Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-25 / 276. szám
A Patyomkm-iepcson jártam Változatok » esff bástyára Nem tudom mit szólt a sétálók és bámészkodók tömege, mikor látták, hogy igyekszem. pontosan métereseket lépni, és ezt többször is megismétlem a lépcsősor szélességét mérve. Azt mindenesetre láttam, hogy néhá- nyan mosolyogtak. Pedig mit tehettem mást — magamfajta ember nem utazik mérőszalaggal —, ha ellenőrizni akartam, hogy milyen széles a Patyomkin-lépcsősor, Odessza világhírű nevezetessége. Mert azt olvastam róla, hogy fent a sétánynál keskenyebb, lent a kikötőnél szélesebb. (Ha valaki arra jár, ajánlom, olvassa el előbb Serény Péter A szovjet Riviéra c. kiskönyvét, mely a Panoráma útikönyvek sorában jelent meg. — Én is ezt tettem.) A lépcsősor a kikötőből vezet fel a magas parton fekvő városba. Ez Odessza város „főbejárata”... Annak idején építőművésze is főbejáratnak szánta. És ez a remekül sikerült építmény valóban a város főbejárata — ha a tenger felől érkezik az utas. Mert manapság az Odesszába látogatók zöme, akár hazai, akár külföldi turista, a repülőteret tekinti főbejáratnak. (Én már mind a kettőt kipróbáltam.) Persze ebben a milliós városban nagyon nagy a forgalom -a főpályaudvaron is. A lépcsőt építőművésze, bizonyos Boffo úr 1837 és 1841 között alkotta, ha hinni lehet a lépcsőbe épített márványtáblának, és miért ne hinnénk neki. Több mint 90 év múlva kellett csak restaurálni, — de a régi formája megmaradt. Eredetileg Richelieu-lépcső volt a neve. A város első polgármesteréről, Richelieu (riseljő) hercegről nevezték el. Jogosan kérdi az olvasó, vajon nem a híres-nevezetes Richelieu bíborosnak, a nagy francia politikusnak rokonáról van szó? Igen, a herceg a bíboros dédunokaöccse volt. A francia forradalom elől menekült II. Katalin cárnő udvarába, aki 1803-ban nevezte ki Odessza, az akkor még épülőben levő város polgármesterévé. Szobra ma is a lépcső fölötti téren áll/ a lépcsősor középvonalában. Serény Péter szerény — de tartalmas — kis könyvében írja a hajdani Richelieu- lépcsőről, hogy: „... utóbb, az 1905-ös forradalom eseményei nyomán az odesszaiak Patyomkin-Iépcső néven kezdték emlegetni. Véres volt a keresztelő: a cári katonaság itt adott sortüzet az odesszai tüntetőkre, akik a lázadó hajó, a legendás Pa- tyomkin-páncélos matrózai felé igyekeztek. Aki látta Eizenstein filmjét, soha nem felejti el a híres lépcsőjele- netet: könyörtelen és félelmetes egyformasággal lefelé lépdelő katonacsizmák, hátráló munkások és matrózok, puskaropogas, egy asz- szony halálra sebzetten lerogy. kezéből kicsúszik, és bukdácsolva megindul lefelé a lépcsőn a gyermekkocsi. .A gyermekkocsi a csecsemővel. Én is láttam Eizenstein klasszikus filmjét. Ott, ahonnan a katonaság indult lefelé, ott méricskéltem én a lépcsősor szélességét fenn, — és 13 m szélesnek találtam. Aztán gyalog lesétáltam, — megszámolván mind a 200 lépcsőfokot, — és lenn a kikötőnél is megmértem a szélességét.. Az alsó kezdő lépcső nyolc méterrel (!) szélesebb a legfelsőnél, pontosan 21 méter! Ez volt Boffo GENF Közel negyven év szünet után esetleg újra kamerák elé áll az 1941 óta visszavonultan élő Greta Garbo, a legendás svéd íilmszínésznő. Az „isteni Garbo” jelenleg 75 éves, és elvben állítólag már beleegyezését adta huszonnegyedik filmje elkészíépítőmester egyik optikai bravúrja. Ezzel érte el, hogy aki felülről lefelé nézi a lépcsősort, lenn is ugyanolyan szélesnek látja, vagyis a lépcsősor két széle felülről lefelé nézve nem tér össze, hanem párhuzamosnak látszik. Tudtam, hogy így van, megpróbáltam a széli párkányoknál külön- külön is lefelé nézni, középvonalban is szemléltem, mégsem tudtam az optikai „csalást” észrevenni, mindenhonnan minden párhuzamosnak látszik. Ha meg lentről nézünk felfelé, felül a megszokott aránynál is sokkal szőkébb a lépcsősor, ezáltal fokozza a magasság impozáns látványát. Valóban: méreteivel, nagyszerűségével lenyűgöző építmény. (Engem annyira lenyűgözött, hogy felfelé már a mozgólépcsővel mentem... Ez kora reggeltől késő estig közlekedik, csak 2 és 3 óra közt ne járj erre, fáradt vándor, mert szigorúan zárt ajtókra találsz. Ebédszünet. Négy pár hatalmas mozgólépcső viszi itt az embereket fel is, le is, köztük 3 lapos pihenő. Egy jegy ára fel, vagy le 3 kopek, ami alig több 45 fillérnél. ..) A Patyomkin-Iépcső hosz- sza, — ma már hivatalosan is így nevezik, — 140 m és rajta az is optikai bravúr, hogy felülről lefelé csak a lépcsőket látjuk, a közbeiktatott széles, lapos pihenőket — a kilenc platót — nem vesszük észre. Ez is emeli nagyszerűségét. Pedig a 200 lépcső tízszer húszlépcsős szakaszokra bomlik. Köztük pihennek a turista- csoportok, — akkor éppen angolok, svédek és 140 magyar, — de az odesszaiak egy' húzásban felmennek, akár még sietnek is. . . Lentről nézve, hogy el ne szomorodjon a felmenni készülő. jól látható, hogy a lépcsőszakaszok közt vannak pihenők. Oldalt a lépcsősor két cementszegélyén, a párkányokon, melyek szintén lépcsőzetesek, akár le is ülhetnek a fáradtabbak. Szerettem volna tudni, hogy az alulról igen magasnak imponáló lépcsősor valójában milyen magasra visz fel a kikötőépítmény szintjétől. a tenger fölé emelkedő szép parti sétányra, ' a Primorszkij-bulvárra, ahonnan az Odesszai-öböl festői látványában gyönyörködhetünk. Közben sorra nézhetjük a sétányon Boffo építőmester egyéb alkotásait, mert nemcsak a lépcsőt, egy sor palotát is épített itt Boffo a hajdanvolt arisztokráciának. .. Nem tehettem mást, ezt a magasságot is leméricskéltem. A lépcsők laposak, kényelmesek, — többet lemértem — 13 cm magasak. így az egész lépcsősor valódi magassága (200X0.13 m) „csak” 26 méternek adódott. A tenger szintje persze jóval alacsonyabban van, mint a kikötő, így a sétány 30—40 méterrel emelkedik a tenger fölé. Ezen a magas parton ősidők óta erődítmények álltak. (A város nevét Odesszos, vagy Odisszos görög gyarmat nevéből származtatják.) Az utolsó erődítmény neve Hadzsibej volt... Végre megtudtam, hogy a Saljapin óceánjárón a 7 bár közül a legkedveltebbet mi- ért nevezik Hadzsibej-bárnak. .. Mit tehettem hát, a Hadzsibejben ittam egy pohár pezsgőt a Hadzsibej emlékére. Aztán továbhálltam. De Odesszosz és a Patyomkin-Iépcső emlékét hazahoztam. .. léséhez. A Garbo „életkorához és életfilozófiájához illő” film forgatása, ha a most folyó tárgyalások sikerrel járnak, jövőre kezdődnék az Egyesült Államokban. A film angol szerzője szerint Garbo három hónapon belül végleges választ ad. NÉGY ESZTENDEJE múlt augusztusban, hogy leomlott az öreg Dobó-bástya, s az öreg barangolók, akiknek minden régi kő szívükhöz nőtt, egyre nagyobb kíváncsisággal, vagy fokozódó aggodalommal nézik: növekszik-e, meddig és hogyan magasodik a helyébe tervezett „új” bástya. Két évvel ezelőtt megindult a munka. Először megjelentek a budapesti Vörös Meteor hegymászó szakosztályának tagjai és nyaktörő mutatványok közepette vasrudákat vertek a leomlás után szabadon maradt sziklafalakba. E rudak felhasználásával szabályszerűen beállványozták az egész felületet, azzal, hogy egy Rabitz rendszerű könnyű betonfalat kell rögtönözni, közvetlenül a sziklafal mentén, hogy az esetleg lehulló kisebb görgetegek, szikladarabok ne veszélyeztessék a későbbi munkálatoknál a dolgozók testi épségét. Az állványzat állt egy darabig, aztán szép csendesen lebontották, nyilván más terv alakult ki. A következő évben megindult a bástya alapozása 3—4 méter mélységben és szélességben, ahogyan a sziklaréteg engedte, s felhasználtak hozzá hatszáz köbméter vasbetont. Alig telt bele egy újabb esztendő, ismét mintegy négy méter magas, tömör vasbeton fal emelkedett az alap fölé, s úgy látszott, most már semmi akadálya nincs a folyamatos újjáépítésnek. Igaz, hogy alaprajzát tekintve, mintha nem azon a helyen volna az új fal, ahol a régi volt, hiszen nem egy korabeli metszettel lehét összehasonlítani. A bástya ugyanis annak idején óolasz felfogásban épült, azért, hogy ott, ahol a várfal más irányba fordul, olyan több szögle- tű saroktömböt képezzenek ki, ahonnan az elfordult fal mindkét szárnyát védeni lehessen. A sarokbástyának tehát két oldala is van, amely az eredeti várfalból kiszögel- lik. Az új alaprajz nem mutatja ezt a képet, valószínűA közoktatás fejlesztése címmel országos konferencia kezdődött hétfőn az Országos Pedagógiai Intézetben. A KISZ Központi Bizottságának és az Országos Pedagógiai Intézetnek a meghívására az ország egyetemein, főiskoláin, tudományos intézeteiben dolgozó fiatal szakemberek beszámolnak azoknak a kutatásoknak az eredményeiről, amelyeket 1976 óta végeztek a Művelődési Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia felhívására. Molnár Gyula, az OPI főigazgató-helyettese megnyitó beszédében hangsúlyozta: a leg azért, mert esetleg időközi omlások, eltömődések megakadályozták a régi alaprajz szigorú visszaállítását. Megkísérelték ugyan a jobb oldalon a kő- és földtörmelék eltávolítását, s így sikerült a sarokbástya jellegét visszaállítani, közben azonban egy több tonna súlyú sziklatömb meghasadt, úgy hogy ki kellett támasztani. A hasadék lassan szélesedik az Idő kártékony befolyására, s ha meglódul valamely oknál fogva, ki tudja, hol áll meg. Nem is beszélve arról, mit hozhat magával a régi falakból. Talán az új bástya tömör vasbeton falának gyors felemelése megszüntetné a veszélyhelyzetet. A szegletbástya bal oldalfalának kiképzése azonban egyelőre szóba sem kerülhet, mert ha ott megbontanák a régi törmeléket.-üledéket, az egész várfal ledőlhet, több száz méter hosszúságban. KÖZBEN SZOKATLAN dolgok történtek. A munkások az eddig felépített tömör falon keskeny teraszt képeztek ki, kifelé hajlítván azokat az idomvasakat, amelyek a fal további építéséhez szükségesek voltak, sőt meg is toldották azokat. — Itt sétány lesz — mondta, k, s ez nem kis meglepetést keltett. Mert az ember már sétált bástya fölött, bástya tövében, de bástya derekán még nem, egy keskeny kis úton, mintegy száz méter hosszúságban, hová, azt még nem lehet tudni. Látványnak rendkívül különös ez a derékba szabott bástya. (Öolasz rendszerű bástya helyett újmagyar rendszerű, esetleg lépcsőzetes építmény? De ne zavarjuk gunyoros megjegyzésekkel a komoly fejtörést igénylő munkát, amely további tervmódosításokat jelent.) Még nagyobb meglepetést okozott, hogy a bástya — hátralépett. Üjabb betonvas szövedékek készültek, s azokat jóval hátrább állították fel, s ezek vékonyabbak, jelezvén, hogy fölfelé vékonyabb lesz a betonfal is. Ez a látvány megoldja a pármagyar közoktatás a megújulás időszakát éli, új nevelési-oktatási terveket, tankönyveket alkalmaznak. Az oktatás módszereinek is vál- tozniok kell. örvendetes, hogy az ország minden részében élő fiatal kutatók részt vállaltak ebben az átalakító folyamatban. Kutatásaik eredményei bizonyítják: az ifjúsági mozgalom ösztönzésére kifejtett munka elősegítheti fontos társadalmi-politikai feladatok megoldását. Fekete Tibor, a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsának titkára elmondta, hogy az ifjúsági szövetség fórumot teremtett a kány, a „sétány” kiképzésének nyitját. Az új betonszövedék hátrahelyezése ugyanis kisebb szögben történik felfelé, szőkébbre vonva a bástya belsejét. Nem ismervén a pontos méreteket, csak durva példaképpen: ha az eddig emelt tömör falrész az alapból 80 fokos dőléssel emelkedik a sétányig, onnan már csak 70 fokos szögben indul tovább, fölfelé. Ügy látszik, túl meredeknek találták az eddig épített falat, tehát , jelentékenyen több vasbeton beépítése vált volna szükségessé, ami ugyancsak jelentékenyen több költséget igényel. Ugyanekkor nem állnak rendelkezésre Heves és a szomszéd vármegyék jobbágyai, az a háromszáz gömöri asszony is hiányzik, akik itt verejtékeztek háromszáz esztendővel en- nekelőtte, a sürgető veszedelem idején. Bizony, itt sok pénzről van szó. Akad olyan vélemény is, hogy a derékba szabott sétány megítélésénél nem a mai, hanem a háromszáz év előtti szintet kell figyelembe venni, akkor bizonyára magasabb volt a bástya melletti földréteg, csak a Dobó utca kiépítésénél távolították el. Ezt most, azzal igyekeznek jelképezni, hogy a sétányig füves földhányást emelnek. SOKKAL NAGYOBB fejtörést okok a további bástyafal hátrahelyezése — statikai szempontból. A látszat azt mutatja, hogy az új fal részben, sőt helyenként (a két szélén egészen) elhagyja az eddigi tömör építményt, tehát az alapot. Hová fog támaszkodni ezek után a több tonnányi súlyú újabb fal, amely ferdébb szöge miatt még többletsúlyt is jelent feszítő nyoma tékánál fogva? Nem könnyű dolog a huszadik század vége felé középkori bástyát építeni. A vasszerelést közben a rozsda marja, a sziklatömbökön pedig nemsokára folytatja örök munkáját az eső, meg a fagy. fiatal kutatóknak, hogy elmondhassák, mit tettek a .közoktatás fejlesztéséért és meghallgassák a gyakorlati szakemberek tapasztalatait, véleményét, amelyeket ismerniük kell munkájuk folytatásához. Meggyőződésünk: nincs fiatalok és idősek tudománya, csak tudomány van, amelyet a fiatal és az idős kutatóknak egyaránt szolgálniuk kell. A kétnapos tanácskozás szekcióüléseken folytatódik. A résztvevők — köztük pedagógusok, továbbá az oktatás módszertani irányítói, szervezői, — 60 előadást vitatnak meg. MAI MŰSOROK RADIO Kossuth 8.27 Sokoldalú szakmunkások holnap, vagy olcsó munkaerő ma? 8.57 Népdalok, néptáncok. 9.44 Az ábécé. 10.05 MR 10—14. 10.35 Gogol, Osztrovszkij, Csiky. 11.03 Operaáriák. 11.40 Jósika Miklós: Emlékirat. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.45 Nótacsokor. 14.44 Arcképek a bolgár irodalomból. 15.10 Fábián Márta és Tarjáni Ferenc felvételeiből. 15.28 Nyitnikék — Kisiskolások műsora. 16.05 Ba- rokjc versenyművek. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Eper és vér (filmzenerészletek). 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... .18.30 Esti magazin. 19.15 Népdalok. 19.35 > Tudomány és gyakorlat, 20.05 Világhírű zongoraművészek. 21.05 Húszas stúdió. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Régi híres énekesek műsorából. 22.59 Meditáció. 23.09 Ri- chárd Strauss zongorázik és vezényel. Petőfi 8.05 Keringők fúvószenekarra. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Társalgó. 10.33 Zenedélelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákoktól. 13.30 A zene titka. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tiptop parádé. 18.33 Daloló, muzsikáló tájak. 18.54 Operettfelvételek .19.20 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus c. folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Püthagorasz. 21.11 Örökzöld dallamok. 22.15 Rodgers zenés játékaiból. 23.15 A dzsessz a 70-es években. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Regős Zsolt és Zakar János. 17.45 Múzeumi híradó. Tudományos kutatási feladatok a Bükk- hegység területén. Dr. Szabadfalvi József előadása. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. TEJ 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 10.55 Óvodások filmműsora. 11.15 Röpsuli. 14.00 Iskolatévé. 16.10 Nyilvántartó hivatal. 17.00 Kolostorok Bulgáriában. 17.25 Mindenki iskolája. 18.35 Ha mindenkinek lakása lesz... 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 „Űj” Scotland Yard (angol bűnügyi filmsorozat). 20.50 Stúdió ’80. 21.50 Panoráma. 22.15 Pori — dzsessz, 1980. 22.55 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Vezetni tudni kell! 20.25 Gyermely, 1971. (dók. film). 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Egészségünkért. 21.30 A rajz, mint fegyver (svéd rövidfilm). 22.20 Bitef 14. bimm® 1980. Dovomber 2ő„ kedd hmIk — Halló! Jó napot kívánok! Ezésez vagyok. — Tessék! — Jó napot kívánok! Ezésez vagyok. — Ezt már mondta. — Igen, asszonyom, én mondtam, de ön nem mondta... — Naná! Majd mindenkinek köszöngetni fogok, meg eldarálni a Vállalat nevét! Nem vagyok papagáj! — De hiszen ön képviseli a Vállalatot... — Na és? Talán munkaköri kötelességem, hogy mindenkinek köszönges- sek? Annak köszönök, akinek akarok. Magának pedig, mit szól hozzá, nem akarok. — Bocsásson meg, de ön a telefonközpontos... — Mit akar ezzel? Az talán nem ugyanolyan fontos állás, mint a vezérigazgatóé? Milyen jogon nézi le maga az én munkámat? — De asszonyom! — Ebben a társadalomban minden munka egyformán fontos, csodálom hogy ezt még nem tudja, pedig a hangjából ítélve már a kenyere javát megette! — No, de kérem! — Engem ennél a Vállalatnál megbecsülnek, én itt kitüntetést kaptam, és ilyen hangon senki sem merne beszélni velem, Még- hogy köszönjek! Es éppen egy Hyen alaknak! Még ha időm lenne, és otthon va- kargatnám az apukám hátát, akkor sem köszönnék magának, érti? De nekem nincs ilyesmire egyébként sem időm: köszöngetni meg bemutatkozni, mint egyeseknek! A CSOR1MPEX- nél minden másodperc egy dollárt jelent... — Hát ez nem az agó- csi ménlelep? t ~ Na. tessék! Rossz számot hív, és még van pofája elrabolni az időmet! Az ilyenek miatt megy tönkre az ország! Nógrádi Gábor (Dr. Szemes—Varga Béla) Garbo újra fii mer Dr. Kapor Elemér Fiatal kutatók a közoktatás fejlesztéséért
