Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-06 / 261. szám

I Jég- és folyadékkrisztályok; mai összeállításunkban arról a ma még szinte föl sem mérhető jelentőségű felfedezés­ről szólunk, amellyel az átmeneti halmazállapotú folya­dékkristályokat a modern technikában hasznosítják. Ér­dekességként szánjuk mellé a jéghegyek vándorlásáról szóló információnkat. H technika történetéből — Egy nemesgág: a Hélium — A Krupp-ágyúk Héroult-kemence - Mercedes - Gammasugár Az első Mercedes márkájú gépkocsi A TUDOMÁNY TERMELŐERŐVÉ VAUK .:: Jelzi a huzatot és a csonttörést... A modern elektrokhohá- szat alapját Paul Louis Hé. roult (1863—1914) francia kémikus teremtette meg 80 évvel ezelőtt. 1900-ban meg­szerkesztett elektromos ke­mencéjével. Az ide beépí­tett elektródák között ív­fény jött létre, amely feliz­zította a belehelyezeti féme­ket. Sikerült a feltalálónak benne ferrokrómot és ferro, uiolframot előállítania. ★ Négyévi kísérletezés után, 80. évvel ezelőtt, 1900-ban szerkesztette meg Gottlieb Daimler munkatársával, Wilhelm Maybacchal az el­ső Mercedest. A később vi­lágmárkává fejlődött gép­kocsi nevét cége nizzai kép­viselőjének, Emil Jellinek- nek a leányáról kapta. Ma a Daimler—Benz AG. kivá­ló teljesítményű személy- és teherkocsijai „Mercedes— Benz” márkamegjelöléssel futnak. ★ Paul Villard (1860—1934) francia, fizikus ugyancsak 80 éve az uránsókból kiinduló sugárzások vizsgálatánál a komplex sugárzást mágneses téren bocsátotta keresztül, majd a sugarakat egymás után elhelyezett fotólemeze­ken felfogta. Ekkor már Rutherford révén ismert volt az alfa- és a bét.asugárzás és most felfedezte a harmadi­kat, a gammasugarakat. ★ 85 évvel ezelőtt. 1895-ben William Ramsay (1852—1916) Nobel-díjas angol kémikus a levegő közömbös gázai kö­zött felfedezte a héliumot az uránásványokban. Addig ez « nemesgáz jelenléte és lé­tezésé csak a Nap színképé­nek elemzésével volt bizo­nyítható. A tüzérségi lövegek hát- rasiklású fékszerkezetét 80 éve, 1900-ban Konrad Haussner, a Krupp-gyár ter­vezője szerkesztette meg. Fékezésre a lövegcső alatt zárt rendszerben folyadékot helyezett el, a cső helyre­tolását pedij» acélrugók biz­tosították. Sok nehézséget okozott a rugók anyagának megválasztása, míg végül a vanádium-acélnál döntöttek. Másként kellett szabályozni a hátrasiklási az alsó és másként a felső szögcsoport- tal való tüzeléskor: ezt szel­lemesen úgy oldották meg. hogj' a glicerines vízben mozgó dugattyú ellenállását változtathatóvá tették azzal, hogy a rajtalévó nyílásokat szűkíteni és tágítani lehetett. Krupp szívesebben gyártott nagyobb jövedelmet bizto­sító hátrasiklás nélküli tá­bori ágyúkat és ezért a né­met tüzérség korszerűség sz' opontjából elmaradt a nyugati ellenfelektől. Kováts Andor Mindennapos tapasztalat, hogy a jég hőmérséklet­emelkedés hatására megol­vad és víz lesz belőle. A szilárd fázisú vízből 0 C- fokon folyadék fázisú lesz. Vannak azonban olyan anya­gok, amelyeknél a szilárd és a folyadék fázis között több közbülső állapot jelenik meg. Ezek a folyadékkristá­lyok. A folyadékkristályos tulajdonsággal először Rei. nitzer osztrák botanikus ta­lálkozott még 1888-ban. Ész­revette. hogy a szilárd ko_ leszteril-benzoát 145 C-fo- kon zavaros folyadékká ol­vad meg. és csak 179 C-fok- nál válik tiszta, átlátszó fo­lyadékká. Reinitzer azt hit­te, hogy anyagmintája ket­tős olvadásponttal rendel­kezik. Azóta mintegy 3090 folyadékkristályos tulajdon­ságú anyagot ismertek, meg. Felhasználásuk igen széles körű. E különös tulajdonsá­gú vegyületekkel kapcso­latos kutatási eredményekről és azok gyakorlati alkalma­zásáról beszélgettem Bata Lajossal, a kémiai tudomá­nyok doktorával, aki a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet Szilárdtestfizikai Intézeté­ben a folyadékkristály-osz­tály vezetője. — Mire használhátók a folyadékkristályok? — A felhasználás előtt ta­lán érdemes néhány szót szólni arról, miként is visel­kednek a folyadékkristályok, amelyeket két nagy csoport­ra lehet osztani. A termőt-, róp folyadékkristályok a. hő­mérséklet-változás hatasára kerülnek a folyadékkristá­lyos állapotba. Ezeket a kris­tályos. por alak-ú anyagokat használják az elektro-optikai kijelzőkben, a hőmérséklet- és nyomásérzékelökben. A liotróp folyadékkristályok oldatok formájában mutat­ják a folyadékkristályos tu­lajdonságot. Ezek jól hasz­nálhatók a biológiai memb­ránok vizsgálatánál. a membrán modellek készíté­sénél. — Találkozhatunk-e a mindennapi életben ■ folya­dékkristályokkal? — Itt van például a kar­órám. Ennek is folyadék- kristály a kijelzője, de a kis A déli-sarki gleccser- és jégself-övezetekből évente mintegy 5000 jéghegy szaba­dul el, amelyek jegének az összvolumene mintegy ezer köbkilométert tesz ki. Mind­egyik körülbelül 100 millió tonna megfagyott vízből áll. Nagy-Britanniában, Cam- bridge-ben nemfég egy kon­ferencia foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ezek a tar­talékok felhasználhalók-e a melegebb területen levő or­szágok friss vízzel való el­látásához. („Nature”, 285. kötet, 67. oldal.) Ez azonban nagy nehézség gekbe ütközik. A jéghegyek viselkedéséről még koránt­sem rendelkezünk elégséges adatokkal. Jóllehet az való­teljesítménvű zsebszámoló­gépeknél szintén jól bevált ez a kijelzési mód. mivel ki­sebb a teljesítményfelvétele, mint a világító diódáknak. Az elektro-optikai kijelzők­ben a folyadékkristály vé­kony rétege két üveglemez között van, amely aszerint világítja meg a körülötte lévő levegőt, hogy áthalad-e villamos áram rajta avagy nem. Lehetséges, hogy az autók műszerfalát is folya­dékkristályos kijelzőkkel látják majd el, mivel erős napsütésben jobban lehet látni a fényét, mint a vilá­gító diódákét. A folyadék- kristályok a hőmérséklet-vál­tozás hatására megváltoz­tatják a színüket, és így ki­válóan alkalmasak hőmérés céljaira. Ilyenkor műanyag fóliára viszik fel a folyadék- kristályt, amelyet például a bőrfelülethez érintve meg­tudhatjuk testünk hőmér­sékletét. Kisgyermekeknél nagyon bevált ez a fajta láz­mérés. hiszen semmiféle veszéllyel nem jár. ellentét­ben a higanyos üveg lázmé­rővel. — Miért nem gyártják ná­lunk is ezt az egyszerű kis lemezkét? — Sajnos még mindig nem dőlt el. hogy melyik KGST- ország gyártja majd azt a műanyag fóliát, amely a fo­lyadékkristályos hőmérő előállításához szükséges. Pe­dig az állatgyógyászatban még a hőmérőnél is nagyobb jelentőségű a folyadékkristá­lyos fóliák alkalmazása, hi­szen az állat nem tud nyi­latkozni panaszairól, viszont ez a módszer objektív fel­világosítást ad a gyulladd­‘sok'ról. törésekről. Nem kell mást tenni, mint a folvá- dékkristály fóliát a gyanús testrészre helyezni, és a fényjelből következtetni le­het az állat bajára. A Da- basi Állatkórházban már al­kalmazzák a kísérleti fóliá­kat. De az állattenyésztésben is bevált a folvadékkristály- hőmérő használata. amely a huzatot is jelzi. Ilyen hő­mérőt használnak a baromfi­tenyésztésben a to.iáshnzam növelésére. A folvadékkris­színűtlen. hogy nagyobb da­rabok az* egyenlítő közelé­ben levő területekre való szállítás alkalmával széttör­jenek, tekintve, hogy az ilyen jéghegyek, sokszor éve­ken keresztül is a tengerben úsznak, és eljuthatnak még a 30. déli szélességi fokig is. De kockázatot bizonyára senki sem vállal szívesen. Az elmúlt években a fran­cia „Iceberg Transport In­ternational” (Nemzetközi Jéghegyszállító Társaság) ki­sebb jéghegymodellekkel ki­próbálta a szállítást. Egy­szer a svájci Brienzi tóban próbálták egy táblajéghegy 1:100-hoz méretarányban el­készített famodelljét, egy más alkalommal pedig Fran­ciaországban, St. Malo kikö­tőjében egy 1:60-hoz méret­arányban készült acélmodellt próbáltak vontatni. Különbö­ző meghajtásokat alkalmaz­tak. A legelőnyösebbnek a vitorlázásból ismert szélzsák- vit.orla mutatkozott, amelyet a modellen elől szereltek fel. A francia társaság egyik kép­viselőjének véleménye sze­rint 100 000 négyzetméter fe­lületű vitorlával félcsomóig terjedő szállítási sebességet is lehetne elérni. Ezzel a jég­hegyet 1—1.5 évén belül cél­hoz lehetne juttatni. Ilyen nagy utazást csak nagy jéghegyek „élnének túl". Számítások ugyanis azt mutatták, hogy a kisebb jég­táblák — és a jéghegyeket is tekinthetjük különösen hatalmas jégtábláknak — a tenger ringása, valamint a jég különböző olvadási rátái tály érzékenyebben jelzi a huzatot, mint az ember, s így a légmozgás még azelőtt megszüntethető, mielőtt a to­jók éreznék. — A folyadékkristályok a nyomásváltnzásra is reagál­nak. Ezt hol hasznosítják? — A szerkezeti anyagok diagnosztikájában, ha példá­ul a repülőgépek szárnyán, a helikopterek propellerén már kialakult a törést meg­előző feszültség, a folyadék- kristály színváltozást mutat. De a szélcsatorna-kísérletek­nél is beváltak, mivel az op­timális forma kialakítása megkönnyíthető használatuk­kal. Az integrált áramkörök ellenőrzésére is használható a folyadékkristály. — Láthatjuk, hogy a ter- motróp folyadékkristályok felhasználása szinte kimerít­hetetlen, de mire is jók a liotróp folyadékkristályok? — Az élő szervezetekben lejátszódó folyamatok ál­talában membránfolyama­tok, így nem közömbös azok minél alaposabb megismeré­se. Ebben lehetnek segítsé­günkre azok az anyagok, amelyek folyadék állapotban mutatnak folyadékkristály tulajdonságot. Vannak olyan vélemények, miszerint az agy a. legérdekesebb folya­dékkristály szerkezet, és a földi élet kialakulása során a plazma első csomócskái is folyadékkristály szerkeze­tűek voltak. A membránmo- dellek segítségével vizsgál­ták a velő működését, amely nagyon bonyolult szerkezetű, de eredetét illetően folyadék- kristályos. A velő szürke.ál­lománya cerebroidokból, foszfátokból és gliceridekből álló folyadékkristály. A fo­lyadékkristályok dielektri­kumok az idegrendszer ve­zető útjain. Egyébként a vörösvértest alakváltozásait folyadékkristályokkal fog­lalkozó^ fizikus írta le elő­ször.. Reméljük, még sok nyitott kérdésre kapunk vá­laszt a különleges viselkedé­sű folyadékkristályok segít­ségével. miatt összetörnének. Ez kü­lönösen arra az esetre ér­vényes, ha törések vagy gleccserrepedések vannak rajtuk. Ezt igazolja az a megfigyelés is, hogy a déli­sarki parttól messze már csak kevés középnagyságú jégheggyel találkozhatunk. A jéghegyek szállítása szempontjából fontos Volna azt is tisztázni, hogy in­kább az alapjuk vagy in­kább függőleges külső felü­letük kezd el először olvad­ni. Erről úgy látszik még eltérő vélemények vannak, noha az eddigi megfigyelé­sek inkább arra utalnak, hogy az olvadási ráta a mély­séggel együtt növekszik. Eb­ben az esetben a jéghegy stabil maradna és nem kez­dene el forogni. Az ezzel kapcsolatos eddigi számítá­soknál mindenesetre még nem vették figyelembe a jéghegy mozgását a vízben. Az sincs tisztázva, hogy he­lyi hőmérséklet-változások és áramlatok mennyiben be­folyásolják az olvadási rá­tát. , ' A jéghegyek melegebb tá­jakra való szállítása bizo­nyára egy kissé várat magá­ra. Talán időközben majd akad olyan tudós, aki egy­szer megvizsgálja, hogy az Antarktisz melletti jéghegyek mennyire befolyásolják a környezetet — például az éghajlatot, — és hogy a vé­gül mégiscsak széttörő jég­hegyek milyen veszélyekké járnak a forgalmas útvona­lakon közlekedő hajók ré­szére. MAI MŰSOROK RÁDIÓ Kossuth 8.27 Régi híres énekesek műsorából. 8.48 Népi zene. 9.44 Zenevár. 10.05 Domi­nó. 10.35 Kórusok, hang­szerszólók. 11.19 Több vagy kevesebb? 11.39 Jósika Miklós: Emlékirat. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. i2.35 Idegenforgalmunk előőrsei. 12.50 Zenemúzeum. 14.30 Szabadpolc. 15.10 Bund­schuh István s.tájerciterán játszik. 15.28 Litera-túra. 16.00 Útközben. 16.05 Si- monyi Imre: Forgácsok egy fakeresztröl. 16.25 Kanári. (Kosztolányi Dezső jelene­te). 17.07 A magunk érde­kében, a magunk védelmé­ben. 17.32 Sosztakovics: g- moll prelúdium és fúga. 17.40 Ünnepi köszöntő. 17.55 A St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekar játszik. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Kincses Vero­nika operettfelvételeiből. 19.10 CSVM. 19.40 Szimfo­nikus zene. 21.20 Népdalok. 22.15 Sporthírek. 22.20 Me­ditáció. 22.30 Új Mozart-le- mezeinkből. 23.08 „Szarvas vagy farkas”. 23.17 Lend- vay Kamilló: Orogenesis — Új hegyek születtek. * Petőfi 8.33 Napközben. 10.33 Ze­nedélelőtt. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Gyerme­kek könyvespolca. 13.35 Purcell-muzsika gyerme­keknek. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Ha... 15.25 ....... de áldás ősz fejed­re. ..” 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Nyolc rádió, nyolc dala. 1 8.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szo­ciológiai figyelő. 21.08 A memória cikkcákkjai. 22.08 Operettrészletek. 23.15 Slá­germúzeum. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szer­kesztő: Dobog Béla — Dél­amerikai ritmusok. 18.00 Eszak-magyarországi króni­ka. — 18.25 Lap- és mű­sorelőzetes. .. 8.10 Tévétorna. 8.15 Isko­latévé. 8.55 Óvodások ’film­műsora. 9.15 Kuckó. 9.45 Csak gyerekeknek! 10.25 Egészségünkért. 10.30 Rab­lás női módra (Francia filmvígjáték). 14.10 A négy páncélos és a kutya (Len­gyel filmsorozat). 15.05 In­vitáló. 15.45 Kakandban történt. 16.55 öt perc me­teorológia. 17.00 „Az évszá­zad építkezése”. 17.25 Fő­zőcske — de okosan. 17.50 Magyar tájak. 18.40 Egy­millió fontos hangjegy. 18.55 Tépétorna. 19.00 Esti mese. 19.10 Ünnepi köszön­tő. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers mindenkinek. 20.05 Viharos alkonyat (Szovjet film). 21.35 Telesport. 22.15 Tv-híradó 3. 22.25 Georges Chakiris műsora (Francia zenés film). 2. műsor 18.55 Vakáción a Mézga család. 19.20 öt perc me­teorológia. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 A Szovjet Légierő ének- és táncegyüttesének műsora. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Panoráma (különki­adás) 21.50 Phaedra (Fran­cia film). 1980. november 6., csütörtöki, Héroult villamos fűtésű kemencéjének vázlata (Fotó: Deutsches Museum, München) Várkonyi Anna Friss viz a jéghegyekből — Szállítása veszélyes — Az olvadás körülményei még tisztázatlanok —

Next

/
Thumbnails
Contents