Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
/ A karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepei k<r zé tartozik, és egyik jellegzetes, kedves tartozéka a karácsonyfa, melynek díszes ágai. csillogó fényei a békét, a S" ' eletet jelképezik. A karácsonyi szokások szinte egészen az ősemberig nyúlnak vissza. A katolikus egyház átvett sok ilyen szokást és keresztény szellemmel töltötte meg. Az ókori népek a téli napfordulót a mítoszok szerint a Napisten születésnapjaként ünnepelték december 25-én. Az i. e. 4. században az egy ház e napra helyezte Jézus születésének évfordulóját. A karácsonyhoz sók ősi népszokás kapcsolódik, mint pl. a feldíszített fenyőfa, a bet- lehemes játék stb. Európában az újkor kezdetétől isr merték meg a karácsonyfát, először a németek által lakott területeken. Kezdetben a házak belsejét frissen vágott zöld ágakkal díszítették. később ezekre az ágakra vagy az e célra kivágott fákra gyümölpsöt, süteményt, szentképeket stb. helyeztek. A fákon helyet kapott az alma is. mint a bibliai tudás fája és almája.. Elzászban a XVII. század eleién alkalmazták először a karácsonyfát, melyre papírból kivágott díszeket, édességet, gyümölcsöt aggattak. Feljegyzések szerint lö05-ben Strassbourgban díszítettek először karácsonyfát. Ez akkor újdonság volt. szokatlan, és pl. a numsteri tiszteletes. igen kemény hangon kelt ki a „szentségiére” divat ellen. A karácsonyfa nyugatról kelet felé terjedt és Goethe 1773-ban még nem ismerte a karácsonyfát. Drezdában 1807-ben láttak a piacon fenyőfaárusokat. Berlinben pedig 181H-ban mar ismerték. A velünk szomszédos Bécsbe 1821-ben vitte el Anschütz Henrik színész. A karácsonyfákra gyertyácská- kat először l(i85"ben helyeztek el, később ez általános szokássá vált. Az égő gyertyák azt jelzik, hogy karácsony éjjelén a fák kivirágoznak. Egy nürnbergi rézkarc az. löOO-as évek végéről vizes edényben lombos ágat ábrázol, melyet alma, dió, cukorkadíszek borítanak. Ezen is vannak égő gyer- tyácskák. 1810-ben Coburgi Albert, Viktória királynő férje vitte az első karácsonyfát Londonba. Európa népei között a német kereskedők terjesztették el a karácsonyfa- állítás szokását, mely Amerikában is meghonosodott. Hazánkban a XIX. században találunk először utalást a karácsonyfa-állításra. Pod- maniczky Frigyes báró naplójában (1887) azt írja. hogy édesanyja állította az első karácsonyfát Magyarországon. 1828-ban. ami igen nagy szenzációt keltett ebben az. időben. Áz 1840-es években már széles körben vált ismertté és elterjedtek nálunk is a karácsonnyal kapcsolatos szokások, misztériumok, játékok (betlehemesek, háromkirályok stb.). A karácsonyfa valószínűleg kapcsolatban volt a Borbála és Katalin napi zöldággal, májusfával. ahhoz hasonló jej- képe az örök természetnek, mely szerencsét hoz azoknak, akik állítják ... Rudnay János Hmrmln€ kötetet kívülről Az indiai Jarnmu és Kasmír allam egyik hegyvidéki területén a lakosság sikeresen alkalmazza az amcsinak nevezett gyógymódot. A bajok orvoslása 200-féle gyógy- fűvel és -gyökérrel történik. Az orvosnemzedékek tapasztalatait ;egv 30 kötetes munkában összegezték, amely az anatómiáról, a fiziológiáról, és különböző betegségeikről ős gyógymódokról szól. Nem könnyű dolog amcsi orvossá válni: a gyógyítás titkai apáról fiúra szállnak. A gyógymódokkal foglalkozó fiatalembernek azonban mindenekelőtt kiváló emlékezőtehetséggel kell rendelkeznie. Közel tíz év alatt kívülről meg kell tanulni mind a harmime kötetet, ami a vizsga elengedhetetlen feltétele. Váci Mihály: Karácsonyi utazás í. Az út. mint nyálas csiga, • csúszik, kettős templomtorony a szarva. A gyöngyházfényii Uödgomolyt a szél csiga házzá csavarja. A fák sirató asszonyok, repedtes fekete kezük: ujjaikon csordul a sírás: — Irgalmas tavasz légy velünk: Hoboaásunkra felfűzödnek a szc‘hullott lenge tájak, mint a parkőr szegesbotjára szedegeti a papírkákat. Hiszen ezen a kis országon gyorsan, mint egy győzelem híre, átnyilallunk, vagy amíg egy gyászhir eiér az anyaszivbe. Aki keleti határáról indul hajnalban útra. átvág földjén, mire a Nap derült egét félig befutja. Torony, eresz. dűlő. barázda olyan egyforma minden és mily egyszerű — mint parolára feléd nyújtott baráti kéz. 2. Esteledik, s kétségbeesve rohan velünk, jönne a táj. ablakok könnye megeredve felfénylik a vonat után. Faluk kis őrző angyalkai, a lámpák követnek, — hiszen ahol nekik kell szálldogálni hűvös még a menny. A karácsony most sárbocskorban jön, nem hóesésben — gyalog. Kezében égő végű bot van. játékos villanyoszlopok. A lombos éj szép karácsonyfa, alatta jászolok, körül, sóhajtnak csillagokra parasztok, pásztorok. Tiz fiaskó második századból A színhely egy második századi, pompás freskókkal díszített szoba volt o tatai Kuny Domokos Múzeumban. A házigazda More Miklós restaurátor páratlan élményt nyújtott , vendégeinek, a múzeumbarát kültagjainak. A múzeumbara- lokat máshol is megismertetik olyan leletekkel, amelyeket a nagyközönség — helyszűke. vagy éppen resturá- . lás miatt — még nem láthatott. A tataihoz hasonló azonban csak Pompejiben vagy más Olaszországi városokban található. Igaz, a római birodalom má.s provinciáiban, így például Ausz.tA kudarc csak azt törheti meg. aki „ngedlo. hogy a siker félrevezesse (Seneca) Ne vegyétek ezt rossz néven! Éppen azt kell gyakrabban ismételni, amivel senki nem ért egyet és amit senki sem akar meghallgatni. (Goethe) Az idő a legjobb tanító, de csak ritkán vannak ió tanítványai. (Francois Mauriac) Az életei kedvező havi részietekben törlesztjük. (Gomez de la Serna) Ha kétségeid vannak — az igazat mondd! (Mark Twain) Aforizmák Amit a szemedre vet nek. azt jegyezd meg; az te magad vagy. (Jean Cocteau) ★ Jobb gondolkodás nélkül írni, mint fontolgatva túl keveset írni. (Tristan Bemard) ★ Minden igazság alkal más arra. hogy elmond ják, de nem mindenki al kalmas arra. hogy azokat . meghallgassa. (Graham Greene) A nők szeretik, ha kérlelik okét. (Ovidius) Csak az erősek tudnak megbocsátani. (Orzeszkowa) A bacilusnak nincs ide je tanulmányozni a biológust. (Michaux) A tudósok hibái értéke sebbek. mint az ostobák tőkéid essége. (William Blake) A türelem azok okossá ga. akik nem okosak. (arab mondás) A hazugság kellemes, ha bók. (Slawomir Wrovléwski) ria, Franciaország, Spanyolország és Hollandia területén is feltártak már ilyen freskókat. de ezekből csak egy- egy falfelületet tudtak rekonstruálni. A legtökéletesebb Kölnben látható. A Tatán most kialakuló nagy szoba azonban részleteiben, színeiben és formájában is sokkal gazdagabb ennél, még eredeti mennyezetfreskója is lesz. A sok-sok ezer freskótöredékre a hatvanas években Szőny községben, az egykori nagy római város Brigetio területén, egy öntözőcsatorna építésénél bukkantak. A pompás töredékek arról vallanak, hogy az épület, ahonnan származnak, minden' bizonnyal egy előkelő polgár tulajdona volt. Motívumai azonosak az ebből a korszakból számazó itáliai freskókéval. Ebből azt a következtetést vonták le. hogy onnan érkezett vándorfestő készítette. A ház — a kutatók fel- tételezése szerint — a mar- komannok betörése során pusztult el. Anyagát aztán az újjáépítésnél a terep feltöltéséhez használhatták. Erre utal, hogy a Bíró Endre múzeumigazgató vezetésével végzett feltárásoknál a töredékeket hatalmas területről és általában két méter mélységből hozták felszínre. Antikor mindent, amit csak fel tudtak kutatni, összegyűjtöttek, kezdődött a végtelen .lürelemjáték”. Valósággal uj szakmát kellett tanulniuk a muzeológusoknak. a restaurátoroknak, ihi- szen ilyen jellegű, ilyen nagyszabású helyreállítás még nem volt Magyarországon. A freskótönedékek vastagsága nagyon különböző: öt millimétertől egészen 5 centiméterig terjed. Ez fontos kiindulási alap volt a törési élek összeillesztéséhez, amelynek révén egyre bővültek az összefüggő részletek. Nagy segítséget nyújtott az is. hogy a freskók pompásan megőrizték élénk s zinárn y ala t ai ka t. Ennél« titka az, hogy annak idején nagyon tiszta folyami homokkal és úgynevezett veremmésszel építkeztek. A fával hevített oltott meszel 5—10 évig veremben érlelték, aztán az alapszíneket a nedves vakolatra festették , fel. és márvány simítóval bemasszírozták'’. Amikor most belép a látogató a^f római szobába, tűzijátékként szikráznak körülötte a falakon a sok színben pompázó freskótöredékek. Alaposabb szemlélődés után már látja a ritmikusan változó, vörös és . sárga, valamint a köztük húzódó fekete mezőket, majd megfigyelheti a képeken látható alakokat is. Azt. hogy a képek mit ábrázolnak. most még csak segítséggel érti meg. Amikor azonban ismét készen áll majd az 1800 éves szoba, és a hiányzó részeket is pótolják. tíz képmező fogadja a látogatókat. Az egyiken például Paris ítélete látható, az aranyaiméért vetélkedő istennőkkel és Helenével. Egy másik azt a mondái jelenetet- örökíti meg. amikor Romulust. Róma alapítóját és ikertestvérét. Remust egy nőstényfarkas szoptatja. Egy harmadik képmezőn ritkán ábrázolt mitológiai jelenetet örökített meg a művész: Prometheus agyagiról megformálja az embert. A többi kép is görög és római mitológiai jeleneteket és mondabeli hősöket elevenít meg. Herde Éva \i 1*31 \'\ sem ismeri Sajnos, még ma is probléma az analfabétizmus, az írástudatlanság. Átvitt értelemben nemcsak azt jelenti ez a kifejezés, hogy nem ismeri valaki a betűket, nem tudja a betűvetést, hanem a teljes műveletlenség. a szomorú tudatlanság, a műveltségbeli igénytelenség jelzése is. Hogy népünknek mi volt , a véleménye az írni és olvasni nem tudó emberekről, arról azok a szólások árulkodnak. amelyekben az ábécé elnevezés és az egyes betűk formái, nevei vállalják a kulcsszói szerepeket. A betűk ismerete, a betűvetés készsége, az írásbeliség hosz- szú ideig csak óhaj -maradt a nagy tömegek számára. Erről is vallanak a nép szólásai. Könnyű az ábécé, ki tudja; nem együtt tanultuk az ábécét / ne bizalmaskodj, . nem vagyunk barátok, sorstársak /; az ábécét sem tudja. mégis papolni akar I műveletlen, tanulatlan, s mégis mást akar okítani /; annyit tud hozzá, mint tyűlc az ábécéhez; ábécére tanítja a szamárkát (felesleges munkát végez); az ábécének mi a közepe (könnyű kérdés vagy feladat); ez csak az egyszerű ábécé (könnyű feladat, nem nehéz munka) A betűk, az írásjegyek alakjának, formájának és szerepének tekintetbevételével sok olyan szólásunk keletkezett, amivel még ma is élünk, s mondanivalójával, humorával beszédbeli szerepe is felerősödik; Ne állj úgy. mint egy Á betű (szétvetett lábbal, tétlenül), nem akar tovább menni az á-nál (mindenbe csak belekezd), aki á-t mond. mondjon bé-t is (ha belefogott valamibe, folytassa is), adjon isten három bé-t. három é-t. három • f-et (bort. búzát, békességet. észt. erőt, egészséget, friss, fiatal feleséget), ho.sz- szú betűt csináltak belőle (I-betöt: felakasztották), hol a köd közepe, az idő vége (az ö-befűben). melyik a legerősebb betű? (az ó, mert a futó lovat is megállítja), bolondabb az ipszilon betűnél (bonyolult, furcsa, különös), olyan, mint a nagy D (pot- rohos). A D-nek nagy hasa van (bökkenője van a dolognak). Betűjelzős szavakat ma is gyakran használunk: ó-láb, u-szeg, T-dugó, iksz-lábú, Y-lépés stb. A betű ismerete. az írás hatalma, emberi értéke népűnk tudatában is megbecsült helyet foglalt el. Erről tanúskodik ez a népi talány is: Néma leiemre beszélek, mi az? A válasz: a betű. Dr. Bakos József t Karácsonyfatörténet ki a Rermudákon ?l jesitett szolgála- 'it. de gyermekkori ágya mindig is a agár kutatás volt. 'zárt félbehagyva fé- yes katonai karr i- rjét az Antillákra Tent bogarászni. Ha- rlmns zsákmányt yüjtve Nelson ad- lirális hajójára hú- ódott. hogy visszaérjen haza iába. A afalaári ütközetben zonban a rsatát ézve vízbe pottyant s odaveszett. Hiába irtattak utána, nem itatták. Az anyagot postára rltnm és vártam. Né- ány hónap múlva a tóban választ kap- í m. A tudós kör legköszönte a tanul- innyomat. kiemelve, ''on enészrn II iszerű esen örömmel elfogadtam, és hozzálátom. hogy megírjam anulmánvomat. Ebien elsődlegesen nindössze egy mellér ;e körülmény zavart — kiterjedt művelt- légem ellenére —. ;ajnos az égcgyadta Ingón semmit sem adtam Sir Alec rhompsonról. De hát nire valók a le.tikotok. a megsárgult óliánsok? Nekilátom. hogy fényt vesék Sir Alec életének ’■s különös halálának ■örülményeire. Ej itóbbi. mármint ha- óla. bizonyosan nem ehetett mindennapi, iá elhunytának meg- nlágitása különös tekintettel esik latba a anulmány során. tártam a könyvárakat levéltárakat, ii úttá rakat — le semmi eredmény. Tárgyaltam tudós ?lmékkel. mii résiekkel — semmi. Marni ár ott tartottam, hogy sajnálattal közlöm a tudós körrel fáradozásaim eredménytelenségét, amikor felvillant bennem a gondolat: bizonyára a tudós kör sem tud semmit. Hiszen, ha tudnának, miért ép pen engem keitek volna fel? Töpren géseím eredményeként , elkezdtem magamban megrajzolni Síi Alec alakját. Bizonyosan magas volt\ Angolosan sovány makacs és kitartó Struccolt bajusza volt. kissé. egészen enyhén. mondhatni kellemesen dülledt zöldes szeme. Jobb lábára kissé sántított a gyarmatokon eltöltött mozgalmas élet egyik következményeként. Na és ki volt? Katona? Hm. Akkoi minden bizonnyal a hadtudományi intézet kért volna fel. Hát persze. Sir Alec tudós volt. Mondjuk bogárkutató. Ö fedezte fel a svábbogár hugenotta, ó walesi és egyéb ősét Lassan -lassan kirajzolódott előttem Sir Alec Thompson élete és munkássága. De mi legyen a halálával? Először arra gondoltam, hogy Sir A lécét a guta ütötte meg. de aztán rögtön elvetettem. Mert mi abban a különös? Inkább mondjuk szúrja le egy bennszülött bngarászás közben. Sir Alec rohan lepkehálóval, valami csodálatos, eddig sose látott rovar után. a bennszülött meg utána lándzsával. De ezt is elvetettem. Valami mást kell kigondolnom. Végül nekiláttam .az anyag formábr öntéséhez. Nagyjáhr és egészében azt hi szem. semmi kívánni valót nem .hagyhatott maga után. Megírtam. hogy Sir A le Thompson kivál■ családból származó királyi, ezredes volt. Rendkívül vaiui- aiuagí _ So AU lan. de ugyanakkor Thompson életére szerfölött megtisztelő munkásságáról, < felkérés ért a Skót különösen halálána Királyi Tudós Körtől: körülményeiről, írjak rövid tanul- A kérést termeszt alkotó munkát végeztem. Sir Alec halálának körülményei valóban eredeti módon lettek kidolgozva. Az utóiratban azonban sajnálattal közölték, hogy technikai hiba történt: nem Sir Alee Thompson. hanem Lord Roland Móráson munkásságát és halálának körülményeit kellett volna i feldolgoznom. Sir 1 Alec Thompsonról ők eddig még nem tudtak. de tanulmányomat felvették az Eddig még nem. ismert nagyságok monográfiájába és ismételten kifejtették, hogy a technikai hiba ellenére munkásságomat úttörő jellegűnek tartják.
