Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-30 / 304. szám
A szavak veszélye Különös, hogy egy művészettörténész mondata ötlik eszembe, valahányszor olyan gazdasági vezetővel beszélgetek, aki könnyedén, mondhatni játékosan dobálózik az olyan kifejezésekkel, hogy eserearányromlás, exportimport egyenleg, termelés- szerkezet változás, termékszerkezet-váltás és még fel- ' sorolni is nehéz, hogy menynyi mindent tud, mi a teendő, mit kell csinálni és hogyan. FÉLELMETES ÉS SZORONGÁST KELTŐ a szavaknak ez az arzenálja, akárha négyszemközt hallom, vagy éppen értekezletek és tanácskozások eseménnyé magasztosult beszédeiben alkotnak immár kötelezőnek tűnő ' szellem} paneleket ezek a fogalmak. fíyenkor jut eszembe a Jeles művészettörténész mondata, aki talán rosszmájúan; de igen éleselméfően jegyezte meg, hogy „ahsésme intelligensen ta i'salognd<aimt9wászetrőI nem túlságosan nehéz, már csak azért sem; mesfc a kritikusok olyan sokféle értelemben használják 9 szavakat, hogy pontos jelentésük már nincs is”. Óhatatlanul gyanú merül fel bennem a már említett népgazdasági és gazdaságpolitikai mélységű eszmefuttatások során, hogy partnerem — beszélgető partnerem, vagy netán a tanácskozás áhítattal hallgatott főelőadója — sem tesz mást, csupán megtanult intelligensen társalogni. Megtanulta, hogy mit kell mondani, mit várnak el tőle. mi a divat, és ő követi a divatot. Természetesen ő nem divatnak látja, hanem úgy érzi, azonosult a szavakkal, s ezzel meg is tett mindent. Ő a kor embere, a modern szavak embere. Meg tudott újulni. Ki tudta cserélni a rég megtanultakat, a mór elavultakat, új eszmények szavaira. És itt a veszély. Amikor úgy gondolják sokan közülünk: vállalat- és gyárvezetők, üzemigazgatók, mozgalmi munkások, tervezők, közgazdászok, hivatalvezetők, újságírók, oktatók, nép- és közművelők, hogy a régi társalgási modort felváltotta egy új. Hogy új fogalmak, kifejezések kerültek be hétköznapi és nem hétköznapi párbeszédeinkbe, s ezt. csupán ezt látják a tegnap és ma korszakváltása között. A szavak ugyanis veszélyt hordoznak, ha nem vesszük a fáradságot, hogy mögéjük nézzünk, és tartalmukon eltöprengj ünk, mert könnyen azt gondolhatjuk, csupán a szavakat kellett megváltoztatni. Annyiszor hallottuk a magunk mögött hagyandó esztendőben, hogy az előttünk álló problémák minőségileg mások, mint amelyek, amilyenek az eddigiek voltak, hogy szinte ezzel meg is nyugszunk abban, hogy majd legyőzzük őket, hiszen már olyan szépen, nyíltan és őszintén tudunk, mérünk beszélni róluk. VALÓ IGAZ, A CSELEKVÉS SZAVAKKAL KEZDŐDIK. Először meg kell fogalmazni, hogy mit akarunk és csupán azután lehet lépni. A szavaknak azonban önmagukban nincs varázserejük, tetté kell válniuk, nehogy üres. lejáratott és hitelre nem érdemes jelekké váljanak. ** HA VAROK VALAMIT a beköszöntő új évtizedtől,' akkor ez elsősorban az, hogy ne csupán szavakban, de tettekben is tudjunk megújulni. újfajta cselekvéssel formálni, alakítani környezetünket, jelent és jövendőt, s benne a legfontosabbat: magunkat. Szigethy András Szerződéskötések az év utolsó napjaiban is Több külkereskedelmi vállalat még az év utolsó napjaiban is szerződéskötésekkel realizálta korábbi tárgyalásait, s ezekkel a megállapodásokkal együtt 1981. évi export-árualapjuk nagy részét előre lekötötték. A Mögürt Külkereskedelmi Vállalat miután a közelmúltban legnagyobb szocialista partnereivel aláírta a jövő évi járműipari kooperációkat és autóbusz-exportszerződéseket, most a görög főváros, Athén közlekedési vállalatának vezetőivel szerződött 200 Ikarus városi autóbusz szállítására. A 12 millió dollárt is meghaladó megállapodás alapján pót- alkatrészeket és garázsipari felszereléseket is exportálnak jövőre Görögországba. Így összesen már 700 magyar autóbusz közlekedik majd Athénban. A Technoimpex. a Met- ri mpex és a gépexport vállalatok alkotta külkereskedelmi társaság nigériai cégekkel irt alá hatmillió dolláros szerződést december végén. Eszerint 114 kisebb-na- gyobb oktatási létesítményt, elsősorban tanműhelyeket szerelnék fel magyar berendezésekkel, eszközökkel. Ezek a tanműhelyek alkotják az állam legfontosabb szakmunkásképző intézeteit és. műszaki középiskoláit. A berendezések szállítását jövőre kezdik meg. (MTI) Újjászülető szaktudás A kézművesség megőrzői Jónás Imrét „A jövő megrendeléseihez az önképzés a belépő” Napjainkban a gyáripar egyre több feladatot old meg gazdaságosabban, mint az egykori kézművesek. Bár a használatban e tárgyak gyakran még jobbak is. mégis egyre többen vonzódnak a kézzel formált használati eszközök egyediségéhez, mí- vességéhez. Gyűjtenek parasztbarokk bútort, petróleumlámpát és mozsarat, kékfestő eszközöket és kézzel szerelt Leica fényképezőgépet: sőt rokokó nippeket is Be lehet-e vinni e romantikus vonzódást a modern gyáripar sorozatmunkáiba ? Vállalkoznak-e á mai fiatalok, hogy a már-mór kihaló- félben levő mesterségeket kezük, agyuk fáradságával újraélesszék? Összeállításunk róluk szól: a ma kézműveseiről. Falanszter helyett szobrászműhely Az önmagában nem új dolog, hogy az Agria Bútorgyárban faszobrászok működnek: így megy ez már több mint egy évtizede. Az országban elsőként itt hono- 1 sították meg a rendkívül munkaigényes, faragott díszítésű bútorokat. Nevet, rangot szereztek azóta a gyárnak a külpiacon. Az első tizenöt. szobrásztanuló egyike volt Jónás Imre is: — Akik elkezdték, mindaddig csak kedvtelésből faragtak, illetve készítettek intarziákat. Balogh Imre és Magyar István adott ötleteket, az igazi mesterségbeli tudást Pásztor Pál iparművésztől és Gyimesi László faszobrásztól kaptuk. Ök elsősorban a fa művészei voltak. • ami lényegesen különbözik a díszítések ipari előállításától. — Miben ? — kérdezem, mert a faszobrászok új műhelyének semmi .falanszterjellege” nincs. Szép. tágas helyiség, a munkapadok mellett szorgosan ütögetik a vésőt fiúk, lányok. — Igényességben is sza- lagrendszeíhen is Tt< Egerben nem kell az embernek sokáig keresgélnie hogy példát találjon míves fafaragásra ! Állandóan mérhető, hol tartunk szakértelemben: szerintem csak az Alkotó ifjúság pályázat legszebb egyedi darabjai ütik meg a művészi színvonalat. A sorozatgyártás mellett ezért fontos, hogy szinte mindegyikünk otthon is farag, a Fiatal Alkotók Klubjában is — kedvt lésből —, ez az önképzés a jövő feladataihoz a belépő. Saját „bőrükön” tanultak „Fiatalabb” szakma a bőrkárpitosoké : szalagrendszerben mindössze február óta készülnek valódi marhabőr kárpitozású Párizs garnitúrák az Agriában, nyugatnémet megrendelésre. Akiktől átvették a terméket, azóta már tanulni járnak Egerbe: itt tanulták el, hogyan lehet „láthatatlanná” tenni a cipzárat —, amely rögzíti a kárpitot —■ és hogyan válik feszessé a ..petyhüdt” bőr? De a szalagrendszer is az egriek Kiss Antal: „Némileg új szakma született e tíz hónap alatt” Tudomány a gyakorlat szolgálatában Agrárkutatások r Észak-Magyarországon A hazánk északi táját ma- gaba foglaló három megye: Heves, Borsod-A baúj-Zemp- lén és Nógrád Magyarország csaknem egy’netedén terül el. Ez a változatos tájegység azonban sem környezeti, sem pedig közgazdasági szempontból nem mondható egységesnek. Ezen a tájon, főleg Hevesben és Borsodban nagy haj gyományai vannak a szőlő- művelésnek. Világhírű borvidékek alakultak ki Tokaj- Hegyal-ján, Eger környékén és a Mátraalján. A szőlő ezeken a területeken terméshozamokban jóval meghaladja az országos átlagot. Ezen a vidéken kiemelkedő az erdőgazdálkodás is, hiszen Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megye Magyarország erdőterületének 23,3 százalékával részesül. Nemzetközi együttműködéssel Mindezeket az adottságokat figyelembe véve működnek Észak-Magyarországon azok a mezőgazdasági kutatóhelyek, amelyek az országos fejlesztési programok mellett speciálisan e táj mezőgazdasági fejlesztésének lehetőségeit vizsgálják. Főleg a növénytermelést, a szőlö- és borgazdaságot, valamint az erdőgazdálkodást segítik. Ennek megfelelően az V. ötéves tervidőszakban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai karán és Kompolti Kutató Intézetében, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri és tarcali állomásán, az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi állomásán, a Borsodi Vegyi Kombinát agrokémiai osztályán és a Miskolci Állategészségügyi Intézetben jelentős eredményeket értek el. újítása: máshol ez nem módi. A „honosító” Dobó István brigád nevében Kiss Antal brigádvezető idézi fel a tanulás nehéz pillanatait: — Ügy került hozzánk a garnitúra, hogy az, aki a normaidőket meghatározta, még az sem látott közelről bőrkárpitozást. Nem is láthatott: a háború óta nem készült Magyarországon ilyesmi, én is csak könyvben olvastam róla. Februárban ösz- szesen húszat raktunk össze, tegnap — egy nap alatt — tizenhatot! Az első hónapban állandó izomlázunk volt. a bőr keményebb a szövetnél. Szerencsére mindenki „ügynek” tartotta a bőrözést: a főmérnök, a gyártmányfejlesztők, de még a párttitkár is adott ötleteket a mieink mellé. Közös érdem, hogy sikerült! Ma jó egyötödével keresünk többet, mint tavaly ilyenkor, és ebben a közös töprengésnek van' kulcsszerepe. Meg hogy a szó szoros értelmében a saját bőrünkön tanultunk. Tizenöt év, egyetlen pohár — Megérte? — kérdezem Farkas Istvántól is, aki viszont a parádsasvári üveggyár fiatal szakmunkása, s üvegfúvóként dolgozik. Azonnal rávágja: — Meg! Nem könnyű tizenöt év van mögöttem. Aki csak nézi a munkánkat, az a formálás mozzanatait magától értetődőnek, természetesnek látja Az is! De amíg a behordó először merítheti a pipát az olvadékba, az két év. Formatartóként lesi először a fortélyt: mennyi anva- g< t kell meríteni, hogv helybe* fúihasson belőle Aztár hat hónapig . bankázó” a brigádban, majd újabb fél évig segéd — ő már önállóan fújja a pohár felső -részét, és — újabb merítéssel — szárhúzásra is képes. De csak a mester — nálunk Csortos András — tudja a talpat pontosan, szépen megcsinálni. Nem tüdővel: érAmint a Miskolci Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottságának legutóbbi pásztói ülésén megállapították: 1976 és 1980 között az említett kutatóhelyeken 68 témát vizsgáltak meg. öt év alatt csaknem 21 millió forintot költöttek erre a munkára. A kutatóhelyeken tizenegyen rendelkeznek tudományos fokozattal és 27 munkatárs tett állami nyelvvizsgát az elmúlt években. A tudományos fokozatta] rendelkezők száma azonban még mindig kevés! Az intézmények széles körű nemzetközi együttműködést folytatnak, melyben meghatározó a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett munka. Ebben különösen a Kompolti Kutató Intézet és az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi állomása jár az élen. Az intézmények munkája iránti nemzetközi érdeklődést bizonyítja, hogy a külföldiek nagy számban fordultak meg ezeken a helyeken. A legnagyobb érdeklődés a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri és tarcali állomásai iránt volt, ahol csaknem háromezren jártak az utóbbi öt esztendőben. Új fajták és művelésmódok A kutatóhelyek közül a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti intézetében főleg országos hatáskörű vizsgálatokat folytatnak. Növénynemesítési. talajvédelmi és termésbecslési kutatásaik, valamint eredményeik viszont szorosan kapcsolódnak az északi tájhoz. Nemesített növényfajtáiknak ugyanis a fő szaporítási körzete éppen Észak-Magyaror- szág'. Agrotechnikai kutatási eredményeikben is e táj sajátos problémái nyertek megFarkas István: „Megőrizzük az öregek szaktudását” (Fotó: Kőhidi Imre) zéssel, ez az üvegfúvás lényege. — Négy ember: egy gépezet ! Látványos, ahogy a tenyérnyi helyen még lóbáljuk is az izzó üveget —, de felelősség is a másik iránt. Volt társam, aki nem bírta ezt az idegi megterhelést — most kőműves mellett dolgozik. kétezerrel kevesebbért. — Az én pénzem? Évek óta a „plafonon van” — a parádi főutcán építkeztem, közel a buszmegállóhoz. A brigádnak köszönhetem: a ■ munkájuk mellett tanítottak k Pedig teljesítménybérben dolgoztak, és a vállalattól kapott nyolcezer forint nem túl sok a hathónapos oktatásért.1 De ez az oktatási forma. amely a műhelyben képezi a mestert, eredményes: már nem hal ki a szakma, a kemence körül csupa fiatal, akik ólomkristályban már „profik”, hála a megrendeléseknek. Azt a tudást, amelynek jó része csak a gyakorlatból tanulható, egy emberöltőre most mi őrizzük tovább. Kőhidi Imre fogalmazást. Az intézet munkáját fémjelzik a nemesített növények: a lucerna, az őszi árpa, a kender, a mák és a baltacím. A lejtős területek hasznosításában fontos részt vállaltak a forgatás nélküli talaj művelés és a gyepgazdálkodás kidolgozásával. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásán az V. ötéves tervidőszakban három vörös, két fehér bort adó, valamint egy peronoszpórának ellenálló szőlőfajtát nemesítettek ki. Ezek mellett állami elismerést, illetve előzetes elismerést kapott egy-egy szőlőfajta. Számottevő eredményt értek el a talajerő-gazdálkodásban, a szőlőföldek védelmére pedig fóliatakarásos módszert dolgoztak ki. A tarcali állomáson két új szőlőfajta kapott állami elismerést. Ezek mellett az állomás biztosítja a tokaj-hegy- aljai szőlőrekonstrukeióhoz szükséges szaporítóanyagot is. Kutatási eredményeik alapján javaslatokat dolgoznak ki a világhírű borvidéken szükséges szőlőtelepítésekhez és az ültetvények használatához. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán az elmúlt öt esztendőben három szőlőfajtát nemesítettek, melyeket államilag is elismertek, k főiskola kezdeményezte az úgynevezett kétsíkú szőlőművelési módok országos elterjesztését, ugyanakkor kidolgozták az úgynevezett hasogatott fóliás zöldségtermelést is. A gyepgazdálkodás javítására pedig az északmagyarországi üzemeknek termésnövelési módszert ajánlottak. Évente 200 milliót jelent Jelentős sikereket ért el ebben a tervidőszakban az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi állomása. Főleg a lucfenyőhonosításban, az erdőtelepítésben, a művelés gépesítésében, valamint az észak-magyarországi táj erdőgazdálkodásának segítésében szereztek érdemeket. A Borsodi Vegyi Kombinát agrokémiai osztálya a mezőgazdasági és ipari kutatóhelyekkel együttműködve vizsgálta a kombinát által gyártott négyféle nitrogén műtrágya felhasználási lehetőségeit. Emellett a pvc-fóliák és csövek, valamint a gombaölő szerek hatását is részletesen elemezte. A Miskolci Állategészségügyi Intézet az V. ötéves tervben főleg az állati eredetű élelmiszer-termelés fejlesztésének közegészségügyi feltételeit megalapozó kutatásokat végzett. Főleg a juhászattal foglalkozó gazdaságokat segítették ezekkel. Összességében az Észak- Magyarországon tevékenykedő mező- és erdőgazdasági kutatóhelyek az elmúlt öt esztendőben eredményesen tevékenykedtek. Fél évtized alatt 35 növényfajtát jelentettek be országos vizsgálatra, melyek közül kilencet államilag is elismertek. Emellett 66 kutatási eredményt tettek közzé, melyeket 135 tudományos dolgozatban publikáltak. Ezek az eredmények évente több, mint 200 millió forint többletet jelentenek a mezőgazdaságnak, főleg Észak-Magyarország kedvezőtlen adottságú nagyüzemeinek. A tudományos szakemberek eddig is széles körű kapcsolatokat alakítottak ki a gazdaságokkal, a termelési rendszerekkel. Az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek megfelelően ezeket a kapcsolatokat a VI. ötéves tervben tovább kívánják fokozni. A lehetőségeket kihasználva arra törekednek; hogy az újabb kutatási eredményeiket minél hamarabb hasznosítsák a mező- és erdőgazdasági üzemek,. Mentusz Károly
