Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Nemtsan AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 305. szám Okosabb gazdagságot! ÁRA: 1,20 FORINT 1980. december 31., szerda N éhány napja új „por­tékákkal” csalogat­ják a járókelőket az ut­cai kirakodók, óévbúcsúz­tató tréfás maszkokat, kar­tonból készült kalapokat, cilindereket, csákókat kí­nálatnak buzgón. Meg szí­nes konfettit, szerpentint a piacokon és a város for­galmasabb pontjain. S jó ideje szólnak, süvítenek már a papírtrombiták fa­lun is, hírül adván, hogy ünnep jön, szilveszter van. Még ínyünkön a nagy karácsonyi - eszem-iszom ízeinek emléke, a szinte véget érni nem akaró trak­ta, de ismét készítjük tor­kunkat. gyomrunkat, a lak- mározás folytatásán törjük sokan a fejünket. Jóllehet, az elmúlt héten csaknem „kifosztottuk” az élelmi­szerboltokat is, megint az üzleteket bújjuk óriási iz­galommal. Azért, hogy meg­legyen a hús amiből válo­gatni is lehet,kerüljön az asztalra édes és erős, bor, meg sör, s ne hiányozzék éjfélkor a virsli, főleg pe­dig az elmaradhatatlan pezsgő — ha már csak úgy szerényen, háznál, családi vagy baráti körben ünnepel az ember. Ha ven­dégeket is várunk, külön­legességek után törjük ma­gunkat, nem sajnáljuk le­járni a lábunkat a ma­lacért, a rriárkásabb ita­lokért. Megadjuk a módját, bármibe kerül is, utóvég­re évente csak egyszer van szilveszter. Meg újév. No, persze húsvét, pünkösd, karácsony, búcsú napja, hogy az álla­mi ünnepek soráról már ne is szóljunk. Kerül, amibe kerül! Lakomázunk otthon, a szü­lőknél, nagyszülőknél, a sógornál, kománál. Ha pe­dig úgy hozza a kedvünk, hát asztalt foglalunk a vendéglőben, mulatóban. Legfeljebb egy kicsit ösz- szehúzzuk magunkat utá­naa legközelebbi vasár­napig. Mi tagadás? Nem élünk rosszul — ha valamelyest szűkösebb is az idei év, mint a korábbi vagy a még előbbi. Kétségtelenül jóleső ér­zés tudomásul venni, hogy gondjaink mellett is jobb módúak vagyunk, mint valaha. Az ünnep megérde­melt örömei közepette sem ártana azonban egy kicsit arra is gondolni, hogy bol­dogságunk még teljesebb lehetne. Nagyobb akarattal, jobb munkával mindenki asztalára juthatna ebből is, abból is. Nem roskadásig, de annyi mindenképpen, amennyi elegendő. S per­sze, nemcsak az év végén, ünnepen, hanem hétközna­pon is. Tisztában vagyok vele magam is, hogy nincs túl­ságosan helye most a ko­molykodó szavaknak, hi­szen mókára, vidámságra fújják a papírtrombitákat megyeszerte, ünnepek kö­zelegnek megint. Kurta kis megjegyzésemet nem is annyira a szilveszterre, mint az elkövetkező esz­tendőre szántam. Az oko­san gazdagabb 1981-re. Amire majd én is eme­lem poharamat! Gyóni Gyufa Kádár János látogatása Angyalföldön Angyalföldre . látogatott kedden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. Kísére­tében volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Előbb a XIII. kerületi párt- bizottságon a párt-vb tag­jaival találkoztak a vendé­gek, majd megtekintették a Szikra Lapnyomdának az Árpád-híd mellett felépített új ofszetüzemét. A pártbizottságon Deák Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt- bizottság első titkára kö­szöntötte a vendégeket, majd tájékoztatást adott a nagy múltú munkáskerület idei eredményeiről. Elmondta, hogy a kerületi nagyválla­latok helyzete rendezett, jö­vőjüket is megfelelően biz­tosították. Példaként emlí­tette a Magyar Hajó- és Da­rugyárat, ahol az idén is tö­retlenül folytatódott az 1975-től kibontakozott fejlő­dés. Az állami tervbizott­ság megnyugtatóan rendezte a további munka feltételeit; másfél milliárd forint áll ren­delkezésre beruházások­hoz, mindenekelőtt a mű­szaki színvonal további eme­léséhez. A hatodik ötéves terv jel­zi a kerület további gyara­podását. Megépül 6500 új la­kás, kiemelten foglalkoznak az általános iskolák, az egészségügyi létesítmények fejlesztésével, a lakosság élet- és, munkakörülményei­nek javításával. A Szikra Lapnyomda Ár­boc utcai modern épületé­nek megtekintésére az eddi­gi féléves próbaüzemelés utol­só előtti napján érkeztek a vendégek. Ä bensőséges fo­gadtatás után meghallgatták Csöndes Zoltán vezérigazgató tájékoztatóját a kiemelt nagyberuházásként meg­valósult új nyomdáról. A beszélgetésen részt vett Ke­serű Jánosné könnyűipari miniszter, Karakas László, az MSZMP KB osztályveze­tője, Várkonyi Péter, a Nép- szabadság főszerkesztője, a Központi Bizottság tagjai. Ács János, a nyomda pártve­zetőségének titkára, Vác zi István szb-titkár, Bándi Bé­la. a KISZ-bizottság titkára. Takács Ferencné gépmunkás és Kiss Zoltán villanyszere­lő. A házigazdák elmondták Kádár Jánosnak, hogy janu­ár elsejétől kezdi meg az új ofszetlapnyomda az üzem­szerű működést. A kivitele­zés eredetileg kitűzött határ­idejét sikerült fél évvel előbbre hozni, a beruházás — amely folytatódik — e dig 2,7 milliárd forint költ­ségé is kevesebb a terv ezett­nél. Biztonság, percnyi pon­tosság. ezekkel jellemezhető leginkább az óriási területű, egymásba kap­csolódó üzemcsarnokok munkája. Ezt bizonyították az elmúlt hónapokban pró­baüzemeléssel készített, új­ságok — a Népsport,, a Népszava vidéki kiadása és a Rádió-Televízió műsorújság sok millió pél­dányban készített számai, to­vábbá más nyomdatermékek gyom előállítása és kifogás­talan minősége. Az új évtől itt készül ofszetnyomással a Népszabadság és a Nép- f szava minden száma. A sze­dést egyelőre hagyományos módon a régi nyomdákban végzik, de az új üzemben majd átállnak a lénysze- désre, távolabbi elképzelés, hogy közvetlen elektronikus hírközlő kapcsolatot építe­nek ki az érdekelt lapszer­kesztőségek, az MTI és az angyalföldi ofszetnyomda között. Az új nyomda továb­bi beruházások révén a kor­szerű kapacitás teljes kihasz­nálásával — a tervek szerint — 1983-ra a hazai nyomda­ipar teljesítőképességének egynegyedét adja. Az ofszet-lemezkészítő, a gépcsarnok, a feldolgozó te­rem és a diszpécser-központ megtekintése után Kádár János, aki nagy érdeklődés- ■ sei tanulmányozta a modern nyomda-kombinátot, elisme­réssel szólt a látottakról, gratulált a tervezőknek és a kivitelezőknek, jó munkát, sok sikert kívánt a korszerű üzem 400 munkásának és Angyalföld minden dolgozó­jának. (MTI) Szilveszteri mm | WW f ¥ eszuloaes Felvételeink Gyöngyösön készültek. Első képünkön egy utcai árus, a szilveszterkor elmaradhatatlan papírtrombiták' kai, s a kartonból készített mókás fövegekkel. Megyénk városaiban és falvaiban is az óév búcsúz­tatására és az új esztendő köszöntésére készülődnek, a kereskedelmi és vendéglátó­ipari egységek dolgozói fáj radhatatíanul szorgoskodnak az ünnep vidám hangulatá­ért. Mire az első trombiták megszólaltak, nemcsak, hogy elké­szültek. hanem meg is érkeztek a finom kolbászfélék a Fő téri húsboltba. Virsliből hat. debreceniből négy, malachús­ból öt mázsát vásárolhatnak itt a vevők sok más mellett. Ha pedig elfogy a készlet — mint ígérik az árudában —: lesz utánpótlás. (Fotó: Szabó Sandof', Nagyobb komfort, bővülő szolgáltatások, kulturáltabb életkörülmények Üt eu ualtozasaí a lakosság életviszonyaiban Nemcsak a reáljövedel­mek. sokkal inkább az élet- körülmények pénzben ki nem fejezhető alakulása ér­zékelteti, hogy a most zá­ruló ötéves időszakban a lakosság tovább gyarapo­dott, jobban, kulturáltabb viszonyok között él, nagyobb komfortot élvez, mint öt esz­tendővel ezelőtt. A lakás­helyzet folyamatos javulását nemcsak az átadott új ott­honok százezrei, hanem azok korszerűbb felszereltsége, a meglevők felújításának gyor­sulása, a bővülő szolgáltatá­sokat a hálózat fejlesztése, s egyben a modern műsze­rekkel megalapozott nagyobb megbízhatósága is jelzi. Az életviszonyok javulását ta­pasztalja a lakosság akkor is, amikor orvosi ellátásra van szüksége, ha gyermekét óvodában, bölcsődében akar­ja elhelyezni, s a gyarapo­dás kifejezői az új művelő­dési centrumok, a tanulás, a szórakozás lehetőségei. Az utóbbi öt évben 445 000 lakást adtak át, pedig csak 430—440 ezernek az építését tervezték. A többletet főként a magán­lakás-építés korszerű formái segítették, köztük az OTP- beruházások. a vállalati munkáslakás-építési ak­ciók. A tanácsi lakóházak, lakások fenntartására, kar­bantartására és korszerűsí­tésére öt év alatt 30 milliárd forintot költöttek, csaknem kétszer annyit, mint az elő­ző tervperiódusban. Majd­nem 70 000 lakást teljesen felújítottak, ebből mintegy húszezret komfortossá tet­tek. Hazánkban a komfortos lakások aránya az előző terv­időszakban 24-ről 39 száza­lékra, a mostani öt évben 49 százalékra emelkedett, s a következő tervidőszak­ban várhatóan eléri a 60 százalékot. A lakások zsú­foltsága is folyamatosan csökken. Száz lakásban 1970- ben ' még 124 család élt, 1975-ben 116, az idén pedig 108 család lakott száz la­kásban. s várható, hogy a következő tervidőszak végé­re minden száz lakás közül már csak hármat lesz kény­telen megosztani egymás között két-két család. Gázszolgáltatáshoz a ter­vezettnél is több család ju­tott. A propán-bután gázt ma már 2 millió 180 ezer háztartás használja, vezeté­ken pedig 920 ezer lakásba jut el a gáz, vagyis pillanat­nyilag 218 ezerrel több ház­tartásban használhatják e korszerű tüzelőanyagot, mint ahogyan azt- öt évvel ezelőtt tervezték. Az életkörülmények javu­lásával erőteljesén nőttek a szolgáltatások iránti igények. Az arra hi­vatott vállalatok és szövet­kezetek milliárdokat költöt­tek szolgáltató hálózatuk korszerűsítésére. Az elma­radás sajnos még ma is meg­lehetősen nagy, a legfonto­sabb területeken azonban érzékelhető az előrehaladás. A szolgáltatóipar egyve jobb műszaki feltételeket te­remt ahhoz, hogy mindenek­előtt a gépkocsik, az elektro­akusztikai és háztartási gé­pek javításában, a textil- tisztításában és a lakáskar­bantartásban jobb és gyor­sabb munkát nyújtson. Az elmúlt öt évben a la­kosság csaknem 600 ezer gépkocsit vásárolt, s jelen­leg több mint egymillió ma­gánautó van az országban. Ezek javítására az AFIT- szervizeken kívül 104 szö­vetkezeti gépjárműjavító­szerviz is működik, ebből több mint húszat az utóbbi öt évben bővítették. Negy­ven szövetkezeti szerviz vál­lalta a gépkocsik vizsgára való felkészítését és a vizs­gáztatással kapcsolatos tel­jes szolgáltatást. Az elektroakusztikai és háztartási gépjavító vállala­tok és szövetkezetek mo­dern műszereket szereztek be, hogy a hibát gyorsan megtalálják és tökéletesen kijavítsák Kialakult az a szakembergárda, amely az immár nagy számban terje­dő színes tv javítására is biztos kézzel vállalkozhat. Ami a lakáskarbantartást illeti, az elmaradás még je­lentős, de hatásos intézke­dések itt is történtek. Lakás­korszerűsítési munkákba a kisiparosok közül is mind többet igyekeznek bevonni. Azok számára pedig, akik maguk akarják rendbe hoz­ni lakásukat, a szövetkeze­tek kisgépeket kölcsönöznek és több barkáesműhelyt is létesítettek, ahol a lakáskar­bantartáshoz szükséges anya­gokat is meg lehet vásárolni. Az egészségügyi ellátásban különösen az anya-, a gyermek-, és az ifjúságvédelem fejlődött. A szülő anyák ha­lálozása a felére. 0.2 ezre­lékre, a csecsemőké 47,6-ról 24.3 ezrelékre csökkent, ami azzal is összefügg, hogy a szülések most már lényegé­ben 100 százalékban az in­tézetekben «történnek. A böl­csődékben 1975-ben 47 000 gyermeket tudtak gondozni, jelenleg már csaknem hat­vanezer hely van, és ezt táv­latilag mintegy 90 000-re akarják emelni. A városok­ban 800-ról ezer fölé emel­kedett a körzeti gyermekor­vosi intézmények száma, s általában is lényegesen bő­vült a körzeti orvosi hálózat. Egy-egy körzetre 1960-ban még több mint háromezer, 1978-ban 2563. napjainkban pedig már csak 2500 'lakos jut, ami tovább javította az orvosi ellátás feltételeit. Az utóbbi ö.t évben 17 mil­liárd forintot fordítottak egészségügyi fejlesztésekre, hétmilliárdot felújításokra. Ebből létesült egyebek kö­zött a délpesti, a kerepestar- csai kórház, létrehoztak vagy bővítettek más gyógy­intézeteket. szociális otthono­kat, bölcsődéket. Kiépült az intenzív osztályok hálózata. Összesen 11 300-zal gyarapo­dott a kórházi ágyak száma. A művelődésre szánt ösz- szegek legnagyobb részét, mintegy ha ramnegyedet, az oktatási intézmények bővfté-t sere, korszerűsítésére fordí­tották. Az utóbbi Öt év so­rán újabb 106 000 gyermek számára teremtettek óvodai helyet. Az általános iskolá­sok számára újabb 6200 tan­terem létesült. A felsőokta­tás intézményhálózatának bő­vülését is számos új létesít­mény jelzi, közöttük a győri Távközlési Műszaki Főiskola és a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem sokemeletes elméleti tömbje. A viszonylag szűkös beru­házási lehetőségek ellenére kulturális és művészeti életünk is korszerű intézményekkel gyarapodott. A Budavári Pa­lota nagyszabású rekonstruk­ciójának fontos állomásaként nyitotta meg kgpuját a Vár­színház, amelyben a Nép­színház társulata talált ott­hont. A felszabadulás óta először épült új színház es múzeum Magyarországon: a legkorszerűbb technikai be­rendezésekkel felszerelt győ­ri Kisfaludy Színházat 1978- ban, a Salgótarjáni Munkás- mozgalmi Múzeumot pedig az idén adták át a közönség­nek. Az idén készült el Bu­dapest reprezentatív kulturá­lis centruma, a Vigadó, ugyancsak a művelődés szol­gálatába állították a felújí­tott óbudai Zichy-kastélyt, ahol kiállításokat és koncer­teket rendeznek. Az elmúlt öt évben Debrecenben, Szol­nokon és Szombathelyen! megyei művelődési központ épült, Nagykanizsán, Vácott, Gyöngyösön Dombóváron, valamint Diósgyőrben is új létesítményben kezdhették meg munkájukat a közpiű- velődés szakemberei. Az országban számtalan egyéb létesítmény is felépült, korszerűsödött, amely az egész lakosságét szolgálja. mnb'. /

Next

/
Thumbnails
Contents