Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-12 / 265. szám

A SZÜLŐFÖLD VALLAT6I Hol tart a TUDOMÁNYOS KUTATÓK A szőlész: Molnár János honismereti mozgalom? Az ember ezer szállal kö­tődik a múlthoz. Talán leg­többünk nem is sejti, hogy milyen sok köze van a tör­ténelemhez. Előttünk jártak keze nyomával találko­zunk lépten-nyomon; az ő kifejezéseiket. szavaikat használjuk. Manapság vala­hogy még fontosabbá vált a letűnt idő: konszolidáltnak mondott korunkban életünk folytonosságát és gyökereit kutatjuk. Húsz évvel ezelőtt, 1980- ban azért született meg a honismereti mozgalom, hogy ezt az igényt sokoldalúan kielégítse. A Hazafias Nép­front és a Népművelési In­tézet „gyermekeként” látta meg a napvilágot. Két évti­zed van tehát háta mögött, sok eredménnyel és kudarc­cal. A kerek évforduló szám­vetésre csábít, ezért kérdez­tük meg a mai helyzetről a terület egyik legjobb isme­rőjét; Kovács Bélát, a* me­gyei levéltár igazgatóját., a HNF megyei művelődéspoli­tikai bizottsága honismere­ti albizottságának vezetőjét. „Nem rózsás a kép" — Nem tudok valami túl rozsás képet festeni a moz­galomról. Azt tartom egyik legfőbb akadálynak. hogy túlságosan tág a honismeret fogalma jelenleg. Annyira, hogy a tisztánlátást és a szervezőmunkát is gátolja. Jószerivel még a kiskert­tulajdonosokat és a termé­szetjárókat is ide sorolják. Véleményem szerint ők ke­vésbé tartoznak ebbe a kör­be, én inkább a helytörté- nészkedéshez. a történelem­hez. és a néprajzhoz kötődő részéről beszélnék. Ha így, közelebbről megvizsgáljuk a témát, rájövünk arra. hogy szinte csak az általános is­kolákban folyik módszeres tevékenység. A gimnáziu­mokban az ilyen néven el­keresztelt szakkörök inkább a tananyaghoz kapcsolódnak, nem önállóak. Néhány kis csoport a művelődési házak­ban is létezik, de a mozga­lom súlypontja sajnos mára gyerekek között van. — A honismeret legfon­tosabb mozgatórugói a pe­dagógusok. A jelenlegi kö­rülmények között minden történelemszakos tanár auto­matikusan megkapja a leg­magasabb szintű szakkörve­zetőd működési engedélyt. Ezenkívül a Népművelési Intézet szervez számukra tan folyamot is, bár ez pa­pírt nem biztosít, tényleges súlya nincs. Voltakép­pen az a gondolat húzódik meg emögött, hogy végül is szükség lenne valami plusz­ra. Mi nyári táborokkal, bentlakásos előadás-sorozat­tal próbáltunk valamit nyújtani. Ogy vélem, hogy rendszeres kapcsolattartás nélkül nem lehet célt érni. Ehhez havonta egyszer ta­lálkozási alkalmakat kelle­ne biztosítani. Ez sajnos nem megy egykönnyen, hiszen az iskolákban természetes mó­don nem védettek az órák. vasárnapra pedig nem lehet­ne eredményesen szervezni. Valamilyen módon mégis megoldást kell találni erre. hiszen tényleges . segítséget csak így tudunk adni. Kutató tanár kerestetik Nem látszik szerencsésnek, hogv csupán a kisiskolások vesznek részt nagyobb szám­ban a mozgalomban. Milyen úton lehetne megtalálni a tömegbázist. remélhető-e, hogy megváltozik a jelenle­gi állapot? ŰIMmmb W)gy. november 12., szerda — Ez alatt a húsz év alatt hullámhegyek és hullámvöl­gyek követték egymást. Most az utóbbi van soron, s lehet, hogy valamilyen formában ki lehet lábalni a mai. ál­datlan állapotok közül. Saj­nos kevés az olyan lelkes fiatal tanár, aki vállalja sok iskolai elfoglaltsága mellett, hogy helytörténeti jellegű kutatásokkal foglalkozzék, Pedig voltaképpen minden 'történelemszakos alkalmas er­re. De valahogy hiányzik az iskolákból sajnos ez a típus, pedig szerintem a jó okta­táshoz is szükséges. hogy valaki a saját területével foglalatoskodjék. Az ilyen emberek állhatnának élére egy-egy kis közösségnek, s ők lendíthetnék túl a moz­galmat a holtponton. Ter­mészetesen eléggé összetett ez a probléma, hiszen a tu­dományos munka rangját, becsületét kellene helyreál­lítani hozzá az iskolákban. — Természetesen fz sok elfoglaltságot igényel, de megéri, mert haszna felbe­csülhetetlen lehet. Sokszor évekig kell bogarászni. de végül is a kitartást általában siker koronázza. Ha több ilyen pedagógus lenne, ak­kor a ma hiányzó felnőtt- generáció is jobban képvi­seltetné magát a honismere­ti munkában. A művelődési- otthon-hálózatban kellene nekik jobban helyet terem­teni, melyhez elsősorban szakértő vezetőkre volna szükség. Ilyenformán az egész honismeretnek is gaz­da kellene; a megyében leg­alább egy-két olyan ember, aki munkaidejének jelentős részét szervezésre tudná for­dítani. Nagy csinnadrattát lehet csapni e körül, de végül is a jó intézményi te­vékenység segítene. A kér­dés az. hogy megéri-e. hogy akár a művelődési központ­ban, akár a népfrontnál le­gyen valaki. aki legalább nyolcvan százalékosan, fele­lős az ügyért. A honismereti albizottságnak ilyen szem­pontból Inkább csak ötlet­adó szerepe van. Feladatok, célok nélkül? Eddig főleg szervezési gondokról hallottunk. de vannak-e olyan — a tudo­mány számára is jelentős — feladatok. amelyekbe az „amatőrök” bekapcsolód­hatnának, tűznek-e eléjük célokat? / — Hogy egy friss formá­ról számoljak be: az elmúlt esztendőben indítottunk egy Jelenről a jövőnek című akciót. Ennek az lett volna a jelentősége, hogy a ma ál­lapotait fényképfelvétele­ken rögzítsük. Ehhez kér­tünk széles körű társadalmi segítséget. Sajnos nem szü­letett jó eredmény, csupán 21 helyről érkezett be kö­rülbelül kétezer felvétel. Darvadozott a vállalkozás, a szervezés elégtelen volt, nem találtuk meg a megfelelő , csatornákat. No meg nem volt a legsikeresebb a terv sem. hiszen olyan hangok is voltak — teljesen jogosan — hogyha a múzeumnak va­lóban szüksége van ilyen felvételekre, kiküld néhány hivatásos fotóst egy gépko­csival, és néhány hét alatt megszületik az eredmény. — Végső soron úgy érzem, hogy ebben a mozgalomban az emberi oldal lenne a leg­fontosabb. Minél több ér­deklődőt be lehetne és be kellene vonni. Nem mintha nem lennének konkrét fel­adatok: a földrajzinév-kuta- tásban, a régészeti figyelés­ben, vagy a néprajzi földe­rítő munkában. A javasolt témák szerepelnek is a pá­lyázati kiírásokban ettől az évtől kezdve egységesen Berze Nagy János nevével fémje­lezve. jelenik meg a fölhívás. Ezt az oldalt erősíteni kel­lene tovább: üzem- és ipar­történeti kutatásokra, króni­kaírásra ösztönözni kollektí­vákat. Sajnos kevés a vál­lalkozó, s ahogy előzőleg mondtam, megfelelő vezető­ket kellene találni. Mi min­denkit szívesen támogat­nánk, aki kedvet érez ehhez, a sok türelmet igénylő fel­adathoz. Akinek elegendő ki­tartása van. valóban „pro­fi” szinten tud dolgozni, de ha nem is ássa bele magát ilyen mélyen témájába, ak­kor is nagy a nyeresége, hi­szen jobban megismerte vi­lágát. Természetesen ha va­laki tudományos feladatok elvégzésébe kíván fogni, meg kell tanulnia azt az alázatot, amivel szolgálnia kell cél­ját. — Nem könnyű mindezt elérni, s nem is vagyok túl optimista ebben. Feltétlenül szervezettebbé kell tenni tá­mogatásukat. föl kell fedez­ni új területeket és új em­bereket. Nem a formák meg­töltése a nehéz, hanem a továbbvivő út megtalálása, a valódi hatékonyság eléré­se. Gábor László XXXIX. József és Mária egymás mellett ülnek a repülőgépen. Szerelmesen fogják egymás kezét, József megkérdezi. — Már repülünk? Mária ül az. ablak mellett, kinéz, válaszol. — Mostantól igen. Egy egészen gyöngéd rán­tás fut át a gép többi ülé­sein is. egy pillanatra a földről is láthatjuk a füstfel­hőt maga mögé bocsátó, óriá­si zajjal fölszálló repülőgé­pet. Áz ég kékje is látszik, a gép apró felhőkben tűnik el. majd újra kibukkan. Mária Józsefre néz. József maga elé bámul, töpreng, megszólal, csak úgy magá­nak. — Elég vacak kis gép... — Concorde... A jegyeket te vetted... — Ne veszekedjünk. Nem volt választásom. Ez van, és kész. — A legfontosabb, hogy repülünk. .. — Hány óra van? Mária ránéz az órájára, et­től a pillantástól felvillan a kvarcóra digitális számlapja. — Tizenkettő tizenöt. — Hányra érünk oda? — Hová? — Hát. . . Oda. Y — Három és fel óra múl­va. — Az nem sok. Tudományos kutatók után járva nem mellőzhetjük el Heves megye legrégibb, leg­ismertebb és nem utolsósor­ban legpatinásabb intézmé­nyét: a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet Egri Ku­tató Állomását. Molnár Já­nos igazgatót, tudományos munkatársat keressük, hogy képet nyerjünk munkájáról. Harmadíziglen kertészcsa- • Iádból származik, maga is kertészként kezdte munkás­ságát. A felszabadulás után mint a parasztmozgalom egyik Hajdú-Bihar megyei vezetője, részese volt a föld­osztásnak, majd pedig 1948- tól a termelőszövetkezeti mozgalom kialakításának és a megyei állami gazdaságok megszervezésének. Az 1950- es évek elején a Szabolcs, Szatmár, és részben Borsod megye területén működő Gyümölcs- és Szőlőtermelő Állami Gazdaságok Trösztjé­nek igazgatói posztján talál­juk. Hozzátartoztak a tokaj- hegyaljai szőlőterületek is. Az 50-es évek elején a gond­jaira bízott, futóhomokra te­lepült kertészeti gazdasá­gok szervesanyag-ellátottsági helyzete és a tápanyagvisz- szapótlás szűkös lehetőségei arra kényszerítették, hogy a kb. évi 6 ezer vagon szer- vestrágya-hiányt csökkentse, de ugyanakkor a nagyüze­mektől elvárt termelési ered­ményeket is biztosítsa. Így esett Választása a zöldtrá- gyázási kísérletek üzemi szintű beállítására. Diploma- dolgozatát A téli alma zöld- trágyázása nyírségi savanyú homokon címmel készítette el alapos kísérletei tükrében. 16 évvel ezelőtt, 1964-ben került Egerbe, s új állomás­helyén is igyekezett hű ma­radni a korábbi évtizedben végzett talajerő-gazdálkodási kutatási-kísérleti munkássá­gához. Csaknem 10 éve a kutató­állomás témafelelőse a sző­lőnövény szervesanyag-szük- ségességének vizsgálata in­tenzív árványi tápanyag- utánpótlás mellett barnaföld- tipusú mészszegény agyagta­lajokon című témának. E témát. 5 évvel ezelőtt kiegé­szítette a talajlakó -cellulóze- bontó baktériumok élettevé­kenységének vizsgálatával különböző kezelések hatására című, ráépített kísérleti al- témával. A Molnár János vezette te­am, kutatócsoport kísérletei­nek az adja meg a jelen­tőségét, hogy az egri szőlő­termő területen jelentékeny kiterjedésben található bar­naföld típusú mészszegény agyagtalaj. Az egri kutatá­sok egy országos téma részét képezik és hasonló munka folyik Badacsonyban, Pé­csen, Tarcalon is. Molnár nagy nyomatékkai hangsú­A hangosan beszélő meg­szólal: „Hölgyeim és uraim. A magasság nyolcezer méter. Ragvújthanak. kikapcsolhat­ják a biztonsági öveket.” — Én is rágyújthatok? — Nagyon akarsz? — Igen. — Olyan remekül dolgoz­tál. Azt hiszem, megérd ern- led. Én addig kimegyek a toalettre, magamba teszem a kapszulát. A kicsit... — Tényleg rágyújthatok? — Ebben a percben is csak ez érdekel, amikor apa le­szel? Ej, nem bánom, mit csinálják? Ilyenek vagytok ti. férfiak. Mária föláll, átverekszi magát József térdein. Viszi magával a táskáját. — Sietsz vissza? — Sietek, szerelmem. Sie­tek. Tessék, itt egy doboz cigaretta. József megsimogatja a tá­vozó Mária karját, hosszan néz utána. Mária hosszú, szőke ha ját nézi. szeme meg­megtelik könnyel. Az ablak mellé ül. ott' a hamutartó. Rágyújt. Hosz- szan pöfékel, a kerek ablak­ban felhők látszanak, besüt néha a Nao is. József, ahogy az ablak és a füstkarikákat nézi. esvr° Máriát látja, a haiát a vállát. Mária az ablak mögött úszik, együtt a repülőgéppel. lyozza, hogy ezek a kísérle­tek az állomás tudományos munkatársainak kollektív működésével folynak. Arra a kérdésre kívánnak választ kapni, hogy igényli-e a szőlőnövény a rendszeres istállótrágyázást, vagy más szervesanyag-utánpótlást? Vagy az nélkülözhető minő­ség- és kondícióromlás nél­kül? Tenyészhet-e a szőlő­növény hosszabb távon nél­küle? Fenn lehet-e tartani a kultúrát csak műtrágya-ada­golással? Az Egri Csillagok Terme­lőszövetkezet répástetői sző­lőjében 72 parcellát splitt- plott rendszerű háromténye- zős, osztott parcellás kísérle­ti telepen folyik a tudomá­nyos munka 1972 óta. A há­romtényezős kísérleti telep azt jelenti, hogy három egy­forma kiterjedésű területen folyik a kutatás. Az elsőt talajerő-utánpótlás nélkül, kontrollként mívelik. A má­sodikon a szőlőnövény csak szerves trágyát kap, a har­madikon pedig a szerves trágyát foszfor és káli mű­trágyával egészítik ki. A csak szerves trágyával ellátott parcellák háromévenként, parcellánként különböző mennyiségben kapnak után­pótlást. A szerves és műtrá­gyával kezelt parcellákat háromévenként látják el szerves és évenként műtrá­gyával, természetesen válto­zó mennyiségben. A kísérleti telepen e táp­anyagok bemunkálása is vál­tozó: vagy a csak felszínre szórt anyagot rotációs kapá­val a felületi rétegbe juttat­ják, vagy pedig alászántják. Az egész vegetációs idő alatt folyamatosan fenoló- giai megfigyeléseket végez­nek az egyes parcellák sző­lőnövényein. Mérik a fürtös és a meddő vesszők számát és arányát, az egy- és "több- fürtös vesszők számát és arányát, a vesszők hosszát és növekedési erélyét, s termé­szetesen a termés mennyisé­gét és minőségét. Eddig még csupán rész- eredmények mutatkoznak. Molnár János arról tájékoz­tat, hogy a szőlőnövény tar­tós ideig fenntartható kondí­cióromlás nélkül .tzerves- anyag-utánpótlás nélkül! Ennek a kapcsán merül fel a humusz-kérdés. A tartós humusz maga a talaj alko­tórésze, amely hosszú időn keresztül nem használódik fel. Tíz esztendő alatt csak 0,01 százalék fogyott el. A tápláló humuszt szerves anyagokkal, zöldtrágyával juttatjuk a talajba. A répástetöi kísérleti tele­pen mért terméshozam azt mutatja, hogy a szerves és műtrágyával ellátott parcel­lák több termést hoztak. A minőséget a must cukortar­Kinyújtja kicsit a nyelvét, Józseffel incselkedik. Két ke­ze tíz ujjával. hívogatja. József előtt egy kopaszodó üzletember ül. Az is az ab­lak felé fordul, József ész­reveszi a mozdulatát, egy erőteljes mozdulattal vissza­igazítja a fejét. A férfi hátrafordul, lát­hatóan ingerült, dühös. Jó­zsef elszégyelli magát, any- nyit morog csak: „Bocsá­nat ...” Az ablakban újra csak az ég, s a felhők lát- szódnak. József cigarettázik. Most a füstkarikák mögé idézi meg Máriát. Mária majdnem meztelen, csak egy ritkásan horgolt fehér kendő takarja a mellét, a combját. Hosszú haját megdobja, a haja elő­rehullik az arcába. Mária is cigarettázik. Kacéran József­re fújja a füstöt. József előrehajol, az előtte ülő kopaszodó urat kérdezi: — Bocsánat... a füst nem zavarja? — Nem. — Akkor jó. — Megiköny- nvebbülten sóhajt, közben Mária visszatér. Ha lehet, még szebb. — Tettél pudert az orrod­ra? — Igen. Látszik? — Nem. Csak olyan szép vagy. talmával mérték, s azt UN lálték, hogy ha nem is lé­nyegesen, de ebben a kate­góriában jobb eredmények* mutatkoztak. A szőlőt 25—30 évre tele­pítik, addig adja termés- mennyisége javát. Ennek alapján Molnár János a kö­vetkező következtetésre, ha úgy tetszik, jó tanács adás­ra jutott. Szőlőtelepítés előtt feltét­len szükséges a szerves trá­gyázás, vagy nagy tömegű zöldtrágya, és műtrágyával fel kell tölteni a talajt a szö- lönövény szükségletének meg­felelően. Egyértelmű határozottság­gal állapítja meg. hogy a szőlészeti kutatásban vem lehet gyors és látványos eredményeket elérni. Azt csak hosszú évek szívós és kitartó munkája eredmé­nyezheti! Megtudjuk Molnár János igazgatótól, hogy a Szőlésze­ti és Borászati Kutató Inté­zet Egri Kutató Állomásán sokirányú, de zömében sző­lészeti kutatás folyik. Lás­sunk néhány fontosabb té­mát. A szőlőnövény nemesí­tése. Űj és hagyományos szőlőfajták termelési értéké­nek vizsgálata. A szőlő táp­anyag- és vízigény-optimu­mának meghatározása. A sző- lőkártevők populáció-dina­mikájának a vizsgálata. Kü­lönböző szőlőélettani kuta­tások. A vörösbor-készítés" komplex technikai, technoló­giái. borászati kémiai vizs­gálatok továbbfejlesztése. Az i parszerű vörösbor-készíté­si eljárások fejlesztése. A kutatómunka tudomá­nyos igénvű segítségére bio­lógiai, szőlőanalitikai és bo­rászati laboratórium áll ren­delkezésre. ahol évente átlag 22—24 ezer analízist végez­nek. Az állomás széles k.ancso- latot évitett ki a megyében'. 23 szőlőtermelő nagyüzem­ben 4inn hektár területen végeznek munkatársai tudo­mányos igényű szaktanács adást. Az utóbbi években jelen- tékenven fpílődött a kutató- állomás külföldi kapcsolata is. Szovjet, bolgár, román,’ csehszlovák, francia, nyugat­német sth. kutatok mellett több külföldi eevetem sző­lész-borász professzora is meglátogatta az intézetet. Molnár Jánosból az eltelt Ifi esztendő alatt lelkes eer? fejlődött., amit városi taná­csunk Is elismert azzal, hogy 107fl-ban Pro Anria kitünte­tésben részesítette. De lelkes,' odaadó és jó szakmunkáiét kormányzatunk Is elismerte,' amikor 1975-ben a Munka Érdemrend arany fokozatá­val tüntette ki Sugár István — Köszönöm, édes. És kö­szönöm azt. is. hogy anya le­hetek. Köszönök mindent.' Té olyan jó vagy... — Te is. édesem. Hány óra van? Mielőtt. Mária a karjára nézne, József megdöbbenve látja, hogy Mária órája ak­kor is világít, ha nem néz rá Mária. Egyáltalában: úgy ér­zi. hogy Máriából valami idegen hatalom ereje sugár­zik. — Hány óra van? — is­métli meg a kérdést, — Dél van. Éppen dél. Itt a szívemben is harangoznak. Hallod? — Hallom. szerelmem. Hallom. — Apa leszel, Józsefem. — Tudom, — És jó? — Jó, nagyon jó. — És szeretsz? — Szeretlek. Nagyon sze­retlek. 76. ..Eg'y csillag játszik a vég­telennel ...” Jones megint a legújabb slágert dúdolja, most is kalimpálgat az uj­jaival. de nagyon szomorú­an intonálja kedvenc dalocs- kaját: a hangja mély. fátyo­lozott, szakadékos. (Folytatjuk) M 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents