Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-07 / 262. szám
'***'*«■>Távolságok térben és időben >■ A dátum lehet éppen a mai is: 1980. november 7. A TU— ! 154-es gép reggel 9.0fl-kor indul a Ferihegyi repülőtér-/ rő! hogy alig több mint két óra múlva már landoljon is az ' új Seremet, ver ói repülőtéren. Kétezer kilométer, alig több, mint két óra Moszkváig. Onnan l\kut»zkig — Omszk le- > lett leszállás nélkül átrepülve — a tízezer méter magas- > Ságban, kereken nyolc óra emlékezetem szerint. Kereken / hétezer kilométer. Budapesttől ez már kilencezer. 4 Moszkva—Taskent öt óra. és négyezer kilométer a távol- { sag. Moszkva—Alma-Ata ismét nyolc óra repülőút £ Moszkvától, ismét több mint hatezer kilométer a távolság Moszkvától, nyolcezer Budapesttől. Repülőgéppel. / Vonattal Budapest—Moszkva kereken két nap. mig; Moszkva—Alma-Ata egy hét. Ma. A legmodernebb kő- / i üfmények között, óriási távolságok. Vologda Moszkvától északra a 80. szélességi fokon fekszik, egyazon földrajzi \ szélességen az észak-amerikai Laörador-öböllei. Mégis j ide csak röpke két óra a repülőút, a vonat is megteszi \ egyetlen éjszaka alatt ezt a távolságot. Itthon lemondóan > legyintünk, ha olyan távolságot kell megtennünk gépko- csivai. mint mondjuk Békéscsaba—Győr. Elképesztő:) megvan az ötszáz kilométer is. Ha nem több. ötszáz kilo-; méterre Moszkvától, az, nem Moszkvától van, hanem' Moszkva alatt még! Vagy: mellett! / Ténfergek a taskenti Lenin Múzeumban. Akárhogy is, / ez meg itt magyar név. Az. Magyar internacionalistáé, > akt Üzbegisztánban harcolt egykoron a szovjet hata- lomért. A dátum lehet 1919 vagy éppen 1920 is, s akár a forradalom második vagy harmadik évfordulója, amikor új csatára indult a fehérekkel szemben. Alma-Ata. Ott nem jártam, de tudom, olvastam, mondták. tanultam, hogy e számunkra még ma is kissé világvégi tájakon is ott harcoltak a magyar internacionalisták. Ott voltak az' Amu Dar ja mentén is, meg az északi Vologda ban is. / Omszk, az első világháborús katonatörténeteknek a világ végén is túl levő, talán soha nem is volt mesebeli (?j \ városa. S az még feleúton van csak (?) lrkutszk és ; Moszkva között és negyedúton talán Moszkva és Vlagyivosztok, meg Habarovstk között. Mert hogy ott is vol- j tak, éltek, harcoltak, letelepedtek magyarok, akiknek leszármazottjai ma is büszkén vallják magyar származásukat és harcos internacionalista ősüket. És akkor még nem voltak utasszállító repülőgépek, amelyek négy óra alatt teszik meg azt az utat, amit a gyalogos ember, vagy a lovas hónapok alatt sem. Meséli £ barátom, mert abból a korból a történetek legendákká, a / legendák mainapságra már mesékké vereteztetnek, szóval) meséli • a barátom, hogy a nagybátyja lrkutszk alól jött \ haza lóháton Magyarországra. „Na és aztán... mi van ; abban?’’ — akarom mondani, hiszen lrkutszk—Moszkva ' nvolc óra. onnan Rudapest kettő, az annyi, mint... De/ lovon? Az alföldi parasztlegénvből lett huszár keresztül-í ballagott értő, megértő és segítő orosz paraszti világon \ Ráró nevű lova hátán egv fél világot és két év múlva; házáéi t. Ö nem volt. nem lett internacionalista. De azért / a csendőrök a rend kedvéért alaposan megverték. Mert biztos, ami biztos! / De hát ez már egy más történet. Két év lóháton! De nemcsak hazafelé, hanem a távoli | földek felé és népek felszabadításáért is. A szovjet ál-/ lám megteremtéséért is. Szovjet-Oroszország megvédéséért > is Eljutottak a magyar harcolók e világ minden égtája) felé. el a sivatagok szívéig, az Altáj csúcsaiig, el az észa- ; ki tundrákig. Mentek, harcoltak, dolgoztak, szerettek, sze- / retkP/tek. öltek és megölettek, építettek és gyermeket nemzettek, hogy aztán már nem idegen, de otthonná vált ■ földben nyugodjanak. Mentek gyalog, lóháton, zakatoltak $ a löt asnái is lassúbb, az erdő és az utas fűtötte fáradt szerelvényeken, szekéren, néha már zötyögő. ziháló csodáján a sépkocsiiparnak, mert hogy egyáltalán ment és / mitől ment a szétesni kész monstrum ... Uljanovszkban, az egykori hajdan volt Szimbirszkben i járva, a város szívében épült Lenin Munkásmozgalmi / Múzeum tablóin bárki láthatja, elolvashatja azokat a < magyar neveket, amelyeknek gaz.dáí ma hősök. Akkor } „csak" kötelességtudó, mély hitű és elszánt harcosai voltak i egy eszmenek és az abból táplálkozó újszülött államnak, j Mai fogalmakkal mérve is félelmetes távolságokat tettek £ meg. harcoltak végig, szó szerint is vérrel jelölve meg, a salát es az ellenség vérével, a teremtés országútjait. A szovjet állam megteremtésének országútjait. Kevesen vannak már. akik élnek még közülük, akár a í táv'oli Habarovszkban, Alma-Atában. vagy akár itt, a , szomszédos utcában. Kitelt az idejük. Az életük idéjé. De nem példájuké. Lehet, hogy név szerint a százezres sereg közül csak ezernek nevét jegyezte fel a történelem.' jegyeztük meg mi — magunknak. De ez a százezres had- sereg egyetlen néven halhatatlan marad: a halhatatlan / internacionalisták, £ Akik legyőzték a teret, legyőzték az időt. legyőzték az í llenséret, és legyőzték a lemondó reménytelenség népet butító, ki tudja hány fejű sárkányát: a kishitűséget. Hoav nem lehet' [..ehetett! A repülőgép lrkutszk bői, a Ealká) felett, a dél-szi- i bérír erdők és folvók felett, ebbő' a csodálatosán gazdag. > -?ép és óriási városból néhánv óra alatt száguld el / Moszkvába. A néhány óra most és néhánv év egykor — í csak <:: ennvi történt hatvanegvnéhánv év alat* Meg még eg.v és más. 99 'UtMCfll (MTI Fotó — KS) lehet, s nemcsak közvetlen, direkt módon. Politika az is, hogy bemutatta a MMM a nemzetközi gyermekév alkalmából a gyermeksorsot a régi Magyarországon. Nemkülönben az, hogy az Alkoholellenes Munkásszövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából — vagy inkább ezt az alkalmat kihasználva — a múzeumban, a főváros más helyein és országszerte rendeztek kiállítást „A munkásmozgalom az alkoholizmus ellen” címmel. Aligha kell magyarázni, hogy nem csupán a múltról, a hagyományokról volt és van szó ezen a kiállításon — de nagyon sok a jelenre levonható, levonandó tanulság is. Mint ahogyan abból a kiállításból is, amely rövid budapesti bemutatás után most járja az országot „.Mementó, 1944” címmel, s á fasizmus magyarországi rémtetteinek legmegrázóbb dokumentumait tárja a nagyközönség elé: a deportálásokat. Nemcsak szemléltet — mozgósít is a régi és új fasiszták, a fasizmus minden rendű-rangú megnyilvánulásai, továbbélése ellen. Űj tervek készülnek a budavári falak között. Jövőre — többek között — a szocialista brigádmozgalomról rendeznek kiállítást Budapesten és az ország számos helyén. Elkezdik „A munkásmozgalom története a plakátok tükrében” című kiállítássorozatot, amelynek első része az 1800—1918 közti időszakot öleli fel. Évfordulókhoz, eseményekhez kötődve és azon kívül is egész sor, közérdeklődésre számot tartó kiállítást rendeznek a hatodik ötéves tervidőszakban. Együttműködnek a művészeti szövetségekkel is — hiszen a művészet eszközéivel lehet és kell erősíteni a maguk nyelvén úgyis sokatmondó dokumentumok szavát. Volt és van fotókiállítás a múzeumban és országos vándorúton — most éppen az 50 év előtti, 1930. szeptember 1-i tüntetést mutatják be az érdeklődőknek fényképeken. Könyvek, festmények, grafikák, szobrok színesítik a kiállításokat. Jövőre Kondor Béla születésének 75. évfordulóján nyílik képzőművészeti tárlat, két év múlva a Magyarországi Munkás Dgl- egyletek Szövetségének ugyancsak háromnegyed évszázados fordulóját a KÓTA- val együtt, hazai és külföldi munkóskórusok felléptével ünnepük meg. Az ősi Budavár romokból újjáépült falai között új közönség jelent meg. Séta közben, a főváros panorámájában gyönyörködve, a. Nemzeti Galéria tőszomszédságában látható munkásmozgalmi kiállításokat tekinti meg. Kiállításokat, amelyek elé a múltat és a jelent, itt és ország-világjáró vándor- útjaikon. Gyönyörködtetve és politizálva. Várkonyí Endre Mementó 1944 című kiállítás és közönsége Ä Lenin Magyarországon című kiállításon an valami jelképes abV ban. hogy az épület- együttes .ahonnan évszázadokon át az ország sorsgí intézték — ma a kultúra, a művészet és a műveltség fellegvára, s mindinkább az.zá lesz. Amikor a régi pesti lakos áttekintett a Duna túlpartjára, ott a király és a nála is félelmetesebb udvari nagyságok lakhelyét csodálhatta. A két világháború között meg éppen a főméltóságú kormányzóvá emelt fehérterrorista fővezér, Horthy Miklós rezidenciáját, amelyhez a közember csak akkor juthatott közel, ha ünnepi alkalmakkor zenés őrségváltást tartottak a palotaudvaron. Királyi vár. Budavári Palota néven ismerték itthon és a határokon túl a városrésznyi, dombtétőn emelkedő épülettömeget. Egykori lakói aligha gondolták, hogy eljön majd az idő, amikor az udvari bálák, hetedhétországra szóló fogadások, gar- rien-partvk helyén ugyanazoknak a koroknak munkáslakásait. sztrájktanyákat, a nyomor és az elnyomatás dokumentumait mutatják be. No meg: a mindezek ellen feltámadó magyar proletariátus harcait, amelyek végűi is elvezetnek a felszabadulásig, s azon túl máig. Évenként átlag kétszázezren nézik meg csupán a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállítását, amely saját otthonában, a Budavári Palota északi szárnyában már több mint öt éve állandóan nyitva tart. Nemcsak bemutat ez a kiállítás — noha nagy értéke az is, hogy jó másfél évszázadot fog át —, de érvel is. A cáfolhatatlan bizonyítékok, tárgyi és írásos emlékek nyelvén mondja el: így éltünk Pannóniában, meg kellett változnia az. életnek, s íme, így, ennyire változott meg a magyar nép élete. Politizál tehát a kiállítás, 8 — közvetlenül yag.v közvétve — politizál a többi kiBEMUTATJUK A Munkásmozgalmi Múzeumot ide páratlanul érdekes dokumentumait, hogy bemutassa a magyar közönségnek Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából. Ugyanakkor volt könyvkiállítás is a múzeum falai között Lenin Magyarországon címmel. Ahhoz pedig több múzeum együttműködésére volt szükség, hogy bemutassák — csak az idei programot idézve — a KGST három évtizedét és a Varsói Szerződés negyedszázadát. Fiatal és idősebb látogatók egyaránt azzal távoztak a kiállításokról, hogy sokat segített nekik, jobban megismerték szomszédainkat, barátainkat — és a közös célokat is. Rendszeres a kapcsolat szovjet, csehszlovák, lengyel, bolgár társintézményekkel, s ez azt is jelenti, hogy kölcsönösen megismerjük egymás múltját és jelenét. A prágai Klement Gottwald Múzeum két éve hozta el „A fasizmus á haladás és a béke ellensége” című kiállítását Budapestre, tavaly — többek között — Kuba mutatkozott be ugyanott, s rendeztek jugoszláv, bolgár, szovjet kiállításokat is egy-egy témakörben. S éppen a kölcsönösség alapján — a magyar nép múltját és jelenét megismerteti a Munkásmozgalmi Múzeum külföldön is. „Magyar képzőművészek a fasizmus ellen” címmel Szófiában, „A magyarországi munkásmozgalom története” címmel Berlinben rendeztek kiállítást. A „fin éves a párt” című kiállítást pedig — túlzás nélkül — bejárta a világ jó részét. A múzeumban és több városban bemutatott anyagot megtekintették több szocialista országban, majd fejlődő és tőkés országokban is. Politizálni sokféleképpen állítás is, a melyeket a nevét három M-mel rövidítő múzeum rendez. Politika az is, hogy 1975-ben fotóművészeti tárlatot nyitott a felszabadulás 30. évfordulójára — s az idén, a 35. évfordulón megismételte vándorkiállítás tormájában. Nem kell hozzá sok kommentár, a képek önmagukért beszélnek, elmondják: mennyi minden történt hazánkban öt esztendő alatt. Minden múzeumnak feladata a múlt értékeinek őrzése és bemutatása úgy, hogy abból tanuljon a mai és a felnövekvő nemzedék. Csodálkozó iskolásgyerekek és új ismeretek iránt fogékony középiskolások. szakmunkástanulók járják a budavári termeket: olyasmikkel találják szembe magukat, amiről mindaddig legfeljebb csak hallottak. A tárgyakban, életformában bemutatott múlt önmagában érvel — a jelen, a mai társadalom és a szocialista jövő mellett. Őrzi a múlt hagyományait a másik állandó kiállítás, a Kommunisták Magyarországi Pártja Megalakulásának Emlékmúzeuma is. Ott rendezték be. azokban a szobákban, ahol 1918 végén elkezdte működését a KMP, bemutatva az első idők szervezkedéseit és harcait, az alapítókat, akik létrehozták a világ második proletárállamát. De a mindennapi életben is túl kell látni az országhatárokon, s a politika állandóan túllép azokon. Nemzetköziségre tanítanak a MMM kiállításai, amelyeket más szocialista országok hasonló intézményeivel közösen rendeznek vagy éppen vendégül látják azok gyűjteményeinek anyagát. Ez év elején a Szovjetunió Központi Lenin Múzeuma hozta el
