Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

THéncsavcir, plasztikgömb Mentik az Akropoliszt Szervezettebb tetőt ér'beépítés Az Akropolisz főépülete, a Parthenon-templom Megőrizni az elmúlt idők emlékeit, helyreállítani, .ere­deti szépségében bemutatni a letűnt korok értékeit — ez a restaurátorok, régészek célkitűzésé minden ország­ban. Azokat * szakértőket is ez a vágy sarkallja, akik az ókori görög építészet leg­kiemelkedőbb alkotásá­nak. az athéni Akropolisz­nak megmentésén fáradoz­nak. A világhírű épületegyüttes ugyanis számos felmérés egybehangzó következtetése szerint rohamosan pusztul. Az utóbbi 10—15 esztendő renge'teg kárt okozott a haj­dani dicső fellegvár marad­ványaiban. A templom- és szentélyépületek romos álla­potban is hosszú évszázado­kat ' vészeltek át, napjaink modern veszélyei azonban • már e féltve őrzött romokat is fenyegetik. -A tudósok mindenekelőtt a légszennye­ződést okolják: a- görög fő­város'néhány évtized alatt többszörösére duzzadt gép­kocsiforgalma. a gyárak- ú/enek kéményeinek füstje, a korom lassan, ele biztosan rombolja a pótolhatatlan műkincseket. A levegő kén­dioxid-tartalma megtámad­ja a büszke márványszobro­kat. oszlopokat, s az esővíz­zel együtt gipsszé porlasztja felületüket. Az Erechteion-szentély két méter magas, leányalak­ká formált oszlopainak, a csodálatos- kariatidáknak (va?v kóláknak) arcvonásai szinte elmosódtak: a végle­ges pusztulás elöl az Akro- pclisz Múzeum légkondicio­nált termeibe kellett' költöz­tetni valamennyit. (Hogy a becsié ?k szerint évente ide­látogató legalább 3 miiró turista mégis láthassa elhe­lyezkedésüket. helyükre má­solatok kerülnek.) Múzeum­ba vitték á méreteiben, s szépségeiben is kiemelkedő Parthenon-templom , már­vány domborműfüzért is. Pheidiász alkotását. (Az ö műve volt Athéné istenasz- tzonynak. a város védő­szentjének 12 méter magas’ aranylemezekkel borított, szobra — sajnos ez nem nvraclt ránk.) Néha még a jó szándékú beavatkozás is árthat: az A híres Uarialidasor: az eredeti szobrok már múzeumba kerültek Akropolisz korábbi restau­rálásakor például fémcsa- varökkal. kapcsokkal rögzí­tették a klasszikus elemeket, védekezésül a sok millió lá­togató lépéseinek apró lö­kése, a sziklák néhány mil­liméteres elmozdulása ellen. Az eltelt fél évszázadban azonban az acél is rozsdá­sodni kezdett, repedéseket okozva a márványtömbök­ben. így most fokozatosan minden fémcsavart titánra cserélnek ki. Több éve nem lehet belépni a templomok belső területére sem — így is védekezni akarnak a turisták 1 '..emlékkő-gyűjtő-' getö” szenvedélyétől. -t' A restaurátori aprómunka természetesen nélkülözhe­tetlen. de önmagában nem lehet elegendő. A görög ha­tóságok a környezetszennye­ző üzemek kitelepítésével, a közlekedési-fűtési szabá­lyok módosításával is igye­keznek segíteni. Érkezett olyan fantasztikus javaslat is, hogy az Akropolisszal együtt az egész hegytetőt borítsák be hatalmas mű­anyag tömobel! Ezt az öt­letet esztétikai és költség- szemppntok miatt ugyan el­vetették, de több nemzetkö­zi pályázatot írtak ki már újabb megoldások keresésé­re. A helyreállítási tervek költségeihez az UNESCO is sok millió dollárral hozzájá­rul. hiszen az Akropolisz az egész emberiség közös kul- túrkincse. (szegő) A lakásügyi jogszabályok módosításáról megjelent ren­delkezések a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket^ kí­nálnak a tetötér-beépítesre. és a lakások korszerűsíté­sére egyaránt. Az építési lehel ősegek' felkutatását je­lentősen megkönnyíti, hog' a tanácsok, illetve az ingat lankezelő vállalataik a mű­szakilag megoldható tető­tér-beépítésről, emeletráépí tésről címjegyzéket állítanak össze, és figyelembe veszik felújítási programjukban. A’ munkáltatók és a ma­gánszemélyek Is élhetnek, a címjegyzék adta lehetősé­gekkel. annál is inkább, mert a módosított jogszabá­lyok most már a vállalato­kat is jobban érdekeltté te­szik abban, hogy támogatást nyújtsanak dolgozóiknak az effajta lakásépítkezések­hez is. Mód nyílik arra. hogy emeletráépítésnél magán- személy is építtető legyen, s csupán annyi a korlátozás, hogy két lakásnál többet nem hozhat létre. Az építte­tők szociálpolitikai kedvez­ményben is részesülnek, az OTP-től pedig ezekhez a munkálatokhoz a korábbi 10(T ezer helyett 150 ezer forint kölcsönt kaphatnak. A fiatal házaspár lakás­ellátásának hosszabb távú megoldását szolgálja az az új lehetőség, miszerint , az emeletráépítéssel 1 és tetőtér­beépítéssel olyan nagy alap- területű otthont létesíthet — amennyiben a tanács elő­zetesen kijelölte bérlőnek —, amekkora már két születen­dő gyermekének igényeit is figyelembe veszi. A koráb­binál nagyobb" OTP-kölesö- nön túl az is ösztönzői, hogy a leendő bérlakás ráépítési, műszaki megosztási költsé­geinek ezután teljes össze­gét beszámíthatják a lak­bérbe, tehát nemcsak 75 százalékát, mint a jelenlegi iogszabályok szerint. A jog- •zabály-módositás pontot tesz sok vita végére azzal az intézkedéssel, amely szerint az állami lakóházban a bér­beadó a lakók hozzájáru­lása nélkül is- felhasználhat­ja lakás céljára a használa­ton kívüli tetőteret, a mösó- és szárítóhelyiséget. Fenn­marad azonban az a lehe­tőség is. hogyha kérik a bér­lők, akkor egyidejűleg ha­sonló rendeltetésű helyiség­ről köteles gondoskodni. V A módosított jogszabályok különböző kedvezmények­kel ösztönöznek arra. hogy az üdülőket jobban bevon­ják a lakásgondok átmene­ti vagy végleges megoldásá­ba. Az országos felmérések szerint 43 ezer üdülő alkal­mas téli tartózkodásra, s ezek jelentős része megfelel arra is, hogy tulajdonosaik lakásként használják. Ennek bátorítására lehetővé teszi a jogszabály, hogy aki régi lakásáról lemondva üdülő­jébe költözik, az megkapja a lakás-használatbavétéli díj háromszorosát. Abban az esetben pedig, ha az állan­dó tartózkodás érdekében korszerűsíteni kell az üdü­lőt, a tulajdonos kedvezmé­nyes OTP-kölcsönben ré­szesülhet. A fiatal házas­párnak kedvez az az új intézkedés, amely szerint nem érheti hátrány, nem veszti el igényjogosultságát, ha szülőjének vagy hozzá­tartozójának üdülőjébe köl­tözik. s ily módon jut át­menetileg otthonhoz, amíg a végleges lakást megkap­ja. 1 (MTI) Allványerdő a márvánvnszlop oknál fa uralás — folyik a gondos res­— Néha furcsa dolgokat olvas az ember az újságban — csóválta a fejét Cserfes néni, akit hozzám hason­lóan, szintén képviseltek az új ötéves tervről szóló tár­sadalmi vitában. — Valóban — módiam, de mint kiderült, ö másra gon­dolt. — Megkezdődött az isko­la. nemcsak nálunk, hanem a miénknél fejlettebb gaz­dasággal és elmaradottabb termelési viszonyokkal ren­delkező országokban is. Ne­veket nem említek. — Nagyon helyes — mondtam, mert világéletem­ben zavartak a konkrétu-' ■mok. Még megtudok vala­mit, és vem leszek képes elfelejteni. A tetvekről olvastam — bökte ki végül’ (Cserfes nr- | n i. és hallottam, amint egy nagy kő legördült a szivé­ről. — Milyen 1 elvekről? — kérdeztem, mert nem sze­retem a rémhíreket. — Ha jól emlékszem, a magijai tetűszezon már vagy tél éve lezajlott. Nagy Vita is volt róla. Cserfes néni körülnézett. Megszokta már, hogy mi­előtt mond valamit, ha gon­dolkodásra már nincs ideje, de legalább úgy istenigazá­(Fotó — KS) ’ ban körülnéz. ' — Nem magyar tetvekről beszélek — mondta. Bátor volt. mint mindig, ha a sa­lát érdekeiről volt szó. — Import? — kérdeztem, inert kicsit furcsállottam, hogy ezekben a devizamen­tes időkben pont ilyenre van pénzünk. — Külföldi létükről van szó — mondta a tiszteletre méltó hölgy, — Valameny- nyi napilapunk hírül adta azt az esetet. ami egy brüsszeli iskolában történt. — Kezdtem megnyugodni. Csak terjedjen a tetű a brüsszeli kisiskolások között, legalább nem lesz alapjuk, hogy csúfolják a budapesti lakótelepek és a Rózsa­domb diákjait. — Ne haragudjon, de nem olvastam valamennyi napi­lapunkat. Kicsit szégyelltem magam ezért, bár lehet, hogy nem volt igazam. — Nem akarom sem csűr­ni, sem csavarni — vett nagy levegőt Cserfes néni —. a lényeg az. hogy a brüsszeli kisiskolások húsz frankot adnak egy tetűért. — Elég drága — mond­tam. mert gyors fejszámolás után erre az eredményre jutottam. — Ac újságok úgy fogal­maztak. hogy .az ebadták húsz frankot is megadnak egy élősködőért” — fontos­kodotti Cserfes néni. Utánaszámoltam. már citem találtam annyira sok­nak. — Ennyit nálunk is meg­keres egy élősködő — mond­tam, mert figyelemmel kí­sértem a bérezésről szóló vitát. — Nem erről van szó — mondta Cserfes néni. — Brüsszelben a. gyerekek ma­guk terjesztik a tetveket. mert akinek a lmjában ta­lálnak egyet, annak leg­alább nyolc napin otthon kell maradnia, s így igazol­tan lóghat az iskolából. — Szóval a belgák fel­találták a nyolc napon túl pyógyuló tetüt? — kérdez­tem, csak hogy zavarba hozzam. Legyintett. — Hát nem érti? — mondta olyan Síri hangon, mink egy magyar feltaláló, aki már ismeri az újítások előtt álló akadályokat. — Készül a terv, és a tetveket ki akarják hagyni belőle. Ránéztem, de látszott raj­ta. komolyan gondolja. — Miről lenne szó? , — kérdeztem, hogy megtörjem a csendet. — Egyszerű az egész — vágta ki az adut Cserfes néni. — Nézze csak■ Belgium­ban húsz frankot adnak egy darab tetűért, nálunk pedig ingyen is megterem. Érti már? — Nem nagyon — mond­tam. mert ha csak lehet, kerülöm a kétes ügyleteket. — Miben segíthetek? — Exportálni kell a tet­veket — súgta Cserfes néni, egy tapasztalatokban is gazdag élet megállapítása­ként. — Üj beruházással ugye nem jár, hiszen lakó­telepeket amúgy is építünk, meg gyerekek is születnek, függetlenül a tetűtól. Ha évente csak két-hárommil- lió te tvet tudnánk értékesí­teni konvertibilis valutáért, akkor az ... — Állj! — mondtam olyan határozottan, mint egy vas­utas, aki már most tudja, hogy a vagonhiány miatt az idén sem lesz zökkenőmen­tes a mezőgazdasági termé­nyek szállítása. — S hol marad a szelektív iparpoli­tika? — Tessék — kapta fel a fejét Cserfes néni. Sírásra görbült a szája. — Maguk mindig csak ezzel jönnek — tette hozzá, és köszönés n■' ’ -il '"VOZOtt Föld S. Péter M A] [ MŰSOROK: RADIO Kossuth rádió 8.05 Műsorismertetés. Kb. 8.20 A mai nap kulturális programjából. 8.27 Tudo­mány és gyakorlat. 8.57 Népdalok, néptáncok. 9.48 Ami a nyári mesékből ki­maradt ... 10.00 Hírek. Idő­járás. 10.05 MR 10—14 (Is­kolás — őrsök — barátok). 10.35 Beszélni nehéz. 10.47 Schubert: C-dúr vonósötös. 11.40 Szép remények. 12.00 Déli krónika. 12.2Ó Ki nyer ma? 12.30 Reklám. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Kap­csoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Hangverseny dél­időben 14.00 Nótacsokor. 14.42 Arcképek a bolgár irodalomból. 15.00 Hírek., Időjárás. 15.10 Németalföl­di madrigálok. 15.28 Kötő­désem a tájhoz. 1H.Ó0 Út­közben. 16.05 XIX. századi kamaramuzsika. 17,00 Hí­rek. Útközben. 17.07 Moz­gásterek. 17.32 Kálmán Im­re: Cigányprímás — ke­ringő. 17.42 Reklám. 17.45 A Szabó-család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 Hallgatóink, figyelmébe! 18.30 Esti magazin. 19.15 Marcella Pobbe és Brúnó Prevedi operaáriákat éne­kel. 19.50 Vallomások. 20.35 Népzenekedvelőknek. 21.05 Válás(s)z! 22.00 Hírek. Idő­járás. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Évszázadok mesterművei. 22.53 Meditáció — az új okkultizmusról. 23.03 Ka­maramuzsika. 0.10 Meló­diakoktél. Petőfi rádió 8.05 Mai dalok. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.30 Hí­rek. 8.33 Társalgó. 10.30 Hírek. 10.33 Zenedélelőtt, 12.23. Látószög. 12.33 Meló­diakoktél. 13.30 Régi tán­cok gyermekeknek. 13.45 Időjárás- és vízállásjelen­tés. 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.00 Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsiká­val Közben 18.30—18.33 Hírek. 19.20 Lézer a Mt- ványkultúrában. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Tilalom­fák. 21.22 Az 1980-as sope- ti nemzetközi dalfesztivál győztes dalai. 22.06 HerVé operettjeiből. 23.15 Nóták. 8.59 Műsorismertetés. 9.00 1 Idősebbek is elkezdhetik ... ’ 9.05 Szünidei matiné. Óvo­dások filmműsora. 9.30 A schildai polgárok. NSZK bábfilmsorozat. 9.45—11.10 A tűzszerszám. NDK mese­film (Ism.) 15.48 Műsoris­mertetés. 15.55 Reklám 16.00 Galiba az állatkert­ben. Csehszlovák film. 17.20 Tévébörze. 17.30 A nag' roham. 17.55 Staféta. Ti; perc ifjúság. 18.05 Meddr lesznek gyenge termelőszö­vetkezetek? Riportfilrr 15.35 Ráér a szabad ideje ben? A Horizont szerkesz­tőség műsora I. rész. 19.0( Reklám. 19.10. Idősebbek b elkezdhetik... 19.15 Esr mese. A tábortűz. 19.3Í TV-híradó. 20.00 Sándo Mátyás. Tévéfi lmsoroz; VI,'3. rész. 21.00 Stúdió 80. A televízió kulturális heti­lapja. 22.00 Panoráma. Je­lenségek a világpolitiká­ban. 22.25 TV-híradó 3. 2. Műsor 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Shakespeare szigete. Angol dokumentumfilm. 21.00 TV-híradó 2. 21.20 Reklám. 21.30—23.00 Vidékiek New Yorkban. Amerikai film (1970). 1980. december 33., kedd M

Next

/
Thumbnails
Contents