Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-01 / 257. szám
BULGÁRIA JUGOSZLÁVIA SZOVJETUNIÓ Falusi emberek —ma A bolgár falvak többsége ma nem. annyira falujellegű, inkább kisvárosnak hat, ha középületeit, iskoláit, éttermeit, üzletközpontját, film- színnlzait. kávézóit vesszük szamba. Az pedig már szinte magától értetődő, hogy asziiallozotlak az utak, villanyvilágítás és vízvezeték van, még a kisebb községekben is. A tetszetős külsejű, legtöbbször a bolgár falusi építészeti stílust követő házak belső elrendezése, kényeimé vetekszik a városiakéval. Egy a sok ilyen falu közül a Tolbuhin megyei Szeno- kosz. Az itt lakókra jellemző mindaz, ami az ország falvaira általában, a jómód azonban, ami a kedvező ■adottságok felhasználásának, az itt lakók szorgalmának az eredménye, talán nagyobb az átlagosnál. Nem ritkaság például, hogy a fürdőszobás, háztartási gépekkel jól ellátott házban lakó család nem csupán egy, hanem két gépkocsival is rendelkezik : eggyel a munkához, egy másik nagyobbikkai pedig árra az alkalomra, amikor szabad idejében a család szórakozni, utazni jár. A gabonatáblák, a zöldséges-, gyümölcsöskertek, szőlőtáblák ugyanúgy, mint a háztáji kertek mindig gondosan műveltek, és így az eredmény sem marad el. Az, hogy a falusi emberek általában jobban keresnek, mint a városiak, a falvak rendezett képe mellett a falun lakók takarékszövetkezeti betéteinek a jelentős növekedésében is megnjdlvánul. LENGYELORSZÁG „Szövetbank” a gyógyítás szolgálatában Az Amerikai Egyesült Államok, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hasonló intézményei mellett a' világ legnagyobb „szövetbank”-jának tekinthető a varsói orvostudományi egyetem egyik nagy hírű kutatóintézetének ez a részlege. A lengyel központi szö- vetbanko-t a Lengyel Tudományos Akadémia kezdeményezésére több mint egy évtizede létesítették. Ma Lengyelország mintegy kétszáz klinikáját, kórházát képes ellátni a különböző műtéti beavatkozásokhoz szükséges, a. legmodernebb technikai eszközök segítségével konzervált, sterilizált, tárolt átültetendő szövetekkel, szervekkel. E szövet- bankon kívül hasonló feladatot lat el az országban a lódzi. a kátowicei és a kiel- oei katonaorvosi akadémia. A varsói intézmény elsősorban a bonyolult törések operálásánál szükséges csontszövetek megfelelő előkészítésére specializálta magát. Negyvenezer preparátumuk van. Az átültetési műtétek sikerében — e beavatkozások 80 százaléka a páciensek gyógyulását hozta — nagy szerepe van a szövet- bank kiváló munkájának is. A központi szövetbank kutatói most új hűtési eljárással tökéletesítik a „bank” különféle anyagainak a konzerválását. Igen alacsony — —70 °C és —196 °C közötti — hőmérsékleten s ugara kkal fagyasztják az átültetésre szánt szöveteket. A hermetikusan elzárt tartályokban elhelyezett szövetek ilyenfajta sterilizációja kizárja a lehetőségét annak, hogy a preparátumokat az operáció előtt bármiféle fertőzés érje. A kutatók szorosan együttműködnek a Lengyel Tudományos Akadémia niás intézeteivel, de jó kapcsolatok fűzik őket más országok kutatóihoz, szövetbankjaihoz is, így — többek között *— a lyoni IBC-hez, a fran- eia traumatológiai és ortopédiai központhoz és a szó- •w Bmoeav intézethez. A világhírű Gorenje A szlovéniai Velenje mam- mutvállalata, a „Gorenje” villamos cikkek, elektronikai műszerek gyártására specializált üzemek tevékenységét koordinálja* és képviseli érdekeiket a hazai piacon ugyanúgy, mint a külföldi partnereknél. A 12 hazai gyáron kívül 8 külföldre telepített gyáregység, illetve képviselet több mint 17 ezer dolgozójának munkáját összefogó nagyvállalat a világ 65 országában értékesíti üzemeinek kiváló termékeit. Össztermelési értéke 1979-ben megközelítette a 23 milliárd dinárt, ami az előző évhez képest 40 százalékos1 növekedést .jelent. Hasonló arányú — sőt valamivel nagyobb — az export fejlődése, ami az elmúlt esztendőben több mint 100 millió dollárt jelentett. Egyik jelentős üzletága a villamos háztartási gépgyártás. Az elmúlt évben 550 ezer villamos tűzhelyet. 300 ezer mosógépet, 400 ezer hűtő- szekrényt. 230 ezer fagyasztógépet. 91 ezer színes televíziókészüléket exportáltak. A nagyvállalat elismerését mi sem mutatja jobban, mint az, hogy partnerei már az elmúlt év végén lekötötték az idei termelési mennyiséget. A tavalyi 100 jiuilióval szemben az idén már 135 millió dollár értékű különféle árut szállítanak a külföldi megrendelőknek, akik sorában ott találjuk a fejlett nyugati tőkés országokat is, többek között az NSZK-t, Franciaországot, Ausztriát. A piac megszerzésének bővítésének többféle útját - módját alkalmazza a „Gorenje’. Ilyen a külföldi gyárak. a külföldi kereskedelmi képviseletek, vegyesvállalatok számának a gyarapítása A jelenlegi nyolc külföld gyárral szemben — amelyek az NS/.K-ban, Ausztriában. Dániában, Görögországban. Nigériában és Ausztráliában működnek — öt év múlva már 15 üzemük, illetve képviseletük lesz szerte a világban. A termelési kooperációk bővülése is gyarapítja a piaci lehetőségeket. A ,’ Gorenje” vezetői azzal számolnak, hogy a növekvő mennyiségű export 64 százalékát ez évben már a saját hálózatukon keresztül tudják értékesíteni. AFGANISZTÁN Elkészült az 1359. évi terv — jelentették be Afganisztánban. Nem, semmi tévedés: az afgán naptár ennyit mutat. A szociális és gazdasági fejlesztési terv 1980— 81-re szól. Á lényege: az idén a bruttó nemzeti terméknek kilencmilliárd afgánival, azaz 6,5 százalékkal kell bővülnie a tavalyihoz képest. Afganisztán exportálni akar. Az első helyen, természetesen, a mezőgazdaság áll. Az afgán falu egyelőre nem képes ellátni az országot. Hiába képezte magát a nemzeti jövedelem 75 százalékát a föld termése — a gabonát, a zöldséget, s természetesen a gyümölcsöt importálni kellett. A feudális nagyurak előtt görnyedő paraszt nem volt érdekelt a terméshozamban. Tudta, bármi történjék. ő csak a termés szánalmasan kis részét kapja. Soha nem látott gépet, agrotechnikát, műtrágyát, de nem is érdekelte. A falu átalakulása két éve kezdődött. Háromszázezer szegényparaszt kapott földet a nagybirtokokból. A kormány — amennyire tehette — igyekezett vetőmagot, gépet, műtrágyát osztani. A termelés valamelyest máris emelkedett. De abban az országban, amely területének 80 százalékát hegyek borítják. a völgyekben minden négyzetmétert ki kell használni. Viszont ezek is köves, szikes, száraz földek. Kulcskérdéssé válik az öntözés. Az idén 17 ezer hektáron építik ki, vagy javítják meg az öntözőberendezést. Ha a mezőgazdaság fellendül, az kedvezően befolyásolhatja az egész gazdasági életet, az ipart is. Eddig az ipari tőke nem sokat koc Szovjet technikus segít az olajipari oktatásban (Fotó: TASZSZ) A naptár nógatása Hegyek, Tölgy«*, ntsfc káztatott. Igaz, a körülmények sem kedveztek az ipari fejlődésnek. Az első közutakat az orsz.ágban csak a húszas évek végén építették. Így a nemzeti magántőke részesedése az ipari beruházásban nem érte el a két százalékot. Most a fejlesztés terhét az állami szektor vállalja. A cél? Az ipari termelés 11.6 százalékkal nőjön. a villanyenergia-terine- lés 110 millió kilowattórával. a. földgáztermelés 240 köbméterrel, a cementgyártás 8500 tonnával, a pamut- fonal-termeíés 9600 tonnával emelkedjék. Komoly erőt koncentrálnak az útépítésre, ez kulcskérdés. Az ipar és a mező- gazdaság mezsgyéjén vannak a gépállomások — ezekből egyelőre négyet alapítanak. Az idei terv nagy lépést tesz: 14.5 milliárd afgáni beruházásával számol, csak az ipar fejlesztésére. Hatmilli- árdot belső forrásokból, nyolc és felet külföldről, főleg a szocialista országokból szereznek. A Szovjetunió több mint száz üzem építésében segít. Nagy feladatok ezek, de a terv arra irányul, hogy az algán naptár utolérje 1980- at. & JL M k&zűlháléz fejlesztése A Moszkva melletti autópálya Az elkövetkező tizenegyedik ötéves tervidőszakra (1981 — 19851 vonatkozóan szovjet közgazdászok jelentős fejlesztési tervet dolgoztak ki. A Szovjetunióban a , gazdaság optimális szintű működéséhez a szállítási rendszer fejlesztését fokozott erővel kell elvégezni. A szál lítási infrastruktúra fejlesztésére már eddig is jelentős összegeket fordítottak. A vasúti pálya hossza 30 ezer kilométerrel nőtt, a vízi uta- ké 12,9 kilométerrel, a kőolaj- és földgázvezetékeké 165 ezer kilométerrel, a közutak (autóutak) hossza pedig 539 ezer kilométerrel növekedett. Mégis, miért van szükség ezen szállítási útvonalak fokozott ütemű további fejlesztésére? A 60-as években jelentkeztek a szállítási rendszer hiányosságainak első jelei Már ekkor komoly mértékben fokozták az útépítés üte-r mét. Ennek eredményeként 1961 —1979 között az ország szállítási útvonalai mintegy duplájára növekedtek az ezt megelőző 43 éves időszakhoz képest. Ez a fejlesztési ütem azonban még így sem tudott lépést tartani az árutermelés fejlődésével. A fokozott árutermelés pedig fokozott áruforgalmat vont maga után: az utak áteresztő képessége elmaradt ezekhez képest. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet szállítási rendszerben jelentős károkat okozott a második világháború, különösen a vasúti pályarendszer szenvedett nagy veszteséget. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország földrajzi és klimati- kai viszonyait sem. Az ország déli részén a szállítási útvonalak kiépítése sokkal olcsóbb, mint az északi vidékeken. A Szovjetunió területének pedig számottevő (Fotó: APN—KS) hányada az állandó hó ép fagy övezetébe tartozik. A zord klíma még a legjobb minőségű útburkolatot is „kikezdi”. Az utóbbi évek szállítási problémáit még az a tény is növelte, hogy az ország nyersanyagbázisa fokozatosan keletre tevődik át. így a szállítás volumene komoly mértékben növekszik. Az egyre növekvő kőolaj- és földgázkitermelés, ásványbányászat, szénbányászat, fakitermelés jelentős feladatot hárít a szállítási rendszerre. A fentebb felsoroltak közül külön figyelmet érdemel a kőolajkitermelés. A kőolajvezeték építése nem tud lépést tartani a fokozott kitermelés ütemével. Ezért a kitermelt kőolaj jelentős részét vasúton szállítják a fogyasztókhoz. Az 1951— 1979-es időszakban a kőolajszállítmányok több mint a kilencszeresére növekedtek és a szovjet vasutak össz- teherforgalmának mintegy 15 százalékát képezték. A fejlesztés időszakában fokozott figyelmet kell fordítani az autóutak építésére. Ezek hiánya — különösen a mezőgazdasági körzetekben — jelentős szállítási csökkenéshez vezet, fokozott ter- mékveszteséget okoz. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa nemrég határozatot adott ki „Az országos közúthálózat építéséről, javításáról és fenntartásáról”, amelynek értelmében az 1981—1985-ös időszakot tekintve 80 ezer kilométer hosszú autósztrádát kell megépíteni. 1990-re pedig be kell fejezni az első kategóriájú autóúthálózat kiépítését, mely jó összeköttetést biztosít az ország gazdasági központjai és városai között. Vjacseszlav Kosztyikov MONGOLIANövekvő életszínvonal, több lakás A Mongol Népköztársaság hatodik ötéves tervének eddig eltelt időszaka azt mutatja, sikerül teljesíteni a mongol dolgozók anyagi kulturális jólétének növelése érdekében kidolgozott terveket. Ennek példái, hogy egyes élelmiszerek és a gyógy szerek árát. csökkentették Az iskolai kézikönyvek 5> százalékkal olcsóbbak lettel a korábbinál. Egyes kategóriákban az iparban dolgozók béire 7,2—10,3 százalékkal, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig 9,1 százalékkai sóik. Ez svbeta azoknak a munkásoknak és alkalmazottaknak. akiknek jövedelme az 500 lugrikot nem haladja meg, nem kell jövedelmi adót fizetniük, azok pedig, akiknél ezt az összeget meghaladja. 30 százalékkal mérsékeltebb adót fizetnek. A társadalombiztosítás előnyeit élvezik már a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai Is. A dolgozókról való gondoskodás tanújele a lakás- építési program jó teljesítése. Ezrek és ezrek költöznek új lakásba, egész városrészek nőnek ki a lökte bol Mongolia-szarJte
