Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-26 / 277. szám

YxmMWjrjw/ss/ssss/ssM Fiatalok a közlekedésbiztonságért 2. forduló Az első forduló helyes megfejtői közül ötven-ötven forintos köny- utalványt nyertek: Fejes Kálmán, Poroszló, Kossuth u. 4í. sz., Lenti- vai Tamás, Eger Laktanya u. 8. sz., Urbán Gusztáv Eger. Baktai u. BT.. Kormos Vera, Balaton, Kossuth u. 2. sz.. Kovács Miklós, Ba­laton, József A. u. 3. sz., Öcsai Mihály, Eger. Remenyik Zs. u. 8. sz. Az újabb forduló megfejtéseit továbbra is a Heves megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács. 3300, Eger, Kossuth Lajos u 2. sz. címére vasárnapig küldhetnek be, lehetőleg levelezőlapon. írjátok rá: „Fia­talok a közlekedésbiztonságért". főbb okai. folytatása: a Vízszintes 31. és függ. 1. alatt. 12. Város a Szovjetunióban Szibéria északi részén. 13. Idegen űrmérték. 14. Tele­pülés. Budapesthez közel. 15. Arcrózsa. 17. Nagy magyar város. 18. Lelkiatya. 20. Ki­ejtett mássalhangzó. 22. So­kat nyom a . . -ba 23. Irá­ni uralkodó volt. 25. Dolog végei. 26. A halhatatlan for­radalmár. 29. Riksa. — ... 33. Meg lehet venni. 34. Ke­vert mesés történet. 35. Vi­rág része. 36. .. poetica 38. Körülbelül egy atmoszféra. 39. Argentum. 41. Az gyom! 44. Népszerű együttes. 47. Egy németül. 48. Mohame­dán fejedelmi cím. 49 a. Üdül. .50'a. ... Nóra (szín­művész). Függőleges: 2. A semminél több.' 3. .. . Béla (1893—1944.) ALKOTÓ IFJÚSÁG A román Savoy hangszeres és énekes együttes kedden közös koncertet tartott Gyöngyösön a 100 Folk Celsius nevű magyar zenekarral. A vendégek muzsikájában elsösoi ban a nép­zenei elemek kapnak hangsúlyt, de megzenésítették több román költő versét is. Nyolc nap a Fekete-tengeren szerszám. 7. Köszméte, büsz­ke. piszke. 8. Fél magyar meglel 9. összevissza borít! 10. Fordítva gondolt. 11. An­gol hosszmérték (fordítva). 16. Félig itta. 18. Az első asszony a görög mitológiá­ban (a mindenki által meg­ajándékozott). 19. Település a tokaji-borvidéken. 21. Fegyverrel eltalál. 22. Melin­da egyik változata. 24. és Magog. 25. Az asszonyok pártfogója, a görögöknél Artemisz (ékezet föl.). 27. Szőlőfajta. 28. Autóközleke­dési Tanintézet. 30. Kábító­szer. 32. A világűr kolum­busza. 37. Kenyeret vágó. 38. Amerikai népcsoport. 40. Porció. 42. G. I. 43. . . .fu­tó. 45. D. Y. É. 46. , Meny­asszony. 48. Kutya és névelő. 49. Tollforgató. 50. Fél alak. 51. Igekötö. Talán nem is kell külön mondani, hogy nagy izgalom­mal készülődtünk mindany- nyian. Különösen azok, akik először ültek repülőgépre és első ízben utaztak a tenger­partra. Űticélunk: a szovjet „Riviéra”. Az IBUSZ-szer- vezte kirándulás első állo­mása Odessza volt. Festői fekvésével méltán érdemel­te ki a „Fekete-tenger gyön­gye” elnevezést. Nekünk, fia­taloknak a város hangulata szinte személyes élmény pél­dául Katajev ifjúsági regé­nyeiből. A városnézést az Intu- riszt egyik szállodájánál, az Odessza szállónál kezdtük, ebéd után pedig megtekin­tettük a leghíresebb neveze­tességeket. A Primorszkij bulvárt délről a Puskin-szo- bor zárja le, amelyet 1888- ban közadakozásból emeltek. A költő 1823—24-ben élt itt, déli száműzetése idején. Odessza legjellegzetesebb nevezetessége természetesen a kikötő, ahol 1891-ben Mak- szim Gorkij is rakodómun­kásként dolgozott. Este megannyi szép él­ménnyel gazdagabban száll­tunk fel a Fjodor Saljapin” hajóra. A hajót, amely utunk következő állomásaira vitt bennünket, 1954-ben építet­ték. Sportfedélzet, kávézó, zeneszalon, láncterem. bár. uszoda, színházterem, olva­sóterem. souvenirboll, infor­máció. elsősegélyhely, étter­mek. S lehetne még sorolni, mi minden szolgálja az uta­sok kényelmét! Már este rőegpróbáltuk csoportosan Heves megyei sikerek Nógrádiján Az alig két éve átadott, modern Ifjúsági Művelődési Ház ad otthont Salgótarján­ban, az .Alkotó ifjúság” pá­lyázatra beérkezett legszebb munkák területi kiállításá­nak. November 17 és 29. között három megye — He­ves. Borsod és Nógrád — ál­talános, illetve középfokú iskoláinak összesen több mint száz remeke dicséri a tanu­lók tehetségét, ügyességét. Mint ismeretes, a Művelő­dési Minisztérium ..hobbi”, „művészeti” és „műszaki- technikai” kategóriákban hir­dette meg a versenyt. A te­rületi kiállításra természete­sen a oálvamunkáknak már csak töredéke jutott al, s maid az itt is díjazott alko­tások kerülnek bemutatásra jövő év tavaszán — a KISZ X. kongresszusához kapcso­lódó — orstáaos tárlaton. Bár a díjátadó "ünnepség més hátra van. az értékelő zsűri már nyilvánosságra hozta döntését Ennek alap­ján szép Heves megyei si­kerekről számolhatunk be. A „hobbi” kategóriában az egri 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Santa Maria hajómodellje kapott első díjat, míg a hat­vani 213. számú ISZl kézi­munka-szakkörének munkáit II., a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanulójá­nak — Medve Beátának — makramétarisznyát III. díjjal tüntette ki a bíráló t ottság. Az úgynevezett „művésze­ti” kategóriában ugyancsak a Berze Nagy János Gimná­zium népművészeti szakkö­re vitte el a pálmát, de ér­tékes II. díjat szerzett isko­lájának Benedek Mária a hatvani Bajza Gimnázium tanulója is. aki hímzett blú­zával vívta ki az elismerést. Ebben a kategóriában — a Heves megyeiek közül — Katina Ildikó, a selypi ISZI tanulójának nyúlszőr bundá­ja kapott III. díjat. A „műszaki-technikai” ka­tegória mindhárom díját az egri 212. számú ISZl szak­munkástanulói érdemelték ki. egy egyetemes marógép, egy síkköszörű-modell. illet­ve egy kulisszái hajtómű el­készítésével. Az önmagában is nagy érdeklődést keltő kiállítást nem kevésbé vonzó rendez­vényekkel kapcsolták össze a szervezők. Naponta válto­zó — zenei, irodalmi, szó­rakoztató — program közül válogathatnak az érdeklő­dők. November 22-én, szom­bat délután például oz egri Pótkerék adott koncertet a fiataloknak budapesti, salgó­tarjáni együttesek társaságá­ban. Egyébként a hét végén a vidéki, elsősorban a He­ves és Borsod megyéből ér­kező vendégeket fogadták — reggeltől ké.ső délutánig — a házigazdák. és persze mindazokat, akik hétköznap nem tudták megtekinteni a nívós tárlatot. Az Alkotó ifjúság-rendez­vénysorozat területi kiállítá­sának zárására, a díjkiosztó ünnepségre november 29-én. délután 14 órakor kerül sor. A záróünnepséget követő kulturális műsorban — töb­bek között — fellép az eg­ri Dobó István Gimnázium irodalmi színpada, valamint a hatvani és a gyöngyösi fia­talok öntevékeny művészeti csoportja is. Pintér Károly felfedezni a hajó különböző érdekességeit, s ez több-ke­vesebb bonyodalom után si­került is. Először Jaltában horgo­nyoztunk. Azt mondják, aki nem látta Jaltát, nem látta a Krímet. A világhírű für­dőhelyet bárhonnan közelít­sük is meg. útközben a Krím-félsziget jókora karé­jában gyönyörködhetünk. Reggeli után kis hajóval tettünk kirándulást Jaltán. A város legfőbb vonzereje csodaszép természeti környe­zete és pompás mediterrán éghajlata. Főként a Riviéra- részen, ahol a kertekben, de még az utcákon is ciprusok, magnóliák, pálmák, cédrusok, babérfák, oleanderek, man­dulafák díszlenek, s dúsan terem itt a füge. A hetven­ezer lakosú kikötőváros 80 szanatórium és üdülőtelep közigazgatási központja, az egész déli partvidék gyógyá­szati kutatómunkájának leg­fontosabb centruma. Nagy­szerű élmény volt látni a hegyoldalban emelkedő szebbnél szebb szanatóri­umi és üdülőépületeket. A kis hajóval történt ki­rándulás alkalmas volt arra, hogy a városból kiindulva sorra bejárjuk, s megcsodál­juk a vadregényes erdei és tengerparti részleteket, a fél­sziget déli partvidékének üdülő- és gyógyhelyeit,: Li- vádiát. Oreandát, Miszhort, Alupkát. Szimlizt. Érdekes látnivaló Livádiában az úgy­nevezett Nagy Palota: itt tartották 1945. februárjában a híres „jaltai konferenciát”, amelyen a három szövetsé­ges nagyhatalom: a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormány­fői tárgyalták meg a hábo­rú Európa problémáinak rendezésével kapcsolatos kér­déseket. Ma itt szanatórium működik. Délutáni programunk a nyikitai botanikuskert meg­tekintése volt. Itt a Krím- félsziget és öt világrész fló­rájának 7000 különleges faj­táját láthattuk. Büszkeségei: az ezeréves pisztácia, az óriásgesztenye, a mammutfa, a paratölgy, a babiloni szo­morúfűz és a páfrányfenyö — a mai tűlevelűek őse, a mezoikum korából az egyet­len napjainkig fennmaradt fajta. Vacsora után műsoros es­ten mutatkozott be a hajó legénysége. Igazán meghitt perceket töltöttünk el azok­kal az emberekkel, akik min­dent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat. Másnap már Szocsiban kö­tött ki a hajónk. A híres üdülőhellyel való ismerke­dés után érkeztünk meg Bnlumiba, a szovjet partvi­dék legdélibb városába. Az Adzsér Autonom Köztársa­ság 110 000 lakosú fővárosa. a Szovjetunió legnagyobb olajkikötője és egyszersmind legcsapadékosabb, legmele­gebb telű, s talán legbujább növényzetű szubtrópusi vi­déké. Itt halásszák a herin- get, a lazacot, a lepényhalat és egész ínyenclapra való választékot. Van itt ördög­hal, no meg kardhal, amely „kardjával” mély sebet is tud ejteni a hajók faburko­latán. A párás, nedves me­legben Batumi szinte olyan, mint valami természetadta üvegház. A növények rend­kívül gyorsan burjánzanak, az égerfa itt öt-hatszor olyan gyorsan nő, mint Közép- Oroszországban, a páfrány egy év alatt embermagas­ságnál is feljebb kapaszko­dik, a bambusznád pedig másfél hónap után a 18 mé­tert is eléri.' Következő állomás: Szu- humi, Abházia százezer la­kosú fővárosa. Szubtrópusi éghajlatát általában Dél- Spanyolországéhoz és Szicí­liáéhoz hasonlítják. Szuhumi természetesen nemcsak pom­pás üdülőhely, hanem fővá­rosi rangjához méltó köz- igazgatási, ipari és kulturá­lis centrum is. Itt a székhe­lye a többi között a Grúz Tudományos Akadémia ab- ház tagozatának. A város­ban az idegen is könnyen tájékozódik: utcái szabályos négyzet alakban épültek, a hosszú főútvonalak a part­vidékkel párhuzamosan ha­ladnak és a kisebb kereszt­utcák szinte merőlegesen ka­paszkodnak fel a hegyoldal­ra. A szuhumi botanikus­kertben a világ csaknem minden tájáról több mint 800 fa- és cserjefélét nevel­nek. Szuhumi és Novoroszijszk, a hős város meglátogatása után tértünk vissza Jaltába. Itt természetesen újra vé­gigjártuk a már ismerős he­lyeket, így vettünk búcsút a várostól, ahová remélhető­leg hamarosan együtt, vagy külön-külön, de visszatérünk még. Odesszai sétánkat nem fe­jezhetjük be anélkül, hogy ne látogatnánk el a kata­kombákba A katakombák fő- és mellékfolyosóinak, zsákutcáinak, elágazásainak hossza több száz kilométer­re rúg. A polgárháború ide­jén itt volt a föld alá kény- szerített bolsevikok forradal­mi parancsnoksága, itt mű­ködött nyomdájuk. Utolsó élményünk volt ez. A délutáni nagy séta - után már indultunk vissza Bu­dapestre. Oldalakat lehetne mesélni az élményekről, a látnivalók­ról, az emberekről, a talál­kozásokról. a barátokról. Nemcsak annak volt nagy élmény, aki közülünk elő­ször látta ezeket a tájakat, de mindig új szépségeket ve­het észre az is, aki gyakran visszatér ide. Sok barátot szereztünk, s ha majd újra meglátogatjuk ezt a vidéket, már ismerős lesz a táj, lesz­nek ismerős emberek... Felejthetetlen volt ez a nyolc nap. A. hajóút ősszel is gyönyörű! Szom bat hy Mária Mai műsorok Kossuth rádió 8.27 Zenekari muzsika. 9.15 Nóták citerán. 9.39 Kis ma­gyar néprajz. 9.44 Brum- madzag, a zenebohóc. 10.05 Csiribiri. 10.35 Szerpentin. 11.35 Népi zene. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Magvetők. 12.55 Operaslágerek, 13.25 Dzsesszmelódiák. 14.28 A Tátrai-vonósnégyes felvé­teleiből. 15.10 Mai dalok. 15.28 MR 10—14. 16.10 Kri­tikusok fóruma. 16.20 Könnyűzene. 16.35 Richard Wagner műveiből. 17.07 El­mélet és gazdaság. 17.32 Népi muzsika. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Kilátó. 20.00 Évszázadok mester­művei. 21.12 Népdalok. 21.30 Külpolitikai klub. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Kó­rusok. 22.41 A táguló nap­rendszer. 22.56 A kamara­zene kedvelőinek. Petőfi rádió 8.05 Gyurkovics Mária felvételeiből. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Vála­szolunk hallgatóinknak. 9.43 Éva Pilarová énekel. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Ének­szóval. muzsikával. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Kultúrkocsma. 13.30 Labi­rintus. . 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Mindenki iskolája. 16.35 Tudományos könyvespolc. 16.40 Fiatalok­nak! 17.30 Közvetítés a Csepel—Como KK labda­rúgó-mérkőzésről. 17.50 Ötödik sebesség. 18.55 Könnyűzene. 19.15 Moszk­vából érkezett. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Fiatalok a seregben. 21.00 Nyitott ház. 21.25 A-tól Z-ig a popzene világában. 22.05 Périchole (operettrészletek). 23.15 A tegnap slágereiből. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Index. Gazdaságpolitikai magazin (a tartalomból: A mezőgazdasági áruk útjá­nak rövidítése — A szén becsülete — Az ÁFOR az új üzemanyag-tankolásról). Felelős szerkesztő: Paulo- vics Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Hangver­senykrónika — Sport. 13.00 Észak-magvarországi króni­ka. 18.25 Lap- és műsor­előzetes. .. Televízió 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 9.55 Delta. 10.15 Egészségünkért. 10.20 Char- lie angyalai (amerikai bűn­ügyi filmsorozat). 11.10 Ze­nés ajándékkosár (NDK ze­nés film). 15.10 Iskolalévé. 16.20 Egy más élet, avagy a vajana indiánok (fran­cia néprajzi film). „Sok víz földjé”-nek nevezik a Guayanák vidékét, amely az Atlanti-óceán partvidé­kén, az Orinoco és az Ama­zonas medencéje között te­rül el. Ott — ahol még a hetvenes években is fenn­maradtak elszigetelt kő­kori fokú kultúrák — él­nek a vajana indiánok. 17.15 „Gyere, te lepke, szállj kezemre..." Vitai Ildikó műsora. A műsorban a kortárs költők megze­nésített versei hangzanak el. 18.10 Hová látni — a Magyar Hajó- és Daru­gyárból? 18.45 Staféta. Tíz perc ifjúság. 19.10 Tévétor­na. 19.15 Esti mese. Kuko­ricakedvelők kupája (báb­film). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kék fény. 21.00 Szép ma­gyar tánc. Szatmári táncok. Előadja a szegedi ÉDOSZ táncegyüttes és zenekara. 21.05 Cleo Laine műsora. A világhírű énekesnővel készült sorozatból néhányat a hazai képernyőn is látha­tunk. 21.55 Unokáink is látni fogják — a Nyugati- pályaudvart és a Marx te­ret. 22.35 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 A híd (a szegedi kör­zeti stúdió műsora). 20.30 Gyermely 1980. dók. film). 21.20 Tv-hiradó 2. 21.50 Az énekes (NDK film).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents