Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-26 / 277. szám
MILYEN LESZ AZ IDEI SOK? Novemberi szüret denekelőtt szemléletüket, magatartásukat, vezetési módszerüket megváltoztassák. Gondosan mérjék fel a rendelkezésre álló szellemi, anyagi (műszaki! erőket, mindezt a lehető legjobban (hatékonyan) hasznosítsák. Ha ezt megtették, ha a munkaerő és az eszközök gazdaságos foglalkoztatásának, működtetésének feltételeiről gondoskodtak, csak akkor bővíthetik a termelést. Drága tandíjat fizetett a kollektíva és a népgazdaság, legalább ennek árán tanulják meg, hogy a sok géppel, még a legkorszerűbb gépekkel is csak akkor -lehet boldogulni, ha azok gazdaságos működtetéséről gondoskodnak. A vállalati vezetés feladata annak megállapítása, hogy a feladatok ellátásához milyen szervezettségre van szükség, annak működtetését hogyan lehet rugalmasabbá, eredményesebbé tenni. Hány termelőegység, telephely és építésvezetőség szükséges? Mindenki ótt. és abban a beosztásban dolgozzék, ahol a legtöbb hasznot hajtja. A műszaki és a gazdasági vezetők ismerjék meg szervezeti egységenként a költségek és az eredmények alakulását, váljanak képessé és akarják is kedvezően alakítani a rájuk bízott egység gazdálkodását, ettől függjön minden rendű-rangú vezető erkölcsi és-anyagi elismerése. / Ezt az ösztönzést alkalmazzák az irányításukra bízott munkások körében is. Mindenekelőtt összefogásra. a tervekre és a tényleges igényekre alapozott következetes ’ intézkedésekre van szükség, hogy a lemaradt vállalatok az eredményesen gazdálkodókhoz felzárkózzanak. Fazekas László A szüretek előzményei mindig a múlt évre nyúlnak vissza. Ha ugyanis júniusban, júliusban jó az idő, kedvez a szőlőnek, akkor ez az időjárás a következő évben a szó legszorosabb értelmében meg is hozza gyümölcsét. Nos, a tavalyi esztendő júniusa, júliusa a lehető legjobban alakult — legalábbis a szőlő szempontjából — s az idén a szőlős termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, no meg természetesen a borosgazdák, nem alap nélkül számítottak bo termésre. Sajnos már az év elején beleszólt a természet és megkérdőjelezte a nagy várakozást, mert a virágzás idején olyan hűvös, esős időjárás uralkodott a Mátra alján és a Bükk lábánál, hogy rosszul termékenyítitek a szőlők. Elsősorban az úgynevezett illatos fajtáknál jelentkezett ennek a káros hatása. Muskát Otonellből például a várható hetven mázsás termés helyett 20—25 mázsát szüreteltek hektáran- ként. A rossz időjárás tovább nehezítette a helyzetet, bár akkor még senki nem gondolt arra. hogy a természet ..jóvoltából” meg kell ismerkedni á havazásban történő s.züretelés nem éppen kellemes műveletével. Amikor a kevés napfény, az alacsony hőmérséklet miatt még szeptemberben sem tudtak nekikezdeni a csemegeszőlő szüretelésnek, akkor már sejteni lehetett, hogy nem lesz köny- nyű dolga egyetlen szőlősgazdaságnak sem. A csemegeszőlőket Heves megyében általában augusztus húszadikán már szüretelik, s a mintegy öt-hét- száz vagonnyira tehető mennyiséget a nagy szüret kezdetéig le is szedik. Nos, az idén nem így történt. Nemhogy-, nem sikerült a KÖZÉLET A TÁRSASKÖZSÉGEKBEN Falugyűlés—- közvetlen kapcsolat a lakossággal (Fotó: Szántó György) Vészjelzésnek, vagy vádiratnak tűnik megyénk egyikmásik vállalatának 1980. III. negyedéves mérlege. Főleg az gondol erre, aki nemcsak az összesített adatokat nézi, hanem a részleteket is vizsgálja. Nem az a baj, hogy több vállalatnál csökkent a termelés és az értékesítés, nem a mennyiség, hanem a gazdálkodás minőségi mutatói adnak vészjelzéseket. Tizenhárom tanácsi vállalat közül hétnek az eredménye jelentősen romlott. Annál is nagyobb gond ez, mert a kisebbek gazdálkodási eredménye elfogadható, viszont a jelentősebbek nyeresége sok millió forinttal csökkent. Ha az utóbbiak gazdálkodása az év végéig jelentősen nem javul, akkor sokan megkérdezik. hogy hovS tűnt a nyereségrészesedés és ezért ki a felelős? Kihasználatlan fejlesztések Az egyik vállalat néhány évvel ezelőtt még figyelemre méltó eredményeket mutatott fel. Sok drága gépet, különféle járműveket vásároltak, a központ igazán szép nagy épületbe költözött. Csupán az elmúlt kilenc hónapban 287,3 százalékkal növelték beruházásaikat, de a termelésük visszaesett és éppen ennek a vállalatnak a nyeresége csökkent a legnagyobb mértékben: csupán 13,6 százaléka az egy évvel ezelőttinek. Micsoda ellentmondás! Vajon mi lehet az oka? Nem elszigetelt, nem egyedi jelenségről van szó. A másik vállalat beruházásainak zéró állománya 228,4, a harmadiké 162,8 százalékos, a gépipari ágazaté megyénkben 157 százalék. A KSH adatai szerint a népgazdaság anyagi ágazataiban 1971 és 1978 között öt olyan év volt, amikor az eszközráfordítás növekedési üteme meghaladta a nettó termelés mértékét, 1974 és 1978 között a termelő ágazatokban 647 milliárd forint beruházást teljesítettek. Tehát a korábbi években túlhajszolták a beruházásokat, mex-t a feltételektől és sokszor a vállalat teherbíróképességétől függetlenül szinte mindenki fejleszteni, beruházni akart. Ugyanis így gondolták legbiztonságosabbnak a tervek teljesítését. Egy ideig ez a gyakorlat bocsánatos bűnnek számított. Sokan ezt a módszert akarják alkalmazni most is, amikor már gyökeresen megváltozott a helyzet, módosították a szabályzókat, és drágábbak lettek a gépek, a berendezések. Az még elviselhető lenne, hogy sok gépet vásároltak, de az már nem,' hogy a sok drága gépet milyen kevéssé használják ki. Azok az egyéb költségek. .. A bérekre, az anyagköltségekre többé-kevésbé normákat állapítottak meg, ezeket ellenőrzi a felügyeleti szerv7, a bank, jobban szemmel tartja a KSH és a vállalatvezetés. De érdemben ki törődik a rezsiköltségekkel, az általános költségekkel? Ezeket a szakemberek egyéb költségeknek is nevezik és a szóhasználat szerint azt gondolná az ember, hogy lényegtelen tételek, vagy nem nagy összegekre rúgnak. Aki így véli, nagyon téved. Az egyéb költségek évenként milliókkal, sőt százmilliókkal szaporodnak — nem ágazatonként, hanem egyegy vállalatnál. Valaki közbeszólhat, hogy minden drágul. De az egyik vállalatnál a termelés növekedésével arányosan, tehát elfogadható mértékben növekednek a költségek, a másiknál az idén -138,6 százalékkal lett több. Az említett vállalatnál az egyéb költségek meghaladták az összes bérköltségeket, kilenc hónap alatt csupán bankkamatként 13,5 millió forintot fizettek! Ez kevésbé gazdálkodás, sokkal inkább pazarlás. Ha valaki azt mondaná, hogy a bankkamat tulajdonképpen az állam egyik zsebéből a másikba vándorol, annak azt válaszolom, hogy nemcsak a vállalat kasszájából hiányoznak ezek a milliók, hanem egyszerre sok száz dolgozó zsebéből húzzák ki ezt a pénzt. De gondoljanak arra is, hogy a bankkamat, különösen a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a fekbér. és a kocsiálláspénz forintokban jelzi a gazdálkodás hiányosságait. Az ilyen üzemben nincs gazdája a költségeknek, de a csoport- . és a népgazdasági érdeknek sem. Láncreakció? Azt hiszem, nem szükséges hangsúlyoznom, hogy a vezetők és a munkások többsége becsületesen és hozzáértéssel dolgozik. Sok példa igazolja, hogy a mai körülmények között is lehet eredményesen gazdálkodni. Ahol viszont súlyos hiányosságok kerültek felszínre, ott nem lehet a vezetők felelősségét, vitatni. Ebben a cikkben sok acja- tot talál, de neveket hiába keres az olvasó, ezért megértő bocsánatot kérek. A szembeötlő eredmériyromlást tanúsító vállalatok és a hiányosságokért felelős vezetők nevét le akartam írni. De nem tehetem, mert egyrészt a III. negyedévi mérlegeket csak a közelmúltban összesítették, még folynak a vizsgálatok, hog‘y a hibák mértékét, okait és a személy szerinti felelősséget megállapítsák. Mindennek nem vághatok elébe. Másrészt ebben az újságcikkben nem arra kívánok fényt deríteni, hogy melyik vállalatnál ki, mit csinált rosszul, hanem nevek említése nélkül, de konkrét adatok alapján a hibák lényegéről, és főleg a jobbítás lehetőségeiről szeretnék egy-két gondolatot felvetni. Törvényszerű összefüggést látok abban, hogy amelyik vállalat a légjobban erőltette a fejlesztéseket, viszont ma még eléggé nem tisztázott okok miatt a korszerű gépesítéssel nem tart lépést az üzemszervezés és a munkaszervezés, ott' a költségek az árbevételnél nagyobb mértékben növekedtek, ezzel egyidejűleg a vállalati eredmény rohamosan romlik. Ez a vállalat fizetésképtelen, szállítói több milliós követelését nem tudja' kifizetni, ezzel több üzemben olyan pénzügyi zavart okoz, amely láncreakcióként továbbgyűrűzik. A. vállalatok egy részénél tapasztalható gondok és bajok nem átmenetiek, nem mai keletűek, ezért nem lehet azokat csak külső okokkal, a szabályzók szigorításával magyarázni. Tudjuk, hogy a gazdálkodás feltételei, ágazatonként, esetleg vállalatonként különböző módon változnak. De az elfogadható, vagy éppen jó eredményeket elérő vállalatok példája azt igazolja, hogy a nehezebb körülmények között is lehet eredményesen gazdálkodni. Felelős gazdálkodás Nélkülözhetetlen, hogy a bajba juto-tt vállalatok mmA községi közös tanácsok életre hívásával számos településen megszűnt az önálló tanács, a falusi lakosságnak több mint a fele társközségekben él; 714 községi és nagyközségi tanácshoz 2311 társközség tartozik. Az államigazgatás szervezetének korszerűsödése, a tanácsi teendők elaprózódásának megszüntetése nyilvánvalóan az ésszerűbb gazdálkodás, végső soron a lakosság javát szolgálta. helyenként azonban kedvezőtlenül hatott a falusi közéletre. A tanács nélkül maradt községek lakosságában az elhanyagoltság. a kirekesztettség érzetét szülte. Szerencsére az esetek többségében oktalanul. ám a Minisztertanács Tanácsi Hivatala még így is szükségesnek tartotta, hogy a lakóhelyi demokrácia erősítésére szólítson föl — a minap megjelent közleményében — valamennyi ' tanácsot. A tapasztalatok, az eredmények is igazolják, hogy a társközségek közéletében fontos események a tanácstagi csoport ülései, melyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanácsüléseket megelőzően áttekinthessenek egy-egy témát a választott tisztségviselők, s azt megvitatva, választóik-megbízóik érdekeire is ügyelve készüljenek a testületi ülésekre. A tanácstagok a társközségekben többnyire az átlagosnál is nehezebb körülmények között végzik munkájukat, ezért — mutatott rá a tanácsi hivatal — v fokozottabb segítségére van szükségük, közéleti feladataik ellátásához különösen fontos a munkahelyüktől kapott támogatás. A társközségekben hamarabb fordulnak tanácstagjukhoz az emberek — érthetően, hiszen a hivatal más helységben van —, kívánatos tehát, hogy minden lényeges, a falu számára életbevágó kérdésről azonnal tájékoztatást, az állampolgárokat közvetlenül érintő új jogszabályokról információt kapjanak. Nem elhanyagolható az információ visszaáramlásának megköny- nyitése sem, magyarán, hogy a tanácstag a lakosság kéréseit, észrevételeit, gyorsan, adminisztrációs kötöttségek nélkül továbbíthassa a tanácsi tisztségviselőhöz, . ppa- rátushoz. A közélet pezsdülésére teremtenek jó alkalmat a falugyűlések, amelyek szerte az országban — a Hazafias Népfront-bizottságok és a tanácsok szervező munkájának eredményeként — ezekben a hetekben zajlanak. A közös tanácsok vezetői ezeken a fórumokon beszámolnak arról, hogy a hatókörükbe tartozó különböző községek népfrontbizottságaival kötött együttműködési megállapodásuk milyen eredményt hozott, az ebben kijelölt feladatokat sikerült-e megoldaniuk. fMTlj - ■. munka derékhada előtt befejezni a csemegeszüretet, de még el sem kezdhették. Az idén száz-százhúsz va- gonnyi csemegeszőlő volt Heves megye termése, tehát még mintegy ötszáz vagon „nyomta" a munka dandárját. A csemegeszőlő együtt érett be a borszőlővel. Megyénkben kilencezerötszáz hektárnyi termő szőlő területéről hetven mázsás hektárankénti átlagtermést kellett betakarítani, ez hatszázötven-hat- százhatvanezer mázsa szőlőt jelentett. A szüret későn kezdődött. Máskor már szeptember közepén hangosak a domboldalak. szedik a fürtöket, hordják a puttonyt, telnek a konténerek. Most október közepén láttak neki a munkának. A termelő gazdaságok vártak ameddig csak lehetett. Sokan nem értették ezt a várakozást, ’ hiszen olyan jó időben, amely lényegesen emelte volna a fürtök cukorfokát már nem nagyon lehetett bízni. Nem is elsősorban ebben bíztak a szőlész szakemberek. Azt várták meg, amíg végbemegy a biológiai érés folyamata. Ez azt jelenti, hogy a szőlőben levő sav- anyagok fokozatosan leépülnek és átalakulnak olyan ve- gyületekké, amelyek nem akadályozzák a bor készítését. Ha ugyanis a tőkéről lekerülő fürtökben benne marad ez a savtartalom, nincs olyan kémikusi boszorkánykonyha, amellyel az ilyen szőlőből jó minőségű bort lehet varázsolni. Erre mondánák azt, hogy a borban benne marad a zöld íz. A rendkívüli időjárás ellenére ebben az esztendőben is biológiailag érett szőlőt szüreteltek a Mátra és A hatodik ötéves terv égjük új építési irányzata lesz a magánerős lakásépítések arányának növekedése. Ezért döntött úgy az Építőipari Egyesület megyei csoportja, hogy szakmai rendezvényeken ismerteti tagjai számára azokat az új technológiai eredményeket, amelyek uralkodó irányzattá válnak majd a következő években. Elsőként hőtakarékos épületszerkezetek kerültek sorra: a különféle nyílászáróktól a belső válaszfalépítést forradalmasító vázkerámiáig. Külön előadást szenteltek a kertváros jellegű lakótelepek kommunális ellátásának is. A következő rendezvények J célja már nemcsak az isme- ■ retnyújtás, hanem az eddi- I gi tapasztalatok összegyűl Bükk alján, s a szakemberek egybehangzó véleménye szerint, ha nem is lesz az idei bor olyan jó, mint a tavalyi, minőségben eléri az 1978-as évjárat színvonalát. Hogy ezt ma el lehet mondani, amikor végre lekerültek a táblákról az utolsó fürtök, akkor feltétlenül meg kell említeni, hogy ennek a szüretnek a sikere nagy részben azon múlt, hogy a diákok, a gyárak, munkásai, a honvédség rend- kívül nagy segítséget nyújtott a termelőszövetkezeteknek. állami gazdaságoknak, a borgazdasági kombinátnak. Az idén több mint hú- szonkétezer diák vett részt a termés megmentéséért vívott küzdelemben. Amikor a még kint levő szőlőkre leesett a novemberi hó, megmozdultak a gyárak munkásai is, s mintegy hat-hétezer ipari munkás jelentkezett önként segíteni. Az idei szüret sikere tehát nagyrészt azon a széles társadalmi összefogáson múlt, amely megnyilvánult a nehéz helyzetben. A termelőszövetkezetek adminisztoatív dolgozói mellett minden olyap munkaerőt mozgósítottak a közös gazdaságok,' amelyet nélkülözni tudtak a termelés más területén. Példás volt a szervezés és az együttműködés a termelő gazdaságok között is. Ahol mér befejezték a munkát, gépekkel, konténerekkel, siettek szomszédaik segítségére. Az idei termést valóban menteni kellett. Sikerült. Ma már kádakban, hordókban a bor több mint kilencven százaléka, a történelmi borvidék múltban is, a jelentése is. A magánlakás-építés teljes problémakörét akarja felvállalni az az ankét, amelyet januárban rendeznek. Ezt követően márciusban tartanak újabb előadónapot, amikor már a tervezési és környezetvédelmi feladatok kerülnek napirendre. Az egész évre szóló, egy téma köré csoportosított rendezvényektől azt is várják a szakemberek, hogy nemcsak korszerűbbek, de szebbek is lesznek a saját erőből épült háztömbök. 1989. november 36,, szerda ben is értékes kincse. Szigethy András Építészankétok Napirenden a. magánépítkezés
