokoldalú gyakorlati képzés­re van lehetőség. A gyakor­lótermek korszerű audiovi­zuális eszközökkel felszerel, tek, és táblázatok, grafiko­nok, szemléltetőeszközök se­gítik az ismeretek rögzítését. LENGYELORSZÁG A skawinai drágakő A romantikus képzelőere­jű ember alkimista műhely­nek, a gyakorlatias pedig laboratóriumnak gondolná a dél-lengyelországi skawinai álumíniumkohó egyik csar­nokában , működő kohósort. A fehér köpenyes, kesztyűs dolgozók, akik automati­kus vezérlésű kohók műsze­reit figyelik, és a ..készter­méket” szedik ki. inkább az utóbbira engednek következ­tetni. Az alumíniumkohónak ez a részlege drágaköveket ..ter­mel”. Szintetikus alapanyag­ból nagy gonddal, türelem­mel, ideálisan tiszfe körül­mények között készítik elő az itt dolgozók a nem min­dennapi kohászati terméke­ket. amelyek végül a tucat­nyi kohó 2000 °C hőmérsék­letén nemesülnek szebbnál- szebb drágakövekké. Átlá­tok. smaragdok, zafírok, kal- cedonok „születőhelye’' ez a szellőztetés, nyitott ablakok ellenére is — forró üzem­csarnok. A drágakövek a kohó össz­termelésének 3 százalékát te­szik ki. egyhavi mennyiségük az egész alumíniumkohó fél­napi termelésének felel meg. A kövek iránti kereslet mind belföldön, mind külföldön igen nagy. nincs olyan meny. nyiség. ami ne lelne azonnal gazdára. A skawinai üzemnek ez a rendhagyó kohászati tevé­kenysége 17 évvel ezelőtt in­dult. Az első monokristály „megalkotása” az üzem kuta­tóinak egyévi munkájába ke­rült. Maguk dolgozták ki az egész technológiai folyama­tot és maguk szerkesztették meg a szükséges gépeket, fel­szereléseket. A „drágakő­gyár” kezdetben egy kis pa­vilonban kapott helyet, ma már nagy üzemcsarnokban dolgozik és saját tervezőiro­dája van. A skawinai drágakövek­ből évente több mint 300 ki- logrammnyi kerül piacra, részben ékszerekként, részben pedig műszaki kövekként, elektronikai alkatrészekként precíziós elemekként. A kövek minősége egyéb­ként olyan kiváló, hogy csak nagy tapasztalattal rendelke­ző szakember tudja őket e valódiaktól megkülönböztet­ni. ©JVáww IMS. december 6., szombat A Duna-kutötás jelene r i «I ff* es jovoje A Duma-kutatást 1936 óta a Becsben működő nemzet­közi munkaközösség, az IÁD koordinálja. Tagjai a dunai államok. * valamint Svájc, amelyet az Inn folyó kapcsol a Dimához. Nyolc allam tu­dósai figyelik a nagy euró­pai folyam vándorlását. A Duna egyébként a leg­alaposabban megfigyelt, a legjobban tanulmányozott nagy folyók közé-tartozik. A kutatások eredményeit Rein­hardt Liepolt professzor és a Duna menti államok leg­jelentősebb szakemberei tu­dományos műben foglalták össze. A Dunáról szóló kü­lönböző közlemények és elő­adások bibliográfiáját a Ro­mán Tudományos Akadémia gondozza. A tudósok haté­kony segítséget kívánnak nyújtani ahhoz, hogy — je­lentős hidrotechnikai beren­dezések, víztisztító műveik munkába állításával — a Duna vize újra tiszta legyen, és szolgálja azt a csaknem 80 millió embert, aki a part­jain él. A kutatómunkában tevé­keny részt vesz a Szlovák Tudományos Akadémia Kí­sérleti Biológiai és Ökológiai Kutatóintézete is. Csehszlo­vákia már két IAD-konfe- renciának és három nemzet, közi hidromikrobiológiai szimpozionnak adott otthont V. Muchá akadémikus veze­tésével egy tudóscsoport Du- na-monográfiát adott közié az országon átfolyó Duna- sízakaszról. A pozsonyi kuta­tóintézet volt az első a Duna menti intézmények közül, amely a folyam vizének ra­diológiai vizsgálatát meg­kezdte, és a vízben található kórokozók, vírusok kutatásá­val kezdett foglalkozni. Egyébként ez az intézet a mikrobiológiai és vízhigié- niai kutatások metodikai központja. Az egyes dunai országok szakemberei közül többen tanulnak, gyakorol­nak itt. A pozsonyi kutatók — más országbeli kollégáikkal együtt — jelenleg különös figyelemmel vizsgálják a mikrobák tevékenységét a folyamban, és egyes csoport­jaiknak a szerepét az olaj- származékok. a cellulóz, a szintetikus anyagok felboü- tásában. Az új Zaporozsec 968M-et számos előnyös változtatás Különbözteti meg elődjétől. A gépkocsi tormája áramvo­nalasabb. Megszüntették a léghűtást biztosító kopoltyú- kat, miáltal a kocsi formája tetszetősebb lett. A motortér növelése következtében a pótkerók a csomagtartóból a motortérbe került. Az .utas­tér kényelmesebb és ugyan­csak tetszetősebb. Korsze­rűbb lett a műszerfal és csökkent a zajszint. A fűtő­berendezés szabályozhatősága tehetővé teszi a kívánatos mikroklíma megteremtését. A tervezők növelték a mo­tor teljesítményét. A gép­kocsi végsebessége eléri az óránkénti 130 kilométert. Csökkentették a benzinfo­gyasztást, ami jelenleg 100 kilométerenként 6 liter körül van. Az egyre szigorúbbá vá­ló környezetvédelmi szabá­lyoknak tesz eleget a gépko­csi új típusú porlasztója. Az új Zaporozsec sikerrel állta ki a közép-ázsiai fél­sivatagi és a kaukázusi hegyi terepen végzett próbákat. MONGÓLIA Másfél millió négyzetméter szövet Az ötvenhat éve kikiáltott Mongol Népköztársaságban az iparépítés második sza­kaszába lép: megkezdődik a fogyasztási cikkek tömeges -termelése. Az egymillió 520 ezer lakosú Mongólia textil­üzemnél harminc évvel ezelőtt « .százezer- négyzetméter szö­vetet gyártottak, ma egymil­lió 500 ezer négyzetmétert. Hulbadaj asszony (balról a második), az ulánbátori textilgyár ügyes kezű munkásnöje tanítványainak magyaráz. NDK Korunk muzsikája Az NDK zenei napok programjában, de a „hétköz­napok” zenei rendezvényein is a klasszikusok mellett „ott­honra lel” a modern muzsi­ka. Az idei tavaszi hangver­senyévadban például 29 mai szerző művének ősbemutató­jára került sor. A zene pedig — ebben a különösen zene­barát országban ma nem ke­vesek privilégiuma, hanem egyre inkább közkincs. S hogy ez így legyen, azért so­kat tesz a Néniét Demokrati­kus Köztársaság 80 zenei-tara. amikor sokféle módon hozza közel a nem szakemberekéi a zene — s közte korunk ze­néje — lényegéhez, értet: meg a néha elvont mondani, valót. Ennek egyik módja, hogy már a próbákra is meghív­ják az üzemek dolgozóit, ve­lük Vitatják meg a nekik és értük készülő zenei műsoro­kat. Az ily módon részessé vált hallgatóknak beleszólást engednek a koncertterv ösz- széállításába is. Az ősbemu­tatók előtt a müveket — ko­runk zenéje esetén a szerzőt is — megismertetik a hallgató­sággal. A közönséggel való eleven kapcsolat szép 1 példái a szólisták, karmesterek, komponisták és az ifjúság között szövődő baráti szálak. Ezek a művészek szívesen ellátogatnak az iskolákba, klubokba ugyanúgy, mint g' üzemekbe. A mai zene megértetésé­nek. megszerettetésének má­sik módját a berlini Ko­mische Oper találta meg. Itt került sor, az idén már har­mincadszor Siegfried Matthus zeneszerző koncert- és vita­sorozatára a kamarazenétől. Drezdában „Űj zenei stúdió” címmel kezdődött hangver­senysorozat, A „Carl Maria von Weber” Zeneművészeti Főiskolán központot hívtak életre a fiatal muzsikusok segítésére. népszerűsítésére. Legjobb műveikből a drezdai Staatska-pelle és a Drezdai Filharmonikusok zenekara évente legalább 1—2 ősbe­mutatót tart. Az Odera-menti Frank­furt zenebarátainak körét az a hangverseny- és előadás- sorozat gazdagítja, amelyet „A munkásosztály és a zene” címmel rendeznek meg. így nyerik meg a* közönsé­get az új zene számára, de nem kevésbé fontos az a tá­mogatás. amelyet az állam- lói kapnak a zeneszerzők, muzsikusok: az ősbemutató­kon előadott művek mintegy háromnegyede állami, vagy művészi intézmény megbízá­sából készül. A ZAZ—968M. (Fotó: TASZSZ—APN—KS, A. Kraszovszko felv.) BULGÁRIA A békaemberek szenzációja Különös formájú . két fém­kazettát hoztak fel nemré­giben a Fekete-tenger nyu­gati medencéjének titkait kutató bolgár búvárok. Az egyiket a Kaliakra-fok vize alatt találták: anyaga arany-, ezüsötvözet. A tenger parti vizének más pontján hasonló tárgy került elő. Anyaga: réz. A tudósok kiderítették, hogy a különös kazetták az i.e II. évezred közepéről származnak és pénzérmék megőrzését szolgálták a Földközi-tenger menti né­peknél. Hasonló időpontrer tanúskodtak azok a kőkor kővasmacskák is. amelyeke* a Fekete-tenger nyugat partjainak vizéből hoztak r felszínre. Korábbi leletek alapján azt vélték hogy az elsí rendszeres hajóösszekötteté a Fekete- és a Földközi-ten­ger között csupán a görög gyarmatosítás időszakában az i.e. VII század másodii felében indult meg. A nénz- tartók és a kőhorgónyok felszínre kerülése azonban bebizonyította, hogy ez a feltevés téves volt: a két tenger közötti hajóforgalom megindulása mintegy 3 és fel évezredre tekinthet vissza. A bolgár víz alatti régé­szet az ötvenes évek vége felé, a könnyűbúvárok tevé­kenységével kezdődött. A kutatások Neszebar. Szozo- pol, Pomorje, Várna, Bai- csik és más kikötők parti vizeire terjedtek ki. A ten­gerfenékről kiemelt tárgyak fényt derítettek nemcsak’ a partvidék, hanem az egész Fekete-tenger életére. Sok minden tisztázódott az ókori és középkori hajózás jelle­géről, az akkori emberek életéről, szokásairól. Régi városok maradványait, ki­kötők elsüllyedt berendezé­seit tárták fel. A hajózással kapcsolatos tárgyak segítsé­gével közelebb kerültünk az ókori hajózás titkaihoz: ho­gyan jutottak be idegen ha­jók a Fekete-tengerre, s hol kötöttek ki A vízből kiemelt haszná­lati tárgyak, edények, vázák, az antik világ életéről, kul­túrájáról tesznek tanúbi­zonyságot. Művészi agyagkorsók kerüllek felszínre a (enger fenekéről (Fotó: .Szófiapresa) SZOVJETUNIÓ Az új Zaporozsec

Next

/
Thumbnails
Contents