Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának

1980. december 2-i üléséről

i.

A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintve megállapította: Európában és a világ más térségeiben erősödik az a felismerés, hogy mielőbbi konkrét és határozott lépésekre van szükség az emberiség békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, különösen a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezéséért. Az enyhülési folyamat útjában álló akadályok leküzdése az egész emberiség alapvető érdeke.

1) A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagországával együtt következetesen törekszik a nemzetközi feszültség csökkentésére, az enyhülési politika - fenntartására és elmélyítésére, az egyenlő biztonság és az együttműködés erősítésére. Síkra száll a leszerelés ügyének érdemi előmozdításáért, a népek függetlenségének tiszteletben tartásáért, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok javításáért. Azért tevékenykedik, hogy elősegítse a Varsói Szerződés tagállamai közös kezdeményezéseinek, javaslatainak megvalósulását, hozzájáruljon a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásához. .

2) A bonyolultabb és feszültebb nemzetközi helyzetben jelentős esemény a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselőinek madridi találkozója. Európa és áz egész világ népeinek érdekeit szolgálja, ha minden küldöttség felelős hozzájárulásával, konstruktív szellemben előremutató lépéseket sikerül tenni a Helsinkiben közösen elfogadott elvek és ajánlások megvalósításáért. Különösen fontos, hogy a találkozón döntés szülessék az európai katonai enyhüléssel, a bizalomerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. Hazánk képviselői a madridi találkozón is az enyhülési folyamat továbbviteléért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért tevékenykednek.

A Magyar Népköztársaság a helsinki záróokmány szellemében az elmúlt időszakban is köyetkezetes erőfeszítéseket tett az enyhülési folyamat szerves részét alkotó politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére a tőkés országokkal. Ez fejeződött ki parlamenti küldöttségünk svédországi és finnországi, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének ausztriai látogatásában, valamint a brit külügyminiszterrel és a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesével Budapesten folytatott megbeszéléseken és más találkozókon.

A nemzetközi politikai és katonai feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a hivatalba lépő amerikai kormányzat konstruktív álláspontra helyezkedne a világbékét érintő kérdésekben. A Magyar Népköztársaság az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek alapján továbbra is kész a kapcsolatok fejlesztésére az Amerikai Egyesült Államokkal.

3) A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tovább erősödtek, eredményesen fejlődtek párt- és államközi kapcsolataink a szocialista országokkal. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs pozsonyi megbeszélése hasznosan járult hozzá pártjaink, népeink, országaink sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolataink fejlesztéséhez, a szocialista közösség javát és a béke ügyét is szolgáló internacionalista együttműködésünk elmélyítéséhez.

A szovjet,, a bolgár, a jugoszláv, a lengyel párt és kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseken, a magyar parlamenti küldöttség bulgáriai látogatása, valamint a Heng Samrin vezette kambodzsai küldöttség budapesti tárgyalásai során kölcsönösen hasznos véleménycserékre került sor a szocialista építés és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. E találkozók eredményesen segítették kétoldalú kapcsolataink továbbfejlesztését.

4) Áz internacionalista szolidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékenységének kölcsönösen jobb megismeré- rését, a közös küzdelemben való összefogásunk további erősítését mozdították elő a bangladesi, az ecuadori, a holland, a norvég, a nyugatnémet, az olasz és az osztrák kommunista párt képviselőivel folytatott megbeszélések, valamint küldöttségünk részvétele a kolumbiai kommunista párt kongresszusán.

5) A kommunista pártok közös, helyzet- értékelésének, összefogásának, együttes fellépésének szükségessége fejeződött ki az európai tőkés országok, illetve a karib-ten- géri országok kommunista pártjainak tanácskozásán és az ott elfogadott dokumentumokban. A magyar kommunisták szolidárisak e térségek pártjaival a dolgozó tömegek érdekeiért, a társadalmi haladásért, a nemzetközi biztonságért folytatott következetes küzdelmükben.

6) A Központi Bizottság nagyra értékelte a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom közös imperialistaellenes harcanak kérdéseiről októberben Berlinben rendezett nemzetközi tanácskozás munkáját. A, találkozón részt vevő 116 kommunista és munkáspárt, valamint más forradalmi, nemzeti demokratikus párt és felszabadítási mozgalom küldöttsége hangsúlyozta a három fő forradalmi erő közös elkötelezettségét az imperializmus elleni fellépésben, a világbéke megőrzésében, az együttműködés elmélyítésében.

A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris minden erővel, amely a békéért, a társadalmi haladásért küzd a monopoltőke hatalma, az újgyarmatosítás, az imperialista beavatkozás ellen.

II.

A Központi Bizottság áttekintette az idei gazdasági munka tapasztalatait, es elfogadta az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy a vállalatok és a szövetkezetek, a dolgozó kollektívák a gazdasági élet minden területén eredményes erőfeszítéseket tettek a feladatok megoldásáért.

1) Az 1980. évi népgázdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható :

— A népgazdaság a tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelően fejlődik. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege jobb az előirányzottnál. Szervezettebb a végrehajtás. Mind több' vállalat és szövetkezet alkalmazkodik rugalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez. Eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerőgazdálkodásban, az anyag és energia takarékosabb felhasználásában. Megvalósulnak az életkörülmények javítását szolgáló előirányzatok.

— A nemzeti . jövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, várhatóan 1 százalékkal nő. felhasználása megfelel a tervezett alanyoknak. A belföldi felhasználás csökken. A fog3rasztás és a felhalmozás aránya a fogyasztás javára módosul.

— Az ipari termelés várhatóan az 1979. évi színvonalon marad, és — gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban — ágazatonként és vállalatonként differenciálódik. Az energiaellátás kiegyensúlyozott, a felhasználás nem haladja meg a tavalyit.

— Az építőipari termelés a beruházások mérséklése miatt kismértékben csökken. Kevesebb új beruházás kezdődött el, a nagyberuházások kivitelezése a tervezett, vagy annál gyorsabb ütemben halad. A kivitelezés szervettsége javul, de még elmarad a lehetőségektől.

— Az áru- és személyszállítás teljesítménye az igényekkel összhangban valamelyest nő. A közlekedési vállalatok — az energiaielhasználást csökkentve — megoldják feladataikat.

— A mezőgazdasági termelés növekedése megközelíti a tervezett 5 százalékot. Az előirányzottnál több gabona termett. A búza hektáronkénti átlaghozama 4,7 tonna, a kukoricáé a tervezett körül alakul. Az állatállomány magas szinten stabilizálódik, a takarmányellátás kielégítő. A mezőgazdaság dolgozói és a termés betakarításában segédkező társadalmi erők elismerésre méltó helytállásról tettek és tesznek tanúságot.

— A foglalkoztatottak száma a termelő ágazatokban, főként az iparban és az építőiparban csökken, a nem termelő ágazatokban — a szolgáltatások, az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás területén — növekszik. A munka termelékenysége ki$sé emelkedik.

— Az életszínvonal a terv szerint alakul. A lakosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal nő. reáljövedelme előreláthatóan az előző évi szinten marad. A pénzöeni társadalmi juttatás — a három- és több gyermekesek családi pótlékának emelése és egyéb intézkedések hatására — növekedett. A fogyasztói árak a számítottnak megfelelően emelkednek. Az előirányzottnál több. 85—86 ezer lakás épül. Elkészül 5500 bölcsődei.

24—25 ezer óvodai hely; 1500 általános iskolai osztályterem és 4300 gyógyintézeti ágy létesül.

— Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bővültek. Erősödött, fejlődött együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Szélesedtek gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő világ számos országával is.

2) A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az 1981. évi népgazdasági terv fő célja — a VI. ötéves terv irányelveivel összhangban — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külgazdasági • egyensúlynak a további javítása, valamint az elért életszínvonal megőrzése, az életkörülmények javítása legyen. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1981. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetést az országgyűlés elé terjessze:

Az 1981. évi terv főbb előirányzatai az 1980. évi várható teljesítés százalékában:

Nemzeti jövedelem 102,0—102.5

Belföldi felhasználás 99,0— 99.5

Ipari termelés 103,0—103 5

Országos építési-szerelési teljesítmény 99.0 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0

Lakossági fogyasztás 101,5

A szocialista szektor beruházásaira folyó- árop 182 milliárd forintot lehet fordítani.

3) A terv céljainak elérése megköveteli, hogy a gazdasági előrehaladást nagyobb mértékben segítse a termelés hatékonyságának növelése, szerkezetének átalakítása, nemzetközi versenyképességének fokozása.

— Az iparban olyan mértékű és összetételű növekedés szükséges, amely a kivitel gazdaságos bővítését, a behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja, és javítja a belföldi kínálatot. Tovább kell csökkenteni a termelés anyag- és energiaigényét. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelhetik termelésüket, dinamikusan fejlődhetnek azok a vállalatok, amelyek e követelményeknek eleget tesznek.

— Az építőiparban is javítani kell a termelékenységet, a szervezettséget, csökkenteni a kivitelezési időt. Biztosítani kell az építési kereslet és kínálat jobb összhangját.

— A közlekedés áruszállítási teljesítménye a gazdasági növekedés ütemével összhangban bővüljön. A tömegközlekedés az előző évekhez hasonló mértékben fejlődjék.

— A mezőgazdaságban emelkedjenek a

hozamok; a ráfordítások a termelésnél kisebb mértékben nőjenek.A növénytermesztésben az ideit megközelítő gabonatermést kell elérni. Növelni kell a cukorrépa és az olajos magvak termelését. A zöldségtermesztésben a kiegyensúlyozott hazai ellátás és a gazdaságos export bővítése a fő feladat. Erőfeszítéseket kell tenni az állattenyésztés fejlesztésére, a hústermelés növelésére. Mindebben a nagyüzemek mellett fontos szerepük van a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Az élelmiszer-feldolgozásban a gazdaságos termékek arányának növelésével javítani kell a kivitel jövedelmezőségét. 1 — A szocialista szektorban felhasználható 182 milliárd forintot elsősorban a folyamatban, lévő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Kevés számú, főleg gyorsan üzembe helyezhető és rövid idő alatt megtérülő beruházás indítható.

41 A termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének növelésével kell megteremteni az életszínvonal megőrzésének, az életkörülmények javításának feltételeit.

— A lakosság fog.yasztása 1.5 százalékkal. az egy fejre jutó átlagos.reáljövedelem 1 százalékkal, a társadalmi juttatások ősz- szege 3 százalékkal emelkedik.

— 1981 elejétől be kell vezetni és fokozatosan érvényesíteni kell a módosított bérbesorolási és tarifarendszert. Ennek alkalmazása a vállalatok eredményeitől függ. és elősegíti a jó munka anyagi elismerését és ösztönzését.

_ — A terv a nominálbérek átlagosan 4,5—5 százalékos növelését irányozza elő. Az 1980. évi áremelkedések áthúzódó hatására. valamint az 1981. évi árváltozások következtében a fogyasztói árszínvonal 4,5—5 százalékkal emelkedik.

— Az életkörülményeket tovább kell javítani. Alapvető követelmény az áruellátás színvonalának fenntartása, a választék bővítése. a szolgáltatások fejlesztése. Meg kell építeni -76—78 ezer lakást. A lakásépítés elősegítése érdekében módosítani kell a lakásépítés pénzügyi feltételeit. Létre kell hozni 1100 általános iskolai tantermet, .3000 —3500 bölcsődei, 12 000 óvodai, 1500 gyógyintézeti és 1000 szociális otthoni helyet.

— A jövő évben megkezdődik a Magyar Állami Operaház korszerűsítése, folytatódik a budavári palota rekonstrukciója, befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése.

— A teljes foglalkoztatottság fenntartásával további erőfeszítéseket kell tenni a munkaerő hatékony hasznosítására. Az érintett dolgozók és a közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartva kell megvalósítani a felszabaduló munkaerő átcsoportosítását-és átképzését. Fokozott figyelmet kell fordítani az első ízben munkát vállaló pályakezdő fiatalok elhelyezkedésére.

— A Központi Bizottság a párt XII. kongresszusának határozatából kiindulva szükségesnek tartja, hogy megfelelő felkészülés után 1982. január 1-től kezdődjék meg és az év közepéig fejeződjék be az áttérés az ötnapos munkahétre. Az új műn-.

karend általánosan heti 42 órás — a három} műszakos es folyamatosan termelő üzemekben 40—42 órás — a törvényes munkaidő mellett kerüljön alkalmazásra oly módon, hogy az ebédidő ne legyen része a munkaidőnek. A jelenlegi heti 40 óránál rövidebb munkaidő ne változzék. A három műszakos, folyamatosan termelő üzemekben a feltételek biztosítása esetén már 1981 közepétől áttérhetnek az ötnapos munkahétre. Az új munkarendre való áttérést a gazdálkodó szervezeteknek, intézményeknek a munka, szervezés javításával, a munkaidő-veszteségek mérséklésével önerőből kell megoldani- ok. A lakosság ellátásában, a szolgáltatásokban az új munkarendre való áttérés zavarokat. fennakadásokat ne okozzon. A mező- gazdasági dolgozók munkarendje, illetve szabadnapjaik száma továbbra is a termelés idényjellegéhez igazodik.

A Központi Bizottság ajánlja, hogy az áttérés ütemezését, előkészítését, feltételeit a szakszervezetek, közreműködésével a dolgozókkal vitassák meg: az észrevételeket^ javaslatokat hasznosítsák.

5) Az 1981. évi gazdasági feladataink eredményes megoldása, a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek a nemzetközi gazdasági kapcsolataink, mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együttműködés révén. A nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom egyensúlyát a behozatal kismértékű növelésével és a kivitel erőteljes fejlesztésével kell elérni.

6) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. A költségvetésből gazdálkodó intézményekben is érvényesíteni kell az ésszerű takarékosság követelményeit.

7j Az 1980 januárjában bevezetett gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Következetes érvényesítésük, a teljesítmények és a jövedelmek jqbb összhangjának biztosítása a terv megvalósításának fontos feltétele.

8) A párt XII. kongresszusának és a hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaverseny ez év végén fejeződik be. A Központi Bizottság köszönetét fejezi ki mindazoknak, , akik vállalásaik teljesítésével segítik gaz- * daságpolitikai céljaink elérését, társadalmi )í feladataink megoldását. Köszönti a testvéri országok azon dolgozóit, akik munkasikerekkel emlékeztek meg pártunk és népünk életének kiemelkedő jelentőségű eseményeiről.

A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a szocialista munkaverseny — melyben élen járnak a szocialista brigádok —, a jövőben is a termelés minőségi tényezőinek kibontakoztatását segítő fontos erőforrása lesz a gazdasági építőmunkának, a társadalmi haladásnak.

A Központi Bizottság hangsúlyozza: az 1981. évi terv teljesítése jól szolgálja hazánk és népünk érdekeit. A terv sikere, az ország gazdasági előrehaladása minden magyar állampolgár személyes helytállásán, felelős magatartásán is múlik. A terv céljai kezdeményező, pontos és fegyelmezett munkával elérhetők.

A Központi Bizottság felszólítja a párt- szervezeteket, a kommunistákat, felkéri a társadalmi szervezeteket és mozgalmakat, hogy járuljanak hozzá a terv végrehajtásához.

★

A Központi Bizottság szervezeti és személyi kérdésekben döntött:

— Elhatározta, hogy a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályát, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályát összevonja. Az eddigi két osztály feladatait 1981. január 1-től a gazdaságpolitikai osztály látja el.

— Az osztály vezetőjévé a gazdaságpolitikai osztály eddigi vezetőjét, Ballai László elvtársat nevezte ki.

— Kovács Antal elvtársat, a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának eddigi vezetőjét — érdemeinek elismerése mellett — megbízatása alól felmentette, és fontos állami tisztségre javasolja.

— A Központi Bizottság tagjai sorába kooptálta Fejti György elv,társat.

— A Központi Bizottság ajánlásokat fo- gadott el fontos társadalnii és állami funkciók betöltésére.

(MTI)

Nmüsäafä

1980. december 1„ csütörtök