Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-02 / 258. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét 3 kérdés© Mi a helyzet a* amerikai elnökválasztási verseny hajrájában? Az elnökválasztás előtt az amerikaiak fél szemmel Te- jeránra tekintenek: a túsz- [y kimenetele nagyban befolyásolhatja a november 4-i szavalás eredményét. Az utolsó közvélemény-kutatási adatok egyébként Carter elnök hajszálnyi fölényét mutatják. 100 megkérdezettből 40-nél valamivel többen az, elnökre fognak szavazni, 39- en pedig Reaganre, azaz még mindig jelentős az utolsó pillanatig ingadozók aránya. A szakértők véleménye szerint Anderson, a harmadik elnökjelölt teljesen esélytelen. Carter és Reagan keddi tévévitája a jelek szerint kevéssé volt hatással a nézőkre, akiknek a számát egy forrás 60 millióra, a másik már 80 millióra, a harmadik pedig nem kevesebb, mint 100 millióra becsülte. A két jelölt nyilatkozatai korántsem voltak olyan szenvedélyesek, mint amilyen személyeskedő fordulatokat a kampány korábbi szakaszai hozlak. E téren az utolsó események: Carter ellenségei újra fölmelegítették a „Billygate” históriáját, az elnök öccsé- nek líbiai kapcsolatait, új adatokat közölve ezek anyagi hátteréről. Reagan számára pedig az lett kínos, hogy meg kell válnia külpolitikai tanácsadójától. Richard Al- lenröl kiderült, hogy szolgálatokat tett a japán autóiparnak, amikor még Nixon közeli környezetéhez tartozott. S természetesen nem ingyen. Allen állítólag a lisszaboni fasiszta rendszer uraitól is pénzt fogadott el, azért, hogy kieszközölje a Nixon-kormányzat jóindulatát a portugálok afrikai gyarmati háborúinak folytatásához. A jóindulat fegyverszállításban és diplomáciai támogatásban egyaránt megnyilvánult. Kérdés, hogy az ilyen övön aluli ütések mennyiben rendíthetik meg a jelöltek helyzetét az elnökválasztás előtt 48 órával. Miért hozott drákói intézkedéseket a Közös Piac az acéltermelés csökkentésére? A tőkés világban az acélipar évek óta súlyos válsággal küszködik. Különösen nehéz a helyzet Nyugat- Európában: a Közös Piacon viszonylag elég sok a kisebb acélüzem, amely nem tudja felvenni a versenyt sem korszerűség dolgában, sem az árakban — mondjuk — a japán termékekkel. Az acélipar gondjai onnan erednek, hogy a nyugat-európai országokban általában visszaesett a beruházási tevékenység. Súlyos helyzetbe került a hajógyártás és az autóipar is, ez a pangás pedig visszahat a kohászatra. Az a nyugateurópai acélipar, amely a hatvanas években szinte 100 százalékig ki tudta használni kapacitását, most mór legjobb esetben is csak háromnegyed gőzzel termel. Jellegzetesen tőkés megoldással a Közös Piac azt a döntést hozta, hogy a jövő év közepéig 13—20 százalékkal csökkenteni kell a termelést. Az intézkedés több mint 300 kohót érint a kilenc országban. Különösen a kisebb vállalatokat éri igen érzékeny veszteség: a szakértők azt jósolják, hogy ha néhol korszerűbbé válik is a gyártás, a legtöbb helyen csak munkáselbocsátásokhoz fog vezetni az Európai Gazdasági Közösség döntése. A Közös Piac miniszteri tanácsában .hozott határozatot heves vita előzte meg. A nyugatnémetek kézzel-lábbal hadakoztak a termelés csökkentése ellen. A végén kénytelenek voltak visszakozni, bár elértek némi eredményt: bizonyos különleges acélfajtákra nem vonatkozik a csökkentés. Például az olajvezetékeknél használatos acélcsövekre sem; ezeket a nyugatnémet cégek változatlan mennyiségben állíthatják elő. Igaz, van is rá vevőjük: a Szovjetunió. Hogyan alakul a két német állam viszonya? A két német állam viszonyában most kétségtelenül feszültség tapasztalható, amely hivatalos nyilatkozatokban éppúgy megmutatkozik, mint a lapok hasábjain, vagy a tv, rádió kommentárjaiban. A problémák régi keletűek: az is, hogy az NDK márkájának vásárlóerejét odaát, nyugaton nem ismerik el és árfolyamát tudatosan leszorítva az NSZK és Nyu- gat-Berlin bankjai tulajdonHúsz év óta a legnagyobb atomfegyver-ellenes tüntetés zajlott le Londonban. Képünkön: felvonulók ezrei a Trafalgar téren képp spekulációra adnak lehetőséget. Az is, hogy a német állampolgárság nyugatnémet elmélete és gyakorlata sérti az NDK-t, mint szuverén államot, hiszen az NSZK nem ismeri el az NDK állampolgárságot. Az is, hogy a két német állam között fennáll ugyan diplomáciai kapcsolat, de nem nagykövetségi szinten. Az NDK azt sürgeti, hogy Berlinben, illetve Bonnban a megbízotti hivatalok helyett állítsanak fel nagykövetségeket. A Berlinben megfogalmazott igényekre Bonn hevesen válaszolt, de ahogyan telnek a napok, a vita hőfoka alább- szállni látszik. Persze ez nem jelentheti sem azt, hogy a nyugatnémet kormány — amely különben most van megalakulóban a szociáldemokrata-szabaddemokrata koalíciós tárgyalások során — engedékenyebbé válnék, sem pedig azt, hogy Bonn lemondana sérelmeinek sorozatos fölemlegetésétől különböző nemzetközi fórumokon. Máris jelezték, hogy az NDK legutóbbi pénzátváltási intézkedésének visszavonását fogják követelni a Madridban november 11-én kezdődő európai biztonsági és együttműködési értekezleten, s arra is számítani . lehet, hogy a NATO decemberi miniszteri tanácsülésén atlanti szövetségeseik segítségét kérik majd az NDK-ra kifejtendő nyomáshoz. Persze nem szabad elfeledkezni a pozitív tényekről sem. A párizsi Le Monde irta a napokban a két német állam viszonyát elemző cikkében, hogy körülbelül félmillió nyugatnémet munkás él az NDK-ba irányuló szállításokból. Csak az utóbbi 3 évben 3,2 milliárd márkáért vásárolt az NDK gépeket az NSZK-tól, s az NDK kivitele szintén állandó emelkedést mutat. A bonni kormányszóvivő is azt mondta —• igaz, vádak és kifogások sora után —, hogy „nem szabad elvesznie az enyhülési politikának". Pálfy József Fegyvert a túszokért? Rendőrgyilkosság ANKARA: Pénteken Ankara külvárosában egy rendőrt meggyilkoltak és egy másik, a napokban eltűnt hatósági személy holttestét megtalálták a Fekete-tenger melléki Ordu tartományban. Az ankarai merénylőknek sikerült egérutat nyerniük. A másik gyilkosság elkövetőit — egy szélsőjobboldali szervezet három tagját — azonban a rendfenntartó erőknek sikerült letartóztatniuk. Az amerikai választás előtt Ami kiszámítható, és ami nem A külvilág meghökkent a szélsőjobboldali múltú Ronald Reagan váratlan feltörésén. A reá „váró" latinamerikai diktátorokat leszámítva mindenfelé nem titkolt idegességgel szemlélik a republikánus jelölt komoly győzelmi esélyét. Igaz, a Rea- gannel a hatalom-visszaszerzés reményében békét kötő republikánus mérsékeltek valamelyest megnyugtatják a külföldi kedélyeket, de az mégiscsak sokat elárul Amerika jobbra tolódásáról, hogy ez a politikus egyáltalán ve- télytársa lehet a demokrata államfőnek. Igaz, leginkább akkor, ha . kevesen mennek el szavazni. Ugyanis, ha jobban utánaszámolunk, Reagan legfeljebb a lakosság egynegyedének jelöltje. Jimmy Carter főleg magát okolhatja, hogy nem volt képes olyan alternatívává válni, mint hajdan Johnson a Rea- ganéhez hasonló nézeteket képviselő Goldwater ellenében. A választási kampány haj1C80. november 3.. vasárnap rájában Carter elnök egy- szercsak feltámasztotta tetsz- halottságából a SALT-szer- ződést. Rájött arra, hogy saját kormányzásának gazdasági kudarcai aligha hitelesítik támadásait Reagan gazdasági és szociálpolitikai koncepciói ellen. Részben mert a szavazni készülő lakosság nagyrésze immár többet adózik az államnak, mint amennyi közvetlen hasznot remélhet az állami programokból. Ezek a szavazók „felszabadítóként” tekintenek az államot és programját visszaszorítani ígérő republikánusra. Részben viszont azért került bajba Carter, mert a republikánus elképzeléssel szembeni természetes demokrata ellenállás táborát ő maga csökkentette a munkanélküliséget tűrő politikájával, amely bizony alaposan becsapta éppen azokat a színes és szegény rétegeket. amelyek 1976-ban reá szavaztak. Végtére tehát Carter ezért fanyalodott rá a SALT-ra, amelyet rögtön az aláírása után oly \ hanyagul mellőzött! Veszélyes ábránd Reagan a SALT-folyamat megrögzött ellenfele. Neki eddig egyetlen fegyverkorlátozási egyezmény sem nyerte meg a tetszését. „Elvben” persze ő sem veti el a SALT-ot, annál ravaszabb, s ismeri a tömegek békevágyát. Reagannek csak az éppen soron lévő szerződés nem tetszik. A mostanit „újra tárgyalná” Moszkvával. Hogy a katonai egyensúlyt nem lehet Amerika javára billenteni, s hozzá épp a tárgyalóasztalnál, tehát szovjet jóváhagyással (!), az a republikánus jelöltet nem látszik zavarni. Reagan ábrándot kerget és Carter ennek az elképzelésnek a veszélyére igyekszik felhívni a figyelmet. Kedden dől el, mennyire sikerült ez neki. A SALT ellen évek óta acsarkodó jobboldali propaganda nem maradt hatástalan, a jámbor, kedélyes külsejű Reaganról pedig sokan talán nem képesek elhinni, hogy a háborús veszély megtestesítője. — „Ronnie” nem a béke. csak a Carter által hazahozott SALT ellenfele — nyugtatják a publikumot a jobboldal hangadói. Carter elnök pedig most sajnálhatja az 1977-es öngólt, amikor maga is megpróbálta „rrag- javítani” a szerződést. Valójában nem, csupán a következő elnök és kongresszusi tagok kilétéről szavaznak kedden az amerikaiak. hanem választaniuk kell a SALT „újrafelfedezője” és „újrakezdője” között. A külvilág számára kétségtelenül az előbbi az ígéretesebb és a másik a veszélyesebb. Carter ugyan kiszámíthatatlan. Reagan viszont kiszámíthatóan súlyos válságot teremt, ha valóban visszavonja a szenátusból a ratifikálásra váró SALT-szerződést. Pártcímke és közhangulat Persze a kongresszusi választás sem mellékes. Történetesen éppen azok a szenátorok vannak bajban, akik a SALT legfőbb híveinek számítanak. A jobbra tolódott közhangulattal nekik is számolniuk kell. Ha ez a pár kulcsember kedden vereséget szenvedne, a jövő mindenképpen borúsnak mondható. Természetesen az elkövetkező évek amerikai bel- és gazdaságpolitikája szempontjából sem mindegy, hogy milyen összetételű lesz az egyharmadában újraválasztott szenátus és a teljes egészében megújuló képviselőház. Egyébként ehhez, tehát a politikai beállítottsághoz képest — a gyakorlatból tudjuk — a demokrata vagy republikánus pártcímke bízvást mellékesnek mondható. Avar János A legújabb iráni fejlemények megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy a parlament vasárnap az amerikai túszok szabadon bocsátása mellett dönthet. Monta- zeri ajatollah. az egyik legbefolyásosabb vallási vezető táviratot küldött a Medzs- lisz valamennyi tagjának, felszólítva őket, hogy vegyenek részt a vasárnapi ülésen. Emlékezetes, hogy csütörtökön mintegy húsz képviselő bojkottja miatt kellett elhalasztani a vitát. A te- heráni rádió ugyanakkor külföldre szóló arab nyelvű adásában közölte, hogy mór eléggé megbüntették az amerikai túszokat, és nem lenne „igazságtalan” szabadon bocsátani őket. Az iráni parlament egyik képvisel lője azt mondta, hogy csak a szabadon bocsátás idejéről van vita: egyesek várai akarnak az amerikai elnök- választásig. mások pedig az iraki—iráni tűzszünetig. Közben Stockholmban a Scanair nevű svéd Charter légitársaság bejelentette, hogy az Iránban fogva tartott túszok elszállítására egy gépet rendeltek tőle, de nem közölte, hogy ki és mikorra. Irak aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken fékvő légi- támaszpontot felhasználja Iránba irányuló' fegyverszállításokra. Diplomáciai források szerint Irak lisszaboni nagykövetét saját kérésére fogadta a portugál külügyminiszter. A Patyomkinmatróza A századik születésnapját ünnepelte a napokban a legendás hírű Patyomkin cirkáló egykori matróza, a tengerészek lázadásának egyik szervezője, Illarion Sesztyigyeszjatij. Az 1905-ös orosz forradalom egykori résztvevője mentette' meg annak idején a halálos lövéstől a matrózok akkori vezetőjét. Afanaszij Matjuscnkót, s egyik szervezője volt a Patyomkin hősi ellenállásának — ma ö a lázadás utolsó életben levő résztvevője. ' A Patyomkin egykori matrózát nagy szeretettel köszöntőt- ték születésnapján, s az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa oklevéllel tüntette ki. Jozef Pinkowski tárgyalt a független szakszervezet képviselőivel A lengyel kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint, Jozef Pinkowski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, pénteken fogadta a „Szolidaritás” szak- szervezeti szövetség képviselőit, élükön Lech Walensá- val, a szövetség elnökével. A találkozón a „Szolidaritás” képviselői ismertették a szövetségnek a varsói vajdasági bíróság által történt bejegyzésével kapcsolatos álláspontjukat. s a tömegtájékoztatási eszközök használatával, a bérekkel, a piac ellátásával, a vidék, a falu helyzetével kapcsolatos véleményüket. A bejegyzéssel kapcsolatban a kormány megállapította, hogy a varsói vajdasági bíróság október 24.-i döntése értelmében, a szakszervezeti szövetség jogi személlyé vált, s hogy ennek megfelelően biztosítani fogják a tevékenységéhez szükséges feltételeket. A „Szolidaritás” képviselői ismertették a varsói vajdasági bíróság azon döntésével kapcsolatos álláspontjukat, 'melynek értelmében változtatásokat eszközöltek a szövetség alapszabály- .zatában és megindokolta, - hogy e kérdésben panaszt nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz. Az igazságügy-minisztérium a legfelsőbb bíróság elnökével egyetértésben közölte, hogy a panaszokat legkésőbb november 10-ig kivizsgálják. Az egyéb, megvitatott kérdések rendezésére konkrét- intézkedéseket hoznak —jelentette szombaton a PAP lengyel hírügynökség. Kedves vásárlóink szives figyelmébe ajánljuk A HEVES MEGYEI ÉLELMISZER-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ÁRUDÁINAK ünnepi nyitva tartását November 3—4—5.: TELJES MUNKANAP A kétműszakos és a hosszabbított nyitva tartású élelmiszerboltok 1 órával meghosszabbítják nyitva tartásukat. November <>. (csütörtök): SZOMBATI MUNKANAP. Minden élelmiszer-áruda a szokásos szombati nyitva tartás szerint árusít. November 7. (péntek): MUNKASZÜNETI NAP. Minden üzlet zárva tart. November 8. (szombat): HETI PIHENŐNAP. Minden üzlet zárva tart. kivéve az egyébként vi. sárnap is nyitva tartó árudákat (Mátra). November 9. (vasárnap): TELJES MUNKANAP. Minden üzlet — a húsboltokat is beleértve — szokásos keddi nyitva tartás szerint árusít. KELLEMES VÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK!