Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-13 / 266. szám
Teljesítik cíz V. öteves tervüket Szövetkezetek a lakosságért, a jobb ellátásért Heves megye fogyasztási, lakás- és takarékszövetkezetei év végéig teljesítik V. ötéves tervüket. Mindhárom szövetkezeti ágazatban az volt a cél. hogy a középtávú terv" feladatainak megtartása mellett minél jobban alkalmazkodjanak az új köz- gazdasági környezethez. A fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi tevékenységében a népgazdasági elvárásoknak megfelelően a kiegyensúlyozott élelmiszer- és iparcikkellátás áll a középpontban. Igyekeztek a változó keres- . leihez igazítani a kínálatot és az áruösszetételt. Jobb irányítás és szervezettség Az élmúlt években javult a szövetkezetek közötti együttműködés, főleg az áru- beszerzésben és a piackutatásban. Javult a szerződéses fegyelem és tudatosabb árpolitikát. illetve költséggazdálkodást valósítottak meg! 1976 óta Heves megye kereskedelmi forgalmának csaknem felét a fogyasztási szövetkezetek biztosítják. Az V. ötéves terv első évében az egyesülésekkel a korábbi huszonháromról, tizenkettőre csökkent a fogyász- 'tási szövetkezetek száma Heves "megyében. Az egri áfész egyesült a bélapátfalvi, a verpeléti és az egr.i Nektár szövetkezettel. A füzesabonyi áfész a poroszlóival és a szi- halmival. A hatvani áfész a hortival. a csánviv’ul és az ecsédivel. A GYÖNGYSZÖV a vámosgvörkivel, a1 , hevesi pedig a kömlőivel, a tisza- náriaival és a kisköreivel. Az ésszerű egyesülésekkel sokat javult a fogyasztási szövetkezetek irányítása, vezetése és szervezettsége: Az új köz- gazdasági követelmények között a gazdaságosságot, a hatékonyság fokozását, az eszközökkel, az élőmunkával és az energiával való takarékos .gazdálkodást helyezték előtérbe ! Ennek megfelelően öt év alatt négyszázmilliós fejlesztést valósítottak meg a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatás korszerűsítésére. Tarnaleleszen, Párádon, Recsk-bányatelepen, Egm- baktán. Poroszlón, Egerben, a Szovjet Hadsereg és Rózsa Károly utcában, Besenyőtelken, Kompolton, Karácson- don, Hevesen, Tarnamérán, Domoszlón, Gyöngyösön, a Kálvária-parton, Hatvanban, az új lakótelepen és Selypen ABC-áruhúzakat nyitottak. Emellett ebben az ötéves tervben épült fel a mátrafü- redi Avar Szálló is szövetkezeti irányítással. Több vendéglátóipari egységet felújítottak, illetve korszerűsítettek a megyében. Nyolcvanmillió ipari tevékenységre Megyénk fogyasztási szövetkezetei a hetvenes évek második felében korszerűsítették termelési szerkezetüket és "jelentős eredményeket értek el az élelmiszeripari tevékenység fejlesztésében. Elkészült a GYÖNGYSZÖV Pattinka sósrúdgyártó üzeme, ai hatvani áfész húsüzeme, a füzesabonyi és az egri áfész közösen átvette a sarudi húsüzem működtetését, bővítették a hevesi és a poroszlói sütőüzemet. Ezek mellett újat építettek Füzesabonyban, Domoszlón és Párádon is. Az ipari tevékenység fejlesztésére öt év alatt nyolcvanmillió forintot költöttek. Az elért- eredmények a szövetkezetek gazdálkodásában is jól lemérhetök. Az áfészek tervezett árbevételüket ugyanis év végéig várhatóan 5.2’ milliárdra teljesítik. Ezen belül különösen a bol^i kereskedelemmel, valamint az ipari tevékenységgel várható többletbevétel. Lemaradással számolnak viszont a * o ljí.*ó ifjan és a terményre 1 vásárlásban. A köae^Lávú terv készítésekor 178 millió forint nyereséget terveztek a fogyasztási szövetkezetek. A közgazdasági szabályozórendszer változásával azonban ezt a feszített tervet várhatóan csak 135 millióra teljesítik! Mindezek ellenére is sokat javult az áfészek munkája. Csökkentették a költségeket, javult a létszám- és bérgazdálkodásuk. Az MSZMP Hevés megyei Bizottságának 1979. szeptemberi határozata nyomán munkaerő-gazdálkodási tervet készítettek. Intézkedtek a munkaerő-átcsoportosításról, amit következetesen megvalósítanak. Segítik a kistermelést is Az elmúlt öt esztendőben jelentősen növekedett a fogyasztási szövetkezetek felvásárlása.. Mindez a háztáji és a kisgazdaságok támogatásának köszönhető, ami a hetvenes évek második felében jelentősen fellendült. Különösen a primőrzöldség- termelési kedv növekedett Eger, Fiatvan, Heves és Tornáméra környékén. Az áfészek évente csaknem ötvenezer gyümölcsfacsemetét, szőlő- oltványt, emellett vetőmagvakat, műtrágyát és növényvédő szert, valamint, táptakarmányt biztosítanak a kistermelőknek. Énnek köszönhető például, hogy öt év alatt 120 ezerről 625 ezer négyzetméterre növekedett a primörzöldség-termelő fólia-' felület a megye kisgazdasá- ságaiban. Még 1975-ben 789 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel az áfészek a kistermelőktől, addig "1980 végére már 1590 vagonnal várható ez. Jelentősen növekedett a háztáji sertés, a méz és a nyúl átvétele is. A kistermelés fellendülésével bővült a fogyasztási szövetkezetek exportja, így egyebek mellett 130 vagon,nyulat küldtek főleg Olaszországba és Franciaországba. húsz vagon mézet Ausztriába és a fejlett tőkés országokba. A GYÖNGYSZÖV Áfész pedig az idén 46 ezer dollár értékű csomagolt sósrudat szállított a fejlődő országokba. Növekvő kölcsönök, több lakás Az V. ötéves tervben a megváltozott közgazdasági feliételek jelentősen befolyásolták a Heves megyében levő 15 takarékszövetkezet működését, is. A leglényegesebb változás a betétállományokban volt, a korábbi növekedés ugyanis lelassult! Ennek ellenére 1975-höz képest több mint hárommillió forjnttal növekszik a betétállomány. A lakosság viszont több kölcsönigénnyel fordult a takarékszövetkezetekhez. Így öt év alatt a tervezettől csaknem öt százalékkal több hitelt adtak a községek'.Aá- kóinak. Kedvező volt a 19 megyei lakásépítő- és fenntartó szövetkezet tevékenysége ebben az ötéves tervben, melyek közül 12 lakásépítéssel ás foglalkozik. Összesen 4530 lakás fenntartásával foglalkoznak és három szövetkezet önálló ügyintézői apparátussal is rendelkezik. Az építő szövetkezetek munkája nyo- ' mán öt év alatt ezer otthonnal gyarapodott a szövetkezeti lakások száma, ami valamivel több, mint amennyit terveztek! Heves megye szövetkezetei tehát mind a három ágazatban jelentős sikereket értek el az ötödik ötéves tervben. Most a -jövő évi, illetve a hatodik ötéves tervet készítik. Az MSZMP XII. kongresszusának határozata alapján. amely kimondja, hogy: ..Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogy a fogyasztási, értékesítő, lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek — a népgazdaság és társadalmi célokkal összhangban — eredményesen szolgálják tag- ■ ságuk érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minősegét, kulturáltságát...” — dolgozzák ki középtávú tervüket. Heves megye fogyasztási szövetkezetei továbbra is • legfőbb céljuknak a kiegyensúlyozott áruellátást tartják a településeken. A VI. ötéves tervre készülve A szigorodó közgazdasági környezetben rugalmasabb árpolitikát folytának majd. A nagykereskedelmi és. a szállító partnerekkel való kapcsolatban nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az áralkunak és javítani akarják a szállítási feltételeket. A következő öt esztendőbe^ kevesebb fejlesztésre nyílik lehetőségük, ezen belül mégis elsődleges marad az újabb ABC-áruházak építése a jobb áruellátás érdekében. Továbbfejlesztik az élelmiszer- ipari és a felvásárló tevékenységet is. A gazdálkodásban a hatékonyság növelését, a jobb üzem- és munkaszervezési , módok elterjesztését tűzték célul. A takarékszövetkezetek feladata lesz 1981—1985 között, hogy támogassák a mezőgazdasági kistermelés további fejlesztését. Igyekeznek bővíteni az egyéb pénzügyi szolgáltatások körét, elmélyítve kapcsolataikat az áfészekkel, a vállalatokkal és a termelőszövetkezetekkel. A VI. ötéves tervben kevesebb szövetkezeti lakás épül, miután a telepszerű, több szintes otthonok száma csökken. Helyette inkább, az egyedi, több szintes építkezést szorgalmazzák. melybe a lakás- szövetkezetek is igyekeznek bekapcsolódni. Szervezettebb, körültekintőbb. munkára készülnek fel tehát Heves megye szövetkezetei a nyolcvanas évtizedre, fő céljuk azonban továbbra-is a lakosság támogatása, és kiegyensúlyozott áruellátása lesz. Mentusz Károly A martfűt Növényolajgyár üzemi épületei (MTI fotó’— Cser István lelv. — KS) A Minísiiertanács tárgyalta Az ifjúsági parlamentek megrendezéséről pénzeszközök .ifjúságpolitiA munkahelyi demokrácia sajátos ifjúsági fórumát — az ifjúsági parlamenteket — eddig három alkalommal, 1974-ben, 1976—77-ben és 1978-ban hívták össze. A kormány szerdai ülésén módosította az ifjúsági parlamentek megrendezését szabályozó minisztertanácsi határozatot, amely eddig a fiatalok országos párbeszédének kétévenkénti összehívását írta elő. A jövőben a középtáVú tervidőszakhoz Igazodva, 5 éven belül két alkalommal lesznek ifjúsági parlamentek: egy ízben munkahelyiek, iskolaiak, egy ízben pedig felmenő rendszerű tanácskozások. Az ifjúság hatalmas tömegeit, legutóbb egymilliónégyszázezer fiatalt ■ megmozgató ifjúsági parlamentek „napirendjében"’ is lesz változás. Eddig a tanácskozások legfőbb feladata az ifjúsági törvény végrehajtásának ellenőrzése, az eredményekről szóló számvetés megvitatása, az új intézkedési tervek elfogadása, valamint a vállalati-intézményi kai célú felhasznalasaval foglalkozó' állásfoglalás volt. A jövőben viszont e pénzeszközök felhasználásának csupán az elveivel, a főbb területeivel foglalkoznak a parlamentek, a konkrét éves tervezésben pedig a KISZ és a szakszervezet gyakorolja majd az égyetértési jogot. A Minisztertanács úgy határozott. hogy a soron követ- .kező, felmenő rendszerű ifjúsági parlamenteket 1981 szeptemberétől 1982 áprilisának végéig kell megtartani. Ezek részletes feladatairól az Állami Ifjúsági Bizottság később hoz határozatot. Az új szabályozás kapcsán az ÁIB-nek a Minisztertanács határozatával egyidejűleg kiadott irányelve néhány átmeneti intézkedést is tartalmaz. Mivel az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról szóló, az 1978. évi parlamenteken jóváhagyott, kétéves intézkedési tervek hatálya ez év végén lejár, a munkahelyek, az oktatási intézmények vezetői — a KISZ és a szakszervezet helyi szerveinek egyetértésével — 3 tervek hatályát meghosszabbítják 1981 őszéig, a következő parlamentekig. Szükség szerint a terveket ki kell egészíteni azokkal az időközben felmerült javaslatokkal, amelyek a következő parlamentekig érdemben megoldhatók. Az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásának 1981. évi tervéröl a gazdasági, az Intézményi vezetés a KISZ- szel és a szakszervezettel egyetértésben, dönt. Amennyiben lényeges ifjúságpolitikai szempont . indokolja, a fiatalok többségének kezdeményezésére. az illetékes KISZ- es szakszervezeti szervek javaslatára bármikor — így akár ez év végén is — rendkívüli ifjúsági parlamentet kell ösz- szehívni a munkahelyeken vagy az oktatási intézményekben. 1 (MTI) Karbantartó-karbantartás szervezési módszerek az öntödében A gépipari termelésnek talán legfontosabb kísérője a tervszerű megelőző karbantartás, azaz a tmk, tevékenysége. Üzemeink általában a termelőlétszám tíz százalékát foglalkoztatják ezekben a munkakörökben, és a termelési érték <egytizede is erre fordítódik. Ezek önmagukban is jelentős számok. Pedig nagyságrenddel kisebbek, mint a rajtuk múló értékalkotó folyamat jellemző számai! Mégsem övezi elismerés a tmk-sok munkáját. ..Lógósok”, akik el sem tudnák viselni a termelő- munka szigorú kötöttségeit — mondják —, holott szakmai ismeretekben, egyes sajátos adottságokban, áldozat- készségben ez a munka is kemény követelményeket támaszt. Az öntödei Vállalat egri gyáregysége ezért lehet példa: a legnehezebben szervezhető tevékenységben jutottak eredményre. * Halmozódó feladatok Nagy volt persze a „kihívás” is. Mert ha az önt- vénygyártás gépei nem is túl bonyolultak, viszont igény- bevételük sokszorosa az egyéb gépekének. A homok koptató hatása, a rázóasztalok hamar tönkreteszik a legkeményebb alkatrészeket is. Ráadásul régi és tartalék nélkül tervezett gépekről van szó. Kimondva ugyan, nem is volt régen az 1968-as utolsó nagy rekonstrukció, ám az 1963-ban elkészült tervek csak az akkor már létező konstrukciókat vehették figyelembe. A szokásos 10 év —r ameddig a gyártómű köteles tartalékaikat részekről gondoskodni — is eltelt már. Évekkel ezelőtt megszűnt a márkaszerviz is: — nem járnak már Egerbe az NDK szerelői. akik nemcsak alkatrészekkel. de tanácsokkal, sőt rajzokkal (!) is ellátták a karbantartókat. Az üzem tehát magára maradt a feladatokkal, miközben termelési kötelezettségei is nőttek. Egy ^műszakról kettőre emelkedett a műtzakszám. ma pedig már vannak éjiel-nappal működő üzemrészek is. Mindezzel csökkent a karbantartási feladatokra fordítható idő — miközben meggyorsult az elöregedő gépek elhasználódása. Egyre több lett a. meghibásodás. és két-három éve nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen körülményeit között még a szinten tartás sem megoldott. A megoldást két irányban keresték az Öntödei Vállalatnál. A tíz gyáregység között megosztott tmk-profi- lok kialakításában, és az egyes ' gyáregységek saját karbantartó szervezetének átformálásában. Irányzatváltásról van szó mindkét esetben. Egy tíz egységből összeépülő szervezetben mór van lehetőség arra, hogy egy-egy részterület külön gazdára leljen. Így hozták létre a törzsrak- tárat, ahol a viszonylag kisebb készlet is nagyobb alkatrészválasztékot jelent — és élő, jól szervezett kapcsolatot a részegységet importáló NIKEX-szel. De a mindenütt működő targoncák felújítására is elegendő egy központi műhelyt berendezni. Egyszerűbb, hatásosabb. Mindezek az intézkedések egy egész sor egyéb kezdeményezést is elindítottak. Megkezdődhetett például a külföldi alkatrészek felváltása megfelelő magyar gyártmányokkal. összehangolt érdekek Mindeddig a megváltozott feladatokról volt szó; pedig az irányváltásnak ez csak a felét jelenti. Hiszen ahhoz, hogy a magas színvonalú fenntartás éS a gyors hibaelhárítás „automatikusan” menjen, a belső struktúrát is át kellett formálni. Ennek egyik eleme a tervezési metódus átalakítása volt. Eddig ugyanis az állóeszköz-fenntartást nem a műszaki szükségszerűség, hanem a pénzügyi terv írta elő. Ettől teljesen független volt a tmk saját karbantartási terve, ami viszont a tmk saját érdekeit foglalta össze... Kimaradt tehát a legfontosabb szempont: a termelő érdeke. Az új rendszerben a tmk és az üzemrészek vezetői közösen rögzítik a feladattervben. hogy melyik berendezés felújításét mikorra időzítsék. Ez lehetőséget ad az előzetes alkatrészrendelésre éppúgy, mint a tmk-mun- kák előzetes összehangolására — emellett az öntöde művezetői is előre tudják, hogy mikor melyik gépük esik ki átmenetileg á -termelésből. Kolumbusz tojása ... E féléves előtervezés tehát kettős garanciát ad a megvalósulásra — legalábbis, ha az érdekeltségi rendszer is ehhez igazodik. Erről gonJ doskodik az új, rendkívül egyszerű prémiumrendszer. Minden szerelő azonos és- át nem csoportosítható, havi prémiumot kap. amely az egész tmk-tevékenység eredményétől függ. Ha teljesül a feladatterv havi előírása, és a váratlan meghibásodások miatti kieső idők a meghatározott szint alatt maradnak, a prémium mindenkinek kifizethető. De ha egyetlen terület is elmarad a kitűzéstől, az még a vezetőket is kizárja a jutalomból. Ösztönöz ez a módszer a jó minőségre is: hiszen a „trehány” felújítás a későbbi váratlan hibák miatt ki-1 eső időt növeli, tehát visszaüt. Ugyanakkor például a lakatos is közvetlenül érdekelt abban, hogy a villany- szerelők vagy az autószerelők esetleges elmaradásánál segítsen — a pénze múlik rajta. A kiemelkedő egyéni munka sem marad díjazás nélkül: a hónap legjobb karbantartója 1500 forint külön jutalomban részesíthető. A lógósoknak bealkonyul: előfordult, hogy két igazolatlan távoliét után a munkatársak — akiknek pénze, többlet- munkája bánta a társ mulasztását — maguk, kérték a bűnös elbocsátását. El is küldték az illetőt — a többi „hajtós” azóta többet keres. Az élethez igazodva Mindezzel együtt sem állítható, hogy az öntödében megtalálták az egyédül üdvözítő, végleges és változtathatatlan megoldást a karbantartás . tervszerűségére,' megelőző jellegére. Hiszen ez a műszaki heteken ismertetett rendszer a helyi sajátosságokhoz — például a kétműszakos munkarendhez, a „minden szombat szabad” rendszerhez — illeszkedik. Nem vehető ' át tehát közvetlenül bárhol. Nem is részleteztük minden alkotóját: a kieső idő egyszerű nyilvántartási rendjét, a vezetők premizálását, a tervezés egyes lépéseit. Ezeket a helyszínen tudhatja meg az. akit érdekel. Meggyőződésünk, hogy van, akit érdekelhet... Kőliidi Imre ití^kSSi0 1389. ttöveaiber i3„ csütörtöls
